Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)
1994-08-23 / 197. szám
1994. augusztus 23., kedd Látóhatár 7. oldal AMERIKAI FILMSIKER. Az USA legnagyobb nyári filmsikere a Robert Zemeckis rendezte Forrest Gump. Főszereplője Tom Flanks (képünkön). Az egyszerű fiatalembert bármilyen helyzetbe hozza is az élet, a neki legfontosabbat, a szeretetet nem adja fel. (FEB-fotó) A kis Szabolcs és a telefon Szabolcs kétéves. Úgy szalad, mint a nyúl. Imádja a kutyákat, a kakaót, a macit a tv-ben és a nagy piros dömperjét. Utólag pontosan jelzi, ha pelenkát kell cserélni. Most kezd beszélni. Néha percekig ismétli, hogy a kutya azt mondja, hogy vau, vau. A cica, hogy miau, miau. Az egérke, hogy cin, cin. A ló, hogy nyihaha, nyihaha. A malacka: röf, röf. A madárka, hogy csip, csip és a végén, hogy sztrapacska, ami ugyan nem mond semmit, de Szabolcska valahogy megjegyezte, és most mód felett büszke, hogy ki tudja mondani. Van a kisfiúnak még egy gyengéje, a telefon. Úgy, ahogy a szülőktől látja, a füléhez emeli a kagylót, és sorban nyomogatja a gombokat, s közben ismételgeti beszédtudományát. Ez a tevékenység a családban nem váltott ki osztatlan sikert. A papa szerint a telefon nem játék. A mama szerint pedig ez legyen a legnagyobb baj, hiszen senkit nem zavar, ha a csöppség telefonál. Ez a két álláspont némi vitát okozott a két szülő között. Az is igaz, hogy Szabolcska okos fiú, azonnal felismerte, hogy a telefont zavartalanul csak akkor érdemes piszkálni, ha nincs otthon a papa. Egyszer is, amikor a családfő kitette a lábát, az ifjú trónörökös rögvest a telefont kezdte „ berhelni". Nyomogatta a gombokat sorban, és ennek következtében valahol Kaliforniában éjjel kettőkor megszólalt a telefon. Egy nő vette fel, és csodálkozva hallotta egy sejpítő hangtól, hogy a kutya azt mondja, vau, vau. A cica, hogy miau, miau. Az egérke, hogy cin, cin. A ló, hogy nyihaha, nyihaha. A malacka: röf, röf. A madárka, hogy csip, csip. A végén még egy furcsa szót hallott, azt, hogy sztrapacska.-soósVideón Scorsese filmje Az amerikai Martin Scorsese filmje, Az ártatlanság kora a mozik után most a videopiacon is megjelenik. A romantikus, múlt századi szerelmi történet augusztus 25-től kölcsönözhető, illetve vásárolható meg a nagyobb forgalmazóknál. A három főszereplő - Daniel Day-Lewis, Michelle Pfeiffer és Winona Ryder - igazán remek alakítást nyújt. A MŰVELŐDÉSI MINISZTER KITÜNTETTE A POLGÁRMESTERT A ságújfalui kihegyezett varázsceruza Az első civil szerveződésekről jó tíz évvel ezelőtt röppentek fel a hírek. Művelődési egyesületek voltak a fecskék nálunk is, s csak később derült ki, annál jóval összetettebb, szerteágazóbb tevékenységet fedtek az elnevezéssel. Például a Ságújfalui Faluszépítő és Művelődő Egyesület, amelynek alapításánál ott bábáskodott Szentes Attila is. Sokak véleménye szerint az egyesület-alakítás, az ott végzett munka is közrejátszott abban, hogy 1990-ben polgármester lett.- Annak idején az első négy megyénkbeli egyesület mindegyike az úgynevezett társközségi státuszban lévő településeken alakult meg. Az volt Ságújfalu is. Volt valami összefüggés a közös tanácsok léte és a civil szerveződések életre hívása között?- Ságujfalunál biztosan volt. Mint másutt is, a hasonló sorsú településeken, nálunk is joggal érezték mellőzöttnek magukat az emberek, hogy a székhely- község figyelméből hozzánk kevesebb jut. Ugyanakkor az itt élők is valami másra, valami többre vágytak. Nem konkrétumokban fogalmazódott mindez eleinte, inkább a vágyak, elképzelések szintjén, de a hiányt nagyon éreztük. A ka- rancssági közös tanács ellenpólusaként vagy kiegészítéseként aztán létrejött az egyesület.- Amely manapság még eredményesebben működik, amelyet megyeszerte példaként hoznak fel, amelyről országszerte tud a szakma, és el is ismer. Amely, ha pontosak az információim, jól kiegészíti az önkormányzati munkát.- Az önkormányzatoknak túl kevés a pénzük ahhoz manapság, hogy kultúrát, művelődést szívük szerint támogassanak. Jó Szentes Attila: Másra, többre vágytunk, inkább az elképzelések szintjén, de a hiányt nagyon éreztük ha arra telik, üzemeltessünk, fenntartsunk intézményeket. A civil szervezeteknek több a lehetőségük. A kérdésre visszatérve, amennyiben arra gondol, hogy az olyan kis hivatalban, mint a miénk, nincs külön apparátusa a művelődésnek, az oktatásnak, az egészségügynek vagy a sportnak, akkor is igaz a feltételezés, s ha arra gondol, hogy művelődési, szórakozási és ismeretátadási alkalmakat nyújt jószerével minden korosztálynak, az is igaz. Azt is jól hiszi, számtalan olyan tevékenységet elvégeznek az egyesületi tagok és akiket megnyernek ügyeiknek, amelyek másképp az önkormányzat költség- vetését rövidítenék. Adott esetben a faluszépítésre gondolok.- Polgármesterként is tagja maradt az egyesületnek. Vagy már csak tiszteletbeli?- Ugyanúgy részt veszek a munkákban, mint régebben, azzal a különbséggel, hogy jóval kevesebbre futja időmből, mint régebben. Ivóvízhálózat készült, majd az utak egy része kapott aszfaltburkolatot. Óvodabővítés és orvosirendelő-fel- újítás volt, most pedig az iskolánk nagyobbítása van folyamatban. Kész terveink vannak a szennyvízelvezetésre, a gázvezeték kiépítésére. Időt rabló tevékenység a pénz összeszedése minderre.- Olyan idők járják, amikor a polgármestereket inkább elmarasztalnak a kulturális élet terén lévő hiányosságok miatt, mintsem kitüntetnék. Ön a Népművelésért díjat kapta Fodor Gábor művelődési minisztertől a népművelők napja alkalmából.- Igazán meg is lepett. Azt tartom, tudja, hogy aki egyszer kihegyezte a ceruzáját, az írjon is vele. Az önkormányzat sem, én sem azért dolgozom, hogy kitüntetést várunk. Azon munkálkodunk, hogy az itt élők a lehetőségek határain belül jól érezzék magukat. Tuza Katalin A grundon gyorsan kiderül az igazság A kkor persze könnyebb volt, ott a réten, kék dórcóban focizni. Nem volt mese, nem lehetett a dumából megélni. Valaki vagy tudott „labdarúgni”, vagy nem. Az értékek egy nap után kialakultak. Szavak nem helyettesítették a tehetséget. Oly gyorsan kiderült, ki a nagy dumás, s ki az, akinek szava mögött tartalom lakozik. A dolgok természetes rendje szerint senki nem is próbálkozott blöffölni, legfeljebb ha egyszer. Hát nagyon ráfázott szegény. Amúgy ösz- szetartottunk, de kegyetlenül. Ez a fajta kristálytiszta értékrend, s az említett szolidaritás kihalt már régen a föld ezen féltekéjén. Pedig mindkettőre nagy szükség lenne - gondolom én... Hogy őszinte legyek, azért-e hosszas bevezető, mert nem tiszta a lelkiismeretem. Ugyanis megesett, hogy jómagam is kalapáccsal sújtottam saját kollégámra, szeretett újságírómra. Az idő érlel, ma már tudom, kalapácsot soha ne emeljünk egymásra. Felvetődik a már említett együvé tartozás érzete. Nagy bajban vagyok. / sten bocsássa meg nekem, de nem hiszek Bencsik Andrásnak. Talán éppen a grund- béli tapasztalatok miatt. Emlékeztető: hamar rájöttünk a blöffre. Mert, hogyan is higy- gyek annak igazában, aki közpénzen eljátszott egynéhány százmillió forintot bizonyos Pesti Hírlap fedőnév alatt. Miért gondoljam azt, megváltozott a főszerkesztő úr, amikor naponta újabb maszatos ügyek kerülnek nyilvánosságra. Mondjuk a Nógrádi Krónikát illetően. Az úr 150 Év Kft.-t hozott létre „saját” tökével is beszállva, hogy elindítsa Nógrád második napilapját. Az újságírók pénze, mi több, semmi sem az ő zsebét terhelte. A mi pénzünkön könnyű harmonikázni! Ez az úgynevezett kibic szindróma. Bencsik most Új Demokrata néven hetilapot indított. Ha nem ismerném eddigi ténykedését, tán még elhinném, új demokrata született. Ahogy Pilinszky mondta: csak azt feledném, azt ófranciát. A megbukott főszerkesztő most modern konzervativizmus címszó alatt próbálja eladni jobboldali eszméit. Azt hiszem, sokkal őszintébb lenne, ha kimondaná, utálja ezt az átkozott demokráciát, amelyben még a liberálisok is helyet kapnak. Akkor talán jobban fogyna a lap. A Jé hány tőkés ismételten hely ült a hintába, hitte Bencsik nem létező igazát. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy mostan kimondjuk, az Új Demokrata csúfos bukásra ítéltetett. Nem a jobboldali eszmék, sokkal inkább Bencsik András torz eszméi miatt. A grundon gyorsan kiderül az igazság. Ádám Tamás Ha bevonják a jogosítványt Második éve, hogy életbe lépett az az 1991-es kormány- rendelet, amelyik alaposan megszigorította a közlekedési szabályok ellen vétők büntetési tarifáit. Emelkedett a helyszínen kiszabható büntetések felső határa, de a kiemelten súlyos közlekedési szabálysértések - az ittas és az engedély nélküli vezetés, a vasúti átjárón az áthaladási szabályok megszegése, valamint a sebességkorlátozás jelentős túllépése - olyan magas pénzbírsággal büntethetők, amire korábbi gyakorlatban nem volt példa. Súlyos ezrekre rúg Egy-egy kirívó vétségért súlyos tízezreket kell fizetni, s a büntetést a vezetői engedély hosszabb-rövidebb idejű bevonásával is összeköthetik. Ez az, ami a legtöbb gépkocsivezetőt a legérzékenyebben érinti. Az eljárás viszonylag egyszerűen zajlik: a rendőrség igazgatásrendészete - ha a körülmények egyértelműek - tárgyalás nélkül meghozhatja a határozatot, kiszabhatja a pénzbírságot, kártérítést állapíthat meg, és elrendelheti a vezetői engedély bevonását. A döntés ellen persze helye van a fellebbezésnek, de sok esetben ez mit sem változtat a tényeken. 1992. január elseje óta - és ezt kevesen tudják - a bevont vezetői engedélyeket nem adják vissza automatikusan a büntetés lejárta után. A kormány- rendelet ugyanis a jogosítvány visszaadását utánképzéshez és megismételt vizsgához köti. Ez egy újabb büntetés, szankció? A hatóság úgy értelmezi: a közlekedési engedély feltétele. A dolog - az érintettek szemszögéből persze - korántsem így fest. Az utánképzésre kötelezettek egy bizottság elé kerülnék,' ahöf! ’ rttégáílapííják képzésbeli hiányosságaikat, és eldöntik, hogy a vizsgára bocsátáshoz elegendő-e egy-két órás elméleti tanfolyam, netán a készségekkel, a jártassággal is bajok vannak-e, esetleg elölről kell-e kezdeni a tanulást. Mindez persze pénzbe kerül, mintegy 3000 forinttól 17 ezerig terjedhet a „tanulás” költsége. Van, aki bírálja Ez az új bírságolási rend azonban nem mindenki számára elfogadható, többen az Alkotmánybírósághoz fordultak, sérelmezve az utánképzés- sel kapcsolatos jogszabályokat. Hiszen előfordulhat, hogy egy-egy botlással - ha például valaki egy falu külterületén 75 kilométeres tempóval kerül a trafipax „szeme” elé - a megélhetését veszíti el. Ez sokak szemében aránytalan, sőt méltánytalan büntetés. (K.L.) Jól szerepeltek a Nógrád megyei alkotók Az egri székhelyű Független Alkotók Országos Szövetsége idén tavasszal már ötödször hirdette meg országos és nemzetközi irodalmi pályázatát. A közelmúltban megtörtént az eredmény- hirdetés. A TESZ-székház díszterme ismételten szűknek bizonyult az érdeklődők befogadására. Esküdt Csilla az ifjúsági szakosztály nevében köszöntötte az egybegyűlteket és méltatta az irodalmi pályázatot. Utána Varga László, a FAOSZ titkára (és egyben motorja) emelkedett szólásra. Beszélt a szövetség szervezési és anyagi gondjairól; az elveszett levelektől kezdve, az egyre növekvő postaköltségeken keresztül, a szövetség kiadójának gondjáig. Utána az alkotások kerültek szóba, de még csak általában: mennyire fontos az író egyénisége, műveltsége; hogy legyen ereje átírni azt, ami nem tökéletes; rutin is szükséges az íráshoz, ezért írjunk, írjunk. Végül rátért Varga László az idei pályázat számaira: körülbelül 1300 pályamunka érkezett belföldről és 400 külföldről. Ezt a meglehetősen tekintélyes számú irodalmi alkotást 200-nál több belföldi és 52 külföldön élő magyar nyelvű alkotó produkálta. Díjat osztottak általános iskolásoknak, középiskolásoknak és felnőtteknek, vers- és prózakategóriában. Mind a hat csoportban, hat helyezést és egy-két szóbeli dicséretet lehetett elérni. Ezzel a rengeteg díjjal valószínűleg nagyon sok kezdő, még félénk alkotónak adtak újabb lendületet. Az általános iskolások versenyében, verskategóriában, az alsótoldi Toldi Miklós Általános Iskola kollektív pályamunkája ül. helyezést ért el. Ugyanezen iskola tanulója, Pénzes Szabina, aki a prózai kategória III. helyét hozta el. Középiskolás kategóriában nem született nógrádi siker. Bezzeg a felnőtteknél! Kiss Ernő Salgótarjánból lett a prózai kategória I. helyezettje; ugyanitt VI. helyezett Maruzs Éva, és dicséretet kapott dr. G er a Éva. A díjkiosztás újra Varga László emelkedett szólásra. írói szempontból nézve roppant taszító kapitalista viszonyok uralkodnak - és fognak uralkodni - körülöttünk, és ezért meg kell tanulnunk, hogy a kultúra is áru - mondotta. Legalábbis bizonyos fokig. Bele kell nyugodnunk: ha nyomtatásban akarjuk látni lelki gyermekünket, akkor fizetni kell. Egyszerű, mint az egyszeregy. És megalázó, mint egy nyilvános pofon. Bármennyire is berzenkedik a lélek. Hol vagytok, mecénások?! Maruzs EZEN A HÉTEN MÉG LÁTHATÓ. Orosz László festőművész tárlata nagy érdeklő- désnek örvend Bátonyterenyén, az Ady Endre Művelődési Központban. Nem csoda, hiszen a fővárosban élő művész lényegében otthon mutatkozik be; Maconkán született. Művei ezen a héten még megtekinthetőek, naponta 10-17 óráig. Fotó: Kun Király József
