Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-03 / 181. szám

6. oldal Falujárás 1994. augusztus 3., szerda VILLANÓFÉNYBEN RIMÓC Már az összkomfortot jelenti a lakóknak a gáz Két évvel ezelőtt döntött úgy a testület, hogy kapcsolódik a gázprogramhoz, amelyet há­rom ütemben valósítanak meg. Az első, az érintett tele­pülésekkel közösen a nagy nyomású vezeték kiépítése. A második, a nagy és közép nyomású vezeték lefektetése. Az első két program úgy, ahogyan tervezték, megvaló­sult. Ennek Rimócra jutó ősz- szege 26 millió forint. Igaz, a felét állami támogatásként megkapták, de hogy a számla másik fele is ki legyen egyen­lítve, az önkormányzat 13 mil­lió forint hitelt vett fel.- Négy évvel ezelőtt ötmillió forint jutott fejlesztésre. Ma egy fillér sem. Minden pénzün­ket elviszi a fenntartás. így csak állami támogatásból, pályáza­tokból vagy hitelből tudunk fej­leszteni - avatott be a gazdál­kodás titkaiba a polgármester. Augusztusban elkezdődik a gázprogram harmadik szaka­sza, a község utcáiban a hálózat kiépítése. Nagyon várják már a munkák megkezdését az ott la­kók. Az elképzelések szerint ez két részletben valósul meg. Az idén: a Szécsényi, az István Ki­rály, a Bem, a Kossuth, a Pe­tőfi, a Magashegy, a Rákóczi, az Akácos, a Mikszáth és a név­telen utcába jut el a gáz. A te­lepülés többi részén jövőre fek­tetik le a gázvezetéket. A csalá­dok hozzájárulásáról később dönt a testület, de ennek mér­téke - az elképzelések szerint - várhatóan 50-60 ezer forint kö­zött lesz. A harmadik ütem megvalósí­tásához az állami fejlesztési in­tézet ígért anyagi segítséget. Ez 30 százalékos támogatást je­lent. Az összeg többi része la­kossági hozzájárulásból és ön- kormányzati pénzből tevődik össze. Nyílt szívű polgárok Hosszú időt töltöttünk a köz­ségben. Több személlyel be­szélgettünk, de bárkivel is vál­tottunk szót, mindenki kedve­sen, készséggel adott útbaigazí­tást vagy nyilatkozatot. Vendégszerető, nyílt szívű, őszinte, barátkozó emberek él­nek Rimócon. Ebben a mai fel­gyorsult, elidegenedő világban jó volt ezt tapasztalni. El még az emberség! Az oldalt szerkesztette Szenográdi Ferenc Fényképek: Szenográdi Tamás Új igényekhez igazodnak az új telkek koznak el a községből, ott raknak fészket. Szeretik a fa­lujukat. De nem csak ők - az idősebbek is. Igaz, korábban ez könnyeb­ben ment. Akkor évente 15-20 építési engedélyt is kiadtak. Napjainkban ugyan csökkent a családi házat építők száma, de azért nem szűnt meg. Az emberek a gazdálkodás miatt nagyobb telkeket szeret­nének. Ezért határozott úgy az önkormányzat, hogy a Lóci úton, ahol ott a víz, a villany, s a tervek szerint bevezetik a gázt is, 1600 négyzetméteres telkeket alakítanak ki. Hogy jól döntöttek, mi sem bizo­nyítja, mint: az új terjedelme­sebb telkeknek máris nagy a kereslete. Az emberek szíve­sebben megvásárolják, mint a község más területein lévő, még kapható kisebb telkeket. Ha lassan is, de emelkedik a község lakóinak száma. Volt idő, az emlékezet szerint úgy két-három évtizede, amikor a fiatal házasok egy része úgy döntött, hogy inkább vá­rosba költözik. Ez a tenden­cia már évekkel ezelőtt meg­állt, illetve nagyon lecsök­kent. A fiatalok nem kíván­Modern házak az egykori kaszálón, a Petőfi utcában A község lakóinak kedvenc helye a Szoci A rimóciak kedvenc bevásárló helye az alacsony árfekvésű szo­ciális bolt, ahogyan a faluban becézik: a Szoci. Az önkormány­zat által létrehozott Rimóc Községért Alapítvány működteti. Az egészhez az adta az ötle­tet, hogy a községben sok a munkanélküli és kis jövedelmű család. Az önkormányzat úgy is próbált az embereken segíteni, hogy olyan üzletet hozott létre, ahol az alapvető élelmezési és egyéb cikkek olcsón megvásá­rolhatók. Nem a nyereség a cél­juk. Csak olyan árfekvéssel dolgoznak, hogy önmagukat fenn tudják tartani.-Örülünk ennek a boltnak. Olcsóbb, mint a többi. Kedves, udvarias a kiszolgálás. Én min­dig ide járok vásárolni - tudatta velünk Jusztin Józsefné.- Több bolt is található a fa­luban, de ez a legolcsóbb. A férjem véleménye szerint Sal­gótarjánban, Balassagyarmaton sem található ennél alacso­nyabb árfekvésű üzlet. Egyfelől az árak, másrészt az áru minő­sége miatt, járunk ide - fogal­mazott dr. Kissné Árva Csilla.-Én sokfelé megfordulok a megyében. Árut szállítok. Csak dicsérni lehet a rimóciak kez­deményezését - mondta a nemti Herczeg István. Jól ismerik az ügyes kezű fafaragót Bablena Ferencet, a nem mindennapi tehet­séggel rendelkező fafaragót, akinek arany keze van, mindenki ismeri Rimócon.- Már gyermekkoromban állandóan farigcsál­tam. Mindegy volt, hogy fa, krumpli, vagy répa, ami a kezembe akadt, abból készítettem valami­lyen figurát. Aztán az élete mégis úgy alakult, hogy távol került az alkotó munkától. Gépkezelő lett.-A faragásból nem lehetett megélni. Nekem pedig el kellett tartani a családomat. Építkeztünk. Szóval a megélhetés volt az első. Később, közelebb került a fához. A termelő- szövetkezet fűrésztelepén dolgozott. De belső vágya itt is elfojtva maradt. Aztán őt is elérte a sors szele, munkanélküli lett. Később, kisebb munkákat vállalt, ismerősöknél, rokonoknál. Az emberek elkezdtek rá felfigyelni, hogy nem „konfekció” kerül ki a keze alól. Díszes, faragott pinceajtó, székely kapu, ami testvére portáját dí­szíti ... A falu lakosságának a megelégedését váltotta ki a temetőkapu, amit ő álmodott meg és készített el. A raktárból faragott konyhai díszek, használati eszközök kerültek elő, amit alkotójuk, ahogy el­mondta, csak úgy passzióból készített. Szenográdi Bablena Ferenc a temető bejáratánál, az általa készített székely kapu előtt IGENCSAK TALÁLÓ NÉV: AZ ELJÁRÓ FALU Szeressék ezt a települést! A Cserhát lábánál „guggoló” palóc településen ma is sokan őr­zik a községre jellemző népviseletet. Hozzátartozik ehhez, hogy mostanság inkább csak ünnepnapokon kerülnek elő a díszes fő­kötők, a jellegzetes mintájú rimóci felsőruhák. Mindig szorgos, dolgos em­berek lakták a falut. De töb­büknek nagyon sokat kellett utazni ahhoz, hogy munkát kap­janak, megélhetéshez jussanak, így volt ez a háborút megelőző években éppúgy, mint az azt követő időkben. Úgy is emle­gették a községet, olykor némi elítélő felhanggal is: Rimóc, az eljáró falu. Beszkid Andorral, a 2004 főt számláló település polgár- mesterével a rimóci embe­rek mai életé­ről, a testület célkitűzései­ről, saját el­képzeléseiről beszélgettünk. Eközben ele­venítette fel régi tapasztala­tát:- Rigában, ahol az egye­temet végez­tem, turisták­kal találkozva azt tapasztal­tam, hogy az amerikaiak nagyon büsz­kék az országukra. Én is azt szeretném, hogy az itt élő em­berek, kerüljenek bárhová, büszkék legyenek arra, hogy rimóciak. Hogy szeressék ezt a falut. Ahhoz pedig az kell, hogy jól érezzék itt magukat. Ennek a feltétele, hogy minden megtalálható legyen a község­ben, ami egy ilyen nagyságú te­lepüléshez hozzátartozik. Az önkormányzatban, a hivatalban ezen fáradozunk. Beszkid Andor, Rimóc polgármestere ÚTÉPÍTÉS TUDATOSAN TALONBAN Csak remény a csatorna Az útépítés nem szerepelt az önkormányzat négyéves kiemelt feladatai között. A képviselők úgy tervezték, hogy a gázvezeték és a szennyvízcsatorna építése után fognak hozzá a településen az utak felújításához, rendbetételéhez.-Azért állítottuk fel ezt a sorrendet, hogy ne kerüljünk abba a hibába, megépül egy út, s a következő évben felbontjuk a gázvezeték építése miatt - ér­velt logikusan Beszkid Andor polgármester.-Mint ismeretes, a község­ben a gázprogram jövőre befe­jeződik. De mi a helyzet a szennyvízcsatornával?- Ázt önerőből lehetetlen megvalósítani. A három köz­ségnek - Varsány, Rimóc, Nóg- rádsipek — egy közös üzemelte­tésű szennyvíztelepre és a csa­tornahálózat kiépítésére elké­szült a tanulmányterve. Ebben az évben sajnos, rajtunk kívül álló okok miatt nem nyújtottuk be a pályázatot. Abban bízunk, hogy az új kormány környezet­védelmi és több más okból is kiemelten fogja kezelni és tá­mogatni a szennyvízcsatorna­hálózat és derítő telepek építé­sét. Az utak talonba kerülése nem azt jelenti, hogy négy év alatt a községben nem is fog­lalkoztak útépítéssel. A szüksé­ges kátyúzásokat elvégezték. A község belterületén felújítják a járdát. A Szécsényi úton, amely a község egyik legforgalma­sabb útja, az úttest egyik olda­lán sincs kiépített járda. Az emberek így kénytelenek az út­testen közlekedni. A járdaépítésre benyújtott pályázatukat elfogadták. A költségek 70 százalékát az ön- kormányzat megkapja. A község szélétől a kerékpárút kezdetéig a 365 mé­teres földút esőzések idején járhatatlan. A szilárd burkolatú út építésére eredményesen pá­lyáztak. A támogatás mértéke itt is 70 százalékos. (szeno) Amiről a rimóci emberek beszélnek US ____mául Ú J POSTA ÉPÜL. A község eddig kicsi, régi, korszerűtlen postahivatal­lal rendelkezett. Ezért ha­tároztak új építése mel­lett. Képünkön: folyik az alapozás. Elégedettek a kerékpárúttal Nem csak a rimóciak és holló- kőiek, de a kerékpározó turis­ták is örülnek a két települést összekötő kerékpárúinak. A kerékpáros turizmus biztonsá­gához nélkülözhetetlen út első, 3,5 kilométeres szakasza tavaly készült el. Az út másik felét az idén építették meg. Faluház épül Rimócon még élő valóság a népviselet, de ki tudja, mit hoz a holnap. Hiszen már az egyes népszokásokat is csak a szín­padon lehet látni bemutatók alkalmával. Hogy az utókor számára megmentsék a falu népviseletét, s az oda látoga­tóknak azt együtt tudják be­mutatni, faluházat alakítanak ki. Az önkormányzat megvá­sárolt egy régi parasztházat, amelyet felújítanak. Miután a ház eredeti állapotát visszaállí­tották, úgy rendezik be, aho­gyan hajdanán a nagyszülők tették. így mutatják be azokat az eszközöket, melyeket elő­deink használtak, a ruhákat, melyeket viseltek. Kész a sportcsarnok A község egyik büszkesége a nemrégiben épült modem sportcsarnok. Ahogyan azt Valkó Zsuzsanna jegyzőnő elmondta, ennek építése is pá­lyázati pénzzel kezdődött. Az önkormányzat létrehozta az „Egészséges Rimócért” ala­pítványt, amely jelentősen tá­mogatta az építkezést. A sportcsarnokban tartják az ál­talános iskolások testnevelés óráit, valamint a délutáni sportfoglalkozásokat. A léte­sítményt igénybe veszi a falu sportegyesülete, sportolni vá­gyó fiatalsága, de még a közeli városból, Szécsényből is jár­nak ki sportfoglalkozásokra. Telefon a láthatáron Az a huszonnégy előfizető, akinek telefonja van, elmond­hatja, hogy a szécsényi auto­mata központ jóvoltából pilla­natok alatt kapcsolatot tud te­remteni a föld bármely pont­jával. De nem így gondolko­dik az a 200 család, aki befi­zette a 15 ezer forintot a Ke- let-Nógrád Com Társaságnak. A szerződés szerint a távköz­lési törvény elfogadása után 1 éven belül telefont kapnak. A rimóciak egyre sűrűbben kér­dezik: mikor szólal meg a tele­fon a lakásukban? A Ke- let-Nógrád Com ígéretet tett rá, hogy rövidesen tájékoztat­ják az érintett települések pol­gármestereit, hogy azok meg­nyugtató választ tudjanak adni az igénylőknek. Nők a varrógép mellett Virág Andrea az ifjabbak közül való Valamikor a termelőszö­vetkezet mel­léküzemága­ként működött a varroda. A szövetkezet felszámolásá­val az ott dol­gozók munka- nélküliek let­tek. Egy évvel később, hogy a feszítő mun­kanélküliség helyzetén valamit enyhítsen az önkormányzat, 30 személlyel megalakította saját varrodáját. Gyártástechnológiai és értéke­sítési szempontból a salgótarjá­niakkal működtek együtt. Munkajogi problémák - egye­bek között az önkormányza­toknak problémás teljesít­ménybérezést kifizetni - miatt ez év elején az önkormányzat és a Salkon Rt. 74-26 százaié­kos arányban kft.-t hozott létre, amely azóta üzemelteti a varro­dát. Herczeg József, a varroda vezetője elmondta, hogy a ki­szabott alapanyagot a Salkon Rt.-től kapják. Ők elkészítik a női és férfi felsőruhákat, ame­lyek meózás után visszakerül­nek az rt.-hez. Ami a megren­delést illeti, nem panaszkod­nak, bőven van munkájuk.

Next

/
Thumbnails
Contents