Nógrád Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-21 / 222. szám

6. oldal Falujárás 1994. szeptember 21., szerda A település kis csalogánya Csaba Kinga a rádióban az egész országnak is énekelt már Mindig szeretett énekelni. Ahogy el­mondta az ember az érzéseit, igazán az énekléssel tudja ki­fejezni. Sohasem gondolta magáról, hogy az ő hangja szebb a többiekénél. Pedig, ha dalra fa­kad, az emberek oda figyelnek rá, hogy az ö lelkűket is meg­érintse a szép dal. Még gyermek volt, amikor 1989-ben Hollókőn a Palóc Szőttes Kulturális Napokon nívódíjat kapott. Később a Rege együttessel táncházakban éne­kelt. Biztos tagja a falu hagyományőrző csoportjának. Balassagyarmaton a gimnáziumban az Édesanyám rózsafája népdalé­neklő versenyen felfigyeltek tehetségére. A Magyar Rádió felvételt készített vele, így a sá- gűjfalui Csaba Kinga az egész országnak énekelt.- Szeretek énekelni, ma­gamnak és másoknak. Jó érzés látni, hogy az emberek oda fi­gyelnek rám, s talán arra gon­dolnak, amire én éneklés köz­ben. A dal megszépíti az ember életét, lelkét - bölcselkedett a fiatal, alig tizennyolc éves Csaba Kinga. A mosolygós arcú kislány most középfokú ügyintéző és titkárképző iskolába jár. Hogy mit hoz a holnap, még nem tudja. Egyet viszont biztosan tud: az éneklésről nem mond le sohasem. Az emberek nem kívánkoznak el Szentes Attila polgármester: A családok 70 százalékánál van vezetékes víz- Amikor megválasztottak minket, kettős cél lebegett előt­tünk. Ahhoz, hogy megvalósít­suk elképzeléseinket, önállónak kellett lennünk. 1991. január 1-jétől, leválva Karancsságtól, Ságújfalu önálló település lett.-A másik célunk az volt, hogy olyan feltételeket tudjunk biztosítani, hogy az emberek ne kívánkozzanak el a faluból.- Nos, az el­telt négy év alatt, ha nem is sokkal, azért emelkedett a falu lakossága. Ma 1091 em­ber él a köz­ségben. Égető probléma volt az ivóvízellá­tás.- 1991-ben kezdtük el és a következő év­ben fejeztük be a vízhálózat építését. Ma a családok het­ven százaléká­nál be van kötve a veze­tékes víz. Korszerűsítettük az óvodát.- Sikerült helyreállítanunk a Kubinyi-kastélyt, ahol a pol­gármesteri hivatal mellett az orvosi rendelő, posta található.- A sort az iskola bővítése zárta - foglalta össze tömören az elmúlt négy esztendő króni­káját Szentes Attila polgármes­ter. A község külcsinét is javítja a szép épület- Ebben a ciklusban az ön- kormányzat legjelentősebb be­ruházása volt. Évekig kupor- gattuk rá a pénzt. Három tan­teremmel, tornateremmel, a hozzá tartozó kiszolgáló-he­lyiségekkel, könyvtárral, szá­mítástechnikai teremmel, ta­nárival és igazgatói irodával bővítettük az épületet. Boldog, elégedett arcok- A beruházás több mint harmincmillió forintba került. Céltámogatásként tizenkétmil­lió forintot kaptunk a Bel­ügyminisztériumtól. A kishar- tyáni önkormányzat, mivel ide járnak hozzánk a gyermekek, félmillió forinttal járult hozzá az építkezéshez. Eddig tizen- négymilliót fizettünk ki saját erőből. A végszámla kiegyen­lítésére hárommillió hitelt kell felvennünk - magyarázta Ba­lázs Pál jegyző. Az iskolában boldog és elé­gedett arcokkal találkoztam.- Rászolgáltunk erre a szép iskolaszámyra -mondta Fe­kete Barnabásné igazgatónő, majd hozzátette: - Eddig mos­toha körülmények között dol­goztunk. Tanítottunk a parókia pincéjében, egy régi épületben és természetesen a korábbi is­kolában is. Az iskolaközössé­get most lehet igazán kialakí­tani. Családias hangulatú, ne­veléscentrikus iskolát akarunk megvalósítani. Szép itt minden... A tanítási szünetben a fo­lyosón a tanulók L. Presits Lujza tanárnő tűzzománc-al­kotásait nézegették.- Szép - fogalmazott tömö­ren Rácz Emese.-Ez az iskola sokkal jobb, mint a másik. Tágas folyosók, szép a tornaterem és a nagy könyvtár - vélekedett Rácz Tibor 8. osztályos. Antal Márknak is a tornaterem tet­szett. tünk. Három éve mentem nyugdíjba. Örülök, hogy az utódaim ilyen szép körülmé­nyek között taníthatnak - nyugtázta Pinczés Rudolfné. Jobb későn, mint soha-Ott voltam a megnyitá­son. Szép az iskola. Tisztaság, rend, virágok. Ilyen körülmé­nyek között öröm lehet tanulni- vélekedett Antal Józsefné postamester.- A templom építése óta- az pedig a harmincas évek végén történt - nem volt a fa­luban ilyen nagy építkezés - mondta a hetvenegy éves Gyürki Sándorné, a falu ha- rangozója.- Örülök, hogy végre betel­jesedett az, amit mi annak ide­jén elkezdtünk. Korábban csak két tanterem volt itt. 1961-62-ben bővítettük az is­kolát. Akkor annyira tellett... -mondta Dénes Sándor nyu­galmazott tanácselnök. A falu büszke az új iskolaszárnyra Közvetlenül, vagy közvetve nagyon sok családot érint az is­kola bővítése. Bárkivel is beszélgettem a faluban, mindenki elismerően szólt az intézmény korszerűsítéséről. Amiről a ságújfaluiak szívesen beszélnek Kevés hasonló nagyságrendű településen mondhatják el, hogy olyan kiterjedt külföldi kapcsolatokkal rendelkeznek, mint ők. Rendszeressé vált a kölcsönös látogatás az erdélyi Bethlen városával. Jó kapcsola­tuk van dán, német, angol és szlovák településekkel is. * Az általános iskolások az idén is ingyen kapták meg a tankönyveket. Ezen felül min­den általános iskolai tanuló és óvodás gyermek után a szülők ezer forint tanévkezdési segélyt kaptak. A középiskolások és felsőfokú tanintézetekben tanu­lók kétezer forint tanévkezdési támogatásban részesültek. Az általános iskola igazga­tója tízezer forint keretet ka­pott, amelyből az úgynevezett halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek iskolai felszerelé­sének a vásárlásához nyújt se­gítséget. * A faluszépítő és művelődési egyesület évek óta eredménye­sen működik. Minden évben megjelentetik a község kalen­dáriumát, megrendezik a falu­szépítő tábort. Sokan találják meg a szabad idő hasznos eltöl­tésének formáját a hagyomány- őrző csoportban is. A tűzoltó-egyesület, a sport­kör, a polgárőrség, az ifjúsági klub, a Vöröskereszt-szervezet, mind-mind olyan tömörülés, amelyekben az emberek közös­ségi életet élhetnek úgy, hogy közben hasznára vannak a falu­nak és egymásnak. A régi építkezésekről is ír a helyi krónikás- Eredendő mesterségem aszta­los. De mindig nyitott szemmel és füllel jártam a faluban. Min­dig érdekelt és érdekel ami kö­rülöttem lejátszódik - mesélte a nyolcvankét éves Ondrék And­rás. Annak idején A Nagy Iván honismereti pályázatra benyúj­tott műve Ságújfalu honisme­rete első díjat kapott, sőt a bírá­lók a kiadást is javasolták. Az 1986/87-ben írt alkotás a Ka- rancssági Közös Községi Ta­nács kiadásában önálló könyv­ként meg is jelent. A néprajzi részét az iskolában a helytörté­neti ismeretek tanításánál is felhasználják. Ondrék András rendszeresen publikál. Az évente megjelenő helyi kalendáriumban olvasha­tók közleményei. írt már a régi lakodalmi szokásokról, arról, hogy miként szórakoztak a fia­talok a faluban. Az idei kiadványban azt írta le, hogy mi módon építkeztek a faluban úgy százötven évvel ezelőtt. A régi házak bontásánál ezt jól meg tudta figyelni, de sokat mesélt erről nagyapja is neki. Kis közösségek nagy lehetőséggel Ságújfalu vezetői tudják, fel­adatuk több, mint az intézmé­nyek működtetése és a fejlesz­tések megvalósítása. Olyan kis településen is, mint az övéké sokféle ember él. Ezek külön­böző érdeklődés szerint csopor­tosulva találják meg a szabad idő hasznos eltöltését. Ezeknek az önszerveződő csoportoknak a katalizátorai a falu vezetői. Az oldalt szerkesztette: Szenográdi Ferenc A fotókat készítette: Szenográdi Tamás Autójavítók, figyelem!- ingyenes olajcsere- keleti, nyugati típusú autók javítása- karosszériahűzás és -javítás £- futóműbeállítás § Michnál József autójavító mester Ságújfalu, Kossuth út 1. A virág szép, de megélni már nem lehet belőle A változások világát éljük. Az emberek keresik helyüket a társadalomban. Gyakoriak a munkahelyváltozások. A vállalkozók többször is pro­filt váltanak. Az idő szele a ságújfaluiakat is megérin­tette.- Villamosgépész létemre virágokkal foglalkozom - mondta Márton Ferenc. - Azért, hogy megértsem ami a kijelentő mondat mögött van, elmesélte élete eddigi történe­tét.-A szakmában huszonhat esztendőt húztam le. Mindösz- sze két munkahelyem volt. Villanyszerelőként kezdtem, majd művezető lettem, később üzemvezető. A feleségem vi­rágüzletet nyitott a salgótarjáni vásárcsarnokban. Anyámtól ragadt rám a virág szeretete, és nála láttuk, hogy nem is olyan Márton Ferenc megtanult váltani rossz üzlet ez. Ő itthon, Ságújfa- luban kertész­kedik. Mi is se­gítünk neki. Nappal a mun­kahelyemen dolgoztam, éjjel Pestre jártam vi­rágért.- Egy idő után megsokall­tám. Otthagy­tam a szakmám, a feleségem árubeszerzője lettem. Közben megnövekedett a konkurencia. Az emberek is jobban meggon­dolják, hogy a kevesebbet érő pénzükért virá­got vegyenek, vagy valami fontosabbat. Szó­val, egy kis túlzással azt mondhatom, hogy a padlóra kerültünk. Pedig a Márton család szé­pen eltervezte a jövőt. Az egyik lányuk virágkertészetet tanult. Most nem tudják őt al­kalmazni, mert a virág már a házaspárnak sem jelent biztos megélhetést. Lányuk egy ideig munka- nélküli volt. Végül is nem a szakmájában, a szécsényi ELSA Kft.-ben kapott munka- lehetőséget. A másik lányuk valamivel szerencsésebb. Igaz, hogy egy ideig ő is munkanél­küli volt, de kirakatrendező­ként kapott munkát.- A virág szép, de megélni nem lehet belőle. Váltanunk kell. Újság-, totó- és lottó-áru­sítással is foglalkozunk - bú­csúzott Márton Ferenc. NINCS SZABADNAP. A fiatalok és idősebbek szá­mára egyaránt kedvelt szórakozóhely a volt áfész-presz- szó, amelyet Makovinyi Istvánné non stop üzemeltet. Van még mit tenni A községben nagyon fontos feladat a temető rendbe tétele, az új sírhelyek kijelölése, de indokolt a ravatalozó építése is. A szennyvízhálózat kiviteli terve már elkészült. A teendők között szerepel az utak aszfaltozása, a művelődési ház felújítása, a régi iskola- szárny tatarozása is.- Közel négy évtizedig taní­tottam a faluban. Volt idő, amikor mi, pedagógusok fűtőt-

Next

/
Thumbnails
Contents