Nógrád Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-18 / 245. szám

1994. október 18., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Túl drágák a nagy nevek Jövőre a könyvtár költségvetése is csökkenhet Idén csaknem 9,5 millió fo­rintból gazdálkodott a rétsági művelődési ház és könyvtár, de ennek jelentős része a fenntartási és működési költ­séget és a bért fedezi, nem marad sok pénz a tartalmi fel­adatokra. Még mindig sikerült meghaladniuk az előírt bevé­telt, az idei 650 ezer forintot már majdnem teljes egészé­ben teljesítették szeptember végére. Mivel a közművelő­dés nem tartozik az önkor­mányzatok alapfeladatai közé, elképzelhető, hogy jö­vőre csökkenti a ház költség- vetését a testület. (Lakoson­ként évi 250 forint jut egy főre.) Ha radikális lenne az elvonás, az teljes átszerve­zésre kényszerítené a műve­lődési házat. Sajnos, Rétsá- gon sem a kultúra az első, amire a család áldoz, nagyobb feladat a megélhetés. Szűk azok köre, akik kifejezetten művelődési célzattal keresik meg az intézményt, eltolódtak az igények a tanfolyamok felé. Megváltozott a művelő­dési házak szerepe, funkciója. Mivel a „nagy nevek” kínálati árai túl magasak, a rétságiak kéthavonta szerveznek buda­pesti színházlátogatást, és évente van két-három nagy rendezvényük. A gyerekekről nem mondanak le, rendszeres előadásokat szerveznek ne­kik, és mindenképpen szeret­nék megőrizni a minőséget. Rétság és környéke Mi változzon meg jövőre? Mit szeretnének, mi változ­zon meg a közvetlen környe­zetükben 1995-ben? Erre válaszoltak körkérdésünk alábbi szereplői. Machács Mihály A rétsági rendőrkapi­tányság ve­zetője: - Ha stabilizá­lódna a gaz­dasági hely­zet (vagy gyorsulna a stabili­záció), csökkenne a növekvő bűnözési hullám. Az össz- bűncselekmények 60-70 szá­zaléka vagyon elleni bűncse­lekmény. Ha ez megtörténne, magasabb színvonalon szol­gálhatnánk a lakosságot. Szép Erika A rétsági művelődési ház igazga­tója: ­Olyan anyagi és szellemi kondícióba kerüljenek az emberek, hogy gond nélkül költhessenek a kultúrára. Vincze Györgyné Bánk jegy­zője: - Ha Bánkon leg­alább húsz embert tud­nánk helyben foglalkoz­tatni, és azt, hogy jobb szín­vonalú legyen a köztisztaság, ez a község idegenforgalmi jellege miatt is fontos lenne. Ehhez persze az kellene, hogy több pénze legyen az önkor­mányzatnak, hogy többet tud­junk erre fordítani. Igaz, hogy kivetettük a helyi adót, de a telefonközművesítés miatt 326-an öt évig mentesek. Hornyák Endre Nagyoroszi polgármes­tere: - Ha a választások után én ma­radnék a polgármes­ter, továbbra is azt szeretném, hogy működjön a falu. Jelen­leg viszont nem ismerjük en­nek a feltételrendszerét. Minden használható alkatrészt megmentenek a régi telefonokból Fotó: Gyurién Tibor azonban még ezzel a létszám­mal is túlzsúfolt. A beutalt gondozottak összetétele tükrözi a lakosság általános összetéte­lét. Nagyobbik része családból jön, de jönnek állami gondozot­tak is, vagy gyógypedagógiai iskolákból. Az új szociális törvény sze­rint ápoló és gondozó munkát is végez az intézet. Erre azonban nincs felkészülve. Különösen a kórházszerű ápolásra nincs. Szívesen végeznék ezt is, ha meglennének hozzá a szemé­lyi-, tárgyi- és eszközfeltételek. Az intézetből ki lehet lépni az önálló életbe, de a tapaszta­latok szerint ezek a kísérletek többségében sikertelenek. Akik elmentek hamar visszajönnek, mert itt védettséget élveznek. Megtalálják az elfoglaltságukat akár a munkában, akár az ér­telmes élet más kifejezési for­máiban. Különösen figyelemre méltó eredményeket érnek el a speciális olimpiákon. Tervsze­rűen kellene készülni a sportfe­ladatokra, de hiányzik hozzá a legfontosabb, a pénz. A jövő nyáron a világjátékokon az rontják. Ez viszont azt jelenti, hogy magasan van megálla­pítva a férőhely. Semmi nem akadályozza a megyei önkor­mányzatot, hogy egy alapító okirat módosítással ezt 150-ben állapítsa meg. Csak ez azt je­lenti, hogy az állami támogatás 32 fővel, vagyis harminckétszer 186 ezer vagy 220 ezer forinttal kevesebb. Ez éves szinten 3-4 millió forintot jelent. Önkormányzati pénz nincs. Állami pénz is csak olyan érte­lemben, hogy ha nincs betöltve a létszám, s a működési feltéte­lekre az állam által adott betöl­tött létszám utáni fejkvóta nem elég, akkor az önkormányzat­nak kell kipótolni. A szociális törvény alapján a gondozottaknak mindent köte­lesek ellátásként biztosítani. Ezt azonban csak 60-70 száza­lékosan tudják teljesíteni. Az utóbbi 5-6 évben viszont a gondozottak ruházatát csaknem teljes egészében saját pénzből fedezték. Az intézetben végzett mun­kából - a kertészetben, állatte­nyésztésben, a szereidében ­megint más, hogy a megyei közgyűlés feladatai között az intézményekre fordított figye­lem elegendő volt-e, vagy meg­felelő volt-e a szükségeshez képest. Az önkormányzat négy évét értékelve, mérlegelve, akkor az igazgató véleménye szerint a szükségesnél kevesebb figyel­met fordított a közgyűlés erre. Az megint más kérdés, hogy a közgyűlés összetétele nem in­tézménycentrikus, hanem köz­ségcentrikus. Igazából nem is ismerték meg négy év alatt az intézmények problémáit. A szociális és egészségügyi szak- bizottság azonban jól ismeri ezeknek az intézményeknek a problémáit, sőt magukat az in­tézményeket is. Az igazgató szerint kár, hogy a gazdasági bizottságnak négy év alatt egyetlen egy tagja sem járt az intézetben. Ánnak elle­nére, hogy ezt sokszor nyíltan is és informálisan is szóvá tet­ték. Tapasztalhatták volna, hogy emberfeletti munka folyik itt az értelmes emberi életért. P. A. RÖVIDEN PATAK. Ha rendkívüli esemény nem történik, a még mandátummal rendel­kező képviselők már nem üléseznek. Ha azonban a parlament még november­ben elfogadja az ország jövő évi költségvetését, akkor a jelenlegi testületnek még meg kell kezdeni a helyi költségvetési rendelet terve­zését. RÉTSÁG. A munkaügyi irodánál az alábbi álláshe­lyeket jelentették be: a Ré- kerámia Rt. (Romhány) be­tanított munkára keres két főt (bérezés 17-18000 fo­rint). A romhányi híradás- technikai anyagok gyára ki­lenc betanított női munkást venne fel (15 500-20 100 forint). Egy ügynököt al­kalmazna a rétsági AB Ae­gon biztosító jutalékos rendszerben (15-50 000 fo­rint). Gyes idejére keres egy tanítót a szendehelyi általá­nos iskola, a német nyelv- ismeret előnyt jelent (bére­zés a közalkalmazotti tör­vény szerint). Határozott időre, közhasznú munkára jelentették be a következő­ket: diósjenői rehabilitációs intézet, egy gyógypedagó­gus ( 16-18 000), kétbodonyi önkormányzat: egy villany- szerelő és egy festő-mázoló (18 000). BERKENYE. A tegnapi testületi ülésen megválasz­tották a választási bizottság tagjait. Harmadik éve vá­lasztanak díszpolgárt a köz­ségben, tavaly Schmidt Jó- zsefné polgármester nyerte el ezt a címet. Idén Schamschula Györgyöt vá­lasztották díszpolgárrá. Az MDF-es országgyűlési kép­viselő személyében tavaly október 23-án először járt miniszter Berkenyén. Az oldalt szerkesztette: Dudellai Ildikó Szerdai lapszámunkban: Pásztó és környéke KEVÉS A PÉNZ, DE A MEGYE FIGYELME SEM ELEGENDŐ Négy évtizede a sérült emberek mentsvára Diósjenő határában, a Börzsöny lábainál terül el a szociális gondozó intézet. A Wisinger János igazgatásával 1957 óta mű­ködő intézet kezdettől fogva a sérült értelmi fogyatékosok szo­ciális gondozását szolgálja. Az új szociális törvény életbelépésé­vel megváltozott az intézet elnevezése, tartalmi feladatainak egy része is. Ápoló, gondozó és rehabilitációs intézetté vált. Államigazgatásilag 1981-ig az Országos Szociális Intézetek Központjához tartozott. Ez után jutott a megyei tanács, majd az önkormányzat tulajdonába. Ez­zel egy időben kapott egy kü­lönleges szakmai feladatot, a hallássérült értelmi fogyatéko­sok gondozását. Az intézet férőhelye 182 fő, a létszám jelenleg 165. A fej­kvótát a betöltött férőhelyek után kapja. Az intézmény Egyesült Államokban öt spor­tágban lehet indulni. Ebből az intézetből maximum kettő-há­rom, országosan 41 sportoló. Innen tornában vagy asztalite­niszben, illetve maratonfutás- ban. A megyei önkormányzat azért nem fogad más megyéből gondozottakat, mert úgy látják, hogy szakmailag túlzsúfoltak. Azzal ugyanis, ha feltöltik a létszámot, az itt élők helyzetét számukra haszon nincsen. A gondozottak névre szóló mun­kaviszonyban vannak és ők munkabért kapnak. Pillanatnyi­lag ott tartanak, hogy annak örülnek, hogy van munkájuk, ezért nem kémek bérleti díjat, világítási és fűtési költséget. Majd meglátják, hogy ez mi­ként működik gazdaságosan. Akkor lehet szó valamilyen ha­szonról. Most számunkra az a haszon, hogy van munka. A megyei önkormányzat számára ez az intézet olyan fon­tos, akár a többi. A megye az elmúlt négy évben mindent megtett, hogy a 21 intézménye zavartalanul működhessen, s ezt sikerült is megoldani. Az Sokan még ma is nehezen élik meg a munkanélküliséget Tetszik nem tetszik, meg kell barátkoznunk a gondolattal: ve­lünk is megtörténhet, hogy munkanélküliek leszünk. Különösen Nógrádban veszélyes a helyzet, hiszen a rendszerváltozás kez­detétől napjainkig mindig dobogós helyen voltunk a nyilvántar­tott munkanélküliek számát illetően. Rétság és térsége sem ki­vétel ezen tendencia alól. A munkaügyi központ rét­sági kirendeltsége elkészítette háromnegyed éves statisztiká­ját. Ennek tükrében beszélge­tünk Révainé Kiss Erzsébet ki­rendeltségvezetővel . Előbb jött a hullám- Csökken vagy emelkedik a munkanélküliség ebben a tér­ségben?- Az előző évhez viszonyítva lényegesen csökkent a regiszt­rált munkanélküliek száma. Míg tavaly év végén közel 18 és fél százalékos volt az arány, addig az elmúlt hónapban 14,36 százalékra esett vissza a mun­kanélküliek aránya - örö­münkre.-Minek tudható be a javu­lás?- Nem egyszerű erre vála­szolni, hiszen a környéken olyan vállalkozás nem indult, ami nagy létszámú munkaerőt szippantott volna fel. Azt gon­dolom, hogy amikor jelentke­zett a munkanélküliség, többen jöttek hozzánk, mint máshol. Kínlódtak a téeszek, a pesti munkavállalóknak nem fizették az útiköltséget, inkább megvál­tak a dolgozóktól. Ezek a nagy­arányú létszámleépítések mára megszűntek. Tehát a hullám előbb kezdődött, így a csökke­nés is nálunk jelentkezett leg­hamarabb.- Csak ezzel magyarázható a csökkenés?-Nem, már többen tudnak elhelyezkedni, mint korábban. Ráadásul a körzetben elég so­kan dolgoznak közhasznú munkásként.- Tartósan kapnak munkát a munkavállalók?- Sajnos, a foglalkoztatók sokszor csak időszakosan ve­szik fel a dolgozókat. Többségben fizikai munkások- Gondolom, a magánvállal­kozások itt sem nagyon indultak be.-Valóban nem. A néhány újonnan próbálkozó vállalkozó nagy létszámban nem tud al­kalmazni embereket. Néhány főt persze elvisznek a nyilván­tartásunkból, főleg azokra a he­lyekre, ahol valamilyen támo­gatást kapnak a foglalkoztatási alapból vagy máshonnan.- Milyen rétegből kerül ki a legtöbb munkanélküli?- Többnyire szakmunkások­ból, betanított munkásokból, segédmunkásokból.- Vezető beosztásúak is ut­cára kerülnek?- Kimutatásaink szerint egy felső vezető, tizenöt vezető, és harminchárom irányító van munka nélkül jelenleg a térség­ben.-Senkit nem akarok meg­bántani, de még mindig sokan nem érzik a munkanélküliség súlyát. Boldogan dolgoznának- Van ebben igazság. Bizony előfordul, hogy nem érti és nem érzi meg mindenki, hogy az eg­zisztenciája forog kockán. Az is hozzátartozik a teljes igazság­hoz, hogy itt vannak azok is, akiket korábban közveszélyes munkakerülőként tartottak nyilván. Ezzel együtt nem ezekből kell kiindulni. A leg­több munkanélküli kényszerből eszi ezt a keserű kenyeret.- Hogyan tudják kiszűrni azokat, akik még akkor sem akarnak dolgozni, ha kínálkozik lehetőség?- Nehéz kiszűrni. Ezt csak akkor lehet, ha van érvényes ál­lásajánlat az irodánál, mi ki­közvetítjük, s kiderül, hogy nem vállalja el.-Hallani igen magas mun­kanélküli járulékokról is. Mi ebből az igazság?- Nem sok valóságalapja van a szóbeszédnek. Nézze, a mi körzetünkben a legalacsonyabb járulék 8 ezer forint, a legma­gasabb pedig 18 ezer.- Ez is több a semminél, vé­gül is nem kell érte dolgozni!- Ha csak egy-két ezerrel kí­nálnak többet a munkaadók a segélynél, az nem vonzó. így aztán bizonyos fokig érthető az az álláspont, hogy jobb a se­gély. Később meg majd csak lesz valahogy. A legtöbben azonban boldogan elmennének dolgozni még ilyen bérekért is, ha találnának állandó munkát.- Önök rendszeresen talál­koznak ezekkel az emberekkel, így ismerik a lelkiállapotukat is?- Ahány munkanélküli, any- nyi tragédia. Főleg az első időkben estek kétségbe az em­berek, szégyellték magukat, pedig a legtöbbször nem tehet­tek semmiről. Sokan még ma is nagyon nehezen dolgozzák fel ezt az állapotot. Ádám Tamás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents