Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-04 / 182. szám

1994. augusztus 4., csütörtök Bátonyterenye es Környéke 5. oldal KAZETTÁS MENNYEZETŰ KATOLIKUS TEMPLOM Megmentésre vár az épület NÁDÚJFALU. A településen járva nyitva találtam a templo­majtót. Ez itt elég ritka dolog, hiszen építészetileg is értékes épületről van szó. Nagyné Lévai Krisztina kántor és harangozó szakított időt arra, hogy meséljen az Isten házának történetéről. Repülni vonzza a szabadság vágya Ősi sóvárgása az embernek a repülés utáni vágy. Az egymást követő nemzedékek évezredek óta azon fáradoztak, hogy a levegő birodalmát meghódítsák. A régi korok emberei a ma­darakkal kívántak versenyezni. Néhányan így tesznek ma is. Dorogháza és Nemti között a lusta folyású Zagyva patak mentén - a naptól megper­zselt, kiégett réten - két sár­kányrepülő gépet készítenek fel indulásra.-Talán túlszívta magát a karburátor? Meg a gyertyákat is meg kellene nézni - gon­dolkodik hangosan Ikarosz kései utóda, a bátonytere- nyei Krajcsi Pál. Némi bosszankodás és tanácsta­lanság után mégis felre­pül a kéthen- geres, Tra- bant-motoros propeller. A másik gép a földön marad.- Kistere- nyén tanítok a gimnázium­ban - mondja a tanár úr. — Ez életem fontos része. A repülés szere- tete nálam a szabadság vágyá­ból fakad. - Közben a leve­gőbe fel-felpillant, társát kém­lelve.- Jelenleg a salgótarjáni sárkányrepülő klub tagja va­gyok. Hét évvel ezelőtt léptem be a sárkányrepülők táborába.- Milyen volt az első repü­lése?-Magam is egy úgyneve­zett nekifutásos sárkányrepü­lővel kezdtem. Alig vártam, hogy a domboldalról a leve­gőbe emelkedjek, még a lá­baim is felemeltem, hogy mie­lőbb a repülés érzetét keltsem magamban. Utána meg érde­kes módon arra vágytam, hogy újból a földön legyek. Aztán egyre bátrabb lettem, a mátra- verebélyi sziklahegyről pár lépéses nekifutás után föld és ég közé kerültem. Olyan hét vagy tíz méteres zuhanás után éreztem, hogy valóban repü­lök. Közben kitapasztaltam a tolószámy működését, ami a kormányt jelentette. Felejthe­tetlen volt az örömöm, amikor a hatalmas fesztávolságú szár­nyak óhajomnak engedelmes­kedtek. Egy lódarázs röptűm­ben sokáig kísért. Láttam, hogy milyen erőt fejt ki, hogy lé ne fáradjon. Ám a karjai­mon nem tudott megpihenni. Még máig is irtózom attól a gondolattól, hogy mi van ak­kor, ha netán mégis a fullánk­ját belém döfi? Nos, ilyen volt az első repülésem.- Miért vonzódik a repü­léshez?-Természeténél fogva mindenki más okból. Sajátos adottságok, az érzékelések, a vágyak, az életszükségletek sarkallják az embert a szaba­dabb mozgásra. Közben mindannyian tudjuk, egyelőre a föld nélkül nem tudnánk meglenni, mégse jó ahol va­gyunk, ezért szárnyalunk. Je­len esetben nemcsak fantázia, így jutunk el ahhoz a felisme­réshez, hogy a repülés az egyén idealizmusából, a sza­badságvágyából fakad. A le­vegőben szabadnak érzem magam.- Jelenleg milyen géppel repül?- Ami előt­tünk van, ezzel az 503-as lég­hűtéses, négy- hengeres Rotax géppel. Új tí­pusú számyfe- lületet kapott; két és fél évvel ezelőtt Egerben fejlesztették ki. Mindjárt, ahogy megtör­tént a berepü­lése, meg is vá­sároltam, már hoztam is haza, annyira örül­tem akkor neki. Eddig az 58 lóerővel semmi gondom nem volt, nagyon bevált. - Majd rögtön keres egy fát, hogy alulról mindjárt lekopogja.- Családja repült már?-Inkább a 17 éves kislá­nyom, Bernadett kedveli a magasságot, ám azt nem tu- domvhogy olyankor mit érez­het. O igazi repülőtípus, mivel állandóan mosolyog. Repülés után a földön mindig összené­zünk, s ha nem bírjuk már szótlanul, hangosan egy jót nevetünk. Kép és szöveg: Kun K. J. Krajcsi Pál bátonyterenyei tanár hét éve sárkányrepülő Két falu kulturális életét szervezi- A templom 1746 októberé­ben készült el. A kazettás mennyezet közepén elhelyezett két kazettán látható az építke­zés dátuma és az egri érseki egyházi címer. Ennek a temp­lomnak a helyén egy fazsin­dellyel fedett kis kápolna állt. Ezt bővítették a főoltári és a kó­rusrésszel. A haranglábunk ké­sőbb épült; avatásának idő­pontja: 1784. A templommal szemközti hegyre az emberek egy keresz­tet állítottak fel. Annak az az érdekessége, hogy ott korábban erdő volt, és minden fa, ami a templomban és a haranglábon található, abból az erdőből származik. Énnek megörökíté­sére és tisztelétére építették oda a keresztet.-Orgonánk 1929-ben került a helyére, templomunk a szent kereszt felmagasztalásának az ünnepére kapta. Egyébként há­rom falunak volt ez a temp­loma. Lévai Franciska festette az oltárképet, és azt egy másik templomból hozták ide. A stá­ció-képeket, Jézus szenvedéseit Amerikában festették, 1937-ben készültek el. Nádújfalu török időkbeli szomorú történetéhez tartozik: csak a nádasban elbújt három család maradt életben. A törö­kök mindenki mást legyilkol­tak. A Bodor, a Vanó és a Kot- roczó család menekült csak meg. Nádasra épült föl a falu, ezért lett az eredeti Vifalu he­lyett Nádújfalu a neve. A templom nagyon szép, de állaga egyre romlik, pusztul. Már két sor kazettát dobtak ki, mert beázik a tető, és elrohad­tak a faanyagok. Nagyon kel­lene a pénz. Csak a harangláb felújítására kellene másfél mil­lió forint. Nem tudják, honnan teremtsék elő. Meg kellene menteni, hiszen ilyen templom nincs még egy másik az országban. Általában ugyanis református templo­mokra jellemző a kazettás mennyezet, a nádújfalui pedig római katolikus templom.- mi ­MÁTRATERENYE. A műve­lődési ház igazgatónőjének, Gecse Ferencnének Homok- terenye és Nádújfalu kulturá­lis intézményei adnak nem kevés teendőt.- Októberben lesz három éve, hogy kinevezett a képvi­selő-testület a pályázatom alap­ján a kultúrház élére. Amikor kineveztek, még tornaterem funkciót töltött be a ház. Ami­kor kész lett a tornacsarnok, akkor kezdtük az átalakítást, hogy a kultúrház valóban kul­túrház legyen. A szüreti felvo­nulás megszervezése volt az első igazi tevékenységem. Megkérdeztem a faluban a fia­talokat, és ők támogatták az öt­letemet. Tavaly már szüreti bált is rendeztünk. A művelődési ház vezetője alapvetően a néphagyományok felelevenítését tűzte ki célul.- Régen volt Homoktere- nyén asszonykórus. Próbáltam asszonyokat verbuválni, hogy akinek kedve van, jöjjön. így lej$j$^Iizenketten. Alakult egy citerazenekar, amely szabad idő hiányában fölbomlott. Ezt a ze­nekart szeretném az általános iskolások körében újraszer­vezni. A kisebb gyerekek re­mélhetőleg kitartóbbak, mint a huszonévesek. Az ünnepi műsorokon kívül kiállításokat szerveztek. Nem­régiben négy amatőr művész­nek volt kiállítása Homoktere- nyén.- A majálist minden évben megünnepelték Nádújfaluban, hogy Homokterenyén se érez­zék ennek hiányát, kitaláltuk, itt csinálunk juniálist. Minden faluban működik ifjúsági klub és a fiatalok ragaszkodtak hozzá, hogy ezt a továbbiakban is hasonlóképpen csináljuk. Az ifi klub tagjai vállalták, hogy minden évben rendeznek öregek napját, nemcsak a két községben, hanem a Jánosak- nán élő időseket is megörven­deztetik műsorukkal.- Legújabban a nyári műso­rokra szervezkedem az asszo­nyok és a fiatalok körében. Úgy gondolom, hogy akkor műkö­dik jól a kultúrház, ha zajlik az élet benne. Az iskolások és óvodások mindig készek. Bár­milyen rendezvényen közönség elé tudnak lépni, színvonalas műsorukkal. À homokterenyei ifjúsági klub egy szlovák együt­tessel vette föl a kapcsolatot, a nevük Kox. Ők járnak ide ze­nélni a bálokon. A szülői mun­kaközösség ad műsort, és az SZMK szokta a fenyőünnepélyt is a gyerekeknek megrendezni. Sok érdekes tervet dédelget magában Gecse Ferencné, ké­sőbb érdemes lesz ezeket is megismerni. - cserhalmi ­Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Bátonyterenye. Az önkormányzattal kötött megállapodás szerint a vá­rosban hat háziorvos műkö­dik vállalkozói alapon. Ta­pasztalatok bizonyítják, hogy zökkenőmentes volt az átállás, a betegellátásban nem történt fennakadás. A vállalkozókat nem köti éves költségvetés, így gyorsab­ban reagálnak az év közbeni változásokra. A vállalkozá­sok finanszírozása lehetősé­get nyújtott arra, hogy az orvosok több alapvető mun­kaeszköz cseréjét megvaló­sítsák (különféle diagnosz­tikai eszközök). A bérezés­ben valamennyi orvos és al­kalmazott elérte azt a bér­szintet, ami alkalmazottként is megilletné, s rendszeresen részesülnek egyéb juttatá­sokban is. Mátranovák. Húsz fő közhasznú munkás dolgozik a község intézményeiben. A temető tisztán tartása, orvosi rendelők festése, a falusi óvoda nyári karbantartása, és egyéb munkálatok elvég­zése szerepel feladataik kö­zött. Mátraterenye. Közel 200 fő részesül jövedelem- pótló támogatásban, és egyre többen jelentkeznek e célból az önkormányzatnál. A munkába állóknak az ará­nya nem sokat lendít a mér­cén. Havonta 5-6 főnek si­kerül elhelyezkednie. Homokterenye, Ná­dújfalu, Jánosakna. A gáz bevezetését tervezi a három község önkormány­zata. Az igények felméré­sére közvéleménykutatás fo­lyik a lakosság körében. Az ő döntésük alapján dől majd el, hogy lesz-e vezetékes gáz a településeken. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Holnapi lapszámunkban Szécsény és környéke Az 1746 októberében felszentelt nádújfalui római ka­tolikus templom méltán híres kazettás mennyezetéről A tehenesgazda mindenkor a maga ura, nem parancsol neki senki Sorakoznak a gépek a búzamező' előtt HOMOKTERENYE. A köz­ség szélén lakik Nagy Balázs és családja, akik mezőgazda­sággal foglalkoznak.-Ázsiában, Tengizben dol­goztam három évig - kezdi val­lomását a gazda -, és amit ott kerestem, abból kezdtük el a gazdálkodást. Mint mezőgaz­dasági kistermelő indultam, az­tán a tengizi pénz egyik részé­ből befejeztük az építkezést, a másik részéből pedig megvet­tünk négy tehenet, a fejőgépet és a tsz-től egy kiselejtezett traktort. Ezt később felújítot­tam. Ahogy termeltek a tehe­nek, úgy gyarapodott fokozato­san az állományunk.-OTP-hitelt vettek fel 36 százalékos kamattal. Ezt mind ki kellett gazdálkod­niuk. Mióta működik ez a vál­lalkozás?- Már öt éve, hogy ezzel fog­lalkozunk. Jelenleg 13 fejős és három-négy ellésre váró tehe­nünk van. Törzsállományból való, jó minőségű fejős tehe­nek, átlagban 6-7 ezer liter lak- tációs tejet adnak. Zárt rend­szerben termelünk, hűtött tejet. Ami azt jelenti, hogy már a te­hén tőgyétől hűtésen keresztül kerül a tej a nagy hűtőtartályba, így a tejiparnak is tudjuk árusí­tani.- A mezőgazdasági fejlesz­tési alapból gépekre pályázott Nagy Balázs is. Sikerült?-Úgy néz ki, hogy igen, és jövő héten mehetek a gépekért. Lesz traktor, tárcsa, talajmű­velő kombinátor, műtrágya­szóró, szervestrágyaszóró, pót­kocsi, traktorról üzemeltethető nagy daráló. Ha ezeket sikerül megvásárolni, akkor a tehénál­lományt szeretnénk fölfejlesz­teni 50 darabra. A 40 hektár föld ezt elbírja. Muszáj fejlesz­teni, mert most már ez a megél­hetésünk, hiszen főállású vál­lalkozók vagyunk. Teljesen a magunk munkájából élünk. A negyven hektár földön van szántó, legelő. A bérelt földről a nyári szénát kaszálta le. Na­gyobb földmunkákba nem bo­csátkozott, mert még nem ren­deződtek a tulajdonviszonyok.- Régen a nagyszülei fog­lalkoztak te­henekkel, tő­lük örökölte ezt a vállal­kozó szellemet. Szereti csi­nálni. Hogyan mennek mos­tanában a dol­gok?- Vélemé­nyem szerint a kezdéskor job­ban ment min­den, ezért is fogtunk bele, mert az állattar­tásban láttam a jövőt. Köny- nyebb volt eladni a terméket és a selejt állatot a vágóhídra is. Most már drága a takarmányo­zás is. Persze ez attól is függ, hogyan tudja előállítani az em­ber. Szerencsére mi magunknak meg tudjuk termelni, van föl­szerelés, traktor, fűkasza, bálá­zógép, takarmányszállító pót­kocsi. Bízunk benne, majd csak jobb lesz minden téren.- Általában öt órakor kel­nek és mindig van munka a tehenek mellett. Szórako­zásra, üdülésre nem jut idő. Az aratás után talán eljutnak a strandra?-Az aratásról jut eszembe: érik az embert bosszantó dol­gok. Vaddisznók letarolták a búzám egy részét. Nemsokára jönnek majd a vadkárosok, és fölmérik a kár mértékét. Tavaly egy hétig amerikai szakértő dolgozott Nagy gaz- dáék portáján, az Önkéntes Tengerentúli Segélyszervezet­től. Szakmai tanácsokat adott. Jónak értékelte a gazdaságot. Nagy Balázs szerint a tanácsok is hasznosak voltak, de ha pénz nincs hozzá, akkor sajnos, megvalósíthatatlanok.- Van nálam egy srác, aki a nyári gyakorlatát tölti, már ne­gyedik éve. Benne látok fantá­ziát, el tudom képzelni, hogy gazdálkodó lesz belőle. Sze­gény fiatalok csak azt látják, hogy milyen nehéz ez. Nincs pénzügyi támogatás, a szülők pedig nem mindig tudják segí­teni őket. És sajnos, még min­dig erősen tartja magát az a fel­fogás, bele sulykolták az embe­rekbe, hogy aki tehenekkel fog­lalkozik, az buta paraszt. Pedig régen a parasztemberek tudták okosan, hogy mit kell csinál­niuk... A Volánnál lehúztam majdnem 18 évet, de amit ott kerestem, abból a fizetésből nem lehetett volna elkezdeni. Végül nem bántam meg, mert a magam gazdája vagyok. A ku­darc az enyém, a haszon is az enyém, nem parancsol senki. Erre rendezkedtünk be, ezt csi­náljuk. - m -

Next

/
Thumbnails
Contents