Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-06-07 / 184. szám
1994. augusztus 6—7., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Arcok - Harcok 9. oldal Plakátsors Le kellene venni Bencsiket áfáról ítélt több mint két hónap a választások óta. Felállt az új kormány, működnek a minisztériumok, lassan megszokjuk, hogy nem lett köny- nyebh. A választási plakátokat is kitartóan tépi a szél, a ritkán jövő zápor és az emberi harag. Már kell a hely a falon az őszi helyhatósági választásokra, amikor is megtudjuk, hogy az előző város- és faluatyák (és -anyák) nem voltak zsenik, de majd az új testületek megváltják a világot. Nem is lenne ezzel semmi bajom, így van ez a földön mindenütt, ahol „kivirágzott” a demokrácia. A bajom csak az, hogy majdnem bementem az árokba. Húzok ki öreg, beteg Trabantommal Gyarmatról Vác felé. Már túl vagyok a kővári kanyaron, amikor valami fehér meglibben a fejem fölött. Egy kötél, mely az országút fölött volt kifeszítve, rajta egy lepedő, és azon nagy zöld betűkkel Bencsik András. Feleségem felsikít, én meg az utolsó tizedmásodpercben visszarántom a kormányt a padkáról, így elkerülöm hitvesem és magam tragédiáját. Lám, ez az ember még ott fenn is csak bajt csinál! Csak azt tudnám, hogy így július utolsó napján mit keres ott fent az exszerkesztő úr. Lehet, hogy már à következő választásokra tették ki? Ő akar lenni Gyarmat polgármestere? Vagy csak beéri egyszerű városatyának, a Süvítő telepen? Nem tudom. Mindenesetre megkérem a feleségemet, hogy a következő transzparens előtt idejében szóljon, hogy lassítsak, és olvassa már el, hogy most mire készül az úr. A sertéshizlalda után néhány száz méterrel feleségem megbök, és én rátaposok a fékre. Az újabb lepedőn írva vagyon: Szavazz Bencsik Andrásra stb., stb.-Te biztos, hogy a '94-es választásokról van szó? Nem lehet, hogy már a 98-as voksolásra készül az illető?-Nem vagyok vak, zsörtölődik az asszony, persze, hogy a 94-es országgyűlési választásokat hirdeti a lepedő! Megnyugszom, úgy tűnik, Bencsik András nem akar polgármester lenni a palóc fővárosban. Akkor viszont igaz a hír, hogy egy hetilapot grundol össze, amely szeptemberben indul. Örülök a hírnek, akkor még sem kellett elmennie kapálni, ahogy annak idején ijesztgetett minket. Már csak azért sem, mert a földművelés is tudomány, nem kell annyira lebecsülni. A suszter - ahogy a népi bölcsesség mondja - maradjon a kaptafánál. Most már tényleg csak az van hátra, hogy Bencsiket vegyük le végre a fáról, mielőtt még valamilyen szerencsétlen vándor kitöri a nyakát. Soós Géza Akkor most vessző! M ár-már szállóigévé magasztosult a humorra érzékeny körökben a fenti furcsa mondat. A három szót Hankiss Elemér minap leváltott TV-el- nök rakta össze még az An- tall-kormány idején történt meghurcolásakor, amikor a parlamenti bizottság előtt lehetőséget kapott arra, hogy bővebben is szóljon. „Akkor most vessző! - buggyant ki belőle, majd színesen értekezett európaiságról, demokráciáról. Szellemes mondása gyorsan terjed. Akkor most vessző - szoktuk mondani csevegéseink, beszélgetéseink közben a fontosabb témára történő váltáskor. Úgy látszik, hogy a jó humorú professzor ma sem hagyja leütés nélkül a hatalom által feldobott labdát, s újból van mondanivalója a demokratikus közélet eljárásmódjairól, a hatalmi stílusról. A legutóbbi, július 18-i parlamenti bizottsági meghallgatáson csípős humorral szólt látszólag jelentéktelen, de valójában nagyon is lényeges dolgokról. Talán a „Jé, ezek még élnek!?” - kiszólása után mosolyogtak el a legtöbben a kulturális bizottságban, amikor az új kormányzati koalíció felé lövöldözte nyilait. Hankiss összesen hét — valószínűbbnél valószínűbb hipotézist állított fel, keresve a magyarázatot arra, hogy vajon a most hatalomra jutottaknak miért nem volt szava hozzá és Gombár Csabához, holott ők jogilag továbbra is a televízió és a rádió elnökei maradtak. így igaz. S igaz az is, hogy a köztársasági elnökünk értékelése szerint függetlenségből példát mutató Hankiss Elemértől sokan tanulhatnak: bátorságot, emberi tartást, politikai stílust, európaiságot. Hankiss mostani, szellemes csipkelődésekkel tűzdelt megszólalása után mind többen beszélnek már háború helyett „média komédiáról". Jé, ezek még élnek! — mutat rám egyik barátom, amikor összefutunk. Jót kacagunk, aztán botladozó demokráciánkról beszélgetünk. Reménykedve. (C. Gy.) POLITIKUSOK MEGÍTÉLÉSE A KELETI ORSZÁGRÉSZBEN Mára kettészakadt a népszerűségi lista Vajon a választások óta hogyan alakult az emberek értékítéletében a politikusok népszerűsége, hogyan vélelista illetve szabaddemokrata miniszter vagy parlamenti képviselő, míg a másik 11 személy kivétel nélkül a jelenlegi ellenA POLITIKUSOK NEPSZERUSEGI MUTATÓI Név Keleti országrész népszerűség (pontszám) Országos népszerűség (pontszám) június változás áprilishoz képest június változás áprilishoz képest Gönc Árpád 74 0 76-1 Hóm Gyula 73 +8 70 +3 Kunce Gábor 67 +8 67 +8 Pető Iván 62 +8 61 +6 Békési László 61 +6 62 +6 Fodor Gábor 60 +2 59-2 Szekeres Imre 60 X 58 * Gál Zoltán 57 +3 54-1 NagySándor 56 +1 53 0 Deutsh Tamás 53 A 54-1 Surján László 52-3 48-4 Kövér László 50 +5 46 +2 Orbán Viktor 49-5 47-6 Für Lajos 45-10 43-12 FüzessyTibor 42 * * * Torgyán J ózsef 38 +2 37 +4 Boross Péter 35-15 33-16 Kulin Ferenc 34-9 33-8 G. Nagyné Maczó Ágnes 33 • 32 X LezsákSándor 33-13 31-12 • : az előző hónapban nem szerepelt kednek az újonnan reflektor- fénybe került közéleti személyiségekről, mennyiben változott az exkormánytagok megítélése és mennyiben az újonnan kinevezetteké? A Szonda Ipsos legújabb közvéleménykutatásának eredményei jól tükrözik a választók június 8-án kinyilvánított politikai akaratát: az egykori lista teljesen kettészakadt, egyrészt, a most megválasztott kormánykoalíció politikusaira, másrészt, a választások után ellenzékbe szorult - egykor javarészt kormányzati pozíciókat betöltő - pártok képviselőire. Megszűnt a régi népszerűségi rangsor azon vonása, hogy az élvonalban, a középmezőnyben és a sereghajtók között egyaránt találtunk ellenzéki és kormánypárti politikusokat. A húszfős névsor első kilenc helyezettje (eltekintve a legnépszerűbb közéleti személyiségként továbbra is 74 pontot elért Göncz Árpád köztársasági elnöktől, mint pártoktól független politikustól) végig szociazék padsoraiban foglal helyet. A népszerűségi lista 20 tagjának ismertségét tekintve a választások óta látványos elmozdulásoknak lehettünk szemtanúi. A legfontosabbaknak tartott közéleti személyiségek ismertsége egy-két kivételtől eltekintve mind jelentős 5-10%- os mértékben csökkent. Ez alól mindössze két miniszter képez kivételt: Békési Lászlónak sikerült megtartani áprilisi 62%-os ismertségét, Kuncze Gábor belügyminisztert pedig az ország keleti megyéiben a lakosság 73, országosan pedig immár 77%-a ismeri, amely 5, illetve 8%-kal haladja meg korábbi eredményét. Az adatfelvétel ideje: 1994. június. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 471 fő a keleti országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám 0-tól 100-ig teijeidhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokon szén vet jelent. A —4 és +4 közötti pont- számkülönbségek statisztikailag nem jelentősek Az azonos pontszámú politikusokat a ti- zedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress A POLITIKUSOK ISMERTSÉGI MUTATÓI Név Keleti országrész ismertség ( % ) Országos ismertség ( % ) Gönc Árpád 80 84 Torgyánjózsef 79 82 Hóm Gyula 79 83 BorossPéter 76 81 Orbán Viktor 74 79 Surján László 74 78 Für Lajos 73 76 Kunce Gábor 73 77 Pető Iván 71 75 Fodor Gábor 67 72 Deutsh Tamás 65 69 Békési László 62 65 G. Nagyné Maczó Ágnes 58 64 NagySándor 56 61 LezsákSándor 54 59 Kulin Ferenc 37 40 Szekeres Imre 36 38 Gál Zoltán 34 38 Kövér László 33 38 Füzessy Tibor 26 26 A három legnépszerűbb politikus: Göncz Árpád, Horn Gyula és Kuncze Gábor ZÖLDI LÁSZLÓ „macskakörömpörköltje” Magyarról mondják Rózsadombi Anteusz Anteusz az anyafölddel érintkezve kapott mindig erőt. Én pedig a magyar néptől kapom ugyanezt az erőt. Torgyán Józsgf ügyvéd és néptribun, a Független Kisgazdapárt elnöke Fas' Népe, Szombathely, február 5. Hazafias fájás Bár minden csepp vér az égbe kiált, nekem a magyar vér hullása fáj a legjobban. Király B. Izabella abonyi kézimunka tanárnő az MDF kizárt tagja, a Magyar Élet Pártja elnöke, megbukott képviselőjelölt a magyar szkínhedek nagyasszonya 168 Óra, február 15. Riadó Ébredj magyar, vagy föl sem kelsz többé! Siklósi András szegedi mérnök, a Szittya Világszövetség al- elnöke, független képviselőjelölt (megbukott) Délmagyarország, május 5. Távlatos gondolkodás A magyar sohasem volt „percemberke”. Sohasem égette el a bölcsőt a pillanatnyi tüzelőhiányért. Dr. Vörös György pécsi ügyvéd, a Magyar Igazság és Élet Pártja baranyai képviselőjelöltje (megbukott) Új Dunántúli Napló, ápr.I8. Csurkista képzavar A magyar sorsra tehát újabb guanó-réteg rakódik, s ezt nem vékonyítja az az újszerű tengeri hullámverés, amely a világgazdasági, világpolitikai átrendeződések koreográfiáját is jelzi egyúttal. Krajczár Imre újságíró, a Magyar Fórum főszerkesztője Magyar Fórum, február 17. Tanulság A magyarság a kisebb marhaságot elfogadja, de van benne bizonyos immunitás a nagy marhaságok ellen. Gyurkovics Tibor költő Kisalföld, június 11. (Zöldi László ezt az újabb gyűjteményét is könyvben jelenteti meg.) Szervezetlen társadalom Évek óta hallgat a magyar társadalom. Az egyes emberek beszélnek, véleményt mondanak egy ideig. Gyakorolják a szólás szabadságát - mert ezt megadta a demokrácia. Néhány fellépés, véleménynyilvánítás után a legtöbben elcsendesedtek. Nem a félelem miatt, hiszen az állam vagy a helyi hatalom nem akarja, nem is tudná büntetni a megszólalókat. Széteső közösségek A legnagyobb közemberi tanulságot legtöbben úgy vonták le, hogy az egyén legfeljebb önmaga személyes érdekeit óvhatja meg. Ha tudja. Amikor munkától, személyes teljesítménytől függetlenül egy-egy faluban százak, városban ezrek, az országban milliók vesztették el a régi munkahelyüket, már semmi sem biztos. Ilyenkor rendül meg az emberek önbizalma, míg az önbecsülés is meginog. A munkahely elvesztése, bizonytalanná válása legtöbbször szűkebb környezetében is megváltoztatja az egyén helyzetét. Vagy kikerül a régi termelői közösségből, szakszervezetből, kulturális társaságból, vagy maga a közösség, a szervezet is megszűnik. Magyarországon évek óta tart ez a felbomlási folyamat. Milliók kerültek szakszervezeten kívülre és munkavállalói érdekeiket senki sem védi. Egyszerűen nem látják értelmét a régi érdekvédelemnek, új megoldást pedig nem találnak. Hasonlóan bomlanak vagy vegetálnak a községi, üzemi kulturális egyesületek. Mind kevesebb a pénz. A régi anyagi források elapadtak, újak még nem csörgedeznek. Minden ilyen egyesület, helyi csoport lényegében központi támogatás nélkül maradt. Az országos alapítványok csak töredékesen elégítik ki az igényeiket. Helyi önkormányzataink költségvetés kereteiből szintén nem juthat kellő segítség. A civil társadalom szervezeteinek ijesztő pénztelensége tovább növeli egykori tagságuk reménytelenségét. Polgárok nélkül? Vagyis ha nem tartják fenn önmagukat az állampolgárok egyesületei, akkor nincs rájuk szükség. Márpedig az önfenntartásra nem képesek! 1990-től az országban állítólag polgári társadalom formálódik. Ez csupán a törvényhozás és a magántulajdon szempontjából nézvést igaz. Majdnem azt találtam mondani, úgy épül a kapitalizmus. Véleményem szerint még nem épül semmi. A rosszul ,Jelépített” szocializmus szétbontása folytatódik. Mindeddig a lehető legrosszabb formában, az elképzelhető legszerencsétlenebb módon. De mi épül a régiből, a régi helyén? Talán polgári társadalom? Ebből egyelőre semmi sem látszik. A polgári társadalom alapját anyagilag független polgárok jelentik. Az országban pedig alig találhatók még ezek a független polgárok. Legalábbis gondosan rejtőzködnek, mert csak bizonytalan egzisz- tenciájú állami alkalmazottakat és privatizált gyárakban dolgozó (vagy elbocsátott) bérmunkásokat látunk. Tehát Marx egykori modelljének egyik oldala már kialakult: megmaradtak a munkavállalók! S hol vannak a munkaadók, a tulajdonosok, a polgárok? Majdhogynem sehol. Hol vem a polgári társadalom? Az a társadalom, amelyikben mindenki biztonságban élhet. Az a társadalom, ahol a biztonság alapja az elvégzett munka vagy valamilyen működő tulajdon. Magyarországon még nem működik a tulajdon polgári rendszere. Nálunk nincs polgári tulajdon, Csak privatizációs zűrzavar. Nálunk kizárólag annyi bizonyos, hogy a többség nem szerezhet tulajdont. Azaz nem válhat polgárrá, mert tulajdon nélkül kiszolgáltatott. De bérmunkásként nem lehet biztos egzisztenciája a többségnek, mert a munkaadók polgári tulajdona sem működik. Tehát a tulajdonos sem, de a munkavállaló sem polgár. Vagyis nincs polgári társadalom, mert ilyen rendszer polgárok nélkül nem létezhet. Zavaros ez az elemzés? A viszonyok zavarosak, sőt zűrzavarosak! Zavart tanácstalanság A korszerű polgári társadalom biztos helyzetű emberekből áll össze. Biztonság nem kizárólag gazdag társadalmakban lehetséges. Szegény társadalmak is lehetnek szilárdak és gyorsan felemelkedhetnek. Abban az esetben, ha a benne élők tudják a helyüket, ismerik a lehetőségeiket. A mi társadalmunk is szegény - viszont a lehetőségeit sem ismeri. Hogy lesz ebből felemelkedés, hogyan alakul ki polgári társadalom? Kizárólag úgy, ha biztos lehetőségekhez jut a társadalom nagy többsége. Mindenki sejti, az állam nem tudja pénzzel, munkabérrel, nyugdíjjal megfizetni, garantálni ezt a biztonságot. Marad a másik lehetőség: kockáztathasson mindenki a polgári tulajdonossá válás érdekében. Ne mondják, hogy nincs hozzá tulajdon. Most is zajlik a privatizáció, a lehetőség tehát rengeteg család, közösség számára megteremthető. Ne mondja senki, hogy nincs hozzá tőke. Ki szerzett itt tőkével tulajdont? Kevesen. A mai össztársadalmi zűrzavarból, tanácstalanságból másképp évtizedekig sem lábal ki az ország. Kinek jó az, ha megmarad ez a lehetetlen állapot: a társadalmi szervezetlenség? Bilecz Endre
