Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-03-04 / 207. szám

Arcok-harcok 9. oldal Mozaik 10. oldal Hobbi 11. oldal 6. oldal Női dolgok 7. oldal Nyílt tér 8. oldal Élet-képek- A 0 Í7 1994. szeptember 3-4., szombat - vasárnap P D . J J O S/ t I rrm r/;lTi KULTÚRA - MŰVÉSZET 5. oldal SOKAT TANULT IVÁNYI ÖDÖNTŐL ÉS FÖLDI PÉTERTŐL Nincs nap, hogy ne nyúlna az ecset után Czene Gál István még fiatalember, de a művészberkekben már ismerik a nevét. Cereden él és alkot az ügyes kezű festő. Érde­kes müveit már több helyen kiállításon láthatta a közönség. Ősszel a salgótarjáni Bolyai János Gimnázi­umban és a Balassi Bá­lint Asztaltársaságnál, tavasszal pedig az egyik festőtársával,Ka­rácsony Attilával tervez közösen kiállítást. Mostanában áttért a nagyméretű képek ké­szítésére. Elmondása szerint ezeket sokkal jobban odafigyelve kell megkomponálnia, meg­terveznie. Itt a sponta­neitás már nem érvé­nyesül. Úgy véli, hogy ezeknek a termetes festményeknek a ha­tása, színi energiája sokkal nagyobb, mint a kisméretű festmény­nek. Minden színt ked­vel, így mindig az adott képtől függ, hogy mi harmonizál a vásznon egymás­sal, mi illik az éppen adott Czene Gál István: Törött tükör-Amikor a gépipariba jár­tam, akkor figyeltek föl rám a tanáraim. Iványi Ödönhöz irá­nyítottak, tőle rengeteget tanul­tam. Később Földi Péterhez ke­rültem Somosra. Olyan fegye­lem volt a szakkörön belül, olyan tanulni vágyás, hogy azok közül, akik oda jártak, so­kan elvégezték a főiskolát is. Földi Pétertől rajzolni tanultam, a festésre, a különböző techni­kákra a saját tapasztalataim alapján jöttem rá. Czene Gál István a szürrea­lista stílusirányzatot műveli. Kedveli a gondolatiságot. Ré­gebben tájképeket is festett. Úgy érzi, hogy most talált rá igazán a saját stílusára. Még az alkotói pálya elején tart, de a képzőművészetben kevésbé já­ratos szemlélőnek az a benyo­mása, hogy profi festőművész­szel áll szemben. Nyitott az egész világra. A szürrealizmus a gondolat, az álom képi kivetítése. A fes­tőnek ki kell gondolnia, meg kell „álmodnia”, hogy mit fog a vászonra alkotni. Czene Gál István ilyen képeket fest nagy-nagy szeretettel.-Nagyobb kiállításaim vol­tak Salgótarjánban, Miskolcon, Budapesten, és egyéb alkotótá­borokban. Most Hollandiába kaptam meghívást. Remélem, sikerül oda eljutnom. nek is fölajánlottam egyik festményemet; az árverésen hu- szonkétezer forintért kelt el.- Van-e példaképe?- Különösebben nincs, ha­csak a szürrealizmus képvise­lőit nem tekintem annak. Volt egy tanárom Miskolcon. Lo- sonczi Miklós professzor úr, tőle nagyon sokat tanultam em­berileg és művészileg egyaránt. Ő mondta, hogy csak önma­gámra hallgassak, senki mással ne foglalkozzam... Rengeteget festek. Nem múlik el nap, hogy ne nyúlnék az ecset után. Van olyan festményem, amelyen hónapokig dolgoztam. Úgy ér­zem, mindig fejlődöm, egyre többet tanulok és egyre jobban rájövök a fortélyokra. Maga a festészet, mint ahogyan Lo- sonczi professzor is mondta, az agyból jön. Az, hogy valakinek kézügyessége van, még nem je­lenti azt, hogy festőművész lesz belőle. A gondolatokat kell a vászonra vetíteni, ami nem mindig könnyű. Czene Gál István elmond­hatja magáról, hogy festményei nem egy sémára készülnek - mindegyik más és más. Aki szereti a szürrealizmus gondo­latvilágát, az bizonyára órákig el tud gyönyörködni szép és el­gondolkodtató festményeiben. Cs. A. mi link az mondanivalóhoz. A kiállításaival kapcsolato­san érdekes esetre is emlékszik a festő fiatalember:- A református egyház tárla­tán a szerelmespárt ábrázoló festményemet nem akarták ki­tenni, mond­ván, hogy vannak, akik­nek nem nyerné el a tetszését. S, hogy mások­nak tetsze­nek-e a ké­peim? Ez sok mindentől függ., Például az emberek lelkiállapotá­tól, kultúrájá­tól, ki, mire fogékony? Van, akinek tetszenek, de olyan is van, akinek nem. Például egy külföldinek annyira tet­szett az egyik képem, hogy azonnal el is vitte Svájcba. Az Almádi hármas ikrek- Az ifjú festő sejtelmes alkotása A DÉLFRANCIA KESZTYŰCSKE SIKERE. A pásztói Muzsla táncegyüttes vendé­geként Szent István ünnepének tájékán kilenc napot töltöttek megyénkben a dél-francia­országi Millau városa hagyományó'rző csoportjának muzsikusai és táncosai. La Gantiei- relo (Kesztyú'cske) nevű együttes nemcsak Pásztón mutatkozott be temperamentumos műsorával, hanem Hollókőn, Balassagyarmaton és a szlovákiai Ragyolcon is. A vendé­gek és a vendéglátók kölcsönösen közel kerültek egymáshoz, s ennek köszönhetó'en a Muzsla várhatóan már jövőre viszonozza a mostani látogatást. Fotó: Gyurién Tibor ÚJABB MŰVEL GAZDAGODOTT A BÁTONYTERENYEI FÜZETEK SOROZATA A szénbányászat története Nagybátonyban A „Bányamúzeum a Városé, a Bányász Társadalomé”elneve- zésü salgótarjáni alapítvány fontos szerepet tölt be - a megyei levéltár és múzeumi szervezet mellett - a helytörténeti kutatá­sok ösztönzésében, produktumainak nyilvánosságra hozatalá­ban. Az idei bányásznapra jelent meg a Bátonyterenyei Füze- tek-sorozat negyedik darabjaként Szvircsek Ferenc munkája: A szénbányászat története Nagybátonyban (kezdetektől az ál­lamosításig). Felelős kiadója: Kicsiny Miklós. A salgótarjáni Nógrádi Tör­téneti Múzeum muzeológusa, igazgatóhelyettese a megyei ipartörténet egyik legjobb is­merője. Immáron két évtizede végzi kutatásait az üveggyártás és a bányászat témakörében, s adja közre folyamatosan - kü­lönböző helyi évkönyvekben, tudományos füzetekben, de az újságokban is - kutatásainak legfrissebb eredményeit. A szerző a több mint 130 év történetét hat fejezetben tár­gyalja. Az első rész Nagybá- tony és környékének földtani le­írását adja. A nagybátonyi széntelepeket - olvashatjuk - tengerparti, paralikus széntele­peknek kell tekintenünk, ame­lyeken az időnként előnyomuló tenger a továbbképződést meg­akadályozta. Itt a bányaművelés az I. és II. telepben folyt 1992-ig. Megemlíti a könyv a dorog- házi, a maconkai, a mátra- mindszenti és a szuhai bánya­nyitásokat is, majd a nagybáto­nyi kezdetekről megtudhatjuk: a legkorábbi, már névvel szere­pelt bányatelek 1856-ból való. „...A bányaművelésnek, illetve a korábbi kutatások folytatásá­nak az alapja a Mátray, Gyürky és 1749-től Pásztón, Nagybá­tonyban és Tiribesen birtokot szerzett Almásy-család földbir­tokai alatt található szénvagyon volt. Az Almásyak lengyendi birtoka, illetve a Nagybátonytól északnyugatra fekvő dombol­dal - Mária-táró és Simi-lejtösakna területe volt a nagybátonyi bányászat böl­csője.” A helyi bányászkodásnak nagy lökést adott a Nagybáto­nyi Szénbánya Rt. 1921 -es létre­jötte, majd 1928-tól a Nagybá- tony-Újlaki Egyesült Iparmű­vek Rt. működése 1946-ig. A szénbányászat államosítása új fejezet a történetben. A nógrádi szénmedence legkorszerűbb üzemét, Kányás-aknát 1951-ben kezdték mélyíteni a Kányás-puszta, Mátraverebély, Szentkút, Csengerháza és Szú­patak határában lévő szénmező feltárására. A kötet utolsó fejezete a nagybátonyi társaséletről és ünnepekről szól, felsorolva az egyesületeket. Térképek, fény­képek segítik az eligazodást. Kéttucatnyi tankönyv és segédanyag őrzi a petöfís pedagógusok keze nyomát SALGÓTARJÁN. Sokan úgy gondolják, hogy a pedagagógusok csupán pihenéssel töltik a nyarat. A valóság az, hogy nem kis feladatot jelent számukra a következő tanév előkészítése. S vannak, akik szinte folyamatosan dolgoznak. Ezek közé tartoz­nak a Petőfi Sándor Általános Iskola modellfej lesztésben részt­vevő nevelői is. Évek óta végeznek pedagógiai alkotó munkát az „Iskolatársulás 12” keretében. Tartalmi-módszertani vitákat folytatnak, tantervet szerkesztenek, tankönyvet írnak.- Miért használnak más fajta tankönyveket, mint a többi iskolában? - kérdezzük Petőné Mérai Juliannát, az is­kola igazgatóhelyettesét, a kez­dőszakasz-fejlesztő munkacso­portjának országos vezetőjét.-A tankönyveknek mindig igazodni kell az iskola kon- cepOciójához, követelmény- és tevékenységrendszeréhez. Amennyiben találunk megfe­lelő könyvet a tankönyvpiacon, akkor természetesen azt hasz­náljuk, ha nem, akkor kényte­lenek vagyunk tankönyvírásra „vetemedni”. A komplex tan­tárgyak rendszere és a speciális művelésblokkok is új fajta könyvek készítését igénylik.- Milyen tankönyveket ír­tak eddig?- Nehéz lenne felsorolni, mert noha 12 évfolyamos fej­lesztésünk szeptemberben még csak a hatodik osztálynál tart, de már kéttucatnyi tankönyv, tankönyvcsalád, illetve segéd­Petó'né Mérai Julianna: Igazodni kell az iskola köve­telményrendszeréhez anyag készült modellünkben. Ezek egy része mások számára szinte meghökkentően új. Ilye­nek nevezetesen az olvasástaní­táshoz készült könyveink és se­gédanyagaink.- Nagyon sok szép olvasó­könyvből lehet ma már vá­lasztani. Önöknek ezek közül egyik sem felelt meg? A kérdésre Danyi István né ve­zető tanító, több tankönyv írója, illetve szerkesztője válaszol:- Nekünk szilárd meggyő­ződésünk, hogy a magyar nyelv sajátosságainak a szótagoló ol­vasástanítás felel meg legin­kább. Amikor évekkel ezelőtt elkezdtük írni a könyvet, akkor még más nem foglalkozott ez­zel.- A szótagoló olvasás már kiment a divatból...- Sajnos, ez igaz, ahogyan az is, hogy helyette a nyelvünktől idegen módszereket vezették be. Következményként romlott is a helyesírás hazánkban. Mi­vel a magyar nyelv szóelem­zésre épül, a szótagoló olvasás jelentősen javítja a helyesírást.- A mai tanítók rendelkez­nek elegendő módszertani is­merettel ahhoz, hogy szóta­golva tanítsák az olvasást?-Véleményem szerint a fő­iskolák, sajnos, nem készítik fel erre őket. Éppen ezért helyi to­vábbképzéseket tartunk.- Birtokukban van-e a tan­könyvíráshoz szükséges kite­kintés, tájékozottság?- Többen, igaz évtizedekkel ezelőtt, de tanítottunk még szó­tagolva, így vannak is haszno­sítható tapasztalataink. Aztán elővettünk régebbi kiadású tan­tárgy-pedagógiai könyveket is, amelyek részletesen leírják a különböző olvasástanítási eljá­rásokat, s jelentős mennyiségű szakirodalmat dolgoztunk fel. Majd elkészítettük a részletes koncepciót. Ezt követheti csak a tankönyvírás és a módszertani segédanyagok elkészítése.- Hogyan készül egy ilyen tankönyv?-Elosztottuk a feladatokat. Hat kolléganő először kü­Az Iskolatársulás 12 egyik, Salgótarjánban szer­kesztett tankönyve lön-külön dolgozott, anyagot gyűjtött, illetve írt. Ezután többször összeültünk és egyez­tettünk. Ebben természetesen a nyár sem jelenthet akadályt. Sőt!... Aztán elkezdtük las- san-lassan, sok-sok vita után összerakosgatni a könyvet. Ez­zel párhuzamosan készítettük a feladat- és felmérő lapokat is, majd az egészet egységes ke­retbe szerkesztettük.- Netán minden lapot meg­vitattak?- Természetesen. Némileg lerövidül a folyamat, ha valaki egyedül vállalkozik tankönyv­írásra.- Ezzel kész a könyv és le­het belőle tanítani...-Lényegében igen, bár te­temes idő telik el, amíg egy tankönyv hivatalossá válik, és felkerül az országos tankönyv- listára. Előtte lektorálják, bírál­ják az országos szaktekinté­lyek, mi pedig javítjuk, finomít­juk a könyveinket, amelyek egyre szebbek lesznek, hiszen ma már ismert képzőművészek készítik az illusztrációkat.- Megéri tankönyvet írni?- Anyagilag nem nagyon. . . Legalábbis eddig... Azt vi­szont jó érzés tudni, hogy az ál­talunk írt „lépcsős” emblémájú könyvekből egyre több helyen Danyi Istvánná: A szóta­goló olvasás jelentősen ja­vítja a helyesírást tanítanak az országban, még ta­nítóképző főiskola gyakorló is­kolájában is. A gyakorló pedagógusok nem kis feladatra vállalkoztak a tankönyvírással. Az Iskolatár­sulás 12 modell fejlesztésében résztvevők bizonyították - sok más tankönyvíró kollégájukkal együtt -, hogy képesek az al­kotó munkára, a szokatlan kihí­vások eredményes megoldá­sára. Van olyan könyvük is, amelyet a misztérium elküld az ország valamennyi iskolájába. Ez örvendetes. (M.K.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents