Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-20 / 247. szám
1994. október 20., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Ötmilliót ér a közös munka Mátraterenyét sem kerülte el az infláció, a munkanélküliség, az elszegényedés, ami feszültebbé tette mind az ott lakók, mind az intézmények életét. Ennek ellenére a nagyközségben olyan infrastrukturális és intézményi fejlesztések készültek el, amelyeket a ciklus időszakára eredetileg tervezni sem mertek a pénzhiány miatt. A ciklus első évében társulásos formában kiépítették az ivóvízvezetéket, a testület e célra évente 2 millió 886 ezer forintot törleszt 1996 végéig az OTP-nek. Az első három évben csaknem 15 millió forintot fordítottak utak, járdák, parkolók építésére, felújítására. Az időközben szükségessé vált karbantartásokra csak a későbbi években lesz lehetőség. Egyik kiemelt feladat volt az önerős telefonhálózat kiépítése és bekötése. A több mint 7,5 milliós fejlesztéssel 232 új telefont kötöttek be. Teljes körűvé vált az intézményes szemétszállítás, mégis vannak illegális szemétlerakó helyek, amelyek megszüntetése nagy költségekkel jár. A legnagyobb intézménynél, az általános iskolában valósult meg a legnagyobb beruházás, a 16 millió forintos tornacsarnok. A ciklus idején új épületbe költözött a polgármesteri hivatal. Ebben idén nagyközségi rangnak megfelelő házasságkötő termet alakítottak ki, ez egyben a testület tanácskozóterme is. Helyben készítik a Szurdok-ot, az ön- kormányzat lapját, amit kéthavonta 500 példányban ingyen terjesztenek. Homokte- renyén és Nádújfaluban világháborús emlékműveket állítottak, több új buszváró épült. Kiemelten segítették a nádújfalusi NB Il-es teke szakosztályt. Sportegyesületi és lakossági összefogással építették meg az automata tekepályát. 1994 végére húsz főnek biztosítanak közhasznú munkát. Sok jogos, régi igényt nem tudott megvalósítani az önkormányzat, szintén pénzhiány miatt, azok megvalósítása már a későbbi ciklusok feladata lesz. Az önkormányzatiság eddigi időszakában a közös összefogással végzett munkák értéke meghaladja az ötmillió forintot. Ezt kiemelten segítette a Baráti Kör, a Demokrata Koalíció, a horgászegyesület, Kot- roczó János kisiparos, a nádújfalui és jánosaknai településrészi önkormányzatok, a sportegyesület és a polgárőrség. D.I. Köztársaság a köztársaságban Pénzükhöz juthatnak-e a „metálosok”? Bátonyterenye. A bátonytere- nyei Erkel Ferenc Általános Iskolában ötödik éve rendezik meg a diákköztársaság napját, ebben az évben október 19-én és 20-án. Az iskolai nevelés egyik legfontosabb feladatának tartjuk, hogy a gyermeket felkészítsük azokra a feladatokra, amelyeket állampolgárként fog megélni. A jó értelemben vett közéleti és politikai aktivitásra, s apróbb fogásaira akarjuk megtanítani a gyerekeinket. 1990-ben kiáltottuk ki először a diákköztársaságot.Neve- lőtestületünk kidolgozott egy „államjáték” modellt. A működési rend az állam-modellre épül, s így a gyermekek egy köztársaságban élnek. Legfőbb irányító, szervező és törvényhozó testületé a diákparlament, amely irányítja és felügyeli a minisztériumok tevékenységét, belügyminisztérium tagji például az iskolai rend és fegyelem fenntartásában segítenek, a tájékoztatási minisztériumé a sulirádió adásait tervezik, ösz- szeállítják az iskolai újság egyes számait. A diákállam legfontosabb tisztségviselői is maguk a gyerekek: köztársasági elnök, alel- nök és a miniszterek. Munkájukkal mindenkor a választók érdekeit szolgálják, s velük a parlamenti képviselőkön keresztül rendszeres kapcsolatot tartanak. így megvalósul egy olyan információáramlás, amely egy oldalról közvetíti az igényeket és az elvárásokat, más oldalról viszont megköny- nyíti a döntéseket. Sajátos ebben a köztársasági modellben a felnőttek szerepe is, akik nem irányítanak, hanem segítenek. A diákköztársaság elnökének két „tanácsadója” van, az iskolaszék elnöke és az iskola igazgatója. A gyermekminisztériumok munkáját pedig az adott területen jártas pedagógusok és a szülök tanácsának tagjai segítik. Az állam életének szervezése során megtanulják és gyakorolják gyermekeink az olyan fontos dolgokat, mint: népszavazás, választás, delegálás, visszahívás, korteskedés, stb. A működő modell kiállta az idők próbáját, s tapasztalataink szerint az iskola nagyságrendjétől függetlenül bárhol megszervezhetik. Mi 196 gyermekkel és 16 lelkes pedagógussal , ját- szuk” évről-évre ezt az önkormányzati modellt, s tapasztalatainkat bárkinek szívesen átadjuk. Kovács Tibor igazgató BÁTONYTERENYE. Volt egyszer egy gépüzem. A Nógrádi Szénbányák kisterenyei üzeme a vállalat talán legfőbb anyagi bázisa volt. 1989 óta Elektro-Metal Kft. néven üzemel, s azóta - amint az egyik jelenlegi középszintű vezető négyszemközt megjegyezte - ketyeg az óra felette.- Munkát nem tudtak szerezni - mondja a dolgozók küldötteinek egyike , aki az elmúlt hetekben kapta kézhez az „elbocsátó szép üzenetet” - .nyáron kiötlötték, az lesz a mentőmegoldás, ha az Elektro-Metal- ból kft.-k alakulnak.- Kazinczi igazgató úr azt mondta - veszi át a szót a másik munkásküldött' - az új felállás lesz életképes. Most van három önálló kft., a negyedik a szifonüzem, amelyikben az Elektro-Metal egyharmadrészt tulajdonos. De csak vegetálunk. Igazgatóból hat is van Még hihetnék is, hogy ez az életben maradás útja, ha olyasmik nem lennének köztudottak, hogy négy kft.-nek meg a jószerével már csak nevében élő Elektro-Metal igazgatója mennyibe kerül. Aztán még van egy kereskedelmi igazgató is, akit - állítják a küldöttek - akkor alkalmaztak, amikor már nem is volt mivel kereskednie az üzemnek. Mindezt ahhoz a negyven körüli emberhez, akik kft. tagok lettek.- Mi azt sérelmezzük - veszi elő, és idézi egyikük a volt és jelenlegi dolgozók nevében datált levelet -, hogy akik nem léptek be az újonnan alakult kft.-k valamelyikébe -, hogy augusztus óta vacakolnak a bérkifizetéssel. Például, akik a felmondási idő alatt munkára kötelezettek és a kft.-k valamelyikének dolgoztak, annak ellenére, hogy a kft.-tagoknak fizettek, nekik nem. De a munkájuk jó volt ugye? „A ki nem fizetett emberek miből fizessék az OTP-t, a fűtést, a rezsit. Egyáltalán miből éljenek, miből adjanak kenyeret a családnak? Ezek az emberek egész életükben fizikai munkát végeztek, fizetéstől fizetésig éltek a bérükből. Tőkét, biztonsági tartalékot sosem állt módjukban felhalmozni. Kérdésünk, jogszerű-e, hogy nem kapjuk meg jogos járandóságunkat?” Majd ha pénz lesz, de mikor? Október 10-én, a bérfizetés napján, a dolgozók kérésére kimentünk Kisterenyére. Valóban nem kaptak fizetést. Kazinczi András, az Elektro-Metal Kft. ügyvezető igazgatója sem volt ott akkor, a dolgozók úgy hitték azért, mert fél a ki nem fizetettek dühétől.-Igazgató úr, önök körlevélben tudatták a dolgozókkal, hogy. az október 10-én esedékes szeptemberi bérek és a végkielégítés kifizetésére csak akkor számíthatnak, ha a kft.-nek pénzbevétele lesz. Amihez meg úgy juthat, ha ingatlanaira vevőt talál. Mit várhatnak a dolgozók, akik október 17-ig még nem jutottak pénzükhöz? - szól a kérdés Kazinczi Andrásnak.-Esetükben többféle járandóságról van szó - hangzik a telefonos tájékoztatás - van ugye a normál járandóság, a törvény szerinti végkielégítés és a többletjárandóság, amit a kollektív szerződés ír elő. A törvény szerintit megkapták, a legutolsó fizetéssel együtt.-És a többi elmaradást mikor fizetik?-A kollektív szerződés 2-5 havi bérnek megfelelő végkielégítést ír elő, amire sajnos eddig nem láttunk fedezetet.- Dolgozóik úgy tudják, már értékesítettek ingatlanokat, amikért 17 millió folyt a közös kasszába.-Az átalakulás háromhónapos folyamata során 160 ember számolt le. Ez hozzávetőleg hetvenmillióban van, amihez képest az ön által említett öszszeg csak csepp a tengerben.- Kilátások?- Számíthatnak a dolgozók a többletkifizetésre is, de hogy erre holnap vagy csak két hónap múlva kerül sor, azt jelenleg nem tudom. Minden az értékesítési tárgyalásoktól függ. Egyébként fizetésnap nem a dolgozók elől mentem el, mint azt egyesek hiszik. Hetente 2-3-szor pont ez ügyben tárgyalok. A béreket pedig november 10-én kifizetjük. Megy a végrehajtó-Az az októberre járó bér, vagy a szeptemberi elmaradás lesz?- Midkettőt egyszerre fizetjük. S hogy jogszerűen járt-e el a kft., amikor elodázta a bérkifizetést? Erre Peregi István, a Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség vezetője válaszolt, aki idézett a Munka Törvénykönyve vonatkozó paragrafusaiból: - A munkabért - ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell kifizetni. A késedelem idejére pedig kamat jár, mégpedig a munkabér 25 százaléka. Az OTP, az áramszolgáltató például nem ad a majdra. Megy a végrehajtó, sötétbe borul a lakás. De a dolgozók vajon, mit tehetnek? T. K. Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN NAGYBÁRKÁNY. A szárazabbra fordult időjárás is „besegített” a napraforgó betakarításába. A Kis-Zagyvavölgye mező- gazdasági szövetkezetben 270 hektárról vágták le az olajos magot. Befejezés előtt áll az őszi búza vetése is, amelyből 450 hektáron arathatnak jövőre. LUCFALVA. Az új iskolában sokféle szakköri tevékenység folyik. A nyelvi laborban a nemzetiségi nyelvként számon tartott szlovák mellett a németet is gyakorolhatják. Az idei tanévben számítógépparkjukat is tudják hasznosítani a számítástechnikai képzés keretében. Az ismeretszerzést két külsős szakember bevonásával oldották meg. MÁTRANOVÁK.Tomateremmel bővítették az általános iskolát, amelyet október 22-én, 10 órakor adnak át. Még aznap fel is avatják, mégpedig kosárlabdamecs- csel. SÁMSON HÁZA - NAGYKERESZTÚR. Oláh Zoltán nagybárkányi vállalkozó régi hiányt pótolt, amikor kora ősszel megnyitotta pékségét. Nem csak a helyieket látja el friss kenyérrel és pékárúval, hanem az egész Kis-Zagyva- völgye lakosságát kiszolgálja. Sámsonháza, Kisbár- kány, Márkháza után Nagy- keresztúr későn kelőit szólítja a Ford dudája: fél hét, megérkezett a kenyér. SZUHA. A község polgárait 22-én, 17 órára várják a hősi emlékműhöz, ahol a 23-dikára való ünnepi megemlékezést tartják. Az oldalt szerkesztette Tuza Katalin Holnapi számunkban Szécsény és környéke Márton Istvánná énekli és gyűjti a dalokat A kisterenyei népdalkor Buják, Hollókő, Rárós állandó vendége A kisterenyei népdalkörben beszélgettem Márton Istvánnéval. A népdalkört, vagy nevezhetjük asszonykórusnak is, Márton Istvánná vezeti immár 16 éve.- 1978-ban, az alapító tagok közt voltam jómagam is. 1990-ben újjászerveződött, fiatalítottunk. Most tizenegyen vagyunk. A lányok asszonyok kora 16 és 66 év között van.-Mártonné nemcsak énekli, de gyűjti is a dalokat.- Az az igazság, hogy nyolcán voltunk testvérek, én voltam a legkisebbik és mindenki engem tanított. Szerencsére valamennyien nagyon szerettek énekelni, és a két idős szomszédasszonytól is sokat tanultam. Valamikor nem volt ilyen diszkós szórakozási lehetőség. Mentünk az utcán négy-öt kislány és énekeltünk. Szerettem énekelni, ezért csinálom most is.-Csak olyanok járnak közénk, akik szívesen hordják a viseletét - így Mártonné -, szeretnek énekelni, ünnepelni, fellépésekre eljárni. Mert csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. Az éneklésen kívül táncol is a népdalkor. A tánclépések is eredeti kisterenyei táncokat takarnak. Arra azért vigyáznak, hogy ne nagyon fáradjanak el, az énekléshez levegő maradjon még a végére is. Mostanában ezt már úgy oldják meg, hogy mindkét oldalról kiáll két-két asszony, és azok csak énekelnek, míg a fiatalabbak táncolnak. A kisterenyei népdalkor jelenleg is készül egy újabb csokorral. Nagybátonyban meghirdették Ágasvári Sándomé emlékére a népdalversenyt, most arra gyakorolnak szorgalmasan. Ezen kívül Nagybá- tonyba a szűrei bálra és felvonulásra is hivatalosak. Cserhalmi Adél MOZI NINCS, FILM VAN. Egy éve újíttatta fel az ön- kormányzat a márkházai kultúrházat, ahol nem csak az úgynevezett nagyrendezvényekre várják a helybélieket. Nagy a forgalom a közösségi ház táján, ugyanis videofilmeket lehet kölcsönözni a hét minden napján. Irodaházat, jó tágasat tartanak fenn
