Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-23 / 197. szám

6. oldal Életmód - Egészség 1994. augusztus 23., kedd Időzített ikerszülés angol módra • Az ikrek általában egyszerre születnek, de néha akadnak kivételek is. Hozzá kell szoknunk, hogy a klinikákon nemcsak gyerekek születnek, hanem rekordok is. Már van 63 esztendős anyuka újszülöttel, kihordásra bérbe adott anyaméh, lombikbébi-so- rozatban... És most már van időzített ikerszülés is. A Robyn és Imogen nevű angol ikerpár­hoz ugyanis a harmadik is meg­érkezett - 3 és fél év késéssel. Guy története a sci-fi világába tartozna, de ez valóság. Egy an­gol asszony, Deidre Hudson, 1990ben, harmincesztendős korában úgy döntött, hogy to­vább már nem bízik a természe­tes családgyarapításban, a cambridge-i egyetem nőgyó­gyász professzorához fordult, orvosi beavatkozást kérve. Ez sem járt eredménnyel. Marcus doktor ezután a lombikban meg­termékenyített petesejtek közül a leendő anya méhébe beültetett kettőt, s ebből meg is született az ikerpár. A többit mélyhűtőbe helyezte és mínusz 200 fokon tartva hibemálta. Imogen és Robyn, a két kicsi oly boldoggá tette Hudson asszonyt, hogy a múlt évben eldöntötte: testvérke kell a két gyereknek! Eladva a családi házat a költségek fede­zésére, ismét felkereste Marcus doktort, aki a mélyhűtőben őr­zött, megtermékenyített petesej­tet ismét az anyaméhbe ültette. A várakozás eredményt hozott: Guy, a harmadik ikergyerek jú­lius végén, egészségesen meg­érkezett! „A három gyerek egyértelműen ikernek tekint­hető, hiszen azonos időben fo­gantak. Annak a ténynek pedig, hogy a harmadik embrió életé­nek indulását késleltettük, nincs jelentősége” - nyilat­kozta az angol professzor. A kórházigazgató főorvos az eset szenzációs voltán kívül arra az orvosi szempontból fon­tos tényre hívta fel a figyelmet, hogy az anya szervezete nem vetette ki a mélyhűtött petesej­tet. De azzal máris számolnak, hogy a késleltetett szülés lelki és testi problémákat okozhat a harmadikként érkezett gyerek­nek. A gyerekek étrendjéről Dadogó gyerekről a kongresszuson A dadogó gyermekek nyolc­van százaléka fiú — hangzott el a Münchenben megrendezett első dadogási világkongresszu­son. A beszédhiba okai egye­lőre nem tisztázottak, de a ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a dadogós anya gyermeke na­gyobb valószínűséggel lesz maga is beszédhibás. Ilyen ösz- szefüggés^a dadogós apák ese­tében Jrnppj, kimutatható. A ta­nácskozáson kiderült az is: a dadogós gyermekek személyi- ségjegyeikben és intelligenciá­jukban nem különböznek helye­sen beszélő társaiktól. A dado­gás kezelését a lehető legko­rábbi életkorban kell megkez­deni - volt az egybehangzó vé­lemény. Izraeli kutatók egy olyan számítógépprogramot is bemutattak, amelynek segítsé­gével tréningeztethető a kis pá­ciens. A program alapján otthon gyakorolhatnak a gyerekek és maguk vagy szüleik telefonon tarthatnak kapcsolatot a terape­utával. A legfontosabb: nem a szülőkkel kell foglalkozni, ha­nem a gyerekkel. Anyagcserezavar gyermek­korban is kialakulhat, ám nem­csak ezért, hanem a gyermekek testi-lelki fejlődése miatt is ügyelni kell arra: étrendjük vi­taminokban, ásványi anyagok­ban gazdag legyen. Sok-sok gyümölcsöt és zöldséget kell enniük, lehetőleg nemcsak kompót és főzelék formájában, hanem nyersen is. A zöldségfélék kis energia- tartalmúak, ami táplálkozási szempontból előnyös. Általában kis mennyiségű, 1-7 százalék közötti fehérjét tartalmaznak. Mivel ez nem teljes értékű a gyermekek számára, ezért cél­szerű állati eredetű fehérjével kiegészíteni. A zöldségfélék még azért is jó táplálékok, mert zsírt gyakorlatilag nem tartal­maznak, s szénhidráttartalmuk sem magas. Igazi értéküket a gazdag vitamin- és ásványi- anyag-tartalmuk adja. Külön­böző, vízben oldódó vitamino­kat, valamint karotint tartal­maznak. Az ásványi anyagok közül pedig kálciumot, foszfort, vasat, káliumot, magnéziumot, jódot és fluort. Mindezek az • Sok zöldséget és gyümöl­csöt adjunk a gyerekeknek. anyagok azonban a hosszú fő­zéssel eltűnnek a zöldségekből, ezért célszerű nyersen fogyasz­tani őket. S még valami: a zöld­ségek azért is fontosak, mert a bennük lévő rostanyagoknak szerepük van a normális bélmű­ködés fenntartásában. Kromoszómák, Alzheimer-kór Azok a fiatal anyák, akiknek gyermeke a Down-kór néven ismert kromoszóma-rendelle­nességben szenved, ötször olyan gyakorisággal betegsze­nek meg életük folyamán Alz- heimer-kórban, mint mások. New York-i kutatóknak a Lan- cetben megjelentetett cikke sze­rint valószínűleg genetikai kap­csolat áll fenn a két betegség között. A kutatók 96 Down-kó- ros kisgyermek szüleinek életút­ját tanulmányozva azt tapasztal­ták, hogy a 35 évnél fiatalabb anyák körében az Alzheimer- kór későbbi kifejlődésének gyakorisága ötszörös volt a kontrollcsoport tagjainál tapasz­talthoz képest. (A kontrollcso­port tagjainak gyermekei más mentális fejlődési rendellenes­ségben szenvedtek.) Az apák esetében gyermekük betegsége semmilyen összefüggést sem mutat saját későbbi betegsége­ikkel. A 35 éven felül Down- kóros gyermeket szült anyák­nál ilyen összefüggés ugyan­csak nem volt kimutatható. Álmodj mindig szépeket, s boldog ember leszel! • Együtt, egymásért. Még álmunkban is. Mindenkivel előfordul, hogy nehezen kezdi el a napot. Az éb­redéskor néhány percig azon gondolkodik, vajon mit jelent­het a különös éjszakai álom. De nemcsak mi, hétköznapi embe­rek, hanem a tudósok, művé­szek, pszichológusok is próbál­ják megfejteni az álmok üzene­tét. Krúdy Álmoskönyve, Freud Álomfejtése vagy Jung tanul­mánya mind-mind kísérlet az álmok megfejtésére. Kevesen tudják, hogy az álom és a való­ság nincs is olyan távol egymás­tól, mint gondolnánk. Az álom szerepéről, jelentőségéről be­szélgettünk Virág Teréz pszi­chológussal. — Azok, akik elfelejtik reg­gelre az álmaikat, vagy hí em­lékeznek is rá, egyet legyinte­nek: ugyan, ez csak álom, azok pont a kreativitásukat söprik ki a saját életükből. Az említett Freud és Jung a kreativitásukat tudták kibontakoztatni azáltal, hogy felhívták a ma rohanó, si­ető emberének figyelmét az álom fontosságára. Az antik vi­lágban az álmok nagy becsben voltak, de azután elfelejtődtek. — Miért fontos az álom üze­nete? — Mint egy Chaplin-filmet, úgy hozzuk létre a saját álmain­kat, tehát mi írjuk a forgató­könyvet, mi játsszuk a főszere­pet, mi adjuk ki a szerepeket másoknak, de azt magunk játsz- szuk el. El kell gondolkodnunk azon, vajon milyen nappali él­ményanyag az, ami ezeket a gondolatokat éjszaka világra hozta bennünk. így indult el Freud felfedezni az álmok üze­netét, amikor megírta 1900-ban Álomfejtés című könyvét. Azt kutatta, hogy az éjszakai álom­nak milyen nappali emléknyo­mok az építőkövei, és azt ta­lálta: ami megoldatlan nappal, az éjszaka megoldást nyer. Ëz a modellje annak, hogy például azok a tudományos gondolatok, amiknek még nincs meg a kul­csa nappal, könnyen megoldód­hatnak éjszaka.- Tehát a beépített gátlások nem működnek és a konstruktív gondolatokat nem gáncsolják el?- Pontosan. Vegyünk egy bibliai példát. József rájött arra, hogy a Fáraót tulajdonképpen az izgatja, hogy népe ne éhez­zen. Es megfejtették, hogy mit jelent az álmában látott hét kö­vér tehén és a hét sovány tehén. Akkor már csak praktikus taná­csot kellett adni a Fáraónak az élelmiszer tartalékolására. A hét bő év alatt fel kell készülni, hombárokat kell építeni, és tar­talékolni kell a bő termést a hét szűk esztendőre. Az álomfejtés segítette Józsefet, de csak azt az álmot fejtette meg, amit a Fáraó megálmodott.- Ami segítség volt József­nek, segítség lehet számunkra is?- Talán beszélgetésünknek is az a legfontosabb üzenete, hogy szívleljük meg az álmain­kat, de igazából csak azt tudja megfejteni a másik ember ál­mát, aki bele tud helyezkedni ugyanabba a gondolat- és érze­lemkörbe. Öreg ember nem vén ember Egy kis sportos erőnléti edzésre sort keríteni soha nem késő, még a 80-90 éveseknek sem. Ezt bizonyítják a bostoni Tufts egyetem tréningvizsgála­tai, amelyeket időskorúakat gondozó intézmények lakói kö­rében végeztek. Megállapításuk szerint a testi hanyatlás sok je­lensége, melyeket az öregség számlájára írunk, valójában a testi tevékenység hiányának következménye. A geriátriai osztály vezetője, dr. Maria Fia- tarone irányítása alatt álló kuta­tócsoport öregek otthonának száz lakójával végeztetett cél­zott gyakorlatokat. A résztve­vők - 63 nő és 37 férfi - átlag- életkora 87 év. A legfiatalabb 72, a legidősebb 98 éves volt. Legtöbbjük bottal járt és toló­székben közlekedett. Csaknem valamennyien krónikus ízületi és tüdőkárosodásban szenved­tek. Négy csoportba osztották őket. Az első csoport tíz héten ál testi erőgyakorlatokat vég­zett, súlyemelést és szertornát a térd és a csípő izmainak és ízü­leteinek erősítésére. A tréning felügyelet mellett hetente há­romszor 45 percig tartott. A második csoport ugyanezt a tré­ninget csinálta végig és pótlólag speciális táplálékot kapott. A harmadik csoport könnyű moz­gást, aerobicgyakorlatokat vég­zett. A negyedik csoport csak pótlólagos táplálékot kapott. Az eredmény a következő volt: Az első csoport térdizmainak és térdízületének ereje meghárom­szorozódott, a csípőé megkét­szereződött. A csoport átlagos járási gyorsasága 12 százalék­kal, a lépcsőjárásé csaknem 30 százalékkal nőtt. A második csoport, amely még táplálékki­egészítést is kapott, éppen ilyen jó eredményt ért el, de nem job­bat. A harmadik és negyedik csoport nem mutatott javulást. Egy korábbi vizsgálat hasonló eredményeket hozott: az idősek tehát halálukig tréningezhetnek. A VISSZÉRTÁGULAT ELLENSZERE Torna, futás, kerékpározás • Visszér ellen ugrókötél. Totális védelem. Európa-szerte több tízmil- lióan panaszkodnak pár óra já­rás után erős lábfájásra, gör­csökre, ugyanakkor csak a leg­ritkább esetben fogadják meg az orvosok tanácsát: tornázzanak, ússzanak, kerékpározzanak, és persze ne dohányozzanak, ne igyanak alkoholt, ne táplálkoz­zanak zsírosán. Ám ha megvan a baj - és ez legtöbbször vissz­értágulat, trombózisos gyulla­dás, lábszárfekély formájában jelentkezik -, akkor csakis az orvos és a kés segíthet. Négy­ezer esztendő óta ismert nép­betegség a visszértágulat. A Ko­lozsvárról Bécsbe települt se­bész, Nicolaus Popa visszérmű­téti eljárása azon az ismereten alapszik, hogy a vérerekben ke­letkező endothelin hormon sza­bályozza a vénák összehúzódá­sát. Ha a hormontermelés rend­ben működik, nem keletkeznek visszércsomók: az áramló vér és a vénák fala szervesen együtt­működik, s a vérsúrlódás a már említett endothelintermelésre serkenti a szervezetet. — Operá­ció helyett csupán egy időre el­szorítom a beteg vénát, ezáltal megnő benne a vér nyomása, és a gyors súrlódás következtében újra indul a szükséges hormon- termelődés. A páciens a beavat­kozás után pár órával saját lá­bán távozhat a rendelőből. A tbc egyre több áldozatot szed Hárommillió ember hal meg évente tuberkulózisban, áll a tüdőbetegségek leküzdésére hi­vatott nemzetközi orvostársaság jelentésében. A betegség ma már több áldozatot követel, mint a malária. A rossz szociá­lis körülmények, a szűkös la­kásviszonyok, a nagy népsűrű­ség kifejezetten kedvez a tuber­kulózis kialakulásának. Leg­több áldozata a fejlődő orszá­gok nagyvárosaiból kerül ki, ahol hiányoznak a gyógyszerek és az orvosi ellátás elégtelen. De mind jobban érintettek az európai nagyvárosok szegény­negyedei is. A Világbank szá­mításai szerint egy-egy tuberku­lózis okozta halál 250 dollárral megelőzhető. Évente azonban mintegy tízmillióan betegednek meg, s nem könnyű a hatalmas összeg előteremtése. Nagy gond, hogy következetes keze­lés híján olyan kórokozók ke­letkeznek, amelyekre a gyógy­szerek hatástalanok: New York szegénynegyedében, a Harlem­ben például a tébécés betegek kilencven százaléka idő előtt abbahagyja a kezelést. Európa főként délen és keleten veszé­lyeztetett, ezért az ott élő gyer­mekeket kötelezően be kellene oltani a betegség ellen. A magazint szerkesztette: Abrahám Eszter

Next

/
Thumbnails
Contents