Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-11 / 188. szám

1994. augusztus 11., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal CSERKÉSZTÁBOR MÁTRAMINDSZENTEN Nagyon megszerették a falut Színes sátrak a sportpályán, jókedvű, többségében tizen- hét-tizennnyolc éves fiatalok. A mátrai cserkésztáborban makói, délvidéki és erdélyi fiók-lányok és néhány kör­nyékbeli töltött el tíz napot. A félszáz cserkész két vezetője: Katona Pál, aki a makói Szent István egyházi iskolában hit­tant tanít és Orbán Imre mu­zeológus.- Milyen a tábor felépítése, a fiatalok milyen feltételek mellett jöhettek el ide?- Ez egyértelműen ifjúsági tábor - mondja Orbán Imre.- Van olyan őrsünk, ame­lyikben csak szakmunkások vannak — villanyszerelők, me­zőgazdasági gépszerelők, bá­dogosok, hentesek, vízvezeték­szerelők.- Az anyagi feltételek?- Tíz napra háromezerkét­száz forintot kellett fizetni, de voltak kedvezmények, főleg a nagycsaládosoknál. A felépí­tésről annyit mondhatok el: há­rom cserkésztiszt van a tábor­ban és tizenhárom „segéd” dol­gozik mellettük.- Hogyan folyik itt az élet?- A falut nagyon megszeret­tük, ez a csendes mátrai vidék megnyugtató és felfrissítő egy­szerre. A napirendünk ébresztővel, reggeli tornával, sátorrenddel, templomi énekléssel kezdődik. Azután következik a természet­járás. A fák, az állatok, a vizek itt a környéken mindig új élmé­nyeket adnak. Emellett vannak sport és kulturális rendezvénye­ink is. Katona Pál a nevelésről szól.-Úgy érzem, hatásosan ne­veljük a gyerekeket. A rende­zetlen életvitelű, iszákos csalá­dok gyermekei is megváltoz­hatnak, ha olyan környezetben töltik el idejük egy részét, amely értékeket sugároz. A rendezett életmód, a másikkal törődés, a lelki feltöltődés, a természetjárásból és a sporto­lásból nyert kiegyensúlyozott­ság sokat jelent. Közben megismerkedhettem a helyi cserkészek két képvise­lőjével, Usák Enikővel és Sí­pos Bernadettel. A csapatuk Miláth püspök nevét viseli. Három faluból - Mátraballáról, Szuháról, és Mátramindszent- ről - került ki a tagság. Har­minc fölötti a létszámuk. Na­gyon jól érzik magukat itt - jó ismerkedni más vidékek lakói­val és bemutatni a mátrai tájat. Lassan búcsúzni kell, meg­nézzük a sátrakat, beszélgetünk néhány gyerekkel. Valameny- nyien kellemes élményekről szólnak. Nemcsak nagy üdülő­helyeken, hanem ilyen tábo­rokban is lehet értékes napokat tölteni. Erről győzött meg ez a találkozás.-gkm­A lakodalmi gazdasszony Hajas Gyuláné Szuhán lakik, de Maconkán sem ismeretlen, hiszen ott élt huszonhat évig. A lakodalmakban főző gazda- asszonyt már sokan ismerik.- Körülbelül tizenöt éve kezdtem el, akkor hívtak az első lakodalomba gazdasz- szonykodni. Ekkor még na­gyon nagy izgalomban vol­tam, hogy képes leszek-e a feladatot végrehajtani. Még ilyen sok embernek nem főz­tem soha, sehol. Csak otthon főzicskéltem, de tudták, hogy értek a fakanalas mesterség­hez, és rokonom hívott el a lagzijukba főzni. Szerencsére minden jól sikerült, aztán el­terjedt a hírem ...- A tizenöt év alatt már rengeteg lakodalomba hív­ták. Kitűnő véleménnyel vol­tak róla Maconkán, Nemti- ben, Szuhán, Mátraalmáson, Mátramindszenten. Ezekbe a községekbe már többször vissza-vissza hívták. A nap­tárban bejelölve tartja a szombatokat, hogy mikor, hová kell mennie.- Kétszázötven fő volt a legtöbb, ahol eddig főztem. Errefelé a lakodalmas menü a következőképpen alakul: tyúkhúsleves, töltött káposzta, rántotthús, fasírozott burgo­nyával és savanyú káposzta. Ettől eltérőt is szoktak kérni a háziak: volt már raguleves, gu­lyás leves, disznócsont leves. A töltött káposztát mindenhol kérik, és harmadik fogásként volt, ahol nokedlit kellett csi­nálnom a sülthús mellé, de előfordult olyan eset is, hogy töltött fasírozott, kirántott pá­rizsi, töltött tyúk volt az óhaj. A gazdasszonyra bíznak rá a háziak mindent. Ki kell számolni, hogy hány sze­mélyre mennyi kell, körülbe­lül ebből, vagy abból az alapanyagból.- Nagyon pontosan nem le­het kiszámítani, mert van ami­kor több fogy es van, amikor kevesebb, de úgy még nem jártam sehol, hogy valamiből kevesebb lett volna.- A lakodalmak alkalmával a háziak mindig kitesznek magukért. Nem jellemző a spórolás. Éveken át gyűjtenek rá, és ilyenkor mindenből több van inkább, mint kevesebb. A lakodalmakban nem sajnálják! Kerül, amibe kerül! Emlékezetes, botrányos esetre nem em­lékszik Ha- jasné. Bár hal­lott már olyan­ról, hogy a saját lakodalmáról szöktette el a régi szeretője a menyasszonyt, de ahol ő főzött, eddig minden­hol szépen le­zajlott minden.- Beöltöző- sek, maskará­sok szoktak lenni. Ezeket én is megnézem, mert jókat lehet rajtuk nevetni. A sátorba mas­karába beöltözve mulatoznak.-Jó dolog a .lakodalom, szeretem csinálni, szeretek főzni, és amíg erővel bírom, és hívnak, addig szívesen me­gyek! (i. a.) Mindig hívják valamelyik faluba . . . A bizalom csak „előleg” Manapság az útépítés terü­letén is rend­kívül nagy a konkurencia, versenytár­gyalásokra kell eljárni, a munkát csak így lehet el­nyerni.- Korábban egy útépítő vállalatnál, mint műszaki vezető dolgoz­tam, huszon­három évig. Régi cégem sajnos, tönk­rement. Úgy gondoltam, hogy egy magánvállalkozásba mindenféleképpen bele kellene fognom - mondja Deczky Lajos kisterenyei útépítési magánvál­lalkozó.-Hogyan indult be a vál­lalkozása?-Tavaly ősszel határoztam el, hogy vállalkozó leszek, így másoknak is munkát tudok adni. Az erősebb, nagyobb úté­pítő gépeket bériem.- Az induló tőkét hogyan teremtette elő?- Saját megtakarításból, részben családi alapon jutottam a lehetőséghez. Állami hitelt nem vettem igénybe, mivel olyan lehetetlen kamatfeltételek voltak, amit egy jó ideig még ki­gazdálkodni sem lehetett volna.- A téli hó­napokra mik a tervei?-Az éves te­vékenység ad­minisztrációját készítem el. Té­len szeretnék egy fedett, zárt helyiségben betonelemeket, házépítési blokkokat, külön­böző méretben előállítani.- Hogyan tovább?- Az elmúlt években sikerült annyira elfogadtatnom magam szakmailag a megrendelőkkel, hogy bíznak bennem. Ám ez a bizalom csak előleg. Ha a kezdő vállalkozó csak egy esetben is eljátssza, többé nem fog jutni megrendeléshez, akármilyen olcsón is dolgozik. Kép és szöveg: Kun Király József Deczky Lajos útépítési vállalkozó Kisterenyén Manapság olcsóbb a cipőt megjavíttatni... Kazinczi Ferenc mátranováki cipész kisiparos Salgótarján­ban vezet cipőjavító üzletet.- Először Mátranovákon kezdtem - válaszolja a kérdé­semre a fiatalember -, majd 1992-be mentem be Salgótar­jánba, az úgynevezett cas- cos-házba. Tavaly változtattam helyet, a bizományi fölé költöz­tem. Eddig egy üzletben ketten voltak, így a bérleti díjat is fe­lesben fizették, megoszlott a költség. Az új helyén Kazinczi Ferenc már egyedül dolgozik, így őt terheli a bérleti díj ösz- szege is.- Az a szerencse, hogy jó he­lyen van az üzlet, a városköz­pontban. Először gondolkod­tam, hogy a bérleti díjat ki tu­dom-e majd fizetni? Végül is belevágtam és most már nem bánom, hogy így tettem. Van forgalma bőven. Szezo­nális munkák, nyári időszakban a szandálok, körömcipők, fél­cipők, télen a csizmák.- Azt tapasztalom, hogy év­ről évre egyre több a munka. Ez az ország gazdasági helyzeté­nek is köszönhető, hiszen ma­napság olcsóbb a cipőt megcsi­náltatni, mint újat venni. Hiába veszik meg a lengyel piacon az ezer forintos lábbeliket, azok gyakran egy-két felvétel után tönkre mennek. De ugyanígy elkopik a méregdrága cipő is, csak valamivel később.-Emlékszem egy hölgy ho­zott be nemrégiben egy bőrpa­pucsot. Látszott rajta, hogy na­gyon finom bőr, a sarka kopott el. Mint kiderült, Olaszország­ból hozta, tízezer forintba ke­rült. A legszegényebbektől a mil­liomosokig megfordulnak az üzletben. Már a gazdag embe­rek sem dobják ki a cipőt, ha­nem megcsináltatják, ha lehet. A fiatalember minden mun­kát elvállal, ami a cipőhöz, bőrhöz kapcsolódik.- Érdekes, hogy a falusi és a városi javítások között is kü­lönbség van. Falun az emberek nyugodtabbak, a városban min­denki azonnal szeretné, ha kész lenne a lábbelije. Megpróbálom huszonnégy órán belül megol­dani, de amikor sok van nem mindig sikerül. Ellenben teli van a polc olyan cipőkkel, amikért nem je­lentkezik a gazdája.-Minimum 100 pár cipő, szandál, csizma van egy külön, erre a célra kialakított raktár­ban, amiért egyszerűen nem jöt­tek. A régi cégemnél, ahol ta­nuló voltam, három hónap után kiárusították az ott maradt láb­beliket. Most ilyet már nem csinálok, sőt épp a napokban volt, hogy egy hölgy 1992-ben beadott szandált váltott ki. A dátum egyezett, de a polcon nem találtam, amikor az év­számot néztem, akkor döbben­tem rá, hogy a raktárban kell keresnem, onnan is a legmélyé­ről kotortam elő. A cipészmester emlékszik olyan esetre is, amikor egy hölgy öt pár cipőt vitt be egy­szerre javításra, és bizony hó­napok teltek el, amíg mind az ötöt apránként kiváltotta.- Nagyon észre lehet venni a fizetésnapokat. Olyankor több cipőt hoznak és az ott poroso­dókat is kiváltják.- Hiába, hogy a forgalom duplájára emelkedett, de az anyagárak, a rezsi, a bérleti díj, a tb, ezt mind ki kell fizetnie, és ezek is duplájára emelkedtek. Terveiről Kazinczi Ferenc a következőket mondta:- Az üzletben még lenne he­lyem, ezért gondolkodom azon, hogy bőrdíszművel kellene fog­lalkozni: övék, óraszíjak, tás­kák, bőrdolgok. Egy olyan ré­teget szeretnék kiszolgálni, amelyik a butikos árat nem tudja megfizetni. Ahhoz, hogy az ember létezni tudjon, igen-igen meg kell fogni a munka végét!- cs ­Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Szorospatak. Kedvelt üdülővé vált a Mátra lábánál fekvő ifjúsági tábor. Tiszta, jó levegője és színvonalas, megfizethető szolgáltatásai iránt főleg az alföldiek ér­deklődnek. Az utóbbi évek­ben nyaranta átlagosan 50-60 csoport, két-két és fél ezer személy, hét-kilenc ezer vendégéjszakát töltött a táborban. Most fejeződött be a hagyományteremtő - a helybéli kisiskolások ré­szére szervezett - úgyneve­zett történelmi tábor, ame­lyen mintegy hetven fiatal szerzett emlékezetes élmé­nyeket. Mátramindszent. Au­gusztus elsejétől két hétig tart a község vízbekötésé­nek próbaüzemeltetése. Megkezdték a lakásokban a vezeték szerelését. Az ingat­lanokra mintegy 302 darab vízóra beszerelését végzik el. A hónap végétől tervezik a vízszolgáltatás folyamatos beindítását. Mátranovák. Az ön­kormányzat hozzájárulásá­val 55 idős ember gondjain kívánnak enyhíteni a szociá­lis étkeztetés biztosításával. Az ellátásban részesülők számának növelése az óvo­dai konyhák kapacitásának bővítésétől függ. Bátonyterenye. A képviselő-testület augusztus 16-án rendkívüli ülést tart a városházán. Napirenden a „Bátonyterenyéért” kitünte­tések adományozása szere­pel. Ezután következő ülés szeptember 1-jén, a kistere­nyei házasságkötő teremben lesz, ahol az iskolai tanév előkészítésének tapasztala­tait, valamint a város általá­nos rendezési tervének mó­dosítását vitatják meg. Az oldalt szerkesztette Vendel Lajos Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke Szentkúti búcsúk A Mátraverebélyhez tartozó szentkúti kegyhelyen a hét végén tartják az esztendő hagyományosan legna­gyobb búcsúját, a Nagybol­dogasszonyról elnevezettet. A főbúcsú háromnapos: augusztus 13-14-15-én tart. Szombaton 10 óra 30 perc­kor kezdődik a szentmise, 16 órakor a litánia. A 18 órai vigíliái szentmisét gyer- tyás körmenettel fejezik be. Szentségimádás 21.30-kor, keresztúti ájtatosság 22.30-kor lesz. Nagyboldogasszony ünne­pén éjfélkor szentmisét is bemutatnak. Vasárnap 6,7 és 8.30 órakor kezdődnek a szentmisék, míg a nagymise celebrálása fél tizenegykor. Augusztus 20-án, Szent István szentségimádást, au­gusztus 28-án, hálaadást tar­tanak a termésért. Özvegy Fodor Pálné Homok- terenyén még élénken emlék­szik, amikor kislányként a fo­nóba jártak. A ma már nyolc­vanhét éves asszony a kertben tevékenykedett, amikor meg­kértem, hogy meséljen a régi dolgokról.- Tizennégy évesen kezdtem járni a fonóba. Akkoriban so­kan jártak. Estefelé vettük a gu- zsalyat és elballagtunk a szom­szédba. Ott aztán összejöttünk tizen, tizenötén és szőttünk, fontunk, motolláltunk. A legények meg leskelődtek az ablakon, de akkor még nem volt ilyen nagy szabadosság, mint most. Szinte rájuk sem mertünk nézni. A legények be­jöttek a fonóba vagy abba a házba, ahol éppen összegyűl­tünk, és mindegyiknek ki volt nézve egy-egy lány, amelyik tetszett neki. Árra várt, hogy a kinézett lány kiejtse a kezéből az orsót, akkor aztán az föl­kapta és csak csókért adta visz- sza. Ha a lány nem csókolta Szőttünk, fontunk, bolondoztunk... meg egész este, akkor orsó nélkül kellett haza men­nie, mert a huncut legény nem adta vissza másképp. De aztán mi is ki voltunk tanulva, mert elloptuk ott­honról a tele or­sót. Akkor még nagyon vigyáztak ránk, és mi is ma­gunkra, nem könnyen adtunk csókot. Inkább hagytuk az orsót veszni. Nem volt az, hogy majd pu- szilgatjuk egy­mást. Még szé- gyelltük is, ha észrevettük, hogy egy legény na­gyon érdeklődik özv. Fodor Pálné irántunk. Azt még az utcán is elkerültük, nehogy szóbeszéd tárgyává váljunk. Nem lett volna szép dolog a falu szájára kerülni. Persze akadtak akkor is ki­kapós lányok, menyecskék, akik könnyen a kazalba voltak csábíthatok, de a legtöbbje tisz­tességes volt. Fodor Pálné emlékszik érde­kes esetekre is.- Mentünk hazafelé a fonó­ból, és akkor csinálták az utat a régi iskola előtt. A suhancok apró kavicsot szórtak elénk, mi meg szaladtunk sikítva haza­felé. A fiúk meg jól kinevettek minket. Volt úgy is, hogy meg­kergettek hazafelé a sötétben. Sok volt a bolondság, de mégis akkor volt jó. Most már eljár­nak a fiatalok a diszkóba, de ott még beszélgetni sem lehet. Felöltöztünk menyecskének régi homokterenyei népvise­letbe, és jártunk házról-házra. Kaptunk kolbászt, lisztet, diót. Olyankor mi egész éjszaka süt- tük a molnár kalácsot. Farsangkor mezítláb végig­táncoltuk a falut és énekeltünk, ahogy csak a torkunk bírta. Szombat esténként teli volt nálunk a ház, ott is táncoltunk és énekeltünk. Felöltöztünk ijesztőbe, maskarába és jókat nevettünk. Bolondoztunk sokat, százszor is jobb volt, mint a tévé. Nem gyűlölték egymást az emberek, mint most. Min­denki összetartott. Most kettő­nél több nincs jóban. Nem ér­tem, miért van az, hogy ha va­laki tudja a másikról, hogy neki több van, akkor már ki sem áll­hatja. Sajnos, a régi bolondsá­gok már nem jönnek vissza. Fodor Pálnénak a padláson porosodik a régi szátva, a szö­vőszék. Nagyon sok szőnyeget szőtt rajta, és szinte mind­egyikhez egy-egy emlék is tar­tozik. - m -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents