Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08-09 / 237. szám

6. oldal Kultúra-Művészet 7. oldal Szépségverseny ’94 8. oldal Közélet Exkluzív 9. oldal Szolgáltatás 10. oldal Hobbi 11. oldal C f1 —<* J 1994. október 8-9., szombat - vasárnap rjT l/rjLl .... r n fi D fif^lxi : 5. oldal Oszvald Marika a bolhapiacról Az operettszínésznő szenve­délyesen szeret vásárolni. Bármerre jár, az első hely, amit felkeres, a bolhapiac:- Különös hangulatukért kedvelem őket, mert olykor igazi ritkaságokra akadhatok. Órákig képes vagyok keres­gélni, válogatni és alkudni. Ugyanis alku nélkül nem ve­szik komolyan az embert. Nyolc éve éreztem rá az efféle vásárlás ízére. Münchenben vendégszere­peltünk, amikor kicsábítottak a piacra. Az alku eleinte nehe­zen ment. Akkoriban még gokra akadhatok” gyengén beszéltem németül. Előfordult, az egyezkedés he­vében felfelé kerekítettem. Ki is nevettek az árusok. Legkedvesebb piacom máig a müncheni. Mindent megve­szek, ha megtetszik. Gyűjte­ményem viszont nincs, a hol­mik többségét barátaimnak ajándékozom. A legkedvesebb mindig, amit utoljára vettem. Most egy faragott keleti szo­bor az. Fájó, hogy az amerikai tur­nén feszes volt a program, s nem jutottam ki a bolhapiacra. Talán legközelebb... ISMERKEDJEN MEG A SAJTÓPIAC LEGÚJABB TERMÉKÉVEL Gyöngy, az igényes nők hetilapja Az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft. szeptember végén új magazinnal lepte meg - elsősorban a női - olvasótábort. Wa- natka Gabriella főszerkesztő irányításával kiadta a Gyöngy című képes hetilapot, amely érdekes és értékes olvasnivalókat kínál a család valamennyi tagjának. A hét közepén jelent meg a lap második száma, amelyben többek között olvashatnak Ha­lász Juditról, Rák Katiról, Koncz Gáborról. Az alábbi cikk e lapszámból való. Tenyerünkbe van írva A jósnőhöz talán őszintébbek az emberek, mint a pszichológus­hoz. A tenyérjóslás ősi tudo­mány. Az emberek évezredek óta tanulmányozzák egymás tenyerét. Ahogy a csillagoknak, úgy a kézjeleknek is különféle jelentést tulajdonítottak, ezt ta­pasztalati úton fogalmazták meg. Ezsaiás próféta így írt: „Lásd, kezeidbe rajzoltak té­ged" . Az arabok a tenyérelemzést már az időszámítás előtt első évezredben egzakt tudomány­nak tartották. A nyugat-európai kultúrákban a középkorban je­lent meg a tenyérelemzés. Va­lószínűleg a cigányok hozták magukkal. Az egyház a boszor­kányművészetek közé sorolta, a művelőire a máglyahalál várt. A tenyér főbb vonalai külön­böző életterületre utalnak, ezekből az egyéniséget, az egészséget, az élet hosszúságát állapítják meg a jósok, de az akaraterőre, a lelki beállított­ságra és a nyitottságra vonat­kozó információkat is kiolvas­sák. Ami az egészségre vonat­kozó jóslást illeti: már nemcsak a vásári jövendőmondók fog­lalkoznak vele, hanem orvosok is. Komoly kutatások eredmé­nyeként kiderült, hogy a tenyér redői már csecsemőkorban előre jelzik az infarktusra, agyi, illetve keringésig betegségekre való hajlamot. És a várandós anya tenyérvonalaiból - tudo­mányos alapossággal - megál­lapítható, hogy a magzat egész- séges-e. Napjainkban sokan hisznek a tenyérjóslásban, bár tagadhatat­lanul sok sarlatán is feltűnt a hi­székenység vámszedőjeként. Van, aki még a számítógépet is felhasználja a tenyér rajzainak elemzéséhez. Annyi bizonyos, két egy­forma tenyér nem létezik. Párkapcsolat, szépség és sok más érdekesség SZÁZHARMINC ÉVE HALT MEG MADÁCH IMRE Rádióban hallható Az ember tragédiája A kiváló magyar költő, drámaíró és publicista, a Magyar Tu­dományos Akadémia tagja 130 esztendővel ezelőtt, 1864. októ­ber 5-én hunyt el Nógrád megyei szülőfalujában, Alsósztrego- ván. Rá emlékezve ismét sugározza a Bartók Rádió Az ember tragédiája című fő müvének egyik változatát. Madách a Tragédiát 1859. február 17-től 1860. március 26-ig írta, s 1861 végén jelent meg felfedezője, Arany János gondozásában. A jambusokban írt drámai költemény tizenöt színből áll, s a jelen és a jövő nagy kérdéseire a történelem­ben keresi a választ. A mű nagy értéke a kor irodalmának. Tör­ténelemfelfogása, filozófiai mélysége, tömörsége, gazdag lírája a magyar kultúra mara­dandó alkotásává avatja. A budapesti Nemzeti Szín­ház 1883-tól játssza. A Bartók hullámhosszán va­sárnap 22 óra 3 perctől hall­ható drámát először 1973-ban sugározták. Barlay Gusztáv al­kalmazta rádióra, ő is rendezte. Kiemelkedő színészeket szer­ződtetett a szerepekre. Az Úr hangját Sinkovits Imre szólal­tatta meg, Ádámot Mécs Ká­roly, Évát Kohut Magda, Luci­fert Bessenyei Ferenc szemé­lyesíti meg. Remek színészek hosszú sora járul még hozzá a sikerhez. Csupán ízelítőül né­hány azóta elhunyt nagyság neve: Balázs Samu, Kazal László, Öze Lajos, Somogyvári Rudolf, Szirtes Adám. A még élők közül: Tordy Géza, Hor­váth Teri, Garas Dezső. FELGÖRDÜL-E A FÜGGÖNY OKTÓBER 17-ÉN? Kérdőjelek a színházi szezon előtt SALGÓTARJÁN. Amelyik városnak önálló társulata van - nem is beszélve a fővárosról - ott manapság a színházi struk­túra korszerűtlensége, a működési költségek előteremtése okozza a legfőbb gondot. A megyeszékhelyen azonban másfajta problémákkal küszködnek. Szó sincs arról, hogy a József Attila Művelődési Központnak mint az előadásokat szervező, befo­gadó intézménynek dugig lenne a pénztárcája, de azért a szín­házra valahogy előteremti a pénzt, ettől az alapvető kulturális szolgáltatástól nem fosztja meg a település közönségét. Az idei nyár végén meghir­dette az 1994/95-ös évad bér­letsorozatát is. (A részletes programot augusztus 27-ei számunkban közöltük, a bérle­tek, jegyek árusítása folyik.) Óvatosak voltak a szervezők - sok év tapasztalatai vannak már a hátuk mögött -sa tizen­két felsorolt darabból tíz­nek a bemuta­tását vállalták. Természetesen azt is odaírták a plakátra, hogy a műsor- változás jogát fenntartják. S nem csupán megszokásból, hanem a né­zőkkel szem­beni korrekt magatartás és a magukkal szembeni ön­védelem je­gyében. Ugyanis bérletsorozat gyenge pontja éppen az, hogy menet közben módosul(hat) a meghirdetett program. Tavaly a változás az előadások éppen ötven százalé­kát érintette, s többek között olyan bemutatók maradtak el, mint a Salemi boszorkányok, a Virágot Algemonnak! vagy Az öreg hölgy látogatása. Ez érthe­tően bosszantja a közönséget, még akkor is, ha az elmaradtak helyett hozott darabok, illetve előadások is jobbára színvona­lasak voltak. Mint ahogyan az egész tavalyi évad jó átlagúnak minősíthető, élén a Kakukkfé­szek kiváló előadásával. Nem könnyű belátni - pedig be kell-, hogy a művelődési központ kiszolgáltatott a szín­házaknak, sőt a bemutató szín­házak esetében többszörösen is az. Hiszen a tatabányai székhe­lyű Jászai Mari Színház, ame­lyik főként pesti színészekre épít, a minap közölte, hogy bi­zonytalanná vált Az esőcsináló ember salgótarjáni bemutatása, mert két főszereplőre az anya­színházban számítanak. Csak bízni lehet abban - ga­rantálni nem -, hogy a meghir­detett program nagyobb arány­ban valósul meg, mint tavaly. Annál is inkább, mert a salgó­tarjáni bérletsorozat kínálata kevésbé kommersz, mint a mai magyar színházaké általában. A könnyed, szórakoztató célzatú darabokat ugyanis olyan művek „ellenpontozzák”, mint Shakespeare III. Richárd-ja, T. Williams A vágy villamosa című színműve vagy Os­borne Komédiások című drá­mája. Az egyelőre biztosnak lát­szik, hogy az idei színházi szezon Salgótar­jánban október 17-én, hétfőn 19 órakor kezdődik Guy Foissy Öbölből vö­dörbe című fa­nyar komédiájá­val, amelyet a tatabányai szín­ház mutat be Sára Bernadett és Cseke Péter főszereplésével. De hogy vé­gül is, fel- megy-e a füg­göny, az nem­csak a vendég­szereplő színházaktól, hanem szó szerint a függönytől is függ. Ugyanis rendkívül rossz álla­potban van. Felújításához - pénz hiányában - szponzorokat keresnek viszonossági alapon. A színházi függöny ugyanis reklámhordozóként is jó hasz­nálható. Csongrády Béla Egri Kati, Kránitz Lajos és Derzsi János a Makran­cos hölgy-ben. Jelenet a Budapesti Kamaraszínház előző évadbeli sikeres előadásából. Fotó: p. Tóth László TOLNAY KLÁRI-SOROZATOT INDÍT A MAGYAR TELEVÍZIÓ Kezdés vasárnap a Tóparti látomással Az 1940-ben forgatott Tóparti látomás érzelmes történet egy művészről és egy béna lány­ról. Az 1945 előtti magyar hangosfilm legnagyobb üzleti sikere volt. Rendezője az a Kalmár László, akinek másik két filmje is (Szűts Mara há­zassága, Dankó Pista) a bevé­teli csúcsokat ostromolta. A Tóparti látomást alkotói filmkölteménynek szánták. Bemutatásakor a reklámszöveg így hangzott: Az irodalom és a művészet jegyében született ez a film. Ennek megfelelően a népszerű írónő, Zsigray Juli­anna jegyezte a filmet, valójá­ban azonban a származása mi­att eltiltott Herczeg Árpád írta. L_ _____..____________Ü!_ F iatalon mellé szegődött, és nem pártolt el tőle a siker Nemeskürty István A képpé va­rázsolt idő című könyvében ol­vasható: „A főhős maga is mű­vész, mégpedig szobrász, akit egy meztelenül fürdő nő látvá­nya annyira megihlet, hogy megveszi a kastélyt, melynek tavában a tünemény fürdött.” A bohém, egyben gazdag művész (Jávor Pál) végül nem a hideg, gőgös szépséget (Simor Erzsi) veszi feleségül, hanem az át­menetileg megbénult, szegény, szerény leányzót, akit Tolnay Klári alakít. Kalmár Lászlónak biztos ér­zéke volt a sikerhez. A tévé 1-es csatornája vasárnap este nyolc órakor mutatja be a Tó­parti látomást. Farkas - avagy a fenevad elszabadult Nem sokkal az amerikai pre­mier után a Nógrád megyei mozikba is eljutott már Mike Nichols legújabb filmje, a Farkas. Salgótarjánban a na­pokban játszották, a balassa­gyarmati Madách Filmszín­házban október 13-19-e kö­zött vetítik. A film sztorija dióhéjban: Az egyik manhattani könyvkiadó munkatársát egy hatalmas, fe­kete farkas megmarja, melynek következményeként a férfi éle­tében döntő fordulat következik be. Többlépcsős lelki metamor­fózison megy keresztül: érzék­szervei hihetetlen mértékben kifinomulnak, gyökeresen másképp kezdi látni a világot. Lényén napról napra erőtelje­sebben kiütköznek a farkas vé­rengző ösztönei. Korábbi életé­nek minden eleme elveszti ér­telmét: munkája, házassága már mást jelent, mint addig. Jack Nicholson és Michelle Pfeiffer Mike Nichols képtelen ötletekkel teli, hátborzongató filmjében Amikor Jim Harri­son forgatókönyvíró említette a Farkas öt­letét Douglas Wick producernek, az rög­tön beleszeretett. Harrison a témával először 15 évvel ez­előtt kezdett foglal­kozni, amikor legki­sebb lánya arra un­szolta, hogy írjon számára valami iga­zán félelmetesét. Ez végül is sikerült. Meglehetősen ösz- szeszokott csapat ké­szítette el a művet. Harrison régi barátja, Jack Nicholson szá­mára írta a címszere­pet, Nicholson pedig előzőleg már három sikeres filmet forga­tott Mike Nichols ren­dezővel. Mivel tölti a hét végét? Sokán mondjuk hét közben, ha lesz kis időnk, hét végén föltét­lenül pótoljuk, amit öt napon át elmulasztottunk. Például beik­tatjuk programunkba a régen tervezett színházi előadást, meg­nézzük a Tűmet, amiről sokat hallottunk, elővesszük a megvásá­rolt vagy a könyvtárból kölcsönzött könyvet, ami régóta izgat bennünket, és így tovább. Ez aztán vagy sikerül, vagy nem. Ha nem, akkor újra azt mondjuk, majd legközelebb. Tényleg, Ön mivel tölti a hét végét? íme a válasz: Vass Imre tanár (Balassa­gyarmat):- Kicsit „jampizok” a hét végén. Meghallgatom a Rolling Stones legújabb, Woodoo Lo­unge című nagylemezét, amibe már korábban belehallgattam. Az az érzésem, hogy az együt­tes nevéhez méltatlan, langyos, érdektelen semmi. Ha osztá­lyoznom kellene egytől ötig, mint az iskolában, gyenge hár­mast is alig adnék neki. Sorra kerül egy új CD is, a Four Cords and Several Years Ago. Előadó: Huey Lewis and the News. A cím magyarul: „Négy húrral (vagy: négy akkorddal) és nagyon sok évvel ezelőtt”. Egyébként most látom, hogy Four Chords... Tehát H van a C után. Erről megírtam a jegy­zetfüzetben, hogy nagyon tet­szik. Egy „mai” zenekartól. Csak az énekhez (énekhang­hoz) kell hozzászoknom. Fe­szes, drive-os előadásmód, nagyon jó. Az új Rolling Sto- nes-hoz nem is hasonlítom, messze Huey Lewis a győztes. Várom a Backbeat lemezt. De Vass Imre: „Jampizok” egy kicsit, meghallgatom a Rolling Stones legújabb nagylemezét előbb megnézem a filmet a moziban. Úgy érzem, a zene jobb lesz, mint a film. -th

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents