Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-09-10 / 160. szám
4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. július 9-10., szombat - vasárnap KARANCSALJÁRA VISSZAKÖLTÖZÖTT AZ ÉLET Új óvodai foglalkoztató épül Az 1600 lakosú falu - a megyeszékhely szomszédságában - észrevehető fejlődésen ment keresztül az utóbbi években. A porták, a középületek környéke tisztább, rendezettebb a korábbinál, s új létesítmények - ha nem is olyan mennyiségben, mint szerették volna, vagy kívánatos lenne - épültek. TERMÉKEIK HÁROMNEGYEDÉT A FÁK ORSZÁGAIBAN ÉRTÉKESÍTIK A BRG-nek jót tett a rendszerváltás Kevés megyénkbeli gazdálkodó szervezet mondhatja el magáról, hogy a rendszerváltást is magába foglaló utóbbi négy évet nyereséggel zárta. A ritka kivételek egyike a Salgótarjáni Rádiótechnikai Rt. Az 1989-ben a BRG Mechatronikai Vállalatból kivált és önálló életet kezdett, akkor 30, jelenleg nem egészen 3 százalékos osztrák érdekeltségű társaság vezetői időben felismerték a zord valóságot, tudniillik, hogy amiért még rubelt kaptak, azt már nem tudják dollárért eladni. Sürgősen kialakították a saját fejlesztőgárdát, s máig tartó termékkorszerűsítésbe kezdtek. Mostanra eljutottak odáig, hogy a világhírű cégekkel is állják a versenyt a külpiacon. Hlavács László és Lakatos József A BRG gazdasági helyzete ugrásszerűen megerősödött azáltal, hogy alaptőkéjét 26,7 millióról 386,8 millió forintra emelték a, magyar tulajdonosok: az Állami Vagyonügynökség és az anyavállalat. A salgótarjáni munkáskollektíva eddig bérelte az ingatlanokat és a gépek egy részét, de miután azok a sajátjai lettek, egyszeriben hitelképessé vált, megszűntek a banki korlátok.- Az idén 860 millió forint árbevételt és 20 milliós nyereséget szándékozunk elérni - mondta Lakatos József gazdasági igazgató. Zárt rendszerű, adott hullámhosszon forgalmazó rádió- telefonok, rádióállomások és azok tartozékai jelentik a termékskálát. A többi között a hazai rendőrök, tűzoltók, vasutasok, taxisok, határőrök a felhasználók. Régebben mindössze négy-öt fajta készüléket gyártottak nagy sorozatban, a jelenlegi úgyszólván egyedi féleségek száma azonban meghaladja a több ezret.-Termékeink 75 százalékát a FÁK, a Független Államok Közösségének országaiban értékesítjük - folytatta a gazdasági igazgató. - Többet is szállíthatnánk, ám a partnerek valutáris lehetősége határt szab a kivitelnek. Az egykori Szovjetunió utódállamaiban a gáz- és olajtermelők az első számú megrendelők, akik dollárban fizetnek. „Kegyeik elnyeréséért” a BRG-nek nem kisebb riválissal kell megküzdenie, mint a Motorola. Az USA-beli világcég akár hitelt is ad a vevőknek, csakhogy az ő gyártmányát vásárolják. Ugyanezt a tarjáni kft. képtelen megtenni, mindazonáltal rugalmassággal ellensúlyozza a tőkeerősségben mutatkozó hátrányát.- Messzemenően igazodunk az igényekhez - említette Hlavács László műszaki igazgató. - A vevő legkülönlegesebb műszaki kívánságának is eleget teszünk. Igyekszünk testreszabottak lenni. Alapkövetelmény: az exportra menő rádiótelefonoknak mínusz 40 és plusz 55 fokon is pontosan kell működniük. Minden egyes darabot klímakamrában ellenőrzünk. A gyárban nem is olyan nagyon régen nyolcszáznál többen dolgoztak, a jelenlegi létszám a fele sincs. A méreteiben kisebb, felépítésében korszerűbb termékek fejlettebb technológiával készülnek, ennélfogva kevesebb emberre van szükség. A gyártás automatizálása a következő lépés. A jövővel kapcsolatban így tájékoztatott a műszaki igazgató:- A biztonság érdekében a több lábon állás a célunk. Hároméves távlatban gondolkodunk. A salgótarjáni Trigon Elektronika Kft.-vel járműipari részegységek közös előállítását határoztuk el; a mintaszéria már elkészült. Egy német céggel autókábelek kész- regyártásában egyeztünk meg; huszonkét dolgozóval a betanulás már megkezdődött, s augusztusban indul a munka. Fellendülést hozhat a gyár termelésében, hogy küszöbön áll a privatizációja. Új gazda, új élet, új remények . .. Kolaj László Kelemen József meós a rádiótelefonok paramétereit ellenőrzi Fotók: Gyurién Tibor Kátyúzzák a Losonci utat A fejlődés első jól észrevehető jelének tarthatjuk az önálló általános iskola működtetési feltételeinek a megteremtését. A karancslapujtői körzeti iskolából visszahozták a gyerekeket, s júniusban már helyben ballagtak a végzős nyolcadikosok. Persze nem mindenki jött vissza, csak a többség. A döntést nagyon helyesen magukra a családokra bízták, nem erőltettek senkit. Ponyi Ferenc, a község polgármestere jóleső érzéssel kommentálja a változást: a gyerekek visszatértével visszatért áz élet is, erőre kapott a település. „Zajosabbak lettünk” fejezi ki magát szemléletesen, azzal, hogy számos rendezvényt szerveztek. Fontos változások mentek végbe az óvodában is. Szerencsére itt - eltérően a megyében tapasztalható tendenciától - több az apróság, részint a születések, részint a bevándorlás révén. Az óvoda megérett a bővíA z emberi lobbanékonyság mozgalmat szervezett Salgótarjánban, ügy tavasz elején. A Rákóczi út 2-10. és a Március 15-e utca 26-34. számú bérházak lakói egyenként mozdultak meg és tiltakoztak: „Ne épüljön butik a parkban!" A tenyérnyi zöldterületért aggódók 261 aláírással levelet küldtek a hatóságoknak, abban bízva, hogy hatalmi szóval rendet tesznek. S láss csodát! Beavatkoztak, új eljárás lefolytatására kötelezték az engedélyt kiadó polgármesteri hivatalt. Nyertek a „zöldek” - gondolhatná az egyszerű polgár. Am az élet ismét bizonyítja: márciusban valami más ellen, valami másért tiltakoztak. Hisz’ tésre. Ugyanígy - a létszám emelkedése miatt - bővítésre szorult a Salgótarján és Vidéke Áfész által üzemeltetett konyha is. A két fejlesztést összekapcsolták. Az évekig az óvodában működött konyhát áttelepítették a polgármesteri hivatal épületébe, s a felszabadult helyen pedig új óvodai foglalkoztatót alakítanak ki. Az új századagos konyha már január elsejétől üzemel sokak megelégedésére, étkezést nyújtva felnőttnek, gyermeknek. A vadonatúj berendezések is jól működnek. A kialakítás költségei mintegy négymillió forintba kerültek. A, kivitelező, a ceredi Tama Épfu Kft. munkájának minőségével elegédettek, s versenyképesnek tartják az áraikat is. Éppen ezért nem tekinthetjük véletlennek, hogy a cere- diek újabb munkát kaptak Ka- rancsalján. Ők alakítják át az óvodában lévő régi konyharészt foglalkoztató helyiséggé, még ezen a nyáron. a szürke házfalak között élők a természetért aggódtak, azért, hogy a gyerekeknek legyen hol játszani. De ez egyelőre csak a látszat. A Rákóczi út 2-10. és a Március 15. utca 26-34. számú bérházak lakóinak azért is illene tiltakozni és tüntetni, hogy a játszótéren, a homokozó mellett miért alakítottak ki alkalmi építési törmeléktárolót. A törmelékek között veszélyes hulladék kategóriába tartozó anyagok is akadnak. Mindez - hangsúlyozom — a játszótér peremén, amiért korábban oly elszántan kardoskodtak. e ezzel furcsa mód senki nem törődik; ezen nem akad meg a „zöldek” szeme. (g'g) Salgótarján egyik legszebb utcája volt a családiházas Losonci út, melynek aszfaltját különösen megviselték a nyugati városrész építkezései. Áz út felületének nem tettek jót a közműfektetések, bekötések sem. Napjainkban már teljes felújításra lenne szükség. Mint azt azonban a városháza műszaki osztályán megtudtuk, erre most nincs fedezet. Jelenleg a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-nek csupán a legszükségesebb munkák elvégzésére adtak megbízást. A Városgazdálkodási Kft. ezúttal három víznyelő és egy aknafedőlap emelését végzi el. Ezután még ebben a hónapban megkezdik az út kátyúzását. Ennek során mindössze hetven négyzetméter útfelület kijavítását tudják elvégezni. -veresSalgótarján és környéke RÖVIDEN Mihálygerge. Nem eseménytelen a nyár a Dob- roda hagyományőrző együttes számára. Meghívást kaptak a szlovákiai Rozsnyóra, ahol augusztus 21-én tartják a Csemadok járási fesztiválját. A mihálygergeiek helyi népszokásokat mutatnak be: énekben, táncban. A csoport szervezője dr. Miklós Zol- tánné, művészeti vezetője Varga Lajosné. Karancsalja. A helybeli háziorvos - hosszú évek gyakorlata ez - a karancsbe- rényi betegeket is ellátja. Ezért is tartották fontosnak a faluban, hogy az orvosi rendelőt felújítsák, illetve bővítsék. A betegek ellátására eggyel több helyiség szolgál. Á bővítés kulturáltabbá tette a betegellátást. Salgótarján. A város önkormányzatának képvi- selő-testülete a közelmúltban úgy döntött, hogy pályázatot hirdet a Salgótarjáni Városi Televízió intézményvezetői munkakörére. A feltételek között szerepel: felsőfokú iskolai végzettség, legalább ötéves újságírói gyakorlat. A megbízatás öt évre szól. Az állás 1995. január elsejétől tölthető be. Salgótarján. A Derült Zsömlék Alapítvány fiatal tagjai rendszeresen szervezik és aktívan is jelen vannak a város kulturális életében. A városi képviselő-testület nemrégiben úgy döntött, hogy a kulturális alap terhére valamivel több mint félmillió forintot utal át az alapítványnak. Ezzel a diák-expo rendezvénysorozatát kívánják támogatni. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Most is illenék tiltakozni! Hát ezért szót emel-e most valaki? Fotó: ánt Két évvel ezelőtt az év embere volt Nógrád megyében, azóta viszonylag csend van körülötte. Min dolgozik, mit tervez a közeljövőben Kakuk József - becenevén Patyo - a nógrádi megye- székhely egyik legrégebbi vállalkozója, a Toyota autószerviz és kereskedés tulajdonosa? Az irodában a falon a „Nógrád megye legnépszerűbb embere” címet igazoló diploma és lovakat ábrázoló festmények lógnak. Utóbbiak ékes bizonyítékai annak, hogy a lóerők és a lovak békésen megférnek egymás mellett... Lóerők után lovak- Édesapám után kaptam kárpótlási jegyet - mondta Kakuk József. - Úgy éreztem, hogy kötelességem földet vásárolni az értékpapírokért, hiszen a családtól is termőföldet vettek el. A lovakat azért tartom, mert az édesapám fuvaros volt, lovai voltak. Az igazi tenyészethez 15-20 anyakanca kellene, nekem egyelőre összesen 13 lovam van. Törzskönyvezett, kiváló vérvonalú állatok nevelődnek az istállómban.- Valamilyen gazdasági célja is van a lótenyésztéssel?- Szeretném egy kicsit a múltat visszaidézni. Salgótarján környékén nincs akkora hagyománya a lótenyésztésnek, mint például az Alföldön. Jó lenne, ha az itteni gyerekek, fiatalok is megszeretnék ezt a nemes állatot, és tisztában lennének azzal a szereppel, amit a történelemben betöltött. Emellett természetesen bérbe is adom a lovaimat, például esküvői hintó elé fogva. Elképzelésem szerint a jövőben sportcélokra is használjuk majd őket.- Visszatérve az üzleti életre: a vállalkozás hogy megy mostanában?- A cég fő tevékenységi területe a szolgáltatás, ebből mindig nagyon nehéz volt megélni. Én a Toyotára esküdtem fel, mind a kereskedés, mind pedig Nem a városból, a Kakuk József: A dolgozókat érdekelté teszem a minőségi munkavégzésben városért kell élni a szerviz szempontjából, és - szerintem - szerencsésen döntöttem. Ami az üzlet menetét illeti, nehéz évek vannak mögöttünk, de bízom abban, hogy jövőre fellendül a forgalom, mivel az ügyfeleink kezdik kicserélni a három évvel ezelőtt vásárolt kocsikat. Ez azt jelenti, hogy jövőre számításaink szerint 20-30 százalékkal emelkedik a forgalom. Emellett az autószerviz kihasználtsága 90-95 százalékos, és ez nagyon jó aránynak mondható. A dolgozókat abban teszem érdekelté, így tartom helyesnek, hogy minőségi munkát végezzenek, és a kocsit ne kelljen visszahozni pótjavításra. Támogatja a könyvkiadást- Az utóbbi időben nem sokat hallani - ez szokatlan - a közéleti tevékenységéről...- Valóban visszavonultam, pedig azelőtt a saját pénzemből támogattam a várost. Akkoriban beszéltek összevissza, mondogatták, hogy polgármester akarok lenni - persze én annál sokkal jobban szeretek dolgozni ... Úgy szoktam ezt mondani, hogy nem a városból, hanem a városért kell élni. Remélhetőleg Salgótarjánban is előbb-utóbb általánossá válik a lokálpatrióta szemlélet: ha valaki csak egy fát elültet a lakóhelyén, már tett valamit a településért. Egyébként ami öregbíti a város hímevét, azt szívesen támogatom. Akadnak persze egészen furcsa kérések is, például felkeresett egy szülő, hogy a gyereke németországi nyelvtanfolyamát fizessem ki. Erre természetesen nemet mondtam, hiszen ezen az alapon a város teljes lakossága kérhetne tőlem valamit. — Tudtommal a helyi könyvkiadást is támogatja.-Igen, például az SBTC-ről megjelentetett könyvet is finanszíroztam. Akik még látták a „Nagy Csapatot” játszani, azok emlékeznek rá, de az írásból a gyerekeink és az unokáink is értesülhetnek a város hajdanvolt dicsőségéről. Segítettem Varga Ferenc kakukk-tanulmányának megjelentetését is - mint itt élő ember erkölcsi kötelességemnek érzem, hogy amiben tudok, abban segítek. Egyébként a salgói vár felújítását is támogatom, hiszen ez városunk gyöngyszeme lehetne. Faragó Zoltán