Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-03 / 181. szám

1994. augusztus 3., szerda Pásztó Es Környéke 5. oldal Többen igényelnek támogatást PÁSZTÓ. Milyen a város szociális ellátásának helyzete? E jog­szabályok betartásának tapasztalatait tekintette át legutóbbi ülésén a város önkormányzatának képviselő-testülete. A telepü­lés szociális gondja, ellátásának feladata sokrétű, körültekintő munkát igényel. Az egyre nagyobb számban jelentkező szociális igények pedig jól tükrözik a gazdasági helyzet romlását. A szociális törvény új ellá­tási formát vezetett be gyer­meknevelési támogatás (gyet) címen. Ennek mértéke azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ami je­lenleg 7480 forint, és a folyósí­tás időtartama szolgálati időre jogosít. Ezzel a lehetőséggel az elmúlt évben, bevezetésétől kezdődően tizennégyen éltek. Az idén nyolc édesanya részére állapítottak meg támogatást. Sok milliót fizettek ki A rendszeres nevelési segély folyósításának alapelve, hogy azok a gyermeket nevelő csalá­dok részesüljenek nevelési se­gélyben, amelyek az összjöve­delem és vagyoni helyzet figye­lembevételével ezen támogatás nélkül nem tudják biztosítani gyermekük gondozását, isko­láztatását. Tavaly éves átlagban 200 család 378 gyermeke ré­szesült rendszeres ellátásban, amelyre 7,6 millió forintot utal­tak ki. Az idén, az első fél év­ben az elbírálás szerint erre a célra 3,1 millió forintot fordí­tottak. A szociális törvény előírja-, hogy a korábban megállapított ápolási díjakat hivatalból felül kell vizsgálni. Tavaly 1,7 millió forintot fizették ki ápolási díjra, míg az idén az első fél évben 772 ezer forintot használtak fel. Az ápolási díj gyermekét ápoló esetében az öregségi nyugdíj- minimummal azonos összeg, míg a felnőttet ápoló esetében az öregségi nyugdíjminimum 60 százaléka lehet. A mozgáskorlátozottak köz­lekedési kedvezményében több mint 260-an részesültek. Az er­ről szóló támogatás rendszeré­ről szigorodtak a kormányren­delet feltételei, s szűkült a jutta­tások köre is. Az átmeneti segélyezésben azok részesülnek, akik önma­guk, illetve családjuk létfenn­tartására alkalmanként jelent­kező többletkiadások miatt se­gítségre szorulnak. A szociális törvény hatályba lépését köve­tően az elmúlt évben 632 eset­ben összesen 1,9 millió forintot juttattak a rászorulóknak. Az áremelkedések, az infláció, a munkanélküliség következté­ben a lakosság életkörülményei nagymértékben romlanak. Az időskorú lakosság körében ala­csony a nyugdíj, a dráguló gyógyszereket nem tudják ki­váltani. Egyre több a rendszeres jövedelemmel nem rendelkező személyek száma is. Nőtt azon családok köre, ahol mindkét szülő munkanélküli, valamint azoké, akik gyermekeik után a térítési díjakat nem tudják fi­zetni. A lakosság életkörülmé­nyeinek romlását bizonyítja, hogy az első negyedévben, az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva, mintegy 30 száza­lékkal több, 238 személynek fi­zettek átmeneti segélyt. Közgyógyellátási igazolvány Jelentős mértékben nőtt a munkanélküliek jövedelem- pótló támogatása. Legutóbb 281 személynek 1,6 millió fo­rintot utaltak ki. Erre abban az esetben kerül sor, ha a család­ban az egy főre jutó jövedelem nem éri el az öregségi nyugdíj 80 százalékát. A szociális rászorulóknak közgyógyellátási igazolványt ad az önkormányzat méltá­nyossági címen. Az első fél év­ben 66 fő részére 365 ezer fo­rint összeget utaltak az Egész­ségbiztosítási Pénztárnak. \ A temetési segélyre azok jo­gosultak, akiknek családjában az egy főre jutó jövedelem az öregségi nyugdíj legkisebb ösz- szegének háromszorosát nem éri el. Az idén ebben 74 sze­mélyt részesítettek. V.L. Százhúsz házat épített fel Hasznoson Kanyó Sándor, a hí­res-neves építőmester- Ebben a községben szület­tem. A kőműves szakmát ta­nultam ki. 1942-ben a tanonc- idők után levizsgáztam, és rá egy évre bevonultam katoná­nak a sárospataki vegyi harcos utász alakulathoz. Évek fogságban, fiatalon Egy év elteltével a frontra vezényeltek. Közben az orosz csapatok elfoglalták Debre­cent, mi pedig parancsot kap­tunk, hogy vonuljunk vissza Budapest védelmére. Felada­tunk volt a Rákos patak egyik hídjának felrobbantása. Alá is aknáztuk, de a front egyre kö­zeledett. 1945. január 5-én ad­tuk a hídnál az utolsó őrséget. Századunk fogságba esett. Mi pedig 9-én elhatároztuk, hogy nem robbantunk. Az ottani lakosság segítsé­gével civil ruhába öltöztünk. Megjelentek az orosz katonák, megdicsértek bennünket, hogy nem robbantottuk fel a hidat, majd hazaengedtek. Kerepesig jutottunk, amikor újabb orosz járőrbe ütköztünk. Bevittek Gödöllőre, majd Vácra cso­portosítottak át bennünket. Itt két hét alatt közel ezer főre duzzadtunk. Aszódon keresz­tül gyalog mentünk két napon Él egy igen érdekes ember Hasznoson. Az ottaniak mesélték róla, hogy a település házainak közel felét ő építette. De épí­tett házat Kanadában, és rakott háztetőt a volt Szovjetunió­ban. A fényképekkel teli lakás egyik szobájában lelkesen be­szél múltjáról az idén 72 éves Kanyó Sándor. át a jászberényi fogolytáborba. Itt találkoztam a volt száza­dom tagjaival, mondták, hogy öltözzek egyenruhába. Nem tettem, pedig, ha beöltözöm, akkor rövid idő múlva hazake­rülhettem volna. Azt mondták, hogy Debrecenen át hazame­hetünk. A vonatunk azonban Arád felé Romániába tartott. Tetőt készített a Don vidékén Foksániban a nagy gyűjtő­táborban csupa civil ember volt. Itt szortírozták az embe­reket az akkori Szovjetunió ftlé. Úgy informáltak bennün­ket, hogy hat hónap munka és mindenki mehet haza. A hat hónapból két és fél év lett. Oroszországban a Doni szén­medencében Krasznilucsban álltunk meg. Először bányá­szokat kerestek, de akiknek Modern házak a Vár utcában építőiparral kapcsolatos szakmája volt, nem kellett le­menni az aknákba. Nekem, mivel volt ács gyakorlatom, tetőkészítéshez jelentkeztem. Nagyon komoly munkát bíz­tak rám, egy hatalmas étkezde tetőszerkezetét kellett elkészí­teni. Munkavezetőnek jelöltek ki. igyekeztem jól dolgozni, melyet honoráltak is. Két hó­nap múltán kaptam a propusz- kot, ami az állandó, szabad kimenőt biztosította. 1947 jú­niusában áthelyeztek egy má­sik lágerba, de nem sok időt töltöttem ott, mivel augusz­tusban 32 embert, közöttük engem, hazaengedtek. Szep­tember 16-án érkeztem haza Hasznosra. Kanadában is van Kanyó-ház- A hosszú fogság után új élet kezdődött. Hogyan ala­kult a sorsa?- Hazatérésem után először is meg kellett szoknom az új helyzetet. A szakmában he­lyezkedtem el. 1961-ben mes­tervizsgát tettem és önálló magánkisiparos lettem. Húsz éven át dolgoztam ebben a formában. Ez alatt mintegy 120 házat építettem fel Hasz­noson, de dolgoztunk a kör­nyező községekben is. Akko­riban még nem volt divat az úsztatott betonozásos alapo­zás. Minden egyes követ ki kellett faragni, helyére illesz­teni. 1972-ben feladtam a kis­ipart, mert rossz arányú volt a nyugdíjszámítási alap. Az 1982-ben be­következett nyugdíjazá­somig a job­bágyi építői­pari ktsz-ben dolgoztam, mint cso­portvezető.- Állítólag Kanadában is épített egy házat?- Igen, az idősebb lá­nyom ott él. Egy 1956-ban kiment hasznosi fiú vette el feleségül, és vitte ki magával. Néhány éve voltam náluk és akkor építettem nekik egy két­szintes házat. A kisebbik lá­nyom Pásztón él. Az ő házukat is én építettem. Hála Istennek, jó egészségben vagyok, és olykor-olykor még kezembe veszem a szerszámokat és se­gítek a rokonoknak, a bará­toknak. (Kerekes) Finnek jártak Pásztón. Északi rokonaink zenekara a Gárdonyi Géza Általános Iskola meghívására érkezett, és koncertezett a pásztói nagytemplomban Fotó: Kun Király Önkormányzati célok és elképzelések PÁSZTÓ. Rövid távú gazdasági programjá ban több intézkedést tervez a képviselő-testű let. Az intézményhálózatában, gazdaságábar és városfejlesztésében kíván előre lépni. Elsőként a város működtetési költségvetését kívánja függet­leníteni a vállalkozási tevé­kenység hatásától (a volt Me­chanika, az Unimill). Célul tűzte ki a testület, hogy a város közvilágításában minőségi ja­vulást és költségmegtakarítást érjenek el. A városgazdasági feladatok színvonalasabb és hatékonyabb megvalósítása érdekében segíti a Közszolgálati Vállalat átala­kítását. Támogatja a háziorvo­■ sok magánvál­lalkozását. A I kórház rekonst­rukcióját a be­nyújtott támo­gatás elnyerésével kívánja megoldani. A strand fejleszté­sét vállalkozói tőke bevonásá­val segíti elő. Ugyanakkor a vá­rosi tv-stűdió létrehozását ala­pítványi úton kezdeményezi. Az elképzelések között sze­repel az is, hogy a város tartha­tatlan infrastrukturális helyze­tén még hitelfelvétel árán is próbálnak javítani. Megvizsgál­ják a volt rendőrségi épület át­alakítását és a könyvtár kiköl­töztetését, a zeneiskola végle­ges elhelyezését, a mozi értéke­sítési lehetőségeit. Az egész­ségügyi ellátás helyzetén - pá­lyázat útján - kardiológiai gon­dozó központ kialakításával kí­vánnak javítani. A szociálisan rászoruló családokat és idős embereket az önkormányzat költségvetéséből jelentős ösz- szegű segélyelőirányzat biztosí­tásával segítik. Természetesnek tartják, hogy az önerős közmű- fejlesztési társulásokat to­vábbra is támogatják. A jelen­tősebb saját erőt felajánlókat pedig előnyben részesítik. Vizsgálat tárgyát képezi a pol­gármesteri hivatal átköltözte­tése a Fő utcai épületbe. Pásztó és környéke RÖVIDEN Pásztó. A város önkor­mányzati képviselő-testüle­tének II. félévi üléstervét el­fogadták. E szerint augusz­tusban három előterjesztést vitatnak meg. Elsőként, az 1994. évi költségvetés I. félévi teljesítését. Másod­szor, a Közszolgáltató Vál­lalat átalakulásának terveze­tét. Harmadikként, pedig a Pásztó Város Általános Rendezési Tervének módo­sítására, megújítására készí­tett programjavaslatot. Mátraszőlős. A hasz­nosi és a dunai vízrendszert összekötő gerincvezeték Mátraszőlőst és Bércéit ösz- szekötő szakaszának építése a tervek szerint jó ütemben halad. Jelenleg Pásztó hatá­rában, a 21-es út mentén folynak a munkák. Elkép­zelhető, hogy szeptember­ben Csécsén már lesz veze­tékes ivóvíz. Szurdokpüspöki. A község önkormányzata pá­lyázatot hirdetett a nyolc községet magába foglaló gázprogram kivitelezői munkáira. A gesztori felada­tokat ellátó helyi önkor­mányzat még ez évben el akarja kezdeni a beruházást, hogy jövő év szeptemberé­ben már a lakosság meg­kezdhesse bevezetni laká­sába a korszerű tüzelőanya­got. Jobbágyi. A község ren­dezésére, a közterületek szépítésére a helyi önkor­mányzat közmunkát biztosít azoknak a munkanélküliek­nek, akik kikerültek a re­gisztráltak köréből. Ezzel az intézkedéssel is segíteni kí­vánják azokat az embereket, akik valamilyen oknál fogva nem tudnak elhelyezkedni. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Csütörtöki lapszámunkban Bátonyterenye és környéke „Minden tanulót eljuttattunk az adottságainak megfelelő szintre” SZURDOKPÜSPÖKI. A tanév végeztével nyugállo­mányban vonult Fent La- josné, a Szurdokpüspöki Álta­lános Iskola igazgatója. Har­mincnégy évet töltött a peda­gógusi pályán, ebből húsz éven át igazgatóként szolgálta az oktatást. E tartalmas életút felelevenítése volt a témája az iskolában vele folytatott be­szélgetésnek.- Szurdokpüspöki vagyok, itt jártam iskolába, és innen ke­rültem Salgótarjánba, a Madách Imre Gimnáziumba. Akkor fo­galmazódott meg bennen a ta­nári pálya iránti vágy. Nagyban segítette elhatározásomat ma­gyar tanárom, Csík Pál, aki észre vette bennem a magyar irodalom szeretetét. Többször adott saját könyvtárából e té­makörhöz kapcsolódó érdekes könyveket - kezdte visszaem­lékezését az immár nyugdíjas igazgatónő.- A középiskola elvégzése után az egri tanárképző főis­kolára ment. Milyen szakot választott?- Magyar-orosz szakra je­lentkeztem. Mindjárt elsőre si­került bekerülnöm a hallgatók sorába. A főiskolát 1960-ban eredményesen elvégeztem. Első munkahelyem a mohorai általános iskola volt. Abba a községben férjem révén kerül­tem, mivel egy mezőgazdasági üzem vezetője volt akkoriban. Magyart és oroszt tanítottam. Nagyon kellemesen indult a pedagógusi pályafutásom. Közben férjemet áthelyezték a Nógrád Megyei Tanács me­zőgazdasági osztályának élére, ezért haza költöztünk Szurdok- püspökibe. Gáspár József, az akkori igazgató nagy szeretettel fogadott. Egyből osztályfőnöki megbízást is kaptam a hetedik Fent Lajosné: A feladato­kat eredményes tanári mun­kám miatt osztották rám osztályban. Ebben az iskolában szintén magyar nyelvtant, iro­dalmat és orosz nyelvet tanítot­tam. Az orosz tanítása a gimná­ziumban érlelődött meg. Ké­sőbbi munkám során e nyelv tudása révén sok sikerélmény­ben volt részem. Diákjaim a nyelvi versenyeken minden év­ben megyei szintig eljutva igen jól szerepeltek. Egy alkalom­mal országos negyedik helyig jutottunk. Én magam tanulmá­nyutak keretében megfordul­tam Moszkvában, az akkori Leningrádban és Kijevben is.- Az iskola vezetésében is egyre nagyobb szerepet ka­pott. Előbb igazgatóhelyet­tessé, majd az igazgató nyug­díjazását követően igazgatóvá nevezték ki. Mennyiben vál­toztatta meg az új helyzet pe­dagógusi munkáját?- Ezeket a beosztásokat úgy érzem az eredményes tanári munkám miatt osztották rám. Először nagy feladatnak tűnt és az is volt. Igen szívós munkát igényelt. Az igazgatói tevé­kenység három nagy feladat­kört takar. Első a nevelőmunka, a másik a személyi és a harma­dik a tárgyi feltételek. A nevelőmunka állt hozzám a legközelebb, mivel roppant szerettem tanítani. Nagyon fon­tos a gyerekekkel való közvet­len kapcsolattartás, fejlődésük folyamatos nyomon kísérése. Az irányító munkában nagyon sokszor figyeltem egy-egy ta­nórán keresztül az oktatási fo­lyamatot, melynek alapján a tervező és értékelő munkát megalapozottan el tudtam vé­gezni. Ma is vallom, hogy a neve­lési munka kulcsembere a pe­dagógus, ezen belül annak szakmai felkészültsége, emberi habitusa, hiszen ezek adják az alapot az eredményes oktató­munkának. Ezért mindig fontos feladatnak tartottam, hogy megfelelő végzettségű és tu­dású pedagógusok legyenek körülöttem az iskolában.- Hogyan tekint vissza hosszú pedagógusi pályafutá­sára? — Úgy érzem, hogy minden tanulót eljuttattunk arra a szintre, amelyet adottságai le­hetővé tettek. Némi büszkeség­gel gondolok arra, hogy a 70-es, 80-as években virágzó tanulmányi versenyeken a szurdokpüspöki iskola tanulói mindig az élbolyban szerepel­tek. A napokban összeszámol­tam, hogy húszéves igazgatói pályafutásom alatt közel négy­ezer bizonyítványt ellenőriztem le és írtam alá. Fent Lajosné az új tanév kezdetén búcsúzik el a diákok­tól, az iskolától. Biztosra ve­szem, hogy ha felkérik, majd olykor-olykor visszatér a kated­rára egy-egy órát megtartani. Kerekes József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents