Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-30 / 203. szám

6. oldal Látóhatár 1994. augusztus 30., kedd MIT TAKAR A „VILÁGBANKI ISKOLA” ELNEVEZÉS? Új alapokra kerül a középfokú szakképzés A magyar szakképzés fejlesztésének nemzetközi támogatási rendszerében jelentős szerepet vállalt a Világbank azzal, hogy e célra, igen kedvezményes kamattal, 150 millió dolláros hitelt nyújt. Ebből, a középfokú iskolai szakképzésre 36 millió dollárt fordíthatunk. Hogyan és mire használják fel ezt a támogatást? - kérdeztük dr. Bernáth Jenő miniszteri főtanácsostól, a Munka­ügyi Minisztérium Országos Képzési Tanácsának titkárától.- Hány „világbanki iskola” működik az országban, és ho­gyan választották ki azokat?- Jelenleg 61 ilyen iskolát tar­tunk nyilván. Szakmai és terü­leti elvek figyelembevételével válogattunk, pályázat útján ju­tott minden megye és minden Korszerű technika a salgótarjáni Táncsicsban-A magyar szakképzést új alapokra kívánjuk helyezni. A nyugati országok mintájára ki szeretnénk tolni a szakképzés határát két esztendővel. Eddig a szakközépiskolákban a diákok az általános iskola elvégzése után 14 éves korukban kezdték meg a tanulást; az úgynevezett „világbanki iskolákban” az alapfokú oktatás a tizedik osz­tályban, 16 éves korban lezárul, de az utolsó két esztendőben már úgynevezett orientációs képzés is folyik, amely a szak­mák fő irányával ismerteti meg a tanulókat. Az ezt követő két évben pedig az iskola jellegé­nek megfelelő szakma anyagát sajátítják el a tanulók.- 18 éves korukban itt is te­hetnek érettségi vizsgát a diá­kok?- Természetesen! Ez a szak­képzés annyiban is különbözik az előzőtől, hogy míg korábban négy éven át a közismereti tan­tárgyak és szaktantárgyak ará­nya 50-50 százalék volt a szakközépiskolákban, az új rendszerben a 9. és 10. osztály­ban az arány 85-15 százalékra módosul a közismereti tárgyak javára, majd a 11. és a 12. tan­évben ez az arány megfordul, 75-25 a szaktárgyak javára.- Mi lesz azokkal, akik a 10. évfolyam után nem kíván­ják folytatni szakközépisko­lában a tanulmányaikat?-Ha úgy határoznak, vala­melyik szakmunkásképző isko­lában is tanulhatnak, de - előre bocsátom - ezekben az isko­lákban is jelentős változások várhatók. Eddig általában há­rom év alatt lehetett elsajátítani minden szakmát, most viszont a Nemzeti Szakképzési Intézet kiadott egy országos képesítési jegyzéket, amelyből kiderül, hogy a képzési idők skálája rendkívül széles: például a mé­zeskalács-készítőé fél év, a mű­emlékdíszítő tanulóé 3 év. Gyurián-Tibor archív felvétele szakma több, a világbank támo­gatásával működő iskolához.- A 35 millió dollárból mire telik?- A hitel egyik előfeltétele az volt, hogy az állami költségve­tés ugyanennyit adjon e célra. Ezekből a pénzekből elkészül­tek a tantervek, tananyagok. A pénz mintegy 85 százalékát az oktatási eszközrendszerek be­szerzésére fordítjuk.- Mikortól vezetik be az új rendszert?- Már ebben az évben. Azok az eszközök, amelyek az idei 9. és 10. osztály számára szüksége­sek eleve megvoltak a szakkö­zépiskolákban. Mire „belenő­nek” all., illetve a 12. tanévbe, az eszközrendszerek is rendel­kezésükre állnak majd. (koós) Nógrád megyéből az alábbi két középfokú intézmény vesz részt a világbanki programban: Borbély Lajos Műszaki Középiskola (a volt 211. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola), Salgótarján és a Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szak- középiskola, Salgótarján. Maholnap a kockázat is biztosítható Eddig ismeretlen volt szá­munkra a biztosításoknak az a köre, amelyet az úgynevezett különleges kockázatokra köt­nek, például egy-egy testrészre vagy belső szervre. Az előbbit leginkább művészek használják - énekesek a hangszálaikat, fes­tők a kezüket biztosítják -, míg az utóbbit a különleges foglal­kozást űzők kötik, mint pél­dául a gyöngyhalászok a tüdejük károsodása esetére. Ma már hazánkban is kísérle­teznek olyan biztosítási for­mákkal, amelyek egy-egy em­ber nehéz időszakának áthida­lásához nyújtanak segítséget. Sőt, maholnap akár még vállal­kozói hitelekre is köthető lesz biztosítás. NYILATKOZIK A NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ÖNKORMÁNYZAT Szeptemberben már emelt nyugdíjak (FEB) A kormány az országgyűlés határozatának végrehajtá­sára szeptember 1-jei hatállyal intézkedett a nyugellátások összegének emeléséről. A rendelkezés alapján az ősz első hó­napjában több mint 2 millió nyugdíjas részesül 8 százalékos nyugdíjemelésben. Az érintettek köréről, illetve az őket meg­illető emelés mértékéről adott bővebb tájékoztatást dr. Ta­mási Judit, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat nyugdíjjogi és országos szakigazgatási főosztályának helyettes vezetője.- A kormányrendelet alap­ján ez év szeptember elsejétől 8 százalékkal kötelezően kell emelni az 1994. január 1-je előtt megállapított öregségi (a bányászati és előnyugdíjat, a korengedményes, valamint az egyes művészeti tevékeny­séget folytatók öregségi nyug­díját is !), a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdijat, a baleseti járadékot, az árvael­látást, az özvegyi és szülői nyugdíjat, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékát, a szakszövetkezeti tagok nö­velt összegű öregségi és mun­kaképtelenségi járadékát, va­lamint az özvegyi és a növelt összegű özvegyi járadékokat.- Szeptember elsejétől az előzőekkel azonos mértékben azokat a hozzátartozói nyugel­látásokat is emelni kell, ame­lyeket 1993. december 31-e után, de még 1994. szeptem­ber elsejét megelőzően állapí­tottak meg.-Az 1993. december 31-ét követően újból megállapított nyugdíjakat, valamint azokat, amelyeknek mértékét az át­meneti, illetve a rendszeres szociális járadék megszünteté­sét követő naptól állapítanak meg - a megszüntetett ellátás időpontját alapul véve - szin­tén 8 százalékkal emelik.- Az emelések mértéke az öregségi és a rokkantsági tel­jes, valamint a baleseti rok­kantsági nyugdíjnál havi 800 forintnál nem lehet kevesebb, 2800 forintot azonban nem ha­ladhatja meg. Az öregségi és a rokkantsági résznyugdíjak, va­lamint az özvegyi és a szülői nyugdíjak havi 1500, az árva­ellátás, a baleseti, illetve szö­vetkezeti járadékok pedig ma­ximum ezer forinttal emelhe­tők.-Nem változik viszont a minimális öregségi nyugdíj összege, amely továbbra is 7480 forint. Az az özvegy, aki egyesített (özvegyi + saját jogú nyugdíj) nyugellátásra jogosult, szeptembertől 13,100 forinttal számolhat.- Az emelt összegű nyugdí­jakat az érintettek első alka­lommal a szeptember 15-ei nyugdíjkézbesítések alkalmá­val vehetik kézhez. R. P. A. AZ ŐSTÖRTÉNET SZENZÁCIÓS ÚJ FORGATÓKÖNYVE Az emberi ág alapítója: a 4 millió éves előember Megjelent az első összegzés arról a tizenkét éves kutató­munkáról, amely az ember eredetére keresett választ. Két antropológus - Friedmann Schrenk és Tim Bromage - vezetésével a kelet-afrikai Malawiban végeztek régészeti ásatásokat, s ennek során megtalálták a 2,5 millió évvel ezelőtti előember állkapcsát. Merőben új kép alakul Szakértők eddig úgy vélték, hogy ősünk - a homo habilis - kétmillió évvel ezelőtt élt és mintegy egymillió éve vándo­rolt ki Afrikából. A most megtalált Rudolf- tavi ember (homo rudolfensis) viszont azt valószínűsíti, hogy Afrikát már 2,5 millió évvel ez­előtt lakták elődeink. Primitív szerszámokat is tudtak készí­teni, és a véltnél 800 ezer esz­tendővel korábban hagyták el Afrikát. Schenk szerint a homo rudol­fensis az emberiség fejlődésé­ben átmenetet képez a majom­szerű australopithecus és a fel­egyenesedett ember (a homo erectus) között. A Malawiban talált lelet ismét felvetette a kérdést: miként és hol született a homo sapiens, a modem em­ber? A „multiregionális” elmé­let szerint a homo sapiens Afri­kában, Európában és Ázsiában párhuzamosan alakult ki, tehát a modem embernek nemcsak Afrika a bölcsője. Az .Afriká­ból jöttünk”elmélet szerint vi­szont a homo sapiens kizárólag Afrikában alakult ki, a homo erectusból. A homo sapiens Af­rikából kivándorolva szorította ki máshonnan a homo erectus utódait. A legújabb tudomá­nyos módszerek fényt derítet­tek arra, hogy az a jávai homo erectus-koponya - amelyet ed­dig egymillió évesnek tartottak - valójában 1,8 millió éves. Az amerikai Time magazin ezt va­lóságos „evolúciós forradalom­nak” minősíti, hiszen így az első emberek 800 ezer évvel korábban hagyták el Afrikát. Eszerint valójában nem egymillió évre, hanem csak százezerre volt szükségük, ami történelmi mércével mérve egyenesen futásnak minősül. Korszerűbb szerszámkultúra De miért nem találunk Afri­kán kívül a homo habilis ván­dorlási útvonala mentén gondo­sabban megmunkált kőszer­számokat? Azért nem, mert a homo habilis már elhagyta Af­rikát, amikor ott 1,4 millió év­vel ezelőtt kialakult az új, kor­szerűbb szerszámkultúra. Schrenk és Bromage nem csak korszerűbb kőszerszámokat ke­res Malawiban, hanem kíván­csiak őseink első, egészen egy­szerű szerszámaira is. Tényleges szenzáció, hogy Juszuf Dzsuvajeji malawi ré­gész 2,5 millió éves primitív kőszerszámokra bukkant! Schrenk és Bromage egyúttal felvázolta az emberiség őstör­ténetének új forgatókönyvét. Eszerint Kelet-Afrikában mint­egy 8 millió évvel ezelőtt kia­lakul a Nagy Árok, s ennek nyomán éghajlati változások következnek be, s az ötmillió évvel ezelőtti lehűlés meggyor­sítják a fejlődést. A fák lakói két részre szakadnak. A nyuga­tiak továbbra is az esőerdőben élnek, később belőlük lesznek a csimpánzok, míg a száraz sza­vannán élő keletiekből az em­berek. Döntő lépés: felegyenesedés Az emberi ág alapítójának a négymillió évvel ezelőtt Kelet- és Dél-Afrikában élt előembert tekintik. Egyik ágának sikerült megtennie a következő, döntő fontosságú lépést: megtanult felegyenesedve járni. Az antro­pológusok időközben bebizo­nyították, hogy a hárommillió éve élt „Lucy” már két lábon járt, bár kissé dülöngélt Körülbelül ugyanekkor újabb klímaváltozás gyorsítja a fejlődést, mert Kelet-Afrikában 11 fok lesz az évi átlaghőmér­séklet. A mintegy 2,5 millió évvel ezelőtti homo rudolfensis nem csak több húshoz jut kőszer­számaival, hanem kialakítja „társadalmi szervezetét”. Ez az életmód nagyobb szel­lemi erőfeszítést igényel, tehát megnő az agy térfogata: Lucy még csak 400 köbcentiméterrel büszkélkedhetett, a homo ru­dolfensis 800, a homo erectus 900 köbcentivel. A mai átlag 1400-1500. Schrenk jövőre északabbra, valamint Jordániában folytatja a kutatást. Makai György A DEMOKRATIKUS KORMÁNYNAK MINDIG AZ IGAZSÁGOSSÁGRA KELL TÖREKEDNI 1995 végén szavazhat a lakosság az új alkotmányról lamtitkárok és a miniszterek felelősségéről szóló, az ügyész­ség, az ügyészek szolgálati vi­szonyát rendező jogszabályok előkészületeit. Dr. Vastagh Pál igazságügy-miniszter- Az igazságosságot teljes értelemben és abszolút mér­tékben eddig még egyetlen társadalomnak sem sikerült megvalósítania. De nagyon fontos, hogy egy demokrati­kus kormány törekedjék rá - mondja dr. Vastagh Pál. Oldani a feszültségeket Az igazságügy-miniszter szerint a társadalmi konfliktu­sokat, az érdekösszeütközése­ket véglegesen nem lehet meg­szüntetni, de jó törvényekkel, a jogszabályok gondos előkészí­tésével oldani lehet a társa­dalmi csoportok, rétegek között feszülő, lappangó érdekellenté­teket. A törvénynek mindenkor ta­lálkoznia kell a társadalom igazságosság igényével is, eh­hez azonban csak úgy tud közel kerülni, ha a jogalkotás mene­tébe bevonja a társadalmi szer­vezeteket, civil szerveződése­ket és érdekképviseleteket. Az igazságügyi tárca vezető­jével a hazai jogrendszer hiá­nyosságairól, a készülő új al­kotmányról és az előkészítés alatt álló legfontosabb törvény- javaslatokról beszélgetünk.-Egy országnak nem csak jó gazdaságpolitikára, hanem működőképes döntéshozatali rendszerre is szüksége van. Ön szerint hol szorul tökélete­sítésre a hazai jogalkotás gya­korlata?-Elsősorban a törvényelő­készítés stádiumában. Ennek érdekében a jövőben érdemibb beleszólási lehetőséget kívá­nunk biztosítani már az előké­szítés során is a szakmai és civil szervezeteknek.-Ez egyértelműen konszen­zuson alapuló jogalkotási és kormányzati politikát feltéte­lez. Fontosnak tartom, hogy az elkövetkező években a parla­ment elé kerülő törvényjavasla­tok gazdasági elemzésekkel, indoklásokkal, megalapozott pénzügyi prognózisokkal egé­szüljenek ki. Jogrendszerünket az Európai Unió jogrendszeré­hez kell igazítani. Törvényalkotási rend- A megalkotásra váró jog­szabályok közül melyeknek szán elsőbbséget az új kor­mányzat? — Erre a kérdésre most még nem tudok válaszolni, mert az 1994 második fél év törvényal­kotási menetrendjét várhatóan csak augusztus végén tárgyalja a kormány és ebben más tárcák is szerepet kapnak majd. Van­nak azonban olyan jogszabá­lyok, amelyek előkészítéséért mi felelünk. Ezek közül kie­melném a jogalkotásról, az ál­- A kormányprogram sze­rint 1995 végére el kell készí­teni az új alkotmányt. Hol tart az előkészítő munka? Egyáltalán: az ön véleménye szerint, szükség van új alkot­mányra? Az előkészítés megkezdődött- Az új alkotmány előkészí­tésére 27 tagú parlamenti bi­zottság jön létre, amelybe a pár­tok delegálhatják képviselőiket. Az egyes pártok a számukra biztosított helyek felére külső szakértőket ültethetnek. A bi­zottság létrehozásának előké­születei már elkezdődtek. Két­ségtelenül szükség van egy új alaptörvényre, amely kibővül, szövege pontosabbá válik és bizonyos fejezetei részleteseb­ben megfogalmazódnak. Sze­retnénk, ha politikai egyetértés, nemzeti konszenzus alakulna ki az alkotmány tervezetéről. Sze­rintem, ha feszített tempóban is, de a kormányprogramban megjelölt határidő betartható. 1995 végén az ország lakossága az urnák elé járulhat és szavaz­hat az új alkotmányról Újvári Gizella

Next

/
Thumbnails
Contents