Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-11 / 188. szám

6. oldal Látóhatár 1994. augusztus 11., csütörtök A KOVÁCSMÜHELYTŐL A TELEVÍZIÓIG Látogatóban a díjnyertes Kurucz családnál A minap ország-világ ismerhette meg Kurucz Istvánt, a salgó­tarjáni nyugdíjas rejtvényfejtöt. A televíziós szereplés után ke­resetük fel a Munkácsy úti otthonában a Kurucz családot. Kuruczék igazi nagycsaládot alkotnak. Kis méretű, másfél szobás lakásukban együtt élnek a 84 éves dédapával. Id. Kurucz István Ecsegen született. Tizenhármán voltak testvérek. Mivel édesapjukat korán elvesztették, már gyer­mekkorában dolgoznia kellett. 1927-ben kapott munkát az ak­kori Hirsch és Frank Rt. gyárá­ban, a tűzhelygyárban. Kez­detben betanított munkás volt. Később, az öntőmesterséget el­sajátítva végezte nehéz munká­ját ebben az üzemben. A világ­válság idején olyan is volt, hogy a munkások béréből le­vontak összegeket a gyár vesz­teségeinek fedezésére. Mivel a gyár hadiüzem volt, a háború­ban katonaként nem vett részt. 1945 után öntő szakmunkás- vizsgát tett. Keze alól meg­számlálhatatlan tűzhely, kály­ha, hús-, és diódaráló, szenes vasaló került ki. A gyárban megbecsülést vívott ki magá­nak és a művezetői beosztásig jutott. Számos újítás fűződik nevéhez. A nehéz, melegüzemi munka megviselte egészségét. 1965 szeptemberében vonult nyugdíjba. Most családjának él, örömét gyermekeiben, unokái­ban, dédunokáiban találja. Napját ma is a Nógrád Me­gyei Hírlap olvasásával kezdi. E nélkül szinte elképzelni sem tudja életét. Legjobban a helyi eseményekről, emberekről, a falvakról, üzemekről szóló írá­sokat kedveli. Régebben ő is megfejtette a rejtvényeket. Ma már ezt fiának és menyének engedi át. A fiú, ifj. Kurucz István 53 évesen már nyugdíjas. Ő iskolái elvégzése után az acélgyárba került. Ehhez a gyárhoz mind­végig hű maradt. 38 évig dol­gozott itt és jól érezte magát a gyár kollektívájában. Kovács­ként, később a technikum el­végzése után minőségi ellenőr­ként dolgozott. Felesége pénzügyi előadó. Négy gyermekük, kilenc uno­kájuk van. Sajnos, ifj. Kurucz István hi­ába volt hűséges a gyárhoz. Ő is feleslegessé, munkanélkülivé vált. A tétlenségbe belebetege­dett. Egy évig tartott, míg visz- szanyerte egészségét. A végki­elégítés lejárta után, a meleg­üzemi évek beszámításával 1994. július 1-jétől előnyugdí­jas. Alig tud mit kezdeni az ide­jével. Szeretne valahol elhe­lyezkedni. Talán nem is a kere­set miatt, hanem azért, hogy emberek között lehessen. Sze­rencsére a rejtvényfejtésben ta­lált magának elfoglaltságot, hasznos hobbit. Ebben felesége is társa. Ő is szenvedélyes rejt­vényfej tővé vált. Az ifjabb Kurucz István is régi előfizetője a megyei lap­nak. A rejtvényeket mindig megfejti. Többször volt sikere a Nógrád Megyei Hírlap rejt­vénypályázatán. Legutóbb egy gőzvasalót, autórádió-antennát nyert. Anyagi lehetőségeik erejéig számos lapot vásárolnak a rejt­vényfejtés kedvéért, de a Tádió, a televízió rejtvényeit is gyak­ran megfejtik. Legutóbb a Ró­zsa Görgy által vezetett Zsák­bamacska vetélkedőn pályáz­tak. A Kurucz házaspár bejutott a döntőbe. Itt - mint olvasóink is láthatták - sikeresen szere­peltek. Sikerült elnyerniük a 17 ezer forintos díjat. Ez most nagy öröm a nagy­családban, mégha ebbe üröm is vegyül, mivel a nyeremény után adózni kell. A család igyekszik mind többször összejönni, habár amikor mindenki összejön, ak­kor 21-en vannak és szinte be sem fémek a lakásba. De itt igaz a mondás, hogy sok jó em­ber kis helyen is elfér. - veres ­MA ÉS HOLNAP HULLÓCSILLAGESÖ VÁRHATÓ / Óránként akár 300 meteort is láthatunk Akik nyár esti kikapcsolódás­ként szeretnek hullócsillagok után kutatni a csillagoktól ra­gyogó égen: augusztus 11-én és 12-én a Perseida meteorraj maximumakor óránként több száz meteor megsemmisülé­sének lehetnek tanúi. A meteorrajok akkor jönnek létre, amikor egy-egy üstökös ellipszis alakú pályáján haladva a Nap közelébe kerül, s a nagy hő hatására anyagának nagy ré­szét elveszíti. Az üstökös magjának jégbör­tönébe zárt apró porrészecskék ilyenkor szétáramlanak a pálya mentén, ezek alkotják a meteor­rajt. Az üstökös periodikus visszatérése folytán a raj egyre bővül, hiszen a nagyarányú anyagkiáramlási folyamat min­den napközelség alkalmával megismétlődik. Az évmilliók során a részecskék több millió km-es szélességben húzódnak szét az üstökös pályája mentén, s mint óriási „kozmikus porfel­hők” róják útjukat a naprend­szerben. A Perseidák az 1862-ben fel­fedezett Swift-Tuttle üstökös maradványai. A részecskék raja ma már több mint 60 millió ki­lométer széles. A raj pályájának legsűrűbb részével Földünk év­ről évre ilyenkor, augusztus 11—12-én találkozik. Ekkor óránként akár 300 meteor fé­nyes megsemmisülésének is ta­núi lehetünk a légkörben. Sok esetben megfigyelhe­tünk olyan hullócsillagot, amely nem lehullani, hanem felfelé „hullani” látszik. A földi szemlélő ugyanis a meteorok fényes csíkjait egy pontból széttartónak látja a távlati hatás miatt. (Ugyanúgy, mint aho­gyan a sínpárokat is egy távoli pontban látjuk összefutni.) Ha az egy rajba tartozó me­teorok fénycsíkjait képzeletben meghosszabbítjuk, akkor azok egy pontban (a radiánsban) metszik egymást. A Perseidák meteorjai például a Perseus csillagképből látszanak kiin­dulni. A látványos fénycsíkokat keltő méretét és tömegét a lai­kusok legtöbbször erősen túl­becsülik. A meteorok mérete csupán néhány milliméter, s tömegük is csak egy-két milli­gramm! A telihold fényességű- esetleg több részre szakadó - tűzgömböket keltő meteorok sem nagyobbak 10 cm-nél. A részecskék 60 km/s sebességgel érik el bolygónk atmoszféráját, ahol 80-120 km-es magasság­ban lefékeződnek és erősen fel­izzanak. A súrlódásból eredő 1500- 3000 Celsius-fokos hőmérsék­let hatására ionizálódnak a le­vegő részecskéi, vagyis az ato­mok átmenetileg elveszítik elektronjaikat. Mindebből az atommagok és az elektronok rekombinációját kísérő fényki­bocsátás látható. Az újraegyesülés sebességé­től függ, hogy mennyi ideig - olykor akár több percig is - gyönyörködhetünk az égre hú­zott fénycsíkban. A meteorok radarral történő észlelését is épp ez, a meteor útját követő ioncsatoma teszi lehetővé, tud­niillik ezek visszaverik a rádió­hullámokat. A Föld tengely körüli forgá­sából adódóan leginkább a késő esti és a hajnali órákban lehe­tünk tanúi erős hullócsillag­esőnek. * Németh Csaba Samantha, Pamela: igen, Bobby Buddha-hívő lett Folytatódik-e a Dallas? A világ minden táján sok millió rajongó várja kíváncsian: az előzetes híreszteléseknek megfe­lelően folytatódik-e a Dallas, vagy sem? A világ legnézettebb tévé­sorozatából összesen 365 epizód készült el. A színé­szek többsége a Daliással alapozta meg karrierjét. Larry Hagman saját bevallá­sa szerint annyi pénzt kere­sett ezzel a filmmel, hogy abból kétszáz évig is gondta­lanul élhetne, ennek ellené­re szívesen lenne ismét Joc­key. Az első Ellie — aki ismét beteg —, a most 72 éves Barbara Bel Geddes már nemigen állhat a felve­vőgép elé. Elzárkózott a folytatás elől Bobby, vagyis Partick Duffy is. Vallási okokra hi­vatkozva mondott nemet a producer felkérésére: Budd­Jockey örülne a folytatásnak egyedül neveli kislányát. Megváltozott külseje miatt nem akarja vállalni a sze­replést. Samanthát és Pamelát vi­szont könnyű lenne táncba vinni. Linda Gray időköz­ben nagymama lett és rák­ban szenved, de vállalná, hogy ismét a kamerák elé álljon. Victoria Principal, akinek arcát plasztikai se­bész férje formálta néhány évvel fiatalabbá, boldogan lenne ismét Pamela. Afton Cooper alakítója, Audrey Landers tavaly nyáron, egy akkor párhónapos ikerpár boldog mamájaként lépett fel a budapesti operettszín­házban. Mivel ő már régeb­ben kilépett a sorozatból, ál­lítólag meg sem kérdezték, hogy akarja-e folytatni a Dallast. Hasonlóképpen tör­tént Jenna Wade életre kel­Samantha vállalná Jennát nem kérdezték Pamelát boldoggá tenné ha-hívő lett. A most 45 éves sztár visszatérését koÜégái sem fogadnák örömmel. A nézők rajongtak Bobbyért, a színésztársai viszont kevés­bé, mert mint a sorozat egyik rendezője, túlságosan szigo­rúnak bizonyult. Azt sem fe­lejtették el neki, hogy a jósá­gos Bobby-Patrick Duffy anyagi követelése miatt an­nak idején majdnem meg­szakadt a felvételsorozat. Akkor végül is a megélhe­tésüket féltő művésztársak beszélték rá Bobbyt a folyta­tásra. Úgy tűnik, még egy­szer nem sikerül a felvevő­gép elé csalogatni, állítólag végleg visszavonult és új vallásának, a buddhizmus­nak szenteli minden idejét. Bobby végleg kiszállt... Lucy alakítója, Charlene Tilton magánéletében is többször kötött házasságot, ám egyik frigy sem bizo­nyult tartósnak. Most tőjével, Priscilla Presley- vel, aki üzletasszonyként még talán sikeresebb, mint filmsztárnak. A nagyszerű énekes, Elvis Presley özve­gye részben a róla elnevezett kozmetikumoknak köszön­hetően többszörös millio­mos, nincs szüksége a Ewin- gokra. Jockey szerint csupán pénz kérdése, hogy ismét összeálljon a hajdani stáb. A producer reméli, hogy a vi­lágméretű érdeklődésnek köszönhetően, a csillagásza­ti összegű sztárgázsik elle­nére anyagilag is eredmé­nyes vállalkozás lenne a „Dallas-plusz”. SZ.M. Ferenczy Europress KETYEG A BIOBOMBA - A HIBÁS GÉNEK RÁKHOZ VEZETNEK A személyiségnek nincs egyetlen kulcsa (Ferenczy Europress) Egy gén nagysága a milliméter egy milliárdnyi része. Egy-egy génsor hárommilliárd infor­mációt hordoz. A kutatók re­mélik, hogy tíz éven belül minden egyes információ a birtokukban lesz. Kívánság szerint tudják majd progra­mozni a hím ivarsejteket és a női petesejteket. Vannak, akik azt állítják, hogy a génkísérletek veszélye­sebbek mint az atomerőművek. Ha egy manipulált gén meg­szökik a laboratóriumból, a fák kétszáz méter magasra nőhet­nek vagy három szemmel szü­lethetnek a gyerekek. Ehhez a beszélgetéshez olyan szakembert kerestem, aki képes és hajlandó leszállni a tudomány elvont magasából s mindkét lábával a földön áll. így találtam rá dr. Vida Gábor genetikaprofesszorra.-Úgy tudom, a genetika a legsikeresebb s egyben a leg­költségesebb tudományágak egyike. Folynak-e ilyen kuta­tások Magyarországon?-Nem olyan költséges, de nem is annyira sikeres, mint amennyire egyes cikkek hirde­tik. A kutatás nálunk is a bio­technológiai fellángolással kezdődött a hetvenes évek vé­gén.- Ma szerte az országban működnek kutatóhelyek. Mun­kájuk nagy része rutinszerű, a mindennapi gyakorlatban ren­geteg eredményt hoz, de hosszú távon rendkívül veszélyes le­het. Olyan, mint a kábítószer. Ideig-óráig kellemes, de végül belehalunk. Alap: a sokféleség- Ezt nem egészen értem.-Mindegyik ágazat, a me­zőgazdaság, az állattenyésztés, az egészségügy a pillanatnyi sikerekre törekszik. Gondoljon csak a csirkefarmokra! Génma­nipulált tyúkok tömege, homo­gén állomány, nagy tojásho­zam. De ezeknek az állatoknak a többsége nem képes termé­szetes úton reprodukálni önma­gát.- Nem véletlen, hogy a ter­mészet a sokféleségen alapul. A mi civilizációnk viszont uni­formizálásra épül. Ám minden élőlény, amely nagy és homo­gén tömegben létezik, kihívja a természetet maga ellen, s moz­gósítja a kártevőket.-Olvastam, hogy Bajoror­szágban olyan cukorrépát termelnek, amely képes meg­védeni önmagát a kórokozók ellen.- Igen, de meddig? Amíg ki nem alakul egy új baktérium- törzs, vagy más kórokozó, ame­lyik elpusztítja az egész állo­mányt. Persze, addigra a nö­vénynemesítő kitalál egy újabb fajt.- A génmanipuláció gyakor­lati alkalmazásában ott tartunk, ahol a hályogkovács, aki nagy biztonsággal fog bele olyas­mibe, amibe egy szakember nem, mert az fölméri a veszé­lyeket is. A génmanipulátorok jelentős részéből hiányzik a természettel szembeni alázat. Megfejteni az embert- Azért ismerje el, csodála­tos, hogy megtalálták az öre­gedés génjét. Ha ezt az embri­óban megsemmisítik, az em­ber száznyolcvan évig is élhet.-Ne üljön fel a meséknek! Butaság azt hinni, hogy a düh­nek, a bátorságnak, a homosze- xualitásnak vagy az öregedés­nek egyetlen génje van. A való­ság ennél sokkal összetettebb. Persze, az emberiség mindig arra vágyott, hogy megfejtse az embert. De tudomásul kell ven­nünk, hogy a személyiségnek nincs egyetlen kulcsa, amellyel nyitható.- A genetika eredményeiről szóló híradások egy része a horror határát súrolja. Mondják, eljön az idő, amikor tetszés szerint tenyészthetünk embert.Sok kicsi Einstein és Mozart szaladgál majd a vi­lágban, de az is lehet, hogy sok kicsi Hitler szabadul ránk.- Ez filmtémának talán jó, de senki sem gondolhatja komo­lyan. A klónozás, vagyis az egyed sokszorozása elvileg le­hetséges, technikailag megold­ható minden élőlény esetében. Ám nem biztos, hogy a létreho­zott új egyed - genetikai azo­nosság ellenére - hasonlítani fog az eredetihez, mert a kör­nyezetet, a nevelési hatásokat nem tudjuk reprodukálni. Már­pedig az ember is, az állat is nagyrészt ezektől alakul olyanná, amilyen.- Igaz-e, hogy nagyszámú örökletes betegséget gyógyí­tanak már ma is génterápiá­val? És azt is mondják, hogy hamarosan a rákon is úrrá le­hetünk a gének segítségével?-Aki ilyesmit állít, az fe­lelőtlenül ígérget. Nagyon ke­vés olyan betegség van, amely örökletes és egyetlen génhez köthető. A rák esetében sincs egyetlen felelős. Máris találtak közel száz olyan gént, amelyek meghibásodása rák kialakulá­sához vezethet.- A természet kitalálta a fenntartható fejlődést, s ez há­rommilliárd éven át hibátlanul működött.- De az ember okos, leigázta a természetet és létrehozta a fenn nem tartható fejlődést, amelyet egyelőre „gyakorlunk” ugyan, de nem tudjuk, meddig. A jövőről kell beszélni-Ezzel most az apokalip­szist jósolta meg?- Hát majdnem. Többet kel­lene beszélnünk az emberiség jövőjéről, ezt sokkal fonto­sabbnak érzem, mint azzal rio­gatni az embereket, hogy ki­szabadulhat a laboratóriumból egy manipulált gén, amely eset­leg elpusztítja a világot... Sombor Judit

Next

/
Thumbnails
Contents