Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-09-10 / 160. szám
ô.oldal Női dolgok 7.oldal Nyílt tér 8.oldal Élet - képek 1994. július 9-10., szombat - vasárnap *r * • Arcok-harcok 9.oldal Mozaik lO.oldal Hobbi 11.oldal MIKSZÁTH KÁLMÁN ÜVEGGÖMBÖN NYUGVÓ KEZE Színben és vonalban a csend békéje Nagy Márta festőművész zománcképei, festményei, rajzai magától értetődő természetességgel léteznek, mintha mindig is lettek volna. Ezt az „egyszerűséget” sokan félreértik, vagy félremagyarázzák, ami a jelenlegi semmitmondó, üres formai trükkök mindig váltakozó divatja idején szinte természetes. Ugyanakkor műveinek nyilvánvaló szépsége, a művészi tartalom világossága, a szerkezet tisztasága érthetővé teszi a képeket, amelyek mégis őriznek valami titkot, ami a világban, és magában az emberben is van, s ami a létezés titka. majd az embereket és a világot. Ebben a művek legfőbb hatása. Hiszen a világ lassan sivataggá, pusztává, műanyagle- rakó-hellyé változik, az ingerküszöbünk egyre magasabb, a hangoskodás elnyomja a csendet, amire pedig a legnagyobb szükségünk lenne. Nagy Márta éppen ezzel a csenddel ajándékoz meg. Portréin emlékek és vágyak honolnak a színek és vonalak szövetében, akár tudósról, akár íróról, vagy Balassagyarmat és környéke mai lakóiról festi őket. Legutóbb például Mikszáth Kálmánt festette meg, nem a pipafüst fátylába burkolt, Az egyik szép virágköltemény fekete-fehérben is élvezhető A harmónia festője A nézőnek tehát nem a képeket kell megfejteni, hanem az önmagában való világ titkát, ami sokkal nehezebb. Nagy Mártát nem nagyon lehet irigyelni művei látványos elemeiért. Akár portréit, akár táj-, vagy természetképeit és ezeknél gyakran elvontabb tűzzománcait szemléljük, nem a látvány, hanem elsősorban az érzékenység ragad meg. Aki megpróbálja átélni ezeket a képeket, előbb-utóbb más megvilágításban látja Nagy Márta harminc egyéni kiállítása T Tannak festők, közéjük tartozik a Szélt csénkében született, és Balassagyarmaton élő Nagy Márta, akik a „tapintatos észrevétlenség” idejét kihasználva kiteljesítik munkásságukat. Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Szak- középiskolában érettségizett 1972-ben, díszítőfestő szakon. Az egri tanárképző főiskolát 1977-ben végezte el, s 1982-ben újabb diplomát szerzett a Magyar Képzőművészeti Főiskola rajz-művészettörténet és ábrázoló geometria szakán. Tanított, nevelősködött Győrben, Rétságon, Balassagyarmaton (jelenleg itt középiskolai tanár). Rendszeresen 1979-től állít ki, szü- kebb pátriáján, Nógrádon kívül Budapest, Miskolc, Pécs, Eger, Hatvan, Szeged, Zsámbék galériáiban, illetve Finnországban, Csehszlovákiában, Hollandiában, Németországban, Romániában és másutt. Eddig több mint harminc egyéni kiállítást rendezett idehaza és külföldön. Művei sikeresen szerepelnek egyebeken kívül a hatvani országos tájképfestészeti és portrébiennálékon, az egri akvarellkiállításokon, a salgótarjáni zománcművészeti alkotótelep tárlatain. A z első magyarországi festők közé tartozott, akinek műveiből önálló kiállítást nyitottak Marosvásárhelyen, 1992-ben. Szent-Györgyi Albertról készített portréját ez év tavaszán adták át a balassagyarmati Szent-Györgyi Albert Gimnáziumban és Szakközépiskolában. Palóc porta. A balassagyarmati képzó'művésznőt a táj és az ember kapcsolata szenvedélyesen és módszeresen foglalkoztatja anekdotázó írót, hanem a férfit, aki kezét üveggömbön nyugtatja, és éppen nincsen mosoly az arcán. Az irodalmi alak helyett az ember áll az asztal mellett ezen az olajképen, aki már birtokosa a bölcsességnek. Ez korántsem boldog állapot, hiszen ilyenkor az élmények már tapasztalattá váltak. Az író a megpróbáltatások után, és e tudás birtokában éppen ezért képes környezetét, olvasóját fölemelő derűt sugározni, miközben ő nem föltétlenül derűs. Legföljebb bölcs. A művész balassagyarmati városképei, nógrádi tájképei a szeretet és az otthonosság sugallatát hordozzák. Főként zománcképein és rajzain pedig a teremtett világ buja gazdagsága tárul a műterem látogatója elé. Virágai érzéki szépséget hordoznak, fái gyakorta a világba vetett ember sorsára utalnak, amint nyújtózkodnak a nap felé, vagy éppen állják az évszakok viharát, a tél keménységét, az új élet reményét. Mert a művek tanúsága szerint remény mindig van, akkor is, ha netán éppen a beteljesülés előtt illan el átmenetileg a pillanat, amely az élet csodáját ígéri. A rét virágai azonban változatlanul kitárják szirmaikat, amikor másnap fölkel a nap.-mér SZTÁROKNAK TAPSOLHAT A PUBLIKUM Ma huncut kabaré Bánkon A könnyű szórakozást kedvelőknek ma Bánkon a helyük. A Bánki Nyár 1994 rendezvénysorozat programjaként július 9-én este kilenc órakor mutatják be a víziszínpadon a Huncut kabaré című vidám, zenés, kétrészes műsort. Ezen a nyáron is sok hazai csillaggal találkozhatnak itt a vidámság, a zene, a tánc kedvelői. Nemrég tapsolhatott a közönség a Dolly Roll együttesnek. Múlt szombaton zajlott le Korda György és Balázs Klári zenés estje, amelynek sztárvendége Kabos László volt. Ma pedig Zalatnay Sarolta, Faragó Vera, Payer András, Kibédy Ervin, Keleti Pál, a TRIÓ GOLDEN akrobaták, a Pártos tánctrió működnek közre. Kísér Schöck Ottó és kisegyüttese. Zalatnay Sarolta, azaz Cini 1965-ben tűnt föl, kétszer nyerte el a táncdalfesztivál-dí- jat, több éven át élt angliai szerződéssel Londonban, ahol a Bee Gees irodával dolgozott. Jóval több mint egy tucat nagylemeze jelent meg, száznál is több dal előadója. A Boldogság Párt vezetőségi tagja 1991-ben. Emlékezetes szerepeket játszott az Ezek a fiatalok, Széplányok, ne sírjatok, Fuss, hogy utolérjenek című filmekben. S akkor még nem is szóltunk a botrányokat kavaró, ugyanakkor elkapkodott könyvek írójáról. Ezek közé tartozik a Nem vagyok én apáca, az Ezt sem a zárdában írtam, a Cicciolina, a szexciklon, az Ok sem szerzetesek, a Bocsásd meg a mi vétkeinket. A zajos sikerekben gazdag Zalatnay Sarolta (az Ezt sem a zárdában írtam című könyvéből) popénekesi pályát magáénak tudható sztárról dr. Gábor S. Pál pszichiáter és zeneszerző jegyezte meg az Ezt sem a zárdában írtam című Zalat- nay-könyv elején: „Cini egy gátlásos ember, akinek élete nagy része azzal telik, hogy ezt leplezze." Mások úgy vélekednek, ehhez képest elég viharos múltat mondhat magáénak, és mi lenne, ha kevésbé lenne gátlásos. Akárhogyan is van, Zalat- nayt változatlanul sokan hallgatják. Bizonyára így lesz ez ma este Bánkon is. -th A híres víziszínpad sok szépet megért (archív fotó) A hagyományos művelődési központi szerepkörök fölött eljárt az idő Nógrád Megye Közgyűlése a közelmúltban tárgyalta a salgótarjáni Nógrád Megyei Közművelődési Központ négyéves tevékenységét, amelyet eredményesnek ítélt. Érdekesen alakult az intézmény élete az elmúlt években. A korábban megszokott, hagyományos, kultúraelosztó, és anyagi eszközökkel is támogató intézmény helyett más típusú központ jött létre. Ennek jellemzőiről, valamint tevékenységi körükről beszélgettünk Brunda Gusztávval, az intézmény igazgatójával.- Az emberek egy részének emlékezetében még mindig az él, hogy a megyei közművelődési központ azonos a salgótarjáni József Attila Művelődési Központtal. Pedig tevékenységi körük már régóta nagyon is különböző. Mi a legfontosabb különbség?- A városi és a megyei művelődési központ 1989-ben vált szét. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a hagyományos művelődési központi szerepkörök fölött eljárt az idő. E helyett segítő, támogató, a közösségek építkezéséhez szakszerű tanácsokkal szolgáló szaktanácsadó típusú intézményre van szükség. A települési önkormányzatok létrejöttével ez az elképzelés igazolódott. Az első egy-két év bizonytalankodásai, és a szakmai tapasztalatok megszerzése után fő tevékenységi köreink kialakultak. Segítik a településeket- Mik ezek?-A megyén belüli kisrégiókban, a településeken folyó fejlesztői, közösségszervezői munkák, a népfőiskolák, képzések, továbbképzések, konferenciák szervezése, a nagyrendezvények, hagyományos Brunda Gusztáv, a Nógrád Megyei Közművelődési Központ igazgatója módszertani feladatok: nemzetiségi munka, amatőr-, öntevékeny körök, csoportok segítése, információs szolgáltatások, stb.,s a megyei közgyűlés által átruházott feladatok teljesítése: Palócföld című folyóirat kiadása, nemzetközi kapcsolatok, a megyét reprezentáló külföldi programok szervezése, falugondnokok képzése, Ki mit tud?, Nógrádi Mecénás Alapítvány kiszolgálása, megyei szakértői, zsűridíjak kezelése, és így tovább.- Milyen nagy kulturális eseményeket szerveznek?- Intézményünk szakmailag előkészítője és szervezője is az augusztus 20-ai hollókői Palóc szőttes folklór fesztiválnak és az augusztus 6-ai bánki nemzetiségi találkozónak. De mi vagyunk a szakmai gondozója az évenként megrendezett rárósi kulturális találkozónak, a né- zsai, a terényi, a vanyarci nemzetiségi találkozóknak is. Megrendezzük a megyei néptáncantológiát (ez idén Pásztón volt). Közreműködői vagyunk a Heves és Nógrád megye által közösen rendezett regionális Palóc napoknak, ez évben a szeptemberben tartandó Egri szüret eseményeinek is. Két nagy nemzetközi eseményt szerveztünk az utóbbi években, az egyik a párizsi világörökség-kiállítás 1992 októberében, a másik a Nógrád megye bemutatkozik Prágában gazdasági és kulturális rendezvénysorozat ez év májusában.- Hol kezdődnek a közeljövőben települési fejlesztői munkák?- Hogy csupán néhányat említsek ezek közül, múlt év végén, ez év elején részt vettünk A Kis-Zagyva-völgy térségi komplex fejlesztési tervének kidolgozásában. Lehetőségeinknek megfelelően mindinkább csak a hosszabb távú gondolkodásra valló programoknak nyújtunk segítséget. így például Nagylócon, Nézsán, Pásztón tervezzük ezek beindítását. Tovább folytatjuk a sóshartyáni munkát, ahol új fordulat állt be, megalakult a Ménes-menti Települési Társulás, amelyhez Sóshartyán, Kis hártyán, Nóg- rádmegyer, Ságújfalu tartozik. Folytatjuk a zsúnypusztai közösségfejlesztő munkát, a hor- pácsi és a bánki tevékenységet. Októbertől rádióadások S ősszel fejeződik be a Bács-Kiskun, Szabolcs-Szat- már-Bereg és a Nógrád megyei falugondnokok képzése.- Külső társakkal együtt sugárzási frekvenciát és stúdió alapítási engedélyt nyertek nemrég egy salgótarjáni civilrádió működtetésére, középhullámon. Mikor szólal meg ez a rádió?- Várhatan októberben. Közéleti és szórakoztató programot sugárzunk. Az adásidő húsz százalékát pedig reklám- tevékenységre szánjuk. -th
