Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-27-28 / 201. szám
8. oldal Hétvégi Magazin • Elet - Képek 1994. augusztus 27-28., szombat - vasárnap PIROS BETŰKKEL - ELŐSZÖR A sztálini vagonkérdés Ma turisták járják a partizánok egykori útjait A szlovák parlament egyik tavalyi ülésén államünneppé nyilvánította augusztus 29-ét, a szlovák nemzeti felkelés kikiáltásának napját. Az idén első ízben piros betűs ünnep ez a nap. Mi is történt tulajdonképpen ötven éve? 1944 augusztusában már gyakran követték egymást fegyveres összetűzések a visszavonuló német alakulatok és a hegyekben rejtőző partizánok között. Augusztus 29-én délután negyed négykor a besztercebányai katonai főhadiszállás a németek elleni harcra szólította fel valamennyi egységét. Ezután a Tiso-féle kormány közölte, hogy a hegyekben tartózkodó fegyveresek leverésére német alakulatokat rendel be az országba. Este nyolc órakor pedig a besztercebányai főhadiszállás - valószínűleg az előző bejelentés hatására - az ország megvédésére hívta fel a lakosságot. Az elmúlt csaknem öt évtized alatt csupán ilyen és hasonló tények, vélemények láthattak napvilágot a felkelésről. Napjainkban azonban előtérbe kerülnek az SZNF negatívumai is. Történészek, kutatók (dr. Jozef Jablonicky, Janics Kálmán stb) teszik fel a kérdést: miért voit szüksége a nemzetnek fegyvert fogni saját maga ellen? Hiszen a határokat a szövetségesek már korábban meghúzták a térképeken. A szlovákiai magyarság szemszögéből nézve talán dr. Lettrich, a Demokrata Párt akkori elnöke fogalmazta meg 1948-ban a legtömörebben és legvilágosabban: ...... a felkelés idején tömegesen érvényesült a szlovák népnek a kívánsága, hogy a felújított Csehszlovákia né legyen többé nemzetiségi állam, hanem a csehek és a szlovákok nemzetállama, minden kisebbségi jog nélkül más nemzetiségek számára. Erre alapoztuk a kitelepítést, az áttelepítést és a reszlovakizálást, mint a szlovákiai magyar kérdés megoldásának új formáját. így a felkelés nemzeti forradalom jellegével bír, amelynek nincs párja a történelemben” . A fenti idézethez, felesleges kommentárt fűznöm. De egy megjegyzés nem árt, a magyar kérdés megoldásában Sztálin sietett a szlovákok segítségére, aki állítólag kijelentette a következőt: „Szlovákiában a magyar kérdés, csupán vagonkérdés”. A legújabb szlovák nacionalizmus képviselői előszereltei hangoztatják, hogy a felkelés leverésében magyar alakulatok is részt vettek, ami természetesen hazugság. Mindent egybevetve, az odaáti magyaroknál nem igazán ünnep ez a nap. Ettől függetlenül, még piros betűs marad, s néhány szlovákiai településen lázasan készülődnek az évforduló megünneplésére. A rendezvények központja ezúttal is - a többi évhez hasonlóan - Besztercebánya. A rendezők 1700 külföldi vendéget hívtak meg a Garant menti városba, 7 ezer személygépkocsi és 400 autóbusz számára készítettek ideiglenes parkolóhelyet, s eddig 52 konyha - 22 tábori - kínálja majd a falatokat. A héten adták át Besztercebánya felújított főterét is, s az ünnepségek egy része itt zajlik majd szombaton. N em tévedés, a megemlékezés leglátványosabb részét szombaton tartják - Besztercebányán. Farkas Ottó (Felvidéki munkatársunk) MEGBUKTATTÁK A KORMÁNYT - ELŐREHOZOTT VÁLASZTÁSOK SZLOVÁKIAI FÖLDÖN Hanyatlik a magyarság, elkopnak a jogok Hazánkban nagy érdeklődés kíséri a szlovákiai politikai helyzet, a szlovákiai magyarság életének alakulását. Itt nálunk, a közvetlen szomszédságban különösen nagy a figyelem, hiszen nem mindegy hogyan élünk egymás mellett, egymást segítve, vagy egymást gyűlölve. Ezekről a kérdésekről folytattunk beszélgetést a rimaszombati Komlósy Zsolttal, a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőjével. Komlósy Zsolt politikai pályafutása előtt számítógépes mérnökként dolgozott. Politikai aktivitása 1989-ben, a régi rezsim megbuktatásával kezdődött. Képviselőnek jelölték, s a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés közös listáján a magyar pártok jelöltjeként bekerült a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Már nem bírták tovább- Hogy érzi magát a parlamenten belül?-Az első másfél év neheze telt el. Az egyedüli kisebbségi érdekvédelmi mozgalomként nagyon kemény harcokat, vitákat, támadásokat kellett megélnem. Az első két év a parlamentben számomra iskola, tapasztalatszerzés volt.- Az ősszel újra lesznek képviselő-választások...-Igen, előrehozott választások. A politikai helyzet nem engedte, hogy a négyéves ciklust befejezzük. A Meciar-kor- mány utolsó két-három hónapjában nyilvánvaló volt, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalomban végbemenő változások, kiválások, osztódások miatt úgy meggyengült a kormány támogatottsága a parlamentben, hogy tovább már nem bírták. Több próbálkozás után végső soron megbuktattuk a kormányt.- Hogyan látja a szlovákiai magyarság helyzetét. Milyen volt a kapcsolatuk a korábbi és milyen a mostani kormánnyal, mekkora a támogatottságuk?- Antall kijelentésében - hogy ő lélekben tizenötmillió magyar vezetője akar lenni - benne volt az is, hogy tőle teljes támogatottságot várhattunk...- Sokan ezt a trianoni határok visszaállításának óhajával magyarázzák.- Nem hiszem, hogy annak visszaállításáról van szó. A trianoni szerződés alapján osztódott meg úgy a magyarság, hogy a határokon kívül rekedt hozzávetőlegesen ötmillió magyar. Ezt tényként kell kezelni, s nem revízióról van itt szó. Az Antall- és a Boros-kormány felvállalta, hogy velünk is törődnie kell az anyaországnak. Ezt éreztük is, erkölcsileg, anyagilag egyaránt, főleg alapítványokon keresztül.- A mostani kormányt még nagyon korai lenne értékelni?- Vannak nyilatkozatok, de ezekből nem lehet értékelést levonni... Most ismét felerősödtek a szerződéskötést igénylő hangok és kezdeményezések. A Moravcik-kormány részéről is szorgalmazzák, és mi is jónak látnánk még a választások előtt aláírni a sokat emlegetett alap- szerződést.-Hóm úr szerint meg kellene egyezni, alapszerződést kellene kötni, ki kellene egyezni, a békességét meg kellene teremteni Szlovákia és Magyarország között. Az autonómiára való törekvés, ami az itteni magyarságot, a magyar mozgalmakat, pártokat jellemzi, jogos, és ők is támogatják ezeket törekvéseket. Korábban levelekben, s most szóban is elmondtuk, hogy nem jól látják az itteni helyzetet. Ezt bele kellene építeni az alap- szerződésbe. Úgy látszik, hogy az MSZP, a koalíció bizonyos mértékben változtatott véleményén a magyar kisebbség megítélésében. Bős ügyében is rugalmasabb a megítélés. A helyzet egy kicsit változik, és remélhetőleg a szlovák kormány részéről szintén tapasztalhatók lesznek pozitív lépések. Légiesíteni a határokat- Kinek lenne jó, hogy mielőbb megkössék a szerződést. Hogyan látja a Szlovákiában és Magyarországon élő kisebbség helyzetét, élet- és mozgáslehetőségeit?-A mindennapi életben az emberek csak nehezen veszik észre, hogy hanyatlik a magyarság, azok a jogok, amelyek megilletik az itteni magyarságot, hogyan kopnak el. Ezekre akarjuk felhívni a figyelmet, hogy támogatottságot szerezzünk a programunkhoz. Dél- Szlovákiában például a legmarkánsabb probléma a mező- gazdaság. Ez hanyatlik, pedig a lakosságnak több mint a fele mezőgazdaságból él. Programunknak lényeges része a mezőgazdaság felkarolása.- Van erre törekvés és remény?- Törekvés is van, remény is van. A kettő összefügg. A mezőgazdasági tárca egy volt kommunista, a demokratikus baloldal egyik jeles képviselőjének kezében van. Úgy tapasztalom, hogy visszarendeződési kísérlet folyik: a magánszféra rovására.-Erősödhetnek-e a vállalkozói kapcsolatok? Komlósy Zsolt rima- szombati képviselő: Nem revízióról van itt szó- Ebben bizakodunk inkább, mint a szlovák kormányban. Erősíteni a kishatárforgalmat, amire már vannak törekvések, kezdeményezések, ezért is szeretnénk több határátkelőt is nyittatni. De csak egy nyílik meg, mondván, hogy nincs pénz. Tudjuk, hogy mindkét részről kiépítették az utakat, létrehozták az épületeket. Csak a döntés kellene a nyitásra.-Ezekkel a törekvésekkel mennyire ért egyet a szlovák kormány?- A Meciar-kormányban nagy befolyása volt a Szlovák Nemzeti Pártnak, amely nagyon magyarellenes, emiatt a magyarok felemlegetése már ellenérzéseket szított. Az előző kormány nem is törekedett arra, hogy Magyarországgal erősödjön a kishatárforgalom, és az itteni vállalkozásokat, régiókat valahogyan össze tudja kapcsolni. A parlamentben nagyon rossz vért szült, ha valaki felszólalt ilyen ügyben. Én is próbálkoztam ezzel, és a tavalyi év elején Tajti polgármester levelét vittem a határátkelő ügyében... A Szlota-féle párt sem akar mást Magyarország és Szlovákia között, mint lezárni a határokat. Most is voltak ilyen megnyilvánulások: lezárni, izolálni, és olyan vasfüggönyt szeretnének, mint korábban volt kelet és nyugat között.- Hisz-e, bízik-e abban, hogy eljön az idő, amikor a magyar-szlovák határ éppen olyan könnyen lesz átjárható, mint például két nyugati állam között természetes?- Ha ebben nem bíznék, akkor politikával sem foglalkoznék. Efelé kell haladni. Az Együttélés programjaiban is kiemelt helyen szerepel, és nem határrevízióról van szó. A határokat szerződés rögzíti, és erőszakos módon megváltoztatni nem lehet. Nem szeretném, ha pont ez a környék kerülne olyan konfliktusba, ami a jugoszláviai helyzetet jellemzi. Esetünkben mind a két ország kinyilvánította, hogy az Európai Unió felé halad, és azok közé az országok közé szeretne tartozni. Földrajzi határok lehetnek közöttünk, de ezeket úgy kellene légiesíteni, hogy akadályokat ne képezzenek.- Mi a véleménye Bősről?- A Duna nemzetközi folyó. Nem Magyarország és Szlovákia között kell eldönteni a kérdést, mert nem csak őket érinti ez a probléma. Környezetvédelmi, ökológiai szempontból elítélem az egész építkezést. Nagyon üdvözöltem azt, amikor a magyar kormány úgy döntött, hogy le kell állítani az építkezést, felmondta a 77-es szerződést.-Mi lesz ennek a végeredménye?- Sajnos, hogy ezt már jóvá kell hagynunk. Bele kell törő- deni abba, hogy így megépült, hogy üzemel.- A képviselő sem mindig politizál. Mivel foglalkozik szabad idejében?- Azelőtt foglalkoztam elektronikával, számítógépekkel, a szakmámból kifolyólag. Egyedüli, ami így nyáron megmaradt, a horgászás. Ez is nagyon ritka lehetőség. Télen pedig, legalább egy hétre elmegyünk síelni, s ha akad egy kis szabad időm, a ház körüli teendőket végzem el. Esetenként a lelkiismeretemmel is gondom van. A tízéves kislányommal keveset tudok foglalkozni, alig vagyunk együtt. A hét napjait legtöbbször Pozsonyban töltöm, a hét végén találkozunk. Két pólus küzdelme- Mit vár a választásoktól?-Nehéz erre válaszolni, remélem, minden úgy lesz, ahogy szeretnénk. Tény, hogy felerősödtek azok a nemzeti hangok, amiket Meciár, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom egyértelműen vall. Arra törekszik, hogy a szlovákságot potenciális választóként szerezze meg. A helyzet szerint két erős mozgalom és párt létezik. Az egyik a Meciár-féle párt, a másik a demokratikus baloldalé. A magyarországi és a korábbi lengyelországi választások tapasztalatai szerint nálunk is alább- hagyott az első évek lendülete a rendszerváltozás után, és most nosztalgikus visz- szarendeződés várható. Ennek tükrében a demokratikus baloldal pártja, vagy a Demokratikus Szlovákia Mozgalom fog nyerni a választásokon. Kemény kampány ígérkezik, de szlovákiai viszonylatban két pólus között dől el a küzdelem: a szocialista és a nemzeti irányvonal között. Pádár András Új-régi iskolák Nógrádban - Drogmegelőzést is tanulnak a gyerekek Lassan egyéves a közoktatás új rendjét szabályozó törvény . Ennek ellenére a tavalyihoz képest a tanév rendjében, az oktatási-nevelési feladatokban nemigen lesz érdemi változás. Új kezdeményezésekkel azért találkozhatunk. Országszerte új-régi középiskolai struktúrák támadtak fel. Gondoljunk csak a klasszikus gimnáziumokra. Megyénk négy városában — Balassagyarmaton, Salgótarjánban, Szécsényben és Kisterenyén - működnek ilyenek. Ezekben az intézménytípusokban az általános iskola negyedik, illetve hatodik évfolyamára épül a nyolc- és a hatosztályos gimnáziumi képzés. Jó-e vagy sem? Az idő majd eldönti. Ellenzőinek tábora ma még nagyobb, mint a pártolóké. Előbbiek azzal érvelnek, hogy a képzés ára a megrövidült közös alapiskolázás. Az oktatási törvényben ugyanis a négyévfolyamos alapiskola maradt meg csupán általánosnak. Erre eltérő kilépési periódusokkal különböző középiskolák épülnek rá. S hogy mi lesz a sehová kilépni nem tudó gyerekekkel? Jó, ha tudják a szülők, ők 16 éves korukig maradhatnak, illetve a törvény szerint kell is maradniuk az általánosban. Ezt a törvény megalkotói jó adag túlzással 10 osztályos képzésnek titulálták, bár gyakorló pedagógusok többjének véleménye szerint nemigen ér többet annál, hogy két évig „parkoltatja” a nebulót. A hat- és a nyolcévfolyamos képzés iránt egyelőre van érdeklődés, bár a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium modellje iránt az elmúlt tanévihez képest csökkent a kereslet. Igaz, még így is nagy, hiszen a 60 jelentkezőnek csak a felét tudta felvenni. Egyébként az előző évekhez viszonyítva Nógrád megyében csökkent a középiskolában tanulók száma, ami döntően a demográfiai hullámvölgy következménye. Amúgy a középfokú intézmények közül a népszerűségi lista vezetője a kereskedelmi és vendéglátóipari középiskola. A 239 általános iskolás közül csak 90 tanuló jutott be. Mint ismeretes, a népjóléti tárca kezdeményezésére az ország 50 általános iskolája kapott lehetőséget az 1994/95-ös tanévben arra, hogy tanrendjébe felvegye az úgynevezett drogmegelőzési ismereteket. Az ilyen irányú képzést a tervek szerint az iskolák ötödik osztályában kezdik, s felmenő rendszerben folytatják. Információink szerint Nógrád megye két általános iskolájában, a salgótarjáni Gagarinban és a balassagyarmati Dózsa György nevét viselő intézményben kezdhetik el a képzést. T. K. Szeptembertől ők már eggyel magasabb osztályba lépnek Fotó: Rigó Tibor (archív)
