Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)
1994-10-20 / 247. szám
4. oldal Pénz - Piac - Gazdaság 1994. október 20., csütörtök INNEN-ONNAN Tőzsde: Richter-részvény? Egyetlen napig lehetett jegyezni a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Rt. részvényeit. A magánszemélyek számára felkínált 264,5 millió forint névértékű csomag esetén több mint négyszeres volt a túljelentkezés. A magánszemélyek ennek megfelelően 11-12 darab részvényt kaphattak kézhez. A jegyzés során észlelt szabálytalanságok miatt elképzelhető, hogy a részvények tőzsdei bevezetése késik. A költségvetés bevételei Az állami költségvetés adó, illeték és vámbevételei szeptember végéig 680 milliárd forintot értek el. Ez az összeg az 1994-re szóló eredeti költségvetésben előirányzott bevételek 71 százaléka. Személyi jövedelemadóként az év első kilenc hónapjában 170,5 milliárd forintot fizettek be az adózó állampolgárok a központi költségvetésbe. Ez az eredeti éves előirányzat 72,2 százaléka. Élelmiszer-csúcstalálkozó A nemzetközi élelmiszerszakma érdeklődése felülmúlja a várakozást a Fooda- pest ’94 Nemzetközi Élelmiszer, Ital és Élelmiszergépipari szakkiállítás iránt, amelyet november 23-a és 26-a között rendeznek meg a kőbányai vásárvárosban. Eddig 27 ország jelentkezett a kiállításra, és a külföldi résztvevők száma meghaladja a 400-at. Folyékony kenyerünk A tavaszi sörárpa termelésére a gazdaságoknak célszerű lenne felkészülniük, hiszen a piac biztosnak látszik: az Albadomu Maláta Termelő és Kereskedelmi Kft. hosszú távú szerződéses rendszerét építi ki, és ebben jelentős termelési előfinanszírozást vállal. A tervek szerint 80 000 tonna sörárpát dolgoznak fel. Kárpótlási jegy árfolyamok A tőzsdén is megjelent a legújabb, M sorozatú kárpótlási jegy, amelyeket a jogosultak július 3-a óta kapnak kézhez, eddig 1 milliárd 797 millió forint névértékben kerültek a tulajdonosokhoz. Az értékpapír októberi névértéke a havi kamatokkal együtt 266,3 százalék. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Egyre esélytelenebbek a munkanélküliek (Folytatás az 1. oldalról.) Megyénkben az elmúlt hetekben tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma: az elmúlt hónap végén 18 281 állástalant tartottak nyilván, 4896-al kevesebbet, mint tavaly szeptemberben. (Ha így haladunk, néhány év alatt teljesen elfogynak a munkanélküliek. (A jövőben legfeljebb ,jövedelempótlós”-nak nevezik őket... F. Z.) A fenti és az alábbi adatokat a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ jelentése tartalmazza. A jövedelempótló támogatásban részesülők jelenleg 7793-an vannak, létszámuk az utóbbi időben alig változott. Ezzel együtt azonban a regisztrált munkanélküliek több mint 40 százaléka részesül a szociális támogatás ezen formájában! Az állástalanok „keresete” Vajon hogy „keresnek” az állástalanok? Nos, átlagosan 11081 forint volt a segély bruttó összege szeptemberben. A munkanélküliség átlagos időtartama egyetlen hónap alatt - augusztustól szeptember végéig - nyolc nappal emelkedett. A állástalanok az adatok szerint 667 napot szerepeltek a nyilvántartásokban. Ézzel szemben tavaly szeptemberben csak 526 napot. Érdekes lehet a munkanélküliek átlagéletkora is, hiszen az idősebbek, a nyugdíj előtt állók és a pályakezdők meglehetősen nehezen találnak állást. A regisztrált munkanélküliek átlag- életkora 34,49 év volt szeptemberben. Ez az előző hónapok és évek átlagához képest némi csökkenést jelent. Salgótarjánban tíz fővel nőtt a pályakezdő munkanélküliek létszáma, a nem pályakezdőké pedig három fővel csökkent. Szeptemberben 326 személynek állapították meg a munkanélküli járadékot, ezzel szemben 236-an elhelyezkedtek, 18-an elérték a nyugdíjkorhatárt. Többeknek lejárt a járadékra való jogosultságuk, és sokan jelentkeztek átképző tanfolyamokra is. Balassagyarmaton nyolc fővel csökkent a munkanélküliek létszáma. A legtöbben a járadékra való jogosultság lejárta miatt kerültek ki a regisztrált állástalanok közül. Egyre kevesebben járadékon Pásztón folyamatosan csökkent az állástalanok létszáma. Az ellátásra jogosultak nagy része budapesti és Pest megyei munkahellyel rendelkezett korábban. Szécsényben a legnagyobb mértékű, ötszázalékos apadás következett be szeptemberben. A járadék idejét letöltő és az elhelyezkedő állástalanok aránya körülbelül a fele-fele. Bátonytere- nyén 19 fővel kevesebb a regisztrált munka- nélküliek aránya, mint egy hónappal korábban. Ennek ellenére nemcsak megyénkben, hanem országosan is kiemelkedően magas a munkanélküliségi ráta értéke. Rétságon 42 fővel csökkent az állástalanok létszáma. A munkanélküliségi ráta - bizonyára Budapest és Vác közelsége miatt - a legalacsonyabb megyénkben: 14,34 százalékos. Fizikai dolgozók állás nélkül A Nógrád megyei munka- nélküliek 85,24 százaléka fizikai, 14,76 százaléka pedig szellemi foglalkozásúként szerepelt a nyilvántartásban. A férfi munkanélküliek aránya csaknem 60, a nőké pedig 40 százalék. Ezen belül azonban a szellemi foglalkozásúak 70 százaléka, a segédmunkásoknak pedig egyharmada nő. A pályakezdő munkanélküliek 1907-en vannak megyénkben: létszámuk csökkenése elhanyagolható. 48,34 százalékuk szakmunkás, 49,82 százalékuk középfokú, 1,84 százalékuk pedig felsőfokú oktatási intézményben fejezte be tanulmányait. A betöltetlen munkahelyek száma pillanatnyilag 893. Ez ebben az évben a legkevesebb megyénkben. A száz munka- nélkülire jutó álláshelyek száma az augusztusi 5,8-ról szeptemberre 4,9-re csökkent. Megtakarítások, reálbérek, infláció: a magyar lakosság pénzügyi helyzete Október 31-e a Takarékossági világnap, és mi, magyarok bizony a fogunkhoz verjük a garast: ezt bizonyítja az is, hogy a lakosság nettó megtakarításai augusztus végéig mintegy 200 milliárd forintot tettek ki. Ez az összeg körülbelül 78 milliárd forinttal haladja meg a tavalyi év első felének megtakarításait. Mindez a Pénzügyminisztérium közelmúltban kiadott, az ez évi gazdasági folyamatokról szóló tájékoztatójából derül ki. A lakosságra vonatkozó információk a jelentés szerint azt mutatják, hogy a reálkeresetekben tapasztalható emelkedés döntő részben a megtakarításokban jelentkezik, de az év egészére vonatkozóan valószínűsíthető a fogyasztás 1-2 százalékos növekedése is. Az év első hét hónapja alatt a nettó keresetek pénzben kifejezett értéke több mint 25 százalékkal, reálértéke pedig mintegy 6 százalékkal haladta meg az elmúlt év hasonló időszakában mért szintet. A fogyasztói árak 1994 első nyolc hónapjában 18,1 százalékkal emelkedtek, az év egészében várhatóan a korábban előre jelzett 18-20 százalékos sávban maradnak. Ennek oka, hogy az energiaárak, valamint a forgalmiadó-kulcs emelésére csak a jövő évtől kerül sor. Az ipari termelői árak héthavi átlagos növekedése 8,7 százalékot ért el. Az év egészét tekintve valószínűleg 13-14 százalékos áremelkedés következik be az ipari termelői áraknál a korábban előre jelzett 10-12 százalékkal szemben, mivel az előzőleg számításba vettnél nagyobb mértékű forintleértékelés elsősorban az ipari árakat érinti. A mezőgazdasági felvásárlási árak körülbelül 23 százalékkal nőttek az első nyolc hónap során. A HIVATALOS ADATOK SZERINT Szlovákiában nő a GDP A Szlovák Statisztikai Hivatal a belföldi össztermék (GDP) teljes idei mennyiségét változatlan árakon számítva a tavalyinál 3,9 százalékkal többre, a fogyasztói árakat pedig átlagosan 14,7 százalékkal magasabbra teszi. A munkanélküliség aránya a hivatal előrejelzése szerint mintegy 2 százalékkal lesz kisebb az idei évben, mint tavaly, azaz megközelítőleg 14,5 százalék körül alakul majd - írja a Hospodárské Noviny. A pozsonyi statisztikusok elemzése alapján a szlovák gazdaság az idei első fél évben folyó árakon számítva 188 milliárd koronára - hivatalos árfolyamon 6,02 milliárd dollárra - tehető GDP-t állított elő, 16,1 százalékkal (változatlan árakon 4,4 százalékkal) többet, mint a tavalyi hasonló időszakban. Az inflációs folyamat felerősödésére mérséklőén hatott, hogy az idei első fél évben 9 milliárd koronával csökkent a kiadott hitelek mennyisége a tavalyi év végi állapothoz képest. A foglalkoztatottak havi átlagbére 5846 korona volt, ez reálértékben 2,8 százalékos növekedést jelent a tavalyi első hat hónap adatához képest. Mérték a (tőzsde)érték A Budapesti Értéktőzsde 1994 évi forgalma - az árfolyamértéken számolva - 170 milliárd forint volt. Az értéktőzsdén bonyolított üzletek száma is jelentősen megemelkedett: tavaly 24 ezret kötöttek itt, 1994 első kilenc hónapjában pedig már 55 ezer üzlet kötéséről számolhatnak be. Ez 1993-ban átlagosan napi 94 kötést jelentett, idén viszont már 296-ot. Ezen belül a részvénypiac a forgalomból tavaly 10 százalékkal részesedett, ezzel szemben 1994-ben 25 százalékkal. Az Állami Értékpapír és Tőzsde Felügyelet jelentése szerint az értékpapírpiaci - a tőzsdei és a tőzsdén kívüli - forgalmi adatok alapján 1994 első nyolc hónapjában a Budapesti Értéktőzsde a teljes forgalomból 25 százalékkal részesedett. NEGYEDÁRON KELNEK EL KÁRPÓTLÁSI JEGYEK. Az elmúlt hetekben igen élénk volt a kárpótlási jegyek tőzsdei piaca: a Budapesti Értéktőzsdén szeptemberben 1,7 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak. A havi átlagár 258 forint volt. Fotó: Gyurián t. „Hormonmaffia” az állattenyesztesben Az állatgyógyászati célokra szánt B12 vitamin Bulgáriából érkezett Hollandiába. A fiolákban azonban nem vitamin, hanem egy Clenbuterol nevű hormonkészítmény volt, ami az állattenyésztésben tiltott, mert az emberi szervezetre veszélyes. A holland vállalat 42 német márkát fizetett a készítmény grammjáért - az EU-országok parasztjainak azután grammonként, jelentős felárral 2700 márkáért adta tovább ... Napjaink nagy üzletéről van szó, amely éppúgy a szervezett bűnözés kezébe kerül, mint a kábítószer-kereskedelem. A fokozódó piaci versenyben a jóminőségű, sovány húsok viszik el a pálmát, az állattenyésztők tehát arra törekednek, hogy kifogástalan terméket kapjanak a vágóhidak. Ebben segíthetnek a hormonkészítmények, ám a lelkiismeretlen gazdák egyre gyakrabban használnak olyan tiltott szereket is, amelyek súlyosan károsíthatják a majdani húsfogyasztók szervezetét. A Clenbuterol például, amelyet egyébként más állat- gyógyászati szerekkel keverve legálisan is használnak, nagy adagban az állat szervezetébe juttatva az embernél utóbb erős szívdobogást, izomgörcsöket, fejfájást idézhet elő. Cukorbetegek komába eshetnek, szívbetegek életüket is veszíthetik a szerrel telített hústól. Becslések szerint az európai illegális hormonkereskedelem értéke már 1990-ben elérte a hárommilliárd márkát.1 A legnagyobb cégek Hollandiában és Belgiumban működnek, ők árasztják el termékeikkel az európai piacot. A nyersanyag Délkelet-Ázsiából, Argentínából és Mexikóból érkezik, de vásárolnak Közép-Európából, így Csehországból is. A tiltott gyártás és a kereskedelem a maffiák kezébe került, akik zsarolással, vesztegetéssel, pénzmosással gondoskodnak a profitról. Az EU is harcot hirdetett a veszélyes bandák ellen, de a gyakorlatban szinte lehetetlen az állattenyésztő gazdaságok tíz- és tízezreit és a törvény- sértő állatorvosokat ellenőrizni. A koncentrált alapanyagokat a nemzetközi forgalomban könnyű becsempészni és a bűnözők már arról is gondoskodtak, hogy egyes szereknél a felderítést teljesen megakadályozzák: a Clenbuterolt például úgy vegyítik egy engedélyezett szerrel, hogy a tiltott anyagot a laboratóriumi vizsgálat sem mutatja ki. Magyarországon a Clenbuterol nincs forgalomban, behozatalát az egészségügyi szervek nem engedélyezik.
