Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-16 / 192. szám

1994. augusztus 16., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Rózsák a falu központjában Keszeg. A községben még a ta­vasszal megkezdték az új ját­szótér kialakítását. A különféle „játszótéri berendezések”, a mászókák és a hinták már elké­szültek, és rövidesen fel is sze­relik őket. A játszótér kiépítése mintegy 60-70 ezer forintjába kerül az önkormányzatnak. Ugyancsak a tavasszal par­kosították a községi művelő­dési ház környékét, ahol 50 tu- jacsemetét ültettek el. A tervek szerint őszre folytatják a köz­ség szépítését: a kastély előtti területet fogják növényzettel betelepíteni. Az örökzöld nö­vényeket és a rózsákat már ré­gebben megrendelték, összesen 150 ezer forint értékben. A templom, a polgármesteri hiva­tal és a kastély közötti területet, a község központját szeretnék a parkosítással szépíteni, és a műemléki környezethez mél­tóvá tenni. Két sportegyesület működik Diósjenő. A községben sok labdarúgást kedvelő ember él, ezért a meglévő mellé egy új focicsapatot is alakítottak a helybeliek, a faluban működő Villtesz jelentős anyagi segít­ségével. Az új egyesületbe egyelőre húsz sportoló lépett be. Az új klub neve Sportegye­sület Diósjenő (S.D.), elnöke pedig Teszáry Károly, a Bör­zsöny Tájvédelmi Körzet hely­beli vezetője. A község teniszélete is sokat fejlődött az utóbbi időben, hi­szen a kemping és a strand szomszédságában elkészültek az új teniszpályák. A Kö- zép-Dunavidéki Intéző Bizott­ság 560 ezer forinttal támogatta a három salakos teniszpálya megépítését. Utóbbi beruházás a község idegenforgalmában is jelentős tényező, hiszen az üdü­lőövezet vendégei és a nyaraló­tulajdonosok új szórakozáshoz jutnak. A teniszpályák önkor­mányzati kezelésben vannak. Kastélyért épülhetne iskola Szétválás után is bíznak a jövőben Húsz asszony jutna itt munkához - ál­lítja Uhlár József elnök Fotó: Tóth g. NÓGRÁDSÁP. Nagy herce-hurcával, kényszer- helyzetben, többszöri nekifu­tás után, nagy veszteségekkel került sor a szétválásra - idézi a bonyolult „történel­met” Uhlár József, a nézsai nagyszövetkezetből önállóvá lett nógrádsápi mezőgazda­sági szövetkezet igazgatósá­gának elnöke. A hozomány: adósság A hozomány is az előbbi­nek megfelelően alakult: adósság, csaknem nullára leírt gépek, dupla létszám, átlagban és hektáronként 14.5 aranyko­rona értékű, 1200 hektár föld, melyből 800 a szántó, a többi gyep és a legrosszabb terüle­teken található szórványerdő. Az újonnan megalakult nagy­üzem kétszáz főt számlált.-Az állatállomány kima­radt a felsorolásból...- A nagyszövetkezet vál­lalkozóknak adta bérbe - mondja az elnök. — Az elmúlt három évben veszteségesek voltunk. Tavaly húszmilliót tett ki az aszálykár. Az idei gabonatermésből és az őszi betakarítású növényekből ren­dezzük a tartozásunkat az APEH-nél, a tb-től pedig fize­tési haladékot kaptunk. A szétválást a kárpótlási földár­verések követték, melynek so­rán a faluhoz közel eső, jobb földek a mezőgazdasági vál­lalkozók kezébe kerültek. Az idén őszi búzánk hektáronként 3,6, a tavaszi árpánk 3,8, a tri- citale pedig 4 tonnát hozott hektáronként. Ebből az integ­rátorok a mennyiség 40 száza­lékát kapják meg, mert az ősz­szel és tavasszal az időszerű munkák elvégzéséhez szüksé­ges üzemanyagra, növény­védő szerre és műtrágyára a pénzt megelőlegezték. A töb­bivel mi rendelkezünk. Nem­csak a terület, hanem az új szövetkezeti gazdák tábora is csökkent az elmúlt években. Jelenleg 170-en vannak, közü­lük több mint százan nyugdí­jasok. Az igazgatósági döntés alapján aranykoronánként 10 kiló búzát kapnak mindazok, akikkel bérleti szerződést kö­tött a szövetkezet. A 130 hek­tár napraforgóból és az 50 hektár mustárból várható jö­vedelem a nagy hőség miatt kevesebb lesz a tervezettnél, de hozzájárul az idei gazda­sági év veszteség nélküli zárá­sához. Ebben szerepe van a Bund Kft.-vel való, a közgyű­lés által jó érzékkel megszün­tetett kapcsolatnak, amely, ha nem vigyáznak, akkor nem­csak egymillió 700 ezer forint­tal károsítja meg a szövetkeze­tét, hanem a cégbíróságnál még tulajdonjogot is szerez. Ötesztendős távlat A jövőben ötéves távlatban gondolkodunk. Talajművelő és betakarító gépeink semmit sem érnek, ezért újakat kell vásárolnunk. Ehhez négy-öt­milliót kell előteremteni. Az eddig kihaszná­latlan szarvas­marha-növen­dék állattartó épületeinket felújítjuk. A tető- és csator­najavítási mun­kákat már elvé­geztük. Az is­tállókban csir­két és ludat sze­retnénk nevelni.- Mi lesz a jelenleg nem termelő, de a szakmában el­ismert könyv- kötészetükkel?- A jogutód nélküli felszá­molás lezárása után, ősszel újra szeretnénk indítani a ter­melést. Húsz asszony jut majd munkához. A megyei munka­ügyi központtól elképzelése­ink megvalósításához támoga­tást kaptunk. Elengedik, átütemezik...?- Miként tudná segíteni az új kormány a mezőgazdaság talpra állását e területen?- El kellene döntenie, szük­sége van-e az országnak a kedvezőtlen termőhelyi adott­ságú területek termésére. Ha igen, akkor ehhez szükséges mérni a támogatás módját, mértékét. Mivel a gazdaságok olyan adósságterheket szedtek össze az előző kormány jóvol­tából, hogy képtelenek rövid időn belül kigazdálkodni, fog­lalkozni kellene az elengedés, a csökkentés, a hosszabb távú átütemezés gondolatával, a hi­telkamatok mérséklésével, mert a mezőgazdaságban nincs olyan tevékenység, amely annyi nyereséget hozna, ami elég lenne a kamat kifize­téséhez. Venesz Károly Segítségre szorulnak a nehéz helyzetűek NŐTINCS. A község önkormányzata - ugyanúgy, mint me­gyénk szinte minden polgármesteri hivatala - forráshiányokkal küszködik. Mit lehet itt tenni, honnan szerezhetnek pénzt, mire pályázhatnak, milyen a lakosság szociális helyzete? Erről kér­deztük Szegner Lászlót, a falu polgármesterét. A Népjóléti Minisztérium Szociális Válságkezelő Prog­ramok Irodájának kistérségi pá­lyázatán idén ismét kísérlete­zünk, bár korábbi pályázataink eredménytelenek maradtak - mondta. — A pénzt egy ételszál­lító és szociális célokra is igénybe vehető gépkocsi vásár­lására szeretnénk fordítani, de hiba lenne a pályázati összeg elnyerése előtt már el is költeni a pénzt...- Miért van szükségük erre az ételszállító kocsira?-A falu lakossága megha­ladja az ötszáz főt - kétszeresen -, így nem pályázhattunk a fa­lugondnokság intézményének bevezetésére, amikor erre lehe­tőség volt. Az ételszállító ko­csira, a falugondnoksághoz ha­sonlóan működő szociális fej­lesztésre azonban Nőtincsen is óriási szükség lenne az idős emberek és a nehéz anyagi helyzetben lévők megsegíté­sére. A kocsit - amint a neve is mutatja - elsősorban arra sze­retnénk felhasználni, hogy az idős embereknek a lakásukra kihordjuk a napi egyszeri me­leg ételt. Ezen kívül természe­tesen az orvoshoz is elvihetjük a betegeket, időseket és moz­gássérülteket.- A szociális fejlesztések megvalósításához nem elég egy ételszállító kocsi __- Szeretnénk kiépíttetni az idősek napközijét is. A számí­tások szerint - a sokat emlege­tett ételszállító kocsival együtt - vagy másfél millió forintra lenne szükség. A Népjóléti Mi­nisztériumtól egymilliót szeret­nénk elnyerni a pályázaton. Terveink szerint szociális cé­lokra egy közhasznú munkást is szeretnénk alkalmazni, de erre új pályázatöt kell írni. Remél­hetőleg ezt is sikerül megolda­nunk, hiszen számos példa van már erre. Rétság és környéke RÖVIDEN Romhány. A község ön- kormányzatának egészség- ügyi bizottsága legutóbbi ülésén döntött az .egyszeri tanévkezdési segélyek fo­lyósításáról. Tanulónként 1500 forintot adtak, az ösz- szeget közvetlenül az álta­lános iskolának utalják át, ahol ebből fedezik a tan­könyvek árát. Nagyoroszi. A község teme­tőjétől a központjáig egy 800 méter hosszú járdasza­kasz kivitelezési munkálatai kezdődtek meg a közel­múltban. A 950 négyzetmé­tert kitevő betonfelület kia­lakításához 1,2 millió forin­tot nyertek pályázaton. Az önkormányzat a közmunká­sokat adja hozzá. Kisecset. A községben au­gusztus 20-a tiszteletére fa­lunapot rendeznek, amelyen a színjátszókor is fellép. A község lakossága térítés- mentesen tekintheti meg az előadást, amelyet vetélke­dők és este bál követnek. Felsőpetény. A nevelőott­honból hat gyermek érkezett a salgótarjáni vöröskeresz­tes táborba. A felsőpetényi önkormányzat összesen 36 ezer forinttal támogatta az állami gondozott gyerme­kek részvételét. Szente. A község önkor­mányzata legutóbbi ülésén döntött a tanévkezdési tá­mogatásokról. Érdekesség, hogy az óvodás korúak is részesülnek benne: egyen­ként 3 ezer forintot kapnak. Az általános iskolások 4 ezer, a középiskolások és a felsőfokú oktatási intézmé­nyekben tanulók 5 ezer fo­rintot kapnak. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke A Huszár-félé kastélyban jelenleg óvoda működik t.g. KESZEG. A volt Huszár-féle kastélyban jelenleg az óvoda és az iskola működik - tapasz­talat szerint nem a legmegfele­lőbb körülmények között.- A kastély eredetileg nem oktatási intézmény céljaira épült, nagy a belmagasság, ne­héz kifűteni - mondta Petrik Sándorné, a falu polgármes­tere. - Az épület már évek óta az önkormányzat tulajdonában van, és azóta foglalkozunk az értékesítés gondolatával is. A felújítás ugyanis óriási össze­geket emésztene fel, a 730 lel­kes falu költségvetése erre ke­vés, a műemléki felügyelőség­nek nincs pénze, pályázni pedig nem lehet e célra. Anyagiak hí­ján a műemléki előírásoknak megfelelelően nem tudjuk kija­víttatni az épület sérüléseit.-Jelentkezett már vevő a kastélyra?- Komoly érdeklődő még nem volt. Az utóbbi időben egyébként a belső felújítási munkálatokat elvégeztettük - az intézmények működése mi­att erre okvetlenül szükség volt -, és ez természetesen emelte is a kastély értékét. Ha valaki meg akarná vásárolni az épületet, közvetlenül nem is kellene fi­zetnie érte: beérnénk azzal is, ha építene a faluban egy új, négytantermes iskolát és egy óvodát, a hozzájuk tartozó tor­naszobával együtt. Az építés- rendészeti előírások miatt a megfelelő alapterületnek és a légköbméternek természetesen meg kellene lennie. Egyébként az önkormányzat a telket térí­tésmentesen biztosítaná a vál­lalkozó szellemű építtetőnek. Ebből látható, hogy inkább tu­lajdonoscseréről lenne szó, nem pedig eladásról. Nem érzem úgy, hogy ezzel az önkormány­zat elvesztené a tulajdonát, hi­szen a kastélyt nem lehet el­vinni innen: bárkié is legyen, a falu központját díszíti. Faragó Z. A laktanya humorából Tiltott fogások Egy felderítő katona a ki­képzésen tanult önvédelmi fo­gások közül mutat be néhá­nyat a barátnőjének.-Látod drágám, ezek a megengedett fogások. De ha akarod, bemutatom neked a tiltott fogásokat is! — Rendben van, Pista! De remélem, hogy utána el is ve- ’wwlfeleségitílkw' Példás önkritika A laktanyaudvaron az egyik honvéd tisztelgett a mel­lette elhaladó főtörzsőrmes­ternek, a tiszthelyettes azon­ban figyelmetlenségből nem fogadta a tiszteletadást. A honvéd azonban nem hagyta annyiban a dolgot. Gyorsan odavágódott a főtörzsőrmes­ter elé, és jelentett:-Főtörzsőrmester úr, je­lentem, tiszteletadást teljesí­tettem, és maga elmulasztotta fogadni azt...-Igen, katona? Nem vet­tem volna észre? Na jó, ezért majd példásan megbüntetem magamat! — válaszolta a fő­törzs. - Akkor gyerünk, indul­jon, és hatszor menjen el előt­tem vigyázzmenetben, teljesít­sen tiszteletadást, és én majd fogadom! Gyorshajtás és díszszemle- Szóval maga tagadja, hogy reggel a laktanyába jö­vet a megengedettnél na­gyobb sebességgel vezette a gépkocsit? -faggatja ingerül­ten az ezredparancsnok a sor- állományú sofőrt.- Tagadom, alezredes úr! Miért siettem volna én a lak­tanyába, amikor tudtam, hógy az ezred a díszszemlére gya­korolja az alakit? ' Gáztársulás nélkül nincs fejlődés SZÁTOK. A tervek szerint a közeljövőben megkezdődik a térségi gázvezeték kiépítése, Érsekvadkerttől Diósjenőig összkomfortossá téve a laká­sokat. Összesen 15 települést és húszezer embert érint a be­ruházás, de vajon hogyan vesz részt benne egy kisebb telepü­lés, mint például Szátok? Er­ről beszélgettünk Patterman József jegyzővel.-A számítások szádot lé^- ezer forintba kerülne háztartá­sonként a gázvezeték kiépítte­tése - mondta. - Szátok azon­ban kistelepülés, ráadásul meg­lehetősen sok nyugdíjas él itt. Különösen magas az idős em­berek aránya, hiszen a korábbi években sokan elköltöztek a nagyobb településekre, köze- lebbre a munkahelyükhöz és a kényelmesebb életmódhoz. Az állástalanság is óriási gondokat okoz, hiszen községünkben rengeteg a munkanélküli, közü­lük is sokan vannak már jöve­delempótló támogatáson. A szociális helyzetünk tehát nem a legjobb... A lakosságtól aligha lehet összeszedni a szük­séges összeget.- Mit lehet itt tenni?- Pályázunk állami támoga­tásokra, és bízunk abban, hogy sikerül elnyernünk. Ha minden jól megy, akár a bekerülési költség 70 százalékát is sikerül összeszednünk fűzzel már tud­nánk mit kezdeni!- Mi van akkor, ha ez sem lesz elég a kivitelezési munká­latok lebonyolításához?- A hiányzó összeget az ön- kormányzat állná. A község ké­sőbbi fejlődéséhez mindenkép­pen szükség van arra, hogy be­lépjünk a gáztársulásba. Ä ve­zeték megépítése falunk meg­tartó erejét is jelentősen nö­velné! Állami támogatások nélkül azonban - amint már mondtam - nem tudunk lépni! VÁLLALKOZÓ ÉPÍTI A JÁRDÁT. Pályázati pénzek bői, némi önkormányzati kiegészítéssel épül a Nézsa központját az új házsorokkal összekötő járda. Fotó: Tóth G.

Next

/
Thumbnails
Contents