Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-10-11 / 213. szám

6. oldal Hétvégi Magazin • Női Dolgok 1994. szeptember 10-11., szombat - vasárnap FEKETE TÜLLBEN. Az őszi divatbemutatók érdekes­sége, hogy megőrizték a nyári divatot. A manökenek enyhén átlátszó ruhákban jelennek meg. Közülük is az egyik legszebb a Chanell fekete, tüll kompozíciója. Tessék a bőr, tessék a pipere! Valljuk be őszintén, mindany- nyian tetszeni akarunk. A fiúk a lányoknak, a lányok a fiúknak. Nincs másképpen felnőtt kor­ban sem, sőt az idős emberek­nél sem. Rendben is van ez, így természetes. Úgy vélem tehát, hasznos lesz, ha éppen ezért a bőrápo­lásról - kis kozmetika ürügyén - beszélünk, hiszen mindany- nyian használunk ilyen vagy olyan kozmetikai szert. Ki azért, hogy eltüntessen néhány szeplőt vagy pattanást, esetleg egy-két ráncot, ki pedig, hogy feltűnőbb, csinosabb legyen. Persze, a divat sem megve­tendő! Elöljáróban el kell mondani, hogy a kozmetikai szereket nem most, nem csak nekünk ta­lálták fel. A nagymamák, az ükmamák is használták, sőt csaknem minden korban a fér­fiak is. Az arcfestés, a hajfestés, a szépségtapasz, de a bőrt védő, puhító kenőcsök használata is elterjedt az egész világon. A kozmetika tehát mesterséges beavatkozás, hiszen a bőr álla­potát, színét, rugalmasságát, stb. van hivatva megváltoztatni. Ahhoz azonban, hogy az ön bőre egészséges és szép marad­jon, elsősorban rendszeres tisz­tálkodásra, kiegyensúlyozott életmódra (megfelelő pihenés­sel), a dohányzás elhagyására vagy komoly csökkentésére, az alkoholfogyasztás kerülésére, vitaminokban gazdag táplálé­kok fogyasztására van szükség. Az A-vitamin hiánya miatt száraz lesz a bőre, töredezik a haj és a köröm. Azt ajánlom, hogy sok főzeléket, sárgarépát - nyersen is -, sütőtököt, ká­posztát együnk. A bőr számára fontos A-vitamin megtalálható a vajban, a halfélékben is. Ettől függetlenül természetesen kozmetikára is szükség lehet. Szakszerű megfogalmazás szerint a kozmetika célja: meg­őrizni, amit a természet adott, pótolni, amit megtagadott, el­tüntetni mindazt, ami zavarja a megjelenés összhangját. Úgy­nevezett „kozmetikai betegség” a szeplő, leggyakrabban a ka­ron, vállon, arcon fordul elő. A szeplősödésre való hajlam örö­kölhető, tudományos vélemény szerint a szeplő anyajegynek tekinthető. Teendők: óvakodni az erős naptól, fényvédő kenő­csöt használni. Az egyéb anya­jegyek igen sokfélék lehetnek. Eltüntetésük a bőrgyógyász szakorvos feladata. A szemölcs már orvos-koz­metikai téma. Okozója legtöbb­ször vírus. A szemölcsök fájda­lommentesen eltávolíthatók, ugyancsak a bőrgyógyászok kozmetikai szakrendelésén. A pattanásosság egészen más probléma, kialakulásának több összetevője van. A pattanások lényegében elgennyedt fagy- gyúmirigyek. A fiatalok több­ségénél elmúlik a serdülést kö­vetően. Azt mindenesetre érdemes megjegyezni, hogy egyszerűbb esetben a napozás vagy a kvarc hatására a pattanások elmúlhat­nak. Főleg akkor, ha naponta két-háromszor alaposan meg­mossuk az arcunkat meleg, szappanos vízzel. _______________________Assszonysorsok_______________________ A csábító vissza is hódította a férjemet Azt mondják, hogy - egyéb praktikák mellett - a férfia­kat talán leginkább finom fa­latokkal, ízes ételekkel lehet megtartani, lekötni. Bebizo­nyosodott ez az én Lacikám esetében is. László paraszt­gyerek volt. Jutott hát az asz­talra egész éven át friss ser­téshús, baromfi. Ráadásul Laci édesanyja, a megboldo­gult Anna néni nagyszerűen tudott főzni. Amikor összeházasodtunk, ugyancsak igyekeznem kellett, hogy - ha botladozva is - va­lamennyire Anna néni nyo­mába érjek. Sütési-főzési tu­dományát meg sem közelítet­tem. A húsnak ára van Lakásunk közelében volt egy kis húsbolt, egy szem el­adóval. Kedveltük Károlyt, a vörös hajú, magas, fiatal hen­test, mert mindig jókedvűen tréfálkozott. A szerény kész­letből lehetett nála válogatni. Megszoktuk tőle, s nem vet­tük rossz néven, hogy minden nőnek udvarol. Úgy tűnt, ked.- veskedése csak eladói figyel­messég, hisz' amikor Lacival együtt állítottunk be hozzá, akkor is ugyanazzal a behí­zelgő mosollyal és kedveskedő hanghordozással mondta: „Csókolom szépasszony, mivel szolgálhatok?" Nemcsak engem halmozott el bókokkal, hanem a többi be­térő nőt is. Feltűnt azonban, hogy ami­kor egyik-másik asszonytár­sam került sorra, Károly be- sündörgött a raktárba, és visz- szatérve papírral szorosan be­takart csomagot adott át neki. Az ára rá volt írva. Vagy a pult alá nyúlt, onnan vette ki az előkészített árut. Egy késő délután mindössze hárman voltunk a boltban: Karcsi, az egyik szomszédasz- [ szonyom - akivel jól megértet- I tiik egymást - és én. Eszterke elégedetten tette táskájába az „előre megrendelt” árut, aztán együtt indultunk hazafelé.-Gyere he hozzám, édes Zsuzsikám! Szívesen odaadom ennek a húsnak a felét. Hadd legyen hálás egy kicsit a fér- jecskéd!- Persze - így én naivan -, mert te előre megrendeled. Nem is tudtam, hogy itt elő­rendelést is lehet leadni.-Előrendelést? - kacagott fel harsányan a barátnőm.-Mondhatom... szép kis előrendelés... Hát tudd meg, édes Zsuzsikám, ára van ám annak, hogy mi néhányon be­csomagolva kapjuk az „előre megrendelt” árut. Amikor egyedül voltál vele az üzletben, még nem tett ajánlatot, hogy látogasd meg szerény hajléká­ban? Megtekinthetnéd... a fri­zsiderjét, amely tele van válo­gatott, jóféle húsokkal. Afféle jutalomtárggyal. Most esett le a tantusz. Ba­rátnőm nagy derültségére tátva maradt a szám.-Soha! - kiáltottam. - Ez disznóság! Ha ilyen ára van... Lászlóm színeváltozásai Amikor aznap este László hazaért, az előszobában elkur­jantotta magát.-Micsoda fönséges illat! Zsuzsikám, édesem, egyetle­nem! - Magasba emelte az or­rát, úgy szimatolt. - Ha nem csalódom, ez pörkölt. Hogyan sikerült a hozzávalót beszerez­ned? Szégyenkezve bontakoztam ki ölelő karjaiból. Lám, máris hazudnom kell, amitől pedig irtóztunk mind a ketten. Vajon mit szólna hozzá, ha bevalla- nám az igazságot? Nekem nem ízlett a vacsora, pedig Lászlóm módfelett di­csérte. Az meg egyenesen szinte megrendített, amikor teli szájjal kijelentette:- Mintha édesanyám főzte volna. Pompás, pompás, édes Zsuzsikám! Talán erőre kapott a pörkölt­től; úgy bújt hozzám éjjel az ágyban, s olyan jól szeretkez­tünk, akárcsak házasságunk kezdeti időszakában. Hetekig töprengtem, vívód­tam önmagámmal. Inkább be­járom az egész várost, de Kar- csikának nem szerzem meg azt az örömet, hogy velem is gya­rapítsa a trófeái számát. Dicséretére legyen mondva, barátnőm nem akarta befolyá­solni a döntésemet. Hanem ennél sokkal súlyosabb dolog történt. Lászlóm kezdett elmara­dozni. Akkor már techni­kumba járt, azt esti órákat az iskolában töltötte. Tíz óra tájt azonban rendszeresen megér­kezett. Fáradtan, oda se na­gyon figyelve fogyasztotta el a vacsorát, lefeküdt, máris mély álomba zuhant. Laura föztje és mosolya Aztán nem egyszer tizenegy felé állított be, s újfent nem kért vacsorát. Azt mondta, ta­nítás után az iskola melletti bisztróba szoktak átmenni az osztálytársaival, megbeszélik a tananyag nehezebb részleteit, közben meg esznek is. Ezért nem éhes, ezért olyan fáradt. A közelünkben lakó egyik negyven év körüli, elvált asz- szony gunyoros tekintete éb­resztette fel bennem a gyanút. Többször találkoztam vele a piacon, a húsboltban is. Károly roppant szívélyes volt hozzá, neki is kijárt a becsomagolt áru. Ennek már értettem a nyit­ját, nem is törődtem volna vele. Hanem az a lekicsinylő, s szemtelen mosoly!... Szíve­men ütött. Tudtam, hogy Lau­rának hívják, Karcsi többször a nevén szólította. Egy ilyen együttes vásárlás után, amikor ő kapott húst, én meg csak egy darab krinolint, nyomban a tit­kot feltáró barátnőmhöz for­dultam.- Mondd, édesem, ismered Laurát? - szegeztem neki a kérdést.- Már hogyne ismerném, Zsuzsikám. Tudd meg, az a Laura jóféle firma. A férje azért hagyta ott, mert füvel-fá- val összeállt. Azt mindenesetre elárulom, hogy nagyszerűen süt-főz. Károlytól sűrűn szerzi be a válogatott húst, s nem átallja a megszolgált áruval lépre csalni a hasukat szerető ínyencszájú férfiakat.-Szóval... az.ínyenc férfia­kat?... Netán... Netán behá­lózta Lászlómat is?- Te mondtad, édesem. Nem szeretek pletykálni, oldja meg mindenki a maga gondját. Meg aztán azért sem szóltam, ne­hogy azt hidd, hogy ezzel akar­lak Károly karjába kergetni. Néhány napi vívódás után zárás előtt állítottam be a hús­boltba. Tétován nézegettem a tátongó ürességet. Ártatlan képpel kérdeztem:- Kedves Károly, nem tudna nekem szolgálni vala­mivel? Kerekre tágult szemmel li­hegte:-Hát... tudnék adni ezt-azt... édes Zsuzsika. Csak egy a bökkenő. Fel kellene jönnie érte a lakásomra. A fri­zsideremben akad némi karaj meg szűzpecsenye... Válaszomra csaknem elol­vadt a boldogságtól a derék henteslegény.- Messze lakik, Karcsika? Olyan villámgyorsan kap­kodta össze magát, mint a tűz­oltók, ha riasztják őket. Köté­nyét a pultra csapta, megmosta a kezét, közben alig érthetően dadogott.-Nem... Nem messsze...Két villamosmegálló... Hazatalált az uram Gombás karaj sercegett a zsírban, amikor László haza­ért. Szerencsére ő is olyan „ta­lajmenti” gondolkozású, mint én vagyok. Szimatolt, ujjon­gott, s a boldogan elköltött va­csora után ismét udvarolni kezdett. Attól kezdve nem járt többé „az iskola melletti bisztróba”, szombaton, vasárnaponként nem ment el „baráti konzultá­cióra”, s félév végén mégis je­lesre vizsgázott. Minden este, amikor betette maga után az ajtót, már az elő­szobában derűsen harsogta: - Milyen finomságot főzött ma nekem az én aranyos kis fe­leségem? (Teodóra) Régi-új ételek, mai receptek Molnár Béláné (Bátonyterenye) ajánlatai A régi rómaiak étkezési elvként is hirdették: a változatosság gyönyörködtet. Toldjuk meg e bölcsességet azzal, hogy a vál­tozatos étrend egyben az egészség záloga is. A kukoricából, a kukoricalisztből készült ételek ízletesek, magas tápértéküek. Néhány régi és újabb kukoricaétel receptjét adom közre: Ötven dkg kukoricalisztet leforrázunk 6-7 dl tejjel. Kis sót teszünk bele és hagyjuk kihűlni. Egy tepsit kikenünk margarinnal és beleöntjük a hideg masszát. Szépen elsi­mítjuk, a tetejére cukrot szó­runk és középmeleg sütőben piros ropogósra sütjük. Koc­kákra vágjuk, porcukorral meghintjük. (Kerekes mama receptje) Kukoricalepény Negyven dkg szitált kuko­ricalisztet leforrázunk 7 dl fővő tejjel, majd simára ke­verjük. Adunk hozzá 5 dkg zsírt, fél dkg sót, kis reszelt citromhéjat, 15 dkg porcuk­rot, 3 tojássárgáját, 3 tojásfe­hérjét keményre verve. Zsíro­zott tepsiben, forró sütőben sütjük. (Bacsó Gézáné Szlovákia, Simonyi) Túrós kukoricalepény Három dl kukoricalisztet és 3 dl simalisztet mély tálba ön­tünk. Hozzáadunk 3 dl tejet, 2 egész tojást, 15 dkg tehéntú­rót, 1 csomag sütőport és sót ízlés szerint. Simára eldol­gozzuk. Egy tepsibe 2 dl ét­olajat öntünk, elsimítjuk rajta a kikevert tésztát és forró sü­tőben kb. 30 percig sütjük. Ezután kockákra vágjuk és aludttejjel tálaljuk. (Kiss Cecília, Vajdaság, Péterséve) Kukoricasaláta Húsz dkg csemegekukori­cát leszemezünk, cukros víz­ben megfőzünk, majd a levét leöntjük róla. Egy tojássárgá­hoz állandó keverés közben cseppenként hozzáadunk 2 evőkanál étolajat, egy pohár kefirt és egy csokor finomra vágott kaprot. Kevés sóval fű­szerezve, összekeverjük a ku­koricával, aztán fél óráig hi­degre tesszük. (saját recept) A nagymama bevált tippeket ad A fehér gyapjúholmit kék vá­szonba vagy kék papírba csomagolva kell tárolni, hogy eredeti színét megtartsa, ne sár­guljon meg. * A kenyereszacskóba kevés zel­lert kell tenni, így a kenyér to­vább megőrzi a frissességét. * A kiszáradt cipőkrém néhány csepp terpentinolaj vagy tej hozzáadásával ismét használha­tóvá tehető. * Kellemesebb aromájú lesz a tea, ha előzőleg narancshéjhoz dörzsölt cukorral ízesítjük. * A besárgult ingnyakat krétával kell bedörzsölni (a kréta oldja a zsírt), majd alaposan ki kell öb­líteni. Makacsabb szennyező­désnél ez az eljárás többször alkalmazandó. * A főzővízbe kevés ecetet csep­pentve, a megrepedt tojás is hi­bátlanra főzhető, nem folyik ki a fehérje. * A bútor felületén lévő kisebb karcolást fehér vazelinnel be­fedve, huszonnégy órán keresz­tül állni kell hagyni, majd ala­posan be kell dörzsölni, hogy a karcolás „láthatatlanná” váljon. * Tovább marad friss a vágott vi­rág, ha szárát naponta éles kés­sel ferdén visszavágjuk. * / me, eddig tart mai válogatá­sunk a régi, kipróbált tippek- ről, amelyek egyszerűek, és ki­állták az idő próbáját. Bo Derek kutyaszorítóban: nincs pénze Úgy látszik, Bo Dereken is be­teljesedik a mondás: így múlik el a világ dicsősége... A szí­nészvilág szobor testű nudistája nemrég még számlálatlanul költhette dollárezreit, manap­ság viszont igencsak fogához kell vernie a centeket. A föl­gyülemlett adósságok mintegy 100 millió forintnak megfelelő összegre növekedtek, s a hite­lező bankok már-már végrehaj­tót küldtek a hajdani topmodell nyakára. Kedvenc tartózkodási he­lyére, szeretett vidéki birtokára állítólag már ki is tűzték az ár­verezés időpontját. Ám ekkor tehetős régi barátai összeadtak annyi pénzt, amennyi elegendő volt a nem kívánt esemény el­halasztásához. DIVATFILM KÉSZÜL. Párizsban Robert Altmann fil­met forgat a divat világából. Sztárriporter Kim Basinger. Szerepel a filmben Sophia Loren és Lauren Bacall is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents