Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-29-30 / 255. szám
8. oldal Hétvégi Magazin • Hitvilág 1994. október 29-30., szombat - vasárnap Mindenszentek és halottak napja A Van Eyck testvérek A bárány imádása című festménye (a bárány Krisztus szimbóluma, s angyalok, szentek, a kereszténység képviseló'i hódolnak neki) Amilyen ősi időkbe nyúlik vissza az ember története, olyan ősi hiedelmek, mítoszok, vallási elképzelések szólnak a halálról, s az ember földi létét követő sorsáról. Ezek az ősi elképzelések, más képzet- és hitrendszerekkel együtt igen változatosak, de lényegüket tekintve általános mitológiai törvények szerint fejlődtek. Goethének a nyelvről mondott megjegyzése rájuk is vonatkozhat: „Aki csak egyet ismer, nem ismer egyet sem.” A halálra vonatkozó elképzelések már a legarchaikusabb kultúrákban is megjelentek, és szorosan összekapcsolódnak a lélekről, a túlvilágról vallott fölfogásokkal, miként erről a mágikus, illetőleg vallási temetési szokások, az ősök kultusza is tanúskodik. Ennek eleven volta az európai népek halotthitében és szokásaiban is nyilvánvaló. Halottak napja Az elhunytakra, az ősökre való emlékezés változatos formái elsősorban a világ vallási változatosságával függenek össze. Hiszen mást jelent a halál a keleti, az úgynevezett „örök világtörvény vallásait” (bráhmanizmus, buddhizmus, kínai univerzizmus stb.) vallók, illetve a nyugati, a „történeti istenkinyilatkoztatás” vallásait (zsidó, keresztény, iszlám) követők számára. Utóbbiakról szólunk. A katolikus egyházban november 2-a a halottakról való megemlékezés, vagyis a halottak napja. A holtakra való emlékezés, az értük való imádkozás szokása a X. századba nyúlik vissza (Cluny kolostor), s körülbelül 600 év óta vált álta- lánossá.(A görögkeleti egyházak hívei általában pünkösd előtti szombaton emlékeznek eltávozott szeretteikre.) Mára ez a nap szinte összemosódott egy másik katolikus egyházi ünneppel, a november l-jén tartott mindenszentekkel, amikor azon szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk az egyházi naptárban. így napjainkban mindenszentek úgyszólván a halottak napja vigíliája lett a magyarországi jámborságtörténetben is. körülbelül 150 éve óta a sírok felvirágozása, megkoszorúzása, amit a katolikusoktól a protestánsok is lassan átvettek, a síron való gyertyaégetés... Néha elhunytak esetleg a szerényebb emlékezéssel is beérnék. Jahrzeit, az évforduló napja A zsidó életben ugyancsak fontos szerepet tölt be a szeretett hozzátartozókra való emlékezés. Erre minden évben az évforduló (Jahrzeit) napján kerül sor. Ilyenkor mécsest gyújtanak, és kaddist mondanak. Ezen kívül évente négy alkalommal, a három zarándok ünnep utolsó napjain és Jom kippurkor emlékező istentiszteleten (héberül mázkír, azaz, emlékeztető) idézik föl az elhunytak emlékét. Miként Dávid király sirató énekében áll: „Akik szerették egymást és ragaszkodtak egymáshoz életükben, halálukban sem válhatnak el.” (Sámuel II. könyve 1,23.) Ramadan után Krisztus mint jó pásztor - a vatikáni múzeum szobra a 4, század első felében készült Halottak napjához sok régi szokás fűződik. Ezek egy része (például ételek sírra helyezése, templomba való vitele stb.) lassan eltűnőben van. Föltűntek viszont újabb keletű szokások; A hívő muzulmán életét öt szertartásos kötelesség, „az iszlám öt pillére” határozza meg, ahogyan Al- lah-Mohamed kinyilatkoztatta (hit, ima, alamizsna, böjt, mekkai zarándoklat). Az elhunytakra való emlékezés hagyománya nem kötődik külön halottak napjához. A szigorú böjtöléssel járó Ramadan hónap után a hívők kimennek a temetőbe, virágot helyeznek szeretteik sírjára, s elmondanak egy szurát (fejezetet) a Koránból. -mér BESZÉLGETÉSEK AZ ÁLLAM ÉS AZ EGYHÁZ KAPCSOLATÁRÓL Mennyire járható az önfenntartás útja ? Hazánkban újra a változások idejét éljük. A magyar- országi egyházak is kénytelenek ezt figyelembe venni. Az új kormány politikájáról, az állam és az egyház kapcsolatáról, valamint az egyházak támogatásáról kérdeztük a Salgótarjánban található felekezetek vezetőit, képviselőit. Deme Károly evangélikus lelkész szerint jelenleg még nem rajzolódtak ki a változások következményei, de már nyilvánvaló, hogy az emberek csak ígéreteket kaptak. Sok jót nem vár ettől a folyamattól, mivel a negyven évvel ezelőtti állapotokat látja újraéledni. A refonnátus gyülekezet lelkésze, Égető Ferenc egyháza szerepét elsősorban a misszióban, a keresztyén hit valóságos, a hétköznapokban történő megélésében látja. A politizálást inkább a gyülekezetekből megválasztott képviselőkre bízza. Elméletileg járható útnak tekinti az egyházak támogatását az állampolgárok adójának egy részéből, a gyakorlatban azonban már problémák merülhetnek fel. Ezért az egyházak állami támogatását fontosnak tartja. Kovács László baptista lelkész elmondotta: Salgótarjánban a gyülekezet az 1950-es években jött létre, és azóta is tartózkodik a napi politikában való véleménynyilvánítástól. Viszont fontosnak tartja az állam és az egyház szétválasztását, kivéve bizonyos elengedhetetlen kapcsolatokat. Egyházi és politikai kérdésekben a megbízott vezetőiken keresztül nyilatkoznak. Nem várják el tagjaiktól, hogy egy meghatározott politikai nézetet képviseljenek. Véleménye szerint jogos, hogy az egyházak igényt tartanak bizonyos kártérítésre, ugyanis az ingatlanokat önkényesen vették el a vallási közösségektől. Az egyházak támogatásának útját az önfinanszírozásban látja. Nem tart attól, hogy az új kormány direkt módon akar beavatkozni az egyházak mindennapi életébe. Murányi József, az Adventista Egyház lelkésze is ezen a kettőt anyagilag teljesen szét kell választani egymástól. Úgy gondolja: ha egy egyházat a hívek nem tudnak eltartani, akkor annak az egyháznak a létjogosultsága megkérdőjelezhető. Lőwy Lajos, a salgótarjáni zsidó hitközösség vezetője nem lát problémát az állam és az egyház kapcsolatában. Véleménye szerint a kormányzat nem akar beleavatkozni felekezeti kérdésekbe. Elmondta, hogy a mindössze 35 fős hitközség teljesen önfenntartó, nem kapnak közvetlen állami támogatást. A Hit Gyülekezetét Menich Péter képviselte:-Az új kormány nagy hangsúlyt helyez a gazdaságpolitikára, amelynek eredményei majd hosszú távon lesznek lemérhe- tőek. Úgy véljük, helyes, ha egy kormány elsősorban a gazdasággal, és nem ideológiai vitákkal foglalkozik. Örülünk annak, hogy a jelenlegi kormány tiszteletben tartja a lelkiismereti és vallásszabadságot. A Hit Gyülekezete Egyház hívei adományaiból tartja fenn magát. Üdvözölnénk azt a rendelkezést, hogy minden hívő maga dönthetné el, adójának egy bizonyos részéből melyik egyházat támogatja. Városunkban a hívő lakosság jelentős része a katolikus templomokat látogatja. Sajnos, Baffi István római katolikus plébános nem válaszolt lapunknak, dr. Lébé- nyi Antal főesperes szerint pedig az új kormány megalakulása óta olyan kevés idő telt el, hogy még nem lehet tisztán látni az állam viszonyulását az egyházakhoz. Szilágyi Tamás véleményen van. Hitüket a Szentírásra alapozzák, és Isten parancsolatait magukra nézve kötelezőnek tekintik, ezért a bibliai igazságokra tanítják tagjaikat, és nem beszélnek államellenes, izgató témákról.- Sok éves lelkipásztori A tari műemléki templom munkával a hátam mögött elmondhatom, hogy akkora elkeseredést, mint amilyet az emberek életében látok, nem tapasztaltam az 1956-os év előtti időszakban sem. A létbizonytalanság, amelyet a kilátástalan helyzet hozott létre a társadalomban, egyre inkább növeli a lakosság életében a már így is felgyülemlett stresszt. A helyzet megoldását a gazdaság stabilizálásában láAz Országos Műemléki Felügyelőség tizenkét éve állította helyre múltunk egyik ékességét Fotó: k.k.j. tóm. Vagyis elsősorban megfelelő munkahelyeket kell teremteni, hogy az emberek a munkájukból, a saját keresetükből éljenek meg. Az állam és az egyház kapcsolatáról elmondta, hogy a K alácska Béla a nógrádi evangélikus egyházmegye esperese. A lelkészi szolgálatról, az egyházak korszerű szerepéről, egymás közötti kapcsolatukról és a társadalommal kialakított új viszonyról mondja el a véleményét.- Esperes úr, nem mindenki tudja, mekkora szerepet játszik az evangélikus felekezet az ország és a megye életében?- Húszezernél valamivel kevesebb evangélikus hívő él Nógrád megyében. Az egész országban mintegy félmillióan vagyunk. Egyébként velünk együtt két és fél millió Magyarországon a protestánsok száma, a katolikusoké ötmillió. A többi két-három millió ember vallásilag közömbös, esetleg ateista. Nógrádban évszázadok óta élnek evangélikusok. Ma Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Szécsényben, Pásztón és negyven községben működnek gyülekezeteink, állnak istentiszteleti helyeink. Kisebb evangélikus szórványok legalább száz nógrádi faluban találhatók. Szinte minden településen más vallásúakkal, néha más nemzetiségűekkel élünk Szabadabbak lettek az egyházak együtt. Számunkra ez természetes állapot, tehát mindenkivel együttműködésre törekszünk. Úgy is mondhatnám: ez a mi pozitív keresztyén „liberalizmusunk”.-Önök teljes mértékben híveik egyéni lelkiismeretére bízzák, hogy milyen szellemi, politikai irányzatot támogassanak?- Lényegében igen, mert meggyőződésem szerint mindenkinek saját lelkiismereti szabadságához tartozik a szellemi és a közéleti döntések megválasztása. A protestáns egyházak ezért egyik politikai pártot sem támogatják hivatalból. Arra viszont mi is nyomatékosan 'felhívjuk a híveink figyelmét, hogy vallásellenes célú pártot, ateista szellemű csoportot ne segítsenek.- Gondolom, ez a nyitottság különösképpen vonatkozik a többi keresztyén egyházakkal ápolt kapcsolataikra. E téren hol tartanak?- Kivételesen jó a viszonyunk a protestáns egyházakkal. Ez a megyében .a kálvinistákkal jelent közvetlen együttműködést. 1987-ben a legelsők között kezdeményeztük Balassagyarmaton a katolikusokkal a nyilvános ökumenikus kapcsolatok felvállalását. Az evangélikus egyház kezdettől fogva az ökumenicitas szellemében cselekedett. Felfogásunk szerint az embernek mindennel Isten előtt kell elszámolnia. Ez a protestáns etika alapja. A munkát is azért kell tökéletesen elvégezni, mert nemcsak magunknak, hanem végső soron Isten dicsőségére dolgozunk.- Max Weber szociológiai elmélete szerint ez a felfogás a korai polgári társadalmak kialakulásának legfőbb alapja...-Igen, és a világ legfejlettebb nyugat-európai, észak-amerikai államaiban a legnagyobb a protestáns vallások társadalmi hatása. Híveinket a természetes emberi kapcsolatokba belevitt vallásosság gyakorlására ösztönözzük. Az evangélikusság tudatos és természetes vallásosság. Az evangélikus egyház születése óta Kalácska Béla: Mi is ingyen szolgálunk... bázisközösségi formákban létezik. Minden gyülekezetünk önálló közösség. Az egyetemes papság elvét valljuk: minden családfő egyben lelkész is a maga családjában. Egyes közösségeink karizmatikus jellegűek. Luther Márton négy elve szerint a hit, a kegyelem, Krisztus és a Szentírás a karizmák forrása. Katolikus testvéreink ezeket a formákat mostanában kezdik gyakorolni.- Milyen intézményes formákban működik ez az evangélikus társadalmi szolgálat?- A diakoniai szolgálatok nyugaton hatalmas társadalmi hálózatot alkotnak. Mostanában mi is szabadabban szervezhetjük szolgálatainkat. Johan- nita csoportunk tevékenykedik Gyarmaton a Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban. Újraépül országszerte a protestáns társadalmi intézmények rendszere. Például az állami iskolába járó protestáns diákokat egyházi rendezvényekre és üdülésekre visszük. A protestáns egyházak papjai dolgozták ki a hátrányos helyzetű egyé• nek, csoportok szervezett támogatását. Ilyenek voltak és lesznek megint a hátrányos helyzetben élők képzését szolgáló népfőiskolák.- Mi változott meg 1990 óta az állam és az egyházak kapcsolatában?- Vallásszabadság van, igazi vallásosságot azonban egyedül az öntudatos hitélet hozhat. Az állam ebben nem akadályoz bennünket. Magyarországon most találkoznak össze a nyugati keresztyén szekták, illetve a keleti vallásfilozófiák kihívásaival a történelmi keresztyén egyházak. Tőlük sem ijedünk meg, hiszen szabadon vitázhatunk velük. Iskolákat működtethetünk. Balassagyarmaton már a múlt században is latin grammatikát tanítottak elődeink. Jelenleg Nógrád megyében nem kérünk vissza iskolákat. Egyedül Gyarmaton kell eldöntenünk, hogy kárpótlást kér- jünk-e, vagy egykori iskolánk működtetését vállaljuk. Csak abban az esetben indítjuk újra az evangélikus iskolát, ha minden feltétele biztosítva lesz. A lelkészlak mellett az eddigi kárpótlási összegekből klubházat, gyülekezeti termet építünk. Nem értünk egyet azzal az állásponttal, mely szerint egyformán kell kezelni a szegény egyházi és a gazdag alapítványi magániskolákat! Az állam az önkormányzati és a felekezeti iskolák költségeit fedezze egyforma mértékben. Mi is ingyen szolgálunk, nem szedünk tandíjakat. Bilecz Endre
