Nógrád Megyei Hírlap, 1994. augusztus (5. évfolyam, 179-204. szám)

1994-08-11 / 188. szám

4. oldal Gazdaság 1994. augusztus 11., csütörtök Infláció: ismét növekvőben A szinte minden nemzetgazda­sági ágra kiterjedő növekvés kiélezte az egyensúlyi helyze­tet. A költségvetés hiánya fél­évkor 184 milliárd forintot, a társadalombiztosítási alapoké május végén 17 milliárdot tett ki. A gazdaság feszültségei a pénzügyi folyamatokban is ér­zékelhetőek. Mindezt a Pénz­ügyminisztérium nemrég ki­adott jelentése tartalmazza, amely áttekinti a gazdaság első féléves folyamatait. Az esz­tendő első hat hónapjában je­lentős kamatemelkedés alakult ki. Az éven belüli vállalkozói hitelek kamatai 1,8, a betéteké 1,2 százalékkal emelkedett. Csak növekvő kamatok mellett lehetett biztosítani az államház­tartás finanszírozásához szük­séges pénzmennyiséget. Az árak az elmúlt évinél mérsékeltebben emelkedtek, ám február óta havonta ismét növekvő mértékű az infláció. Az ipari termelői árak az öt hó­nap alatt a tavalyi 12 százalék­kal szemben kilenc százalékkal nőttek. A fogyasztói áraknál a féléves inflációs ráta 17,5 szá­zalékos volt a múlt évi 23 szá­zalékkal ellentétben. Várhatóan az év egészében a termelői árak 10-12, a fogyasztói árak pedig 18-20 százalékkal emelkednek. Matáv-ajánlat a részvényekre Augusztus második hetétől a Magyar Távközlési Részvény- társaság névértéken vásárolja meg az Első Pesti Telefontár­saság Rt. lakossági tulajdonban lévő részvényeit. A már telefonhoz jutott kis­részvényesek értékpapírjaikért csekket kaphatnak, amelyet azonnal beválthatnak az OTP kijelölt fiókjaiban. A telefonnal még nem rendelkező részvény- tulajdonosok felé a Matáv adásvételi szerződésben vál­lalja, hogy megfizeti helyettük a beruházási és közműfejlesz­tési hozzájárulást. A részvényesnek így legké­sőbb 1994. december 6-ig be­kapcsolandó telefonvonalért nem kell további térítést fizetni. Aki a telefonbekötéshez szükséges három darab, egyen­ként 10 ezer forint névértékű részvénynél többel rendelkezik, újabb vonalakat is igényelhet. Azzal számolnak, hogy a rész­vényeseknek várhatóan elég nagy százaléka él majd a vételi ajánlattal. Ugyancsak százszázalékos áron veszi meg a Matáv az olyan EPT-részvényeket, ame­lyek nem a X., XVII., vagy a XVIII. kerületi lakosok tulajdo­nában vannak. A társaság ajánlata a töre­dékrészvényekre is vonatkozik. Az akció augusztus 8-27-ig tart. HARMINC VAGON KUKORICÁT VITT EL A HŐSÉG MÁTRAMINDSZENTEN Az esélyegyenlőség legyen az elbírálás alapja A mátramindszenti mezőgazdasági szövetkezet az előző évek nagy szárazsága miatti nehéz takarmányellátás, valamint a le­köszönt kormány szövetkezeteket megnyomorító gyakori tör­vénymódosításai ellenére megtartotta korábbi jellegzetességét: nem irtotta ki a szarvasmarha-, illetve tehénállományát. A helyzet következtében csak a hízóbika-állomány csökkent. Usák Lászlóné a borjak között A szarvas­marhatelep is­tállóiban ki- lencszáz állat talál otthonra. Közülük há- romszázhar- minc-három- száznegyven a tejelő állo­mány. A szá­razon tartás, ellés előtti idő­szak és a szop­tatás miatt - csupán 210 holstein-fríz fajta tehén ad naponta négy­ezemyolc- száz-ötezer li­ter tejet, 80 százalékban extra és szu­perextra minő­ségben. Olyan törzskönyvileg ellenőrzött állományról van szó, aminek a szaporulatát nem értékesítik, hanem a selejtezés pótlására és az állomány növe­lésére használják fel. Ilyen kiváló egyedek birto­kában vétek lenne kihagyni a törzsállomány-növeléssel kap­csolatos mezőgazdasági támo­gatás megszerzését.- Húsz állatra kért támoga­tást - négyszázezer forintot - a szakmai vezetés. Egyébként ennyit ír elő a törvény. Ehhez megvan a férőhely és a szüksé­ges tenyészállat, méghozzá a saját állományunkból. Ha meg­kapjuk az igenlő választ, azon­nal a termelésbe állítjuk három­hónapos vemhes üszőinket - mondja André László, a szövet­kezet igazgatóságának elnöke.- Milyen kilátásokkal néz az állattenyésztéssel foglal­kozó csapat az átteleltetés elé?- Szántóföldi termelésünk 90 százaléka az állattenyésztésen keresztül realizálódik. A tavalyi 15 milliós aszálykár az idén az ellenkezőjére fordult, minek következtében gazdaságunk pozíciója javult, de még messze vagyunk a jótól. Őszi búzánk a tavalyi és hektáronkénti két tonnával szemben az idén 4.6 tonnát hozott. A 80 hektárnyi rozs 3.1 tonnával honorálta munkánkat. A jó gabonatermés megnyugtatta a szövetkezet földtulajdonosait is. A 6-700 gazda természetben, aranyko­ronánként 10 kilogramm búzát kap. E jónak van egy kellemet­len velejárója, amely a tulajdo­nosok kedélyét borzolja: a búza után adót kell fizetniük. A szükséges szálas takar­mány döntő része megvan, az állatok alomszalma-szükséglete is biztosított — A három-negyedik hete tartó hőséget a 240 hektáron ve­tett siló-szemeskukoricánk je­lentősen megsínylette. Hat- van-hetven hektár megégett, termését le kell vágni. Eddigi számításaink szerint 30 vagon kukoricával lesz kevesebb a tervezettnél.- Pótlása nem lesz könnyű. A felfelé kúszó kukoricaárak pedig rosszat sejtetnek - ve­tem közbe.- Ameddig lehet és érde­mes, addig bú­zatermelésünk egy részét ta­karmányként használjuk fel —. utal a variálás lehetőségére az elnök. ­Egyébként egyetértek az­zal, hogy az új termés kilátásai nem nagyon biz­tatóak. A szarvas- marha mellett tízezer tojó lúd is szerepel az ál­lattenyésztési ágazat palettá- Archív fotó ján. Az állo­mány évente kétszázötvenezer tojást termel. A nyereség növelése érdekében a meglévő termelő részleget egy újabb, eddig nem használt teleppel bővítették, tízezer tojó lóddal benépesítették.- Két-három jó év szükséges ahhoz, hogy egyenesbe jöjjünk - feleli arra a feltételezésre az elnök, mely szerint a tavalyi aszály okozta bevételkiesést si­kerül az idei terméssel pótolni.-Mit vár az elnök az új kormánytól?- Olyan intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a gaz­daságban dolgozó 150 ember megélhetését ezen a kedvezőt­len természeti adottságokkal rendelkező területen, a mostani átmenetben is. Az ipari árak nyugati árszínvonalával szembe kellene állítani a felvág sárlási árakat. Az esélyegyenlő­ség legyen az elbírálás alapja azok számára, akik a földből akarnak megélni. Venesz Károly A nyugati vegyes vállalatok nyernek a nyolcszázalékos forintleértékelésen „A nyolcszázalékos forintleér­tékeléssel Magyarország elve­tette eddigi politikáját, amely a nemzeti valuta fokozatos leér­tékelődése volt” - ez olvasható többek között a tekintélyes brit pénzügyi lap, a Financial Ti­mes egyik, napokban megjelent számában. Az utóbbi három év legnagyobb leértékelése hazánk külföldi versenyképességének elvesztését ellensúlyozza. Mindez azután következett, hogy a központi bank infláció- ellenes harcot szolgáló felérté­kelési politikája, a szárazság és a nyugat-európai recesszió 17 százalékos exportvisszaesést okozott 1993-ban. A fizetési- mérleg-hiány pedig 3,46 milli­árd dollárral elérte a nemzeti össztermék tíz százalékát - tű­nik ki a cikkből. A nyugati vegyes vállalatok, amelyek forintkölcsönökre vál­tották keményvalutájukat és előbbre hozták importjukat, ugyancsak bizonyosan nyernek a mostani forintleértékelésen - állapítja meg a lap. Egy év alatt a forint a legna­gyobb mértékben, 28,9 száza­lékkal a svájci frankkal szem­ben értékelődött le. Ez a Ma­gyar Nemzeti Bank tavaly au­gusztus 5-i és az idei augusztus 5-i valutaárfolyamának össze­hasonlításából derül ki. A svájci frank eladási ára egy éve 64,09 forint volt, most 82,62 forint. Jelentős mértékben - csaknem 24 százalékkal - csökkent a nemzeti valutánk ér­téke a német márkával és az osztrák schillinggel szemben. EGYRE GYAKORIBB A FORINTLEÉRTÉKELÉS • • Önmagában nem üdvözít Mint ismeretes, augusztus 5-étől a kormány ismét leér­tékelte a forintot a konvertibi­lis valutákhoz képest. Engem személy szerint nem is any- nyira maga a leértékelés, meg a mértéke lepett meg, sokkal inkább az a tény, hogy a kor­mány tette meg ezt a lépést. Ugyanis eleddig - persze le­het, hogy rossz a memóriám - a valutaleértékelést leginkább a Magyar Nemzeti Bank kö­vette el. Kész szerencse a kormány számára, hogy az MNB - igen nagyvonalúan - egyetértett ezzel. Sőt, az alel- nök szerint: „... a leértékelés kidolgozásában végig részt vett a Magvar Nemzeti Bank.” Tetszik nekem ez a harmó­nia. Ám, ha nem hangsú­lyozza alelnök úr is a nemzeti bank szerepét, hogy „végig részt vett”, talán fel sem me­rül az emberekben a gyanú. Egyébiránt jómagam még örülök is ennek a leértékelés­nek. Először is azért, hogy fel­halmozott, igen jelentős dollár- és márka-megtakarításaimat hebehurgya módon nem vettem ki augusztus 4-én a bankból. Boldog vagyok azért is, mert érzékelem: a kormány előrelátó és határozott. Nem vacakolt, mint azt korábban a nemzeti bank gyakorta tette. Azaz, egy-egy százalékkal bíbelődött. Azért meg egyenesen repes a lelkem, hogy látom - ha már a gazdaság szekere nem lendül előre - legalább a forintleérté­kelés mechanizmusa fejlődik, gyakorisága meg ütemesen nő. 1991- ben csak kétszer, 1992- ben háromszor, 1993-ban már ötször értékelték le - kü­lönböző mértékben bár - amúgy egyre izmosodó valu­tánkat. Most reményünk van még ez évben az új rekordra is! Örömömbe azért némi üröm is vegyül. Azt is mondta az al­elnök úr : „ ... a hosszú távú gazdasági növekedés érdeké­ben szükségszerű a rövid távú célok feláldozása” (sic!). Más szakemberek meg azt ír­ják, hogy a leértékelés hatása csak átmeneti és inflációs kö­vetkezményekkel jár. (Eskü­szöm, zavarba hoznak.) Utóbbi azért igaz lehet, mert a tapaszta­latok szerint a leértékelés min­den százaléka 0,4 százalékkal emeli az árszínvonalat. Hát, ennek igazán nem örü­lök. Ugyanis az árszínvonal az egy átlag. Vajh, mennyivel nö­veli például a gyógyszerek amúgy is égig érő árszínvonalát ez a leértékelés, amikor a medi­cinák negyvenegy százaléka importból származik? Aggódom azért is, mert a ta­valyi, összesen mintegy tizenöt százalékos valutaleértékelés sem hozta meg a várt ered­ményt: az export 2,8 százalék­kal csökkent, az import 32,3 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Ugyanakkor a fogyasz­tói árak 22,5 százalékkal - a la­kossági jövedelmeket megha­ladó módon - emelkedtek. Ki és mi garantálja, hogy az idei leértékelések eredményesebbek lesznek? Hála Istennek, tudják banki meg kormánykörökben is, hogy a forint leértékelése önmagában nem üdvözít. Terveznek is számos más intézkedést egyen­súlyi helyzetünk javítására. Sajnos, bérstopról, a bérek visszafogásáról is szó van. Ez utóbbi, meg a leértékelés árfel­hajtó hatása súlyos terhet jelent a lakosság számára. A kormány eddigi elhatáro­zásai szükségszernek lehettek. Elkerülhetetlenek a továbbiak, így a lakosság egyes rétegeinek kompenzálására irányuló intéz­kedések is. Dr. Baráthi Ottó Mit jelez a féléves mérleg? Bár az utóbbi két hónapban az import növekedésénél nagyobb mértékben emelkedett az export, nem állapítható meg, hogy tar­tós tendenciáról van-e szó - mondta az ipar és a kereskedelem első fél évét értékelő tájékoztatóján Pál László miniszter. Az év első felében az export értéke 4,612 milliárd dollárt tett ki, ez 7,8 százalékkal több, mint a múlt év azonos időszakában. Az import meghaladta a 6,3 milliárd dollárt, 5,4 százalékkal nőtt a múlt évhez képest. A külkereskedelmi egyenleg romlása lassult. A kivitel 78,4 százalékát az ipari termék, 21,6 százalékát az élelmiszer-ipari cikkek adták. A növekmény kétharmada az ipari termékek köréből származott. A gépek, berendezések ex­portja 8 százalékkal kevesebb volt, mint az elmúlt év első felé­ben. Az import az energiahordozók kivételével valamennyi áru­csoportban emelkedett. A legdinamikusabb - 23,6 százalékos - a növekedés az agrártermékek behozatalában volt, a legke­vésbé -2,3 százalékkal - a gépimport bővült. A külföldi műkö­dötöké behozatalára vonatkozó adatok az év első öt hónapját tükrözik, eszerint 486 millió dollár értékű tőke áramlott az or­szágba. Januártól június végéig 2073 új vegyes vállalat alakult 16,6 milliárd forint törzstőkével, s az összes vegyes vállalatok száma napjainkra meghaladja a 21 ezret. Mire kérnek 17 milliárdot? Mire kért 17 milliárd forintot a pótköltségvetés tárgyalásakor a Földművelésügyi Miniszté­rium? Kis Zoltán politikai ál­lamtitkár elmondta, hogy a kért összeget tulajdonképpen már „elköltötte” a tárca. Erre az évre 23 milliárd forint export- támogatást kaptak a mezőgaz­dasági termékek. Ez a keret már kimerült, s továbi 12 milliárd forint szükséges ahhoz, hogy az FM a korábbi elkötelezettségé­nek eleget tudjon tenni, s a jövő évi belföldi ellátás és az export árualap előteremthető legyen. A fennmaradó 5 milliárd forin­tot az őszi munkák támogatá­sára kell fordítani. Ismeretes, hogy hektáran- ként 2000 forint termelői támo­gatás igényelhető műtrágya, ve­tőmag stb. vásárlásához. Kalá­szossal 2,5 millió hektárnál többet idén ősszel sem vetnek be a termelők. A 17 milliárd forint többlet kifizetésével a Pénzügyminisz­térium egyetért, annál is inkább, mert az ágazat e költségvetési módosítás nélkül igen nehéz helyzetbe kerülne. Kis Zoltán hangsúlyozta, hogy a kormány által tervezett különböző pénzügyi alapok összevonásából a mezőgazda­ságot hét alap érinti. Közülük az egyik legnagyobb, a Mező- gazdasági Fejlesztési Alap idei forrásai már kimerültek. Az ál­lamtitkár szerint 11,3 milliárd forintot nem kellő hatékony­sággal osztottak szét. Az előző agrárkormányzat pályázatok alapján további 6 milliárd forint MFA-kifizetésre tett ígéretet, ezt azonban egye­lőre nem tudják teljesíteni. Az FM keresi a módját, hogy a mezőgazdaság égető szükség­letét miképpen lehetne más tá­mogatási formákkal biztosítani. A GAZDASÁG HÍREI Almanach angol nyelven is A napokban került a budapesti szakkönyvesboltokba a Ma­gyar pénzügyi és tőzsdei al­manach új, 1993-1994-es kia­dásának angol nyelvű válto­zata. A magyar kiadásnak megfelelően ebben a korábbi adatok frissítésén kívül új té­makörök is szerepelnek, és a teljesség igényével öleli fel a magyar pénzügyi világot. A cégek, intézmények főbb ada­tain kívül rövid elemzéseket, fontos jogszabályokat is talál­nak benne az olvasók. Újabb mentőöv az Ikarusnak Miután az Ikarus Rt. az év első öt hónapjában mindössze 458 buszt gyártott a tavalyi 3 ezer­rel szemben, és fő piacain, a volt KGST-országokban a ke­reslet tovább csökken, az Ika­rust felügyelő Állami Vagyon­kezelő Rt. felkérte az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumot, próbálja rávenni az orosz kor­mányt, hogy a Magyarországra évente eladott mintegy 100 millió dollárnyi energiahor­dozó egy részét barter kereté­ben Ikams buszokkal ellentéte­lezzék. A romló értékesítési helyzet ugyan gyors __ intézkedéseket követel, és az ÁV Rt. az Ikarus bizonytalan pénzügyi eredmé­nyei miatt újabb hitelek felvé­telét nem engedélyezi, a má­tyásföldi buszfelépít­mény-gyártó tovább folytatja a tárgyalásokat a moszkvai ön- kormányzat képviselőivel egy közös vállalkozás létesítéséről. Ennek keretében a korábban repülőgépekre és űrjármű- vekre szakosodott tusinói gyárban — egyelőre magyar részegységekből - évente 500 Ikarus buszt szerelnének össze, és az orosz főváros közleke­dési vállalata garantálná a jár­művek átvételét. Az Ikarus je­lenleg több hasonló összesze- relő-üzem létesítéséről tárgyal Szibériában, Kazahsztánban és Szentpéterváron. Ferihegy: kanadai bővítéssel Feltehetően 1996 májusára, 10 milliárd forint ráfordítással készül majd el a Ferihegy-2 repülőtér • második utasfor­galmi szárnyépülete, amelyet egy kanadai cég épít majd fel. A Légiforgalmi Repülőtéri Igazgatóság (LRI) által kiírt nemzetközi tender bírálóbi­zottsága a kanadai Huang- Danczkay vállalatcsoport pá­lyázatát ítélte a legkedvezőbb­nek. Amennyiben november elejéig nem sikerülne tető alá hozni a terminálbővítésről szóló kereskedelmi megálla­podást, akkor az LRI a tender második helyezettjével, az amerikai Lockheed Air Termi­nal vezette konzorciummal kezd tárgyalásokat. A a reptér­bővítés finanszírozásáról teljes egészében a külföldi beruhá­zónak kell gondoskodnia, s a befektetése úgy térül majd meg, hogy a kanadai cégcso­port közös vállalatot alapít az LRI-vel a repülőtér üzemelte­tésére. A megtérülés feltétele­zett ideje 25 év, utána a Hu- ang-Danczkay átadja érde­keltségét az LRI-nek. Az új terminál utasforgalmi épület, parkoló, üzletház és szálloda évente kétmillió utast tud majd fogadni, vagyis ugyanannyit, mint a meglévő - 1985-ben át­adott - Ferihegy-2.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents