Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-30 / 203. szám

1994. augusztus 30., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Nyárvégi tusolok. Pusztaberkiben turistaházzá alakí­tották az iskolát. A budapesti vendégek idén zuhanyozót is építettek a szállás mellé. Felvételünkön Janzsó Eszter és Papp Beatrix „kóstolgatja” a vizet. - rt ­Kábeltévé és közművelődés: képernyős tömegtájékoztatás Tanítana—tanulna: ötletbörze Rétságon Mindenki ért valamihez és mindenki tud valamit! Lehet ez a szakmája, de valami egészen más is: ért hozzá, szereti és tudja is csinálni. Remek ételkülönlegességet főz, barkácsol nyelveket beszél, hangszereken játszik, ismeri a természetet, fényképez, szerel, javít, jártas valamely elméleti tudományban ... A keszegi önkormányzat a közeljövőben szeretné kiépí­teni a kábeltévé-hálózatot. (A rétsági városkörzetben eddig Nógrádsápon és Szendehelyen volt példa hasonló kezdemé­nyezésre.) Az előzetes elképze­lések szerint a keszegi hálóza­tot szécsényi vállalkozó fogja elkészíteni. Petrik Sándornétól, a község polgármesterétől megtudtuk, hogy a 250 háztartásból eddig 80 igényelte a kábeltévé-háló­zat kialakítását. A szervező munkát végző önkormányzat bízik abban, hogy akadnak még jelentkező helybeliek a leendő közműtársulásba. Egyébként azt tervezik, hogy létrehoznak egy stúdiót is, ahonnan filme­ket, egyéb műsorokat, a falut A kora tavasszal alakult köz­ségi gazdakörnek jelenleg 32 tagja van. A nógrádsápi gazdák egyen­ként nem rendelkeznek különö­sebben nagy termőterületekkel, hiszen a legnagyobb földtulaj­donos is csak alig több, mint tíz hektárnyi termőföldet mondhat a magáénak. (Ebben benne van a kárpótlási földárveréseken vásárolt területek mellett a téesz tagi tulajdon is.) A gazdakör nagy előnye, hogy a hivatalos intéznivalók után nem külön-külön kell jár­niuk, hanem megbízott képvise­lőjük intézheti azt. érintő közérdekű információkat is közvetítenek. Az önkor­mányzat a közelmúltban már vásárolt egy videokamerát is. Valamennyi iskolai, óvodai, közösségi és sportrendezvényt rögzíthetnek így, és a falu la­kosságának lejátszhatják. Azt még nem tudják, hogy a leendő stúdiót hol fogják elhelyezni, de a közművelődés érdekében nemrégiben felújították a köz­ség könyvtárát is. A közeljövőben minden kedden és pénteken tartanak nyitva, 15 és 18 óra között. A gyerekek egész nyáron élvezték az intézmény előnyeit: ide jár­tak rajzolni, tévét nézni, vide­ózni, zenét hallgatni. A tanév kezdetével sem szűnik meg a könyvtár közösségi szerepe. Egyébként az idei termés vi­szonylag jó volt, de a felvásár­lási árak alacsonyak, így nem érdemes értékesíteni a megter­melt gabonát. A gazdálkodók többségének nem is ez a célja, hanem takar­mányként szeretné felhasználni a terményt. A legnagyobb gondjuk az, hogy nehezen ta­lálnak gépet a mezőgazdasági munkák elvégzéséhez, és a gazdák földjei is többfelé he­lyezkednek el a falu határában: alapos szervezőmunkát igé­nyel, hogy a munkagépek ne fölöslegesen járjanak a táblák között... A rétsági közművelődési központ igazgatója, Szép Erika adott tájékoztatást arról a szo­katlan, de nagyon hasznos és érdekes újdonságról, amelyet a Nógrád Megyei Közművelő­dési Központ kezdeményezé­sére vezetnek be. Cserebere ismeretek-Előfordulhat, hogy valaki ért valamihez, és szívesen megosztaná a tudását másokkal is. Képletesen szólva üzleti konstrukcióról van szó, hiszen mindenki a saját tudását adná cserébe a mások ismereteiért. Mindenkinek az életéből hiá­nyoznak bizonyos tudomá­nyok, amelyeláe szüksége lenne. Mások egyszerűen csak kíváncsiak bizonyos dolgokra, és szívesen megtanulnák azo­kat. Jó esetben nemcsak ked­vük, hanem szabad idejük is van hozzá, valamint cserébe felkínálható, érdeklődésre szá­mot tartó ismereteik.-Nehogy elhagyják azt a gyereket! - fékeztünk le a bicik­listák előtt. - Nos, mint kide­rült, ettől nem kellett tartani, a hathónapos csöppséget hevede­rekkel szilárdan a csomagtartó­hoz „rögzítették”. Molnár Ferenc és felesége, Komáromi Cecília budapesti lakosok, és a mai magyar vi­- Hogyan szeretnék ezt megvalósítani?- Erre szolgál a közművelő­dési központ és a rétsági Hang­adó nevű újság közös prog­ramja ...- Ez mit jelent a gyakorlat­ban?- Egyszerű lenne a dolog, de nyilvántartás nélkül nem megy: arra lenne ugyanis szükség, hogy ezek az emberek és az ál­taluk gyakorolt különféle tu­dományok találkozzanak. Te­gyük fel valaki rendelkezik va­lamilyen gyakorlati vagy elmé­leti ismerettel. Mondjuk valaki kifogástalanul beszél kínaiul, ugyanakkor szükségét érzi an­nak is, hogy megtanuljon mo­sógépet szerelni. Ha cserébe ta­lál olyan mosógépszerelőt, aki kínaiul akar tanulni, akkor köl­csönösen oktathatják egymást. A tanárok egyben tanítványok- A gyakorlatban hogyan valósul meg ez a remek ötlet? szonyok között ritka nagy csa­láddal dicsekedhetnek: tíz gyermekük van!- A Keleti-pályaudvarról in­dultunk el vagy három órával ezelőtt, és Magyarnándorig jöt­tünk a vonattal - mondta Mol­nár Ferenc. - A bicikliket Pest­ről cipeljük magunkkal. Szeret­jük ezt a környéket, nekem-Levelezőlapon, vagy eset­leg személyesen lehet jelent­kezni a Hangadó szerkesztősé­gében. A vállalkozó szellemű tanárok - és egyben tanítvá­nyok - listáját havonta díjmen­tesen közzétesszük. „Behálózzák” a megyét-Nem biztos, hogy Rétsá­gon elegendő létszámú ügyfél akad...-Számítunk a környékbeli településeken élőkre is, de a megye valamennyi városában szeretnénk beindítani ezt a programot. A következő lépés az lesz, hogy összesítjük az igényeket és az ajánlatokat, és ezzel szélesíthetjük az ötletek és a lehetőségek körét is. A le­endő tanulók akár személyesen, akár pedig levélben elérhetik a hasonló érdeklődésűeket, akik­től tanulni lehet, akik örülnek az oktatásnak, vagy konzultálni akarnak. Az, hogy ki mit ad és mit kér, megállapodás kérdése, a lényeg, hogy a lehetőség mindenki számára adott legyen. A művelődési központok csak az adatok gyűjtésére és közlé­sére vállalkozhatnak, többre nem ... - faragó ­egyébként is szentéi kötődé­seim vannak, a mai napig élnek itt rokonaim.- Most hová mennek?- Kisecsetre az ismerősök­höz. A nagyobb gyerekek egy ideig ott is maradnak tehenet őrizni, hogy szokják a falusi életmódot és a munkát... A kisebb gyerekekkel meg elme­gyünk majd a környékre bicik­livel, körülnézünk Bánkon, megtekintünk egy-két neveze­tességet is, és azután hazame­gyünk ... F. Z. Rétság és környéke RÖVIDEN HORPÁCS. A községben szeptember 18-án Mikszáth emlékünnepséget tartanak. A méltó helyszínről már ko­rábban gondoskodtak: a templom mellett egy parkot alakítottak ki, és nemrégi­ben egy székelykaput is el­helyeztek itt. NÓGRÁDSÁP. Megér­kezett a bányakapitányság engedélye a község önkor­mányzatához: kezdődhet a gáz-gerincvezeték első, há­romkilométeres szakaszá­nak kiépítése. A külső veze­ték még az idén elkészül. RÉTSÁG. A Kárpát-me­dencei Óvodai Nemzetközi Rajzversenyen sikerrel sze­repeltek az óvodába járók. Aranydíjat kapott Kovács Bettina nagycsoportos, ezüstdíjat Kulman Csilla, kiscsoportos, bronzdíjat pe­dig Spaig Babéit ugyancsak kiscsoportos óvodás. NÉZSA. A község önkor­mányzata 15 közmunkást alkalmaz július 1-jétől. Kö­zülük 13-an közterület kar­bantartási és köztisztasági munkát végeznek, a két nő közhasznú dolgozó pedig takarítási munkákat végez az iskolában és a polgármes­teri hivatalban. PUSZTABERKI. A községben elkészült a falu- gondnokság intézményéhez tartozó gépkocsi számára a garázs. Az épületet a köz­munkások építették, így az önkormányzatnak csak az anyagköltségeket kellett biztosítania. Egyelőre a vil­lanyszerelési munkálatok még váratnak megukra. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke A Molnár család többször járt már kerékpárral Szente környékén Fotó: Rigó Tibor Gazdakörbe tömörültek Nógrádsápon Tízgyermekes család hat kerékpáron... Néhány nappal ezelőtt történt Szente község határában: az au­gusztus végi fülledt melegben megelőztünk néhány kerékpá­rost. A bicikliken ketten-hárman is ültek, az egyik csomagtar­tóban pedig egy csecsemő rugdalódzott... A laktanya humorából Hasábburgonyát „gyártanak” Tolmácson Kérdezés a bizalom alapja A katonakórházban vakbélmű­tétre készítenek elő egy katonát. A műtétet végző orvos száza­dos, hogy a beteg figyelmét el­terelje, beszélgetni kezd vele.- Mi a foglalkozása?- Civilben postás vagyok, de a seregben szakácsnak osztot­tak be ... Hát a főorvos úrnak mi a foglalakozása civilben? Átlát a (sörösüvegen Két katona találkozik a város­ban a kimaradáson.- Sajnos, a laktanyában fe­lejtettem a pénztárcámat. Nem adnál egy százast, hogy meg- nyiratkozzam? — kérdi az egyik.- Ne haragudj barátom - feleli a másik - csak egy százas van nálam, és hidd el, én is szomjas vagyok! A félelem utórezgései Az üzemanyagtöltő helyen a kútkezelő rászól a harcjármű mellett álldogáló vezetőre: — -Katona! Miért nem állítja le a motort, ha üzemanyagot akar felvenni?- Jelentem én már régen le­állítottam!- Akkor meg miért rázkódik még most is ez a gép?- Jelentem azért, mert az ok­tató végig mellettem volt és még most is reszket. . . Szakmai ártalom? A fiatal katona először megy haza szabadságra. Este sétálni megy a papával és a mamával, közben pedig a seregbeli élmé­nyeiről beszél. Egyszerre el­akad a szava, mert két csinos lány jön velük szembe az utcán. Édesanyja észreveszi ezt, és büszkén súgja az édesapjának:-Figyeld, hogy férfiasodik ez a gyerek! Bevonulás előtt rá se nézett a lányokra! A fiú közben meredten nézi a két szép hölgyet, amíg azok el nem tűnnek a sarkon, azután pedig felháborodottan fordul a szüleihez:-Láttátok ezt? A bal szélső nem tartott lépést! Rejtett község? PUSZTABERKI. A község 22-es számú főúttól alig két kilométerre van, de azok­nak, akik először látogatnak a faluba, gondot okoz, hogy nem tudják: hol is van a Puszteberkibe vezető bekö­tőút? (A tapasztalatlan buszsofőrök is gyakran ösz- szekeverik a Rétság melletti Pusztaszántóval. ) A kisközség önkormány­zata éppen ezért - nem kis költséggel — egy táblát he­lyezett el a főút mellett, amit azonban közlekedésbizton­sági okokból eltávolítottak! Tulajdonképpen tehát mind­kétfélnek igaza van: a pusz­taberkiek szeretnék, hogy mindenki tudja, hol van a falu. A közúti igazgatóság­nak értelemszerűen a közle­kedés biztonsága a legfon­tosabb. Nem találnak valamilyen közös megoldást? Talán már elég lenne az is, ha az érintettek egy asztalhoz ül­nének . . . Tolmácson a régi téesz major­jában három éve hozta létre a korszerű tecnológiával dol­gozó üzemét az AVIKO. Ez a holland részvénytársaság a vi­lág számos országában ter­meli a közkedvelt csemegét, a hasábburgonyát. Termelő üzemeik működnek Angliában, Németországban, Hollandiában, Törökországban és most már Tolmácson is. Ők nincsenek túl sokan, hiszen összes dolgozójuk száma csu­pán nyolcszáz körül van. Wim Bős termelési igazgató, aki három év alatt kitűnően megtanult magyarul, tájékozta­tott arról, hogy a technológia jórészt automatizált, számító­gépekkel vezérelt. Energiájukat a Tigáztól vásá­rolt földgáz biztosítja. Ezt ők igen jó hatásfokkal, egy igen korszerű, német gyártmányú kazánban hasznosítják. A tech­nológiában nincs igazi titok, hi­szen itt „csupán” megmossák, megtisztítják, hámozzák, szele­telik és elősütik a burgonyát. De ezt igen precízen, gondosan végzik. A folyamat az alapanyaggal kezdődik. Igaz, hogy Nógrád jelentős burgonyatermelő vi­dék, de ez a krumpli nem az a krumpli, ami a kiváló hasáb- burgonyához kell. Ezért ők kezdetben a sokféle burgonyát Hollandiából hozták be. Azóta igen szívós munkával sikerült hazai szállítókat találni. Ez azonban csak holland vetőgu­móval, a minőségi és méretkö­vetelmények betartásával, a ti­pikusan hasábburgonya gyár­tásra alkalmas fajtákkal való­sítható meg. A magyar termelőknek ezt meg kell tanulni, hiszen a fehér és piros burgonya hektáron­kénti termésátlaga Hollandiá­ban négy-ötszáz, hazánkban egy-kétszáz mázsa hektáron­ként. De ez csak első osztályú minőség lehet. Gyengébb mi­nőséget még olcsóbban sem vesznek át. Erre kényszeríti őket az a követelmény, mely szerint kiváló minőségű árut csak első osztályú alapanyag­ból tudnak előállítani. A piac pedig csak jó árut fogad el. Ezért a hazai gazdáknak is meg kell tanulni jó termésátlaggal első osztályú árut termelni. A késztermék, az elősütött, mély­hűtött, mínusz 18 Celsius-fo- kon szállított és tárolt hasáb- burgonya felengedés nélkül, 170 fokosra hevített olajban pil­lanatok alatt süthető pirosra, ezért bár nem olcsó, mégis kedvelt. Az AVIKO kétféle méretben -10x10 és 7x7 centiméteres­ben - gyártja termékét. Ez tet­szetős csomagolásban kerül a boltokba. Ma a termelés 90 százaléka itthon kel el és csu­pán 10 százalék kerül exportra. Most az AVIKO egy mű­szakban termel és 35 környék­beli család megélhetését bizto­sítja. Két műszak esetén to­vábbi dolgozókat vesznek fel. Tevékenységük jó példa arra, hogy így is lehet, sőt, csak így szabad a külföldi tőkét bevonni gazdaságunkba. - v. m. -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents