Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-01 / 179. szám

10. oldal SporTTüköR 1994. augusztus 1., hétfő SZANDAVÁR KUPA ORSZÁGOS TEREPRALI-BAJNOKSÁGIV. FUTAM Gálék autója a nyitónapon galibát okozott A rajt előtt a felszerelés utolsó ellenőrzése A szandai dombok kitűnő te­repviszonyai egyre gyakrabban vonzzák a tereprali autósait és motorosait erre a tájra. A terület idén már a második nagy ver­seny helyszíne volt. Tegnap és tegnapelőtt a te­reprali országos bajnokság ne­gyedik futamának hivatalos versenyét rendezték a község­ben és környékén. Már a versenyt megelőző napokban felbőgtek a több tu­cat lóerőt felvonultató, feltu- ningolt terepmasinák. Járták a környéket, ismerkedtek az eset­leges versenypálya útvonalá­val. Mert a végleges pályát nem ismerték, nem is ismerhették. Ezek a versenyek titokzatosak, Terepmotorral a versenypályán Látvány itt, látvány ott csak közvetlenül a rajt előtt kapják meg a versenyzők az itinget, amely alapján teljesíte­niük kell a feladatot. A versenyben résztvevő au­tóknak szombaton 9 óráig kel­lett a gépátvételhez felsorakoz­niuk, amelyen kilenc motorke­rékpár és 21 terepautó jelent meg. A versenybírák egytől egyig versenyre alkalmasnak találták a járgányokat. Közben a szan­dai futballpálya benépesült. Egyébként a versenyben részt­vevő sportolók, azok hozzátar­tozói, a szerelői stáb és szimpa­tizáns barátok, másrészt az ér­deklődő kívülállók nyüzsgése, vidámsága emelte a hangulatot. A pálya mellett felállított sát­rakban hideg üdítő és meleg birkapörkölt enyhítette a hősé­get és csillapította a kíváncsis­kodók éhségét. A délelőtti csendes program dél körül megélénkült. Ismét felbőgtek a motorok, egymás után sorakoztak a terepmasi­nák. Tizenhárom órakor elin­dult a stáb a szom­bati verseny színhe­lyére, a verseny- központtól mintegy másfél kilométerre lévő rajthelyig. Maga a szombati versenypálya az úgynevezett rövid­pálya volt. Rövid, de könnyűnek egyálta­lán nem nevezhető pálya. Erdő közepén egy vízmosáson kel­lett a motoroknak és autóknak végigma­sírozniuk, majd a szántóföldek között mélyen kitaposott kerékvágatú földu- takon dombra föl, dombról le, éles kanyarokkal telitűzdelve egy ötkilométeres szakasz után vissza. A motorok hat és hét perc kö­zött teljesítették a pályát, majd jöttek az autók. A negyediknek rajtoló Gál István- Roszlán Tibor Mitsubis­hije a vízmosás tetején keresztbe állt, s onnan se ki, se be. Miattuk három autó is jelentős hátrányba került, ezért nekik a versenybí­róság újra engedélyezte a pálya teljesítését a természetes akadály elhárítása után. A verseny vasárnap a hosszú­versenyekkel folytatódott. Ezen a napon mintegy 70 kilométert kellett különböző körökön telje­síteni a versenyzőknek, amellyel ki így, ki úgy de sikeresen meg­birkóztak. Az eredményekről a hét ké­sőbbi lapszámainkban számo­lunk be olvasóinknak. -pl.­Emlékezetes volt a gyarmati triatlonverseny Balassagyarmaton a triatlonrajt a felnőttek mező- Az első akadályon túl, II- nyében. Az úszásból már csak 1499 méter van hátra hegve bár, de törve nem A kerékpárversenyhez kötelező a sisak A befejező versenyszám a futás A cél előtti pillanatok A szervező és a műsor­közlő irányít, tájékoztat A hét végi versenyről tudósítá­sunkat holnap olvashatják. A BEER SHEVA HAPOELIFICSAPAT KÉT HÉTIG NÓGRÁD MEGYÉBEN VENDÉGESKEDIK ÉS FUTBALLOZIK Melegük van Magyarországon a hőséghez szokott izraeli ifistáknak Nyáron nálunk is megszokott látvány, hogy az emberek bronz­barnára sülve közlekednek a városban. A mostani nyár is külö­nösen kedvezett a napozni szerető, a bőrük színére „kényes” emberek ízlésének, tehát nem szokatlan a kávébarna szín. Mégis a napokban több alkalommal feltűnt Salgótarjánban, hogy kellemesen „sötét” színnel „megáldott” fiatalok csoportja jelenik meg a város főterén. Nézegetik a kirakatokat, ismer­kednek a környezettel, bámulják a szép lányokat. Ők pedig a Beer Sheva Hao- pel izraeli ifjúsági labdarúgó­csapat tagjai, akik már egy hete megyénkben vendégszerepei­nek. A megyei TSH és a me­gyei LASZ vendégei. Sőt már a bemutatkozó mér­kőzéseken is túl vannak, hiszen hét elején a Nógrád megyei ifi­válogatott, a hét végén pedig az SBTC ificsapata ellen játszot­tak előkészületi meccset. A két mérkőzés alapján bei­gazolódott, hogy nem ügyetle­nek. Nem esnek kétségbe, ha a pettyes valami furcsa mód, pö­rögve érkezik feléjük. Nemes egyszerűséggel szelídítik meg azt, s még a góllövéshez is ér­tenek. A megyei ifiválogatottnak úgy rámoltak be egy hármast, hogy valójában még fel sem ocsúdtak a mieink, Kresákék. Igaz, a Stécé-ifitől szoros mérkőzésen kikaptak, de nem játszottak alárendelt szerepet. A csapat magyarországi tar­tózkodásának célja a hét végi balassagyarmati Palóc Kupa, amelynek a legidősebbek cso­portjában titkos esélyesek. Az SBTC ifjúsági csapata el­len vívott találkozó után a csa­pat vezetőjével, lián Shay-jal és a fiatalok edzőjével, Matti Géz­zel beszélgettem az izraeli lab­darúgás utánpótlásának helyze­téről, csapatukról.- Izraelben milyen rend­szerben futballoznak a fiata­lok? Milyen a bajnokság szer­vezettsége? — kérdezem a csapat vezetőjét, lián Shayt.-Nálunk nyolcéves kotól 18 éves korig foglalkoznak szer­vezetten a fiatalok futballozta- tásával. Ez kivétel nélkül az egyesületeknél történik. Nyolc és tizenegy éves kor között fél­pályára játszhatnak, 7 főből áll­nak a csapatok. Tizenkét éves kortól kerülnek a gyerekek nagypályára. Az igazi utánpó- lást a 16-18 évesek korosztálya jelenti. Országos bajnoki rend­szerben szerepelhetnek. A leg­jobbak az I. osztályban, aztán a II. osztályban, a többiek pedig körzetekre osztott összevont bajnokságokon. Az első és má­sodik osztályban 16-16 csapat.- Önök melyik osztálybn szerepelnek?- Sajnos kiestünk az 1. osz­tályból. Éppen ezért idén új szakemberrel, új gárdával leg­főbb célként a visszakerülést irányoztuk elő a fiúknak. Ezért is vagyunk most Magyarorszá­gon. Remélem az itt eltöltött két hét jól fogja szolgálni a fel­készülésünket.- Hány főből áll a keret? ­fordulok Motti Gezhez, aki a csapat vezetőedzője, trénere.- Itt, Magyarországon 25 ifista készül, otthon 30 fővel dolgozom. Gyakorlatilag még én is csak most ismerkedem a játékosokkal. Ezért az itteni előkészületi mékőzéseken igyekszem minél több gyerek­nek lehetőséget adni. A segítő­társam minden mérkőzésről sta­tisztikát vezet, amelyeket a ta­lálkozókat követő este kiértéke­lünk. Látja? Itt van ennek a meccsnek is a statisztikája. Az első félidőben tizenkét percig volt nálunk a labda, a második­ban tízig. Ez nagyon kevés. Úgy láttam én is, de a statisz­tika is mutatja, hogy az ellenfél nem csak egy góllal volt jobb. De egy másik adat: negyven- kétszer veszítettük el a labdát. Ez pedig kriminális. Majd, ha ezeken tudunk javítani, majd ha a megszerzett labdákat meg tudjuk becsülni, ami alatt ér­tem: játszani tudunk vele, akkor eredményesebbek leszünk.- Hogy érzik magukat Ma­gyarországon?-Csodálatos, szép ország! Ez a hely, ahol vagyunk, kie­melkedően szép vidék. A lá­nyok gyönyörűek - vette vissza a szót lián Shay csapatvezető, miközben huncut mosoly fa­kadt szemüvegét tartó orra alól. - Kedvesek az emberek. A ma­gyarok igazán emberszeretőek, kiváló vendéglátók. Csak nagy a meleg! No, nem azért, mintha mi nem szoktunk volna hozzá, de hűvösebbre számítottunk.-Meg vannak elégedve az elhelyezéssel?- Kitűnő a szállásunk!- Az étkezés?- A magyar konyha nagyon jó, nagyon finom! Mégis ezen a téren akadnak problémáink, de ez a vallásunkból ered. Sokan közülünk csak az úgynevezett „kóser” étkezést fogyaszthat­ják. Ez egy speciális étkezési rend, amit a rabbiegyesület jóvá hagyott.-Hogyan értékeli a csapata eddigi teljesítményét? — for­dulok ismét az edző felé.- Nálunk augusztus 28-án kezdődik az idény. Addig még egy hónapunk van. Speciális felkészülési terv alapján dolgo­zunk. Úgy érzem, napról napra jobb a csapat. Valamiben min­dig felfedezek valamilyen ja­vuló tendenciát. És ez megíté­lésem szerint pozitívum!- Jó szórakozást kívánok önöknek Magyarországon. Ké­rem, vigyék haza Izraelbe me­gyénk labdarúgóinak, szurkoló­inak üdvözletét.- Köszönjük! Nehéz lesz otthon tolmácsolni azt a szere- tetet, amellyel itt vendégül lát­tak bennünket. A magyar focinak egyébként Izraelben még mindig jó híre van, s tapasztaltuk, hogy az utánpótlás terén is jó úton jár­nak. Ahol olyan tehetségek vannak, mint ebben a csapat­ban, amellyel most játszottunk, ott előbb-utóbb kikerül a gö­dörből a labdarúgás. Talán, majd egypár év múlva ezek kö­zül a gyerekek közül néhányan majd felnőttként is szembeke­rülhetnek egymással, de címe­res mezben. Mert a tehetségek előtt - gondolom önöknél is ­nyitva áll a kapu. * * * Előkészületi ifjúsági mérkő­zés SBTC-BEER SHEW A HA­POEL 2-1 (1-1). Salgótarján, v.: Pusnik. Sal­gótarjáni BTC: Kresák - Andó (Mag), Miklós, Répás, Kegye - Tavaszi (Marcsok), Palaticzky, Szerémi, Garami (Kis Gy.) - Kovács P. (Botos R.) Botos A. (Váradi) Edző: Patkó József. G.l. Kovács P., Palaticzky ill. Rami Eliahn. pilinyi A Beer Sheva Hapoel ifjúsági labdarúgó csapata

Next

/
Thumbnails
Contents