Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 4., csütörtök A BÉT Indexről A Budapesti Értéktőzsde 1991. január 2-i 1000 pontos bázisról történő indulással hoz nyilvá­nosságra egy, az összpiaci árfo­lyammozgást tükröző index számot. Ez a mutató a világ más tőzsdeindexeihez hason­lóan azzal a céllal jött létre, hogy a tőzsde általános hangu­latát, tendenciáját a piac szerep­lői számára közérthető módon megjelenítse, ezáltal megköny- nyítve számukra elemzéseik és döntéseik előkészítését. A BÉT indexe, sok más in­dexhez hasonlóan az indexko­sárban szereplő vállalatok piaci értékének (piaci átlagár X törzsrészvények mennyisége) változásait tükrözi. Az indexko­sár egy elméleti ún. piaci port­fóliát jelképez, az összpiacra jellemző értékpapírstruktúrát modellezve. Ezen értékpapír- csomag bázisidőponthoz viszo­nyított értékváltozását mutatja az index. Az eddigiek során többször került sor az index számítási módjának kisebb-nagyobb iga­zítására, valamint a piaci muta­tók és forgalmi adatok figye­lembe vételével az idexkosár- ban szereplő papírok körének módosítására. 1994. augusztus 1-töl az alábbi társaságok pa­pírjai szerepeinak az indexko­sárban: Danubius Rt., Duna- holding Rt., Domus Rt., Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt., Fotex Rt., Globus Rt., Ibusz Rt., Konzum Rt., Pick Rt., Prí­magáz Rt., Skála-Coop Rt., Styl Rt., Zwack Unicum Rt. A BÉT Index eddigi legala­csonyabb értéke 1993. május 14-én 667,03 pont volt, míg maximumát február 2-án érte el 2.189,94 pontos értékkel. Visz- szatekintve az index eddigi ala­kulására megállapíthatjuk: alapvető funkcióját betöltötte. Indul a Pharmavit 1994. június 28-án a Tőzsdeta­nács döntést hozott a Pharmavit Rt. részvényeinek feltételes be­vezetéséről. a határozatban em­lített feltételek időközben telje­sültek, és mivel a részvények kiosztása 1994. július 25-én megkezdődött, a Tőzsdetitkár­ság az első kereskedési napot 1994. augusztus 1-re tűzte ki. Global - lendületes kezdés A június utolsó hetében - a kárpótlási jegy - részvény cse­rearány alapján -1.030 forintos áron nyilvánosan kibocsátott Global részvények tőzsdei premierje látványos árfolya­memelkedéssel indult. Július 25-én a részvények 1.130 forin­ton zártak a tőzsdén, a második kereskedési napon pedig már olyan nagy mértékű árfolyam- növekedés indult el, hogy az ilyen esetekre előírt rövid ke­reskedési szünet elrendelésére is sor került. A papír árfolyama kedden 1.520 forinton zárt, és szerdán érte el eddigi maxi­mumát, az 1.555 forintot. CSAK EGY JOGCÍMEN LEHET IGÉNYELNI - TÁJÉKOZTAT AZ APEH Támogatást csak dokumentumok alapján Az elozó kormány döntése alapján a mezőgazdasági magángaz­dálkodás feltételeinek javítása céljából 1993-94-ben megsokszo­rozódtak a nyújtható támogatások formái és lehetőségei. Lebo­nyolításában jelentős feladatot kapott az APEH Nógrád Megyei Igazgatósága. Kérdéseinkre Sándor István, az APEH megyei igazgatóságának osztályvezetője válaszolt.- Hány támogatási kérel- met-bevallást bíráltak el, mi­lyen összegben? — Az idén, június végéig a nem vállalkozó mezőgazdasági magánszemélyektől 4428 tá­mogatási igény érkezett be. Ré­szükre 20 milliót fizettünk ki. Az adószámmal rendelkező vállalkozói tevékenységet foly­tatók 848-an jelentkeztek. A ki­fizetett összeg 554 millió. Leggyakoribb támogatások- Bizonyára önnek termé­szetes, de nemcsak nekem, va­lószínű sokak számára sem vi­lágos, hogy mi a különbség az előbb említettek között.-Az első esetben a mező- gazdasági termelő magánsze­mély nem rendelkezik vállal­kozói igazolvánnyal és adó­számmal, vagyis a régi érte­lemben kistermelőnek tekint­hetjük. A másik kategóriába a vállalkozói igazolvánnyal és adószámmal rendelkezők tar­toznak, függetlenül attól, hogy adószámot nem mezőgazdasági tevékenységre kértek.-Mondana egy közérthető példát?-Például egy kisiparos me­zőgazdasági tevékenységgel bővíti feladatkörét.- Jelentésükben szerepel, hogy a legtöbb gondot a 11-es és a 33-as igénylőlapon ta­pasztalható hiányos bevallá­sok okoznak.- A márciusi változás - szá­mítógépes feldolgozás, postai utalás, új igénylőlapok - óta a bevallások zöme hibásan érke­zik hozzánk. Mindkét esetben a következők ismétlődnek: sok esetben hiányzik az aláírás, gyakran hibásak az azonosító adatok: név, személyi- és adó­szám. Többen nem tudják, vagy nem veszik figyelembe, hogy egy igénylőlapon egy adóne­men belül - például az agrár- termelési támogatásnál - csak egy jogcímen lehet a támoga­tást igényelni. Az agrárterme­Sándor István: A beval­lások zöme hibásan érkezik lési támogatáson belül a vetési előleget, a gázolaj támogatást két külön bevallási lapon, az alaki- és tartalmi formáknak megfelelően - időpont, saját név, eredeti számla, stb. - lehet csak igényelni.- Melyek a leggyakoribb támogatási formák?- Az agrártermelési támoga­tás. Ezen belül szerepel a ve­tési, a gázolajbeszerzési, a ka­mattámogatás. Kik és mire kaphatnak?-Kérem, foglalja töíhören össze a különböző támogatá­sok lényegét, eltéréseit.- A vetési támogatás a 182/1993. XII. 20. Korm. ren­delet 1/11. paragrafusa alapján igénybe vehető a gabonafélék termesztéséhez vásárolt és fel­használt, államilag minősített, fémzárolt vetőmag, műtrágya, növényvédő szer, továbbá gáz­olaj után. A gépi munkaszolgál­tatás is gázolajbeszerzésnek minősül. A vetési támogatás hektáronként maximum kétezer forint lehet. Az előleget egy al­kalommal (őszi-tavaszi) lehet igénybe venni a föld használa­táról szóló igazolás mellett. A termelő hatvan napon belül kö­teles elszámolni az adóható­ságnál. Vetési díjelőleg is igé­nyelhető az előző rendelet 12. paragrafusa alapján, a 111. számú APEH 132. r. sz. nyom­tatványon. Amennyiben elmu­lasztja, megterheljük vele a fo­lyószámláját, adott esetben pe­dig behajtjuk a felvett összeget. A gázolaj beszerzésnél a kö­vetkezők érvényesek: a szántó művelési ágban 90, a kertnél, a szőlőnél, a gyümölcsösnél 200, a gyepnél pedig 12 liter gázola­jat lehet hektáronként elszá­molni. A támogatás mértéke a mennyiség, valamint a fogyasz­tási adómérték szorzatának 50 százaléka. A pénzt munkafázi­sonként külön-külön vagy egy összegben lehet igénybe venni. A kamattámogatás egy éven be­lüli engedélyezett hitelre szól, 10 százalék mérték mellett. Újabb 10 százalék illeti meg a termelőt elemi csapás esetén. Segítenek a falugazdászok- A lehetőségek között az útalap is szerepel. Kik része­sülhetnek e támogatásban?-Az 1994. évi XXX. tör­vény teszi lehetővé. Azok a vál­lalkozói körbe nem tartozók, akik mezőgazdasági termelési céllal szántót, kertet, gyümöl­csöst, szőlőt, gyepet használ­nak. A szántónál évi 90, a kert, gyümölcsös és szőlő művelési ágban évi 200, a gyepnél pedig évi 12 liter gázolaj felhasználá­sánál nem lehet több. Számítása a következő: a földterület hek­tárja hozama a literrel, s azt kell megszorozni a fogyasztási adó -jelenleg 67,1-62,5 százaléká­val. A visszatérítés a tárgyhó­napot vagy tárgyévet követő hónap 15. napjától, illetve ez utóbbinál február 15-ig igé­nyelhető vissza.- Mikor lehet a felsorolt támogatásokhoz hozzájutni?-Ha az igénylőlap-bevallá­sok precízen ki vannak töltve, mellékelik a megbízható, saját névre szóló számlákat és birto­kában vannak a Nógrád Megyei Földművelésügyi Hivatal által kiadott, számukra előírt igazo­lásoknak. A falugazdászok se­gítenek a gazdálkodóknak, s mi is szívesen fogadjuk érdeklődé­süket az esetleges változások megismerése céljából. Venesz Károly Romlanak az idegenforgalom esélyei A kereskedelmi szálláshelyek forgalmi adójának 25 száza­lékra emelése tovább rontaná a magyar idegenforgalom esé­lyeit a nemzetközi versenyen. E lépés nem növelné a költségve­tés bevételeit a remélt mérték­ben, viszont a fekete- vagy szürke-vendégfogadás terjedé­sét eredményezné. Mindez azon a megbeszélé­sen hangzott el, amelyet tegnap tartott Schagrin Tamás, az IKM helyettes államtitkára az ide­genforgalomban tevékenykedő érdekvédelmi és szakmai szer­vezetek képviselőinek. Rubovszky András, a Hotel Gellért igazgatója úgy véli, ha ismét 25 százalék lesz az áfa, akkor az idegenforgalomban dolgozó cégek adókötelezettsé­gei közel duplájára emelkedik- nek. A Hotel Gellért esetében a 15 százalékos áfa-emelkedés mintegy 50-60 millió forint plusz terhet jelent majd. A Hotel Gellért árait mini­mum 10 százalékkal kellene megemelni. A turisztika sajátosságaiból adódóan már 1996. április 1-jéig kiajánlották az árakat, és jelentős áremelést nem fogad­nak el a partnerek. Változik a búza ára? A tőzsdei minőségű étkezési búza 1995. évi garantált árát 8 900 forintban javallja megálla­pítani az Országos Gabona Terméktanács. Mint Makay György, a terméktanács ügyve­zető titkára, a testület elnöksé­gének Budapesten tartott ülését követően elmondta, a termék- tanács elnöksége megtárgyalta az Agrárpiaci Rendtartás tárca­közi bizottságának a búza ga­rantált árával kapcsolatos javas­latait. A szakértők megelégedéssel nyugtázták, hogy a minőségi követelmények szigorítása és az átvételi határidő tekintetében egyetértés alakult ki. A termék- tanács azonban nem tudja elfo­gadni a bizottságnak azt a ja­vaslatát, hogy 8 500 forint le­gyen a búza tonnánkénti garan­tált ára. Ez ugyanis - vélemé­nyük szerint - nincs arányban a szigorodó minőségi követel­ményekkel, és nem veszi figye­lembe megfelelő mértékben a költségek növekedését és a pi­aci helyzetet. így az elnökség továbbra is fenntartja azt a javaslatát, hogy 8 900 forint legyen a búza ton­nánkénti ára. A testület ugyan­akkor tudomásul vette azt, hogy a költségvetés nehéz helyzet­ben van, s ezért egyetért azzal, hogy a javasolt 2 000 forintos hektáronkénti közvetlen terme­lői többlettámogatást az 1995-ös költségvetésből bizto­sítsák a tavaszi műtrágyázás és a növényvédelem céljára. A közvetlen támogatás megadása nélkül ugyanis-a szakembe­rek véleménye szerint - nem következhet be az az elenged­hetetlenül szükséges minőség- javulás, amelyet piaci szem­pontból nélkülözhetetlennek tartanak. Makay György szerint jelen­leg a szakemberek már rendel­keznek annyi információval, hogy a kormány rövidesen dönthet a búza jövő évi áráról. Ha augusztus, akkor... ... itt az ideje az ősziba­rackfajták a termés leszedése utáni gondos hajtásválogatá­sának, amelynek során a le- termett, félfás hajtásokat, esetleges száraz nyársakat tő­ből eltávolítjuk. A sűrű lom­bozat ritkításával már most levegősebbé tesszük a koro­nát, segítjük a jövő évi termő­rügyek részére a jobb táp­anyagellátást, a jobb beére- dést. Öreg szüléinktől ránkma­radt hit szerint is Jakab napját követően „a szőlő már nem növekedik csak éredik”! Vég­legessé tehetjük a lombritkí­tást olyan módon, hogy „a fürtök minél jobban és többet lássák a napot”, de nem any- nyira, hogy ne maradjon ele­gendő lombfelület a fürtök tápanyagellátásához, ugyanis a növényzeten a levél az, ahol a keményítő cukorrá alakulá­sának fő folyamata-az asz- szimiláció-a napfény hatá­sára lezajlik. Vegyük úgy, hogy a levél a növény tüdeje. Természetesen csak ki­sebb, ház körüli kertekben el­képzelhető, vagy ahol bővebb víznyerőhely van a közelben, hogy ebben a hosszantartó aszályos időben az érési idő­szak kezdetén tőkénként leg­alább egy-egy vödör vízzel megsegítjük a szőlőt. Különö­sen fontos ez a házikertekben nevelt nagyobb lombozatú lugasoknál, ahol sokhelyütt az aszálykár jelei mutatkoznak. A tápanyag-áthasonuláshoz, a cukorképződéshez vízre van szükség. Célszerű módszer a vizet a tőkétől egy-másfél mé­terre vágott lyukakba ada­golni, ugyanis ott helyezkedik el a felszívógyökérzet zöme. Nyilvánvaló, ezzel esőt nem pótolunk, de valamit segíthe­tünk. A hosszantartó aszály elle­nére almából, körtéből sokhe­lyütt jók a terméskilátások. Éeltámasztással vagy vezér­ághoz kötéssel előzzük meg a túlterhelt ágak lehasadását. De ha már megtörtént, ne kés­lekedjünk simára vágni a ke­letkezett sebet és kezeljük, kenjük be gombaölő szerrel a fertőzések megelőzésére. Virágoskertekben itt az ideje akár az évelő, akár az egynyári virágok maggyűjté­sének, még azok gyomosító széthullása előtt. Célszerű a virágoskertet elcsúfító levi- rágzott szárak eltávolítása, ami kettős hasznú, mert meg­hosszabbíthatjuk vele a virág- zási időszakot. Megkezdhetjük a letermett zöldségnövények helyének jövő évet szolgáló talajelőké­szítését, felásását, egyéb mó­don való fellazítását és feltét­len gyomtalanítását a remélt őszi-téli csapadék maximális befogadása érdekében. Mivel, sajnos, a hosszan tartó száraz­ság, aszály újra csak bekövet­kezett, már most gondolnunk kell a jövő évi gondos kert- tervezésre. Ott, ahol öntözést kívánó zöldségnövényeket fogunk termelni, a kereskede­lemben kapható perforált, úgynevezett dréncsöveket fektessünk a talajba a gyökér­zóna 20-25 cm-es mélysé­gébe. E csövek vége támasz­tókaró mellé kötve az öntöző­víz időnkénti betáplálására szolgál. Hatékonysága mellett egyben a legvíztakarékosabb módszer is. Szakái László Hogyan fizettük tavaly személyre szóló adónkat? A befizetett személyi jövedelemadó 1993-ben 42 százalékkal ha­ladta meg megyénkben az előző évit. Az országos szja-bevételek 0,93 százaléka keletkezett Nógrádban. Az előző esztendőhöz képest nőtt a fizetési készség; közel 89 százalékát teljesítette kö­telezettségeinek a megye. Nógrád megyében tavaly 80 ezer személy adott számot személyi jövedelméről. Ezen belül 41 ezren önálló bevallás keretében, 39 ezer jövedelemtu­lajdonos helyett pedig munkál­tatója számolt el. Az adóalanyok 90%-a 500 ezer forint alatti személyi jöve­delemmel rendelkezik, 1 millió forint fölötti összegről ugyan­akkor alig 2%-uk, 10 millió fo­rint feletti személyi jövedelem­ről senki nem adott számot. Ezeket az adatokat támasztja alá a magas munkanélküliségi arány is. Az országrész jöve­delmi viszonyai az országos át­lag alatt maradnak. Az egy be­vallásra jutó jövedelem 251 ezer forint, ami 20%-kal ha­ladja meg az előző évit. Az át­lagjövedelmek eme csekély emelkedése sajnos, nincs össz­hangban a reáljövedelmek vál­tozásaival. Az egyes jövedelemforrások közül meghatározó a főállású munkaviszonyból származó jö­vedelem, ami az összes belföldi jövedelem 70%-át képviseli. Az egyéni vállalkozóknál is növekedett az ilyen jellegű jö­vedelem. Csökkent az egyéni vállalko­zásból származó jövedelem, ami összefügg a vállalkozók bevallott nyereségének csökke­nésével. Az adótörvény válto­zásai segítik ezt a csökkenést, mivel az egyéni vállalkozók egyre több költséget számol­hatnak el legális keretek között. A bevallott szellemi alkotá­sokból származó jövedelem, valamint a borravaló és hála­pénz az előző elszámolási idő­szakhoz képest növekedett. De még mindig sokan nem tesznek eleget ezen utóbbi jövedelem- forrás bevallási kötelezettségé­nek. A gyakoribb ellenőrzések­kel és az elszámolási morál vál­tozásával a helyzet javítható lenne. A kedvezmények mindössze 4%-kal csökkentették a jöve­delmeket. Ez arányaiban az 1992. évihez viszonyítva csök­kenést mutat, amihez hozzájá­rult, hogy a gyermekkedvez­mény 1993-ban adócsökkentő tételként került levonásra. (A gyermekvállalási kedv ezzel együtt nem növekedett.) A jö­vedelem-tulajdonosok közel 10%-kal fordítottak többet ala­pítványi támogatásokra. Ezen kívül beszűkültek a tő­kebefektetés adót csökkentő le­hetőségei. Befektetési kedvez­mény csak az állampapírok, va­lamint részvény vásárlásakor vehető igénybe, ha azt az elsőd­leges (nem magánforgalomban) értékpapírpiacon szerezték meg. Ezzel együtt magas a ma­gánvállalkozók által igénybe vett befektetési kedvezmény, átlagosan 129 ezer forint. Tehát az alacsony jövedelmek elle­nére nőtt a befektetési kedv, az országban itt a legmagasabb. Az összjövedelem növeke­dése, valamint jövedelmet csökkentő tételek együttes ha­tásaként az összevont adóalap 16%-kal haladja meg az előző évit. Az adófizetési kötelezett­ség 28%-kal emelkedett. A szja-bevallások alapján az egyéni vállalkozók átlagosan közel 30 ezer forint, a magán- személyek átlagosan 8 ezer fo­rint befizetendő adóval marad­tak el. A befizetett előlegek alapján több mint 16 ezer fő ke­rült túlfizetéses pozícióba, akik részére az APÈH közel 150 millió forintot utalt vissza. Az emberek fizetnek, mert azt törvény írja elő. Teszik azt annak ellenére, hogy jövedel­mük reálértéke csökken, keve­sebbet ér egy-egy vásárlás al­kalmával. Jó lenne, ha az Európa-szintű magas adóterheinket zúgoló­dás, zokszó nélkül fizethet­nénk, ha látnánk az infrastruk­turális fejlődést. Mert hiszen az adóbevételekből erre is sokat kellene fordítani. A svédországi viszonyok (egy ház-egy tele­fon), érthetően, még messze vannak. Nagy tennivalók előtt a gazdaságunk. Márton Ildikó Nem kell a kínai kel Sajnos nem nagyon kerül az asztalunkra a kínai kel, pe­dig igen magas a C-vitamin, a karotin és az ásványi só tartalma. Egy évtizede is van an­nak, hogy a mözsi téeszben termelték, de mert nemigen vette senki, hát ezt is abba­hagyták. Nagyon ritkán, de lehet találkozni vele. A mi­nap is, ahogy a piacon bók­lásztam, ott fonnyadozott az árus előtt néhány fejnyi: töppedt padlizsán és herva­dozó kígyóuborka társasá­gában. Az idő megy, a kor­szerű táplálkozásról szóló szakcikkek szaporodnak, de a kínai kel most sem kell. A történet lejátszódhatott volna bármelyik Nógrád megyei piacon is. Megszo­kásaink rabjai vagyunk. Ak­kor is, ha azok nem egészen értelmesek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents