Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-07 / 158. szám

Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal ÖtK’lí. • 1994. július 7., csütörtök SZABICS HÁZASPÁR NAGYVONALÚ TERVEI Vendégvárás Szorospatakon Szorospatakon sokaknak is­merős már az ifjúsági tábor. Van, aki a vendégházakban, a campingben, vagy a panzióban lakott. A lehetőségek köre ha­marosan bővül majd, mivel a Szabics család - Szabicsné dr. Borbély Éva orvosnő és Szabics Antal mérnök-tanár, cselgáncs­edző - újszerű panziót tervez. Az ötlet 1993 tavaszán szüle­tett meg a feleség fejében, mondván: a bányától megvásá­rolt épületben gyógyászati pan­ziót lehetne berendezni. A kör­nyezet, a jó levegő ideális. A férj úgy gondolta, az épülethez tartozó nagy területen két te­niszpályát alakíthatnának ki. Szerinte regeneráló központ, kondicionáló-terem, szauna, szolárium, fitness-szalon is várja majd a vendégeket. Lesz orvosi rendelő, a zep- ter-konyhában só- és zsírmen­tesen készíthetők az ételek. A vadászszobában tölgyfaaszta­lok mellé ülhetnek le az embe­rek, drinkbár kap helyet a me­legkonyha mellett. A földszin­ten butikot tartanak nyitva, a 40 négyzetméteres teraszon az át­utazók, a betérők pihenhetnek, s három bográcsozóhelyet ter­veznek az udvarra. Tucatnyi az ötlet, csakhogy kiötlőik nem milliomosok. Am élteti őket a gondolat, hogy va­lami jót akarnak. Az épület fel­újítása megkezdődött, sok min­den megvalósulni látszik az el­képzelésekből. Kell még pár hónap, pénz is hozzá, hogy ma­radéktalanul „testet ölthesse- nek” az alkotó szellemű házas­pár tervei. • Most hónapnyi szünet kö­vetkezik, azután folytatják a munkát. A komplex elgondolás kétségtelenül pénz és időigé­nyes, de örülnünk kell neki, hogy megyénkben is lesz egy dunántúli színvonalú gyógyá­szati és sportcentrum. (gkm) Az épület, melyben gyógyászati panziót nyitnak „HÉ ÖCSI, TÖLTSÉL MÁR EGY FELEST!” Második videotékáját nyitotta MÁTRANOVÁK. A bányate­lepen Nádasdi Péter két éve nyitotta meg az Oázis Video­tékát. Három évvel ezelőtt, amikor még üzletkötő volt, akkor fordult meg a fejében először, hogy falun is lehetne csinálni egy ilyen vállalkozást. A mozik megszűntek, az emberek beszorultak a szo­bákba, a videózásnak lehet jövője, ha meggazdagodni nem is lehet belőle. Egy év alatt fejlesztette 300 fölöttire az állományt.- Nemrégiben nyitottam meg Salgótarjánban, a cascós ház mögött a másik videotéká­mat - említi a vállalkozó. - A régi jól bevált filmekkel kezd­tem ott is. Az újdonságok Mát- ranovákra kerülnek elsősorban, és amikor itt már lefutott, akkor viszem be a salgótarjáni tékába. Nem egy-két hónap telik el, amíg egy film visszahozza a befektetést. Különben is ősztől számítódik a tékák igazi sze­zonja. A fiatalember nagy problé­mának tekinti a feketepiacot.-Tavaly nyáron nagy ASVA-ellenőrzések voltak a rendőrséggel karöltve. Renge­teg videotéka megbukott. Volt olyan hely, ahol legális film nem is volt, csak feketepiaci. Sajnos nagy a rivalizálás, a konkurenciaharc. Egészséges üzleti kapcsolatban a nem kí­vánatos kölcsönzők ellen,egy­ségesen jobban föl lehetne lépni. Beszélgetésünk végén humo­ros esetet említ.- Egy vadidegen „fazon” be­jött a kölcsönzőbe, eléggé illu- minált állapotban, és azt mondta „Hé öcsi, töltsél már egy felest!” Aztán csalódottan vette tudomásul, hogy nem jó helyen kopogtat, mert kölcsö­nözni sehogysem akart.- Cserhalmi ­Bölcső a japán nagykövet feleségének Készül az alkotás Hegedűs Gyula fafaragó ne­vét már nemcsak, Mátrano- vákon ismerik, hanem Nóg- rád megyén és az országha­tárokon túl is.-Gyermekkoromban kezd­tem a fafaragást - emlékezik a kezdetekre. - Nagymamám Nyirmedpusztán lakott, és nála a padláson találtam fából faragott kanalat és villát. Elha­tároztam, hogy én is megpró­bálom kifaragni. Sikerült, ne­kifogtam nehezebb használati eszközök készítésének - csa- nakot faragtam. Kossuth-díjas példakép Ezután szobrokat kezdett készíteni.- Édesapámmal elmentünk id. Szabó István Kossuth-díjas szobrászművészhez, és elvit­tük neki három faragott szob­romat. Pista bácsinak nagyon tetszettek, és biztatott, hogy ne hagyjam abba, hanem feltétle­nül faragjak tovább. Ellátott hasznos tanácsokkal is. Ezután példaképemnek tekintettem őt, így a szobraimat is akarat­lanul hasonló stílusban kezd­tem faragni. Később kialakult az egyéni stílusom, a magam módján faragtam. A nováki fafaragó megyei és országos pályázatokon szerzett díjakat. Az ország kü­lönböző pontjain: Tatabányán, Pécsett, Dunaújvárosban és Erdélyben járt táborokban. Sá­rospatakon, Tatabányán - ahol szinte évente nívódíjat kapott - kiállítása is volt. Legutóbb Hollókőn láthatta a közönség szobrait. Az erdélyiektől ta­nulta a székely kapu mintáit.-A biztos állásomat hagy­tam ott, és a bizonytalan fafa­ragást választottam. Mondha­tom, nem könnyű belőle meg­élni. A szobrokról át kellett térnem a használati eszkö­zökre, mert ezekre volt keres­let. Például kisebb bútorokra, palóc, áttört motívumokkal dí­szített fafaragásokra. Ezt a fajta kézműves mun­kát nem lehet gépesíteni. A fa­faragó férfinak az egész házá­ban találhatók kézzel faragott, palóc motívumú lócák, szek­rények, székek, csillárok, fű­szertartók és egyéb hasznos használati tárgyak. Hegedűs Gyulát már kül­földön is ismerik. Angliába csillárt készített, Hollandiába ütő-gardont (ez egy hangszer), Venezuelába trófeatartót, Olaszországba puskatust, a ja­pán nagykövet feleségének pedig palóc motívumokkal dí­szített gyereklócát és bölcsőt.- Nemrégiben Gödöllőre hívtak, az expo előkészületei­ről volt szó. Az ottani kiállítá­son elég nagy érdeklődés nyilvánult meg. Akadt meg­rendelésem is, egy kopjafát kellett csinálni orosz-német- magyar katonák temetőjébe Ózd mellé. Most pe­dig egy temp­lomba készítek Mária-szobrot. Az ilyen meg­rendelés na­gyon ritka. Ezeket azonban nagyon élve­zem, az igé­nyes, kézi munkákat sze­retem. A külföldi piacot kellene megcélozni, de nagyon nehéz. Szponzor nél­kül szinte lehe­tetlen. Sokat kell utána­menni, és az üz­let még akkor sem biztos. A faszobrász vállalta, hogy nyaranta a mát- racserpusztai Kulcsosházban megszálló gyerekeknek és a Református Ifjúsági Szervezet keretén be­lül érkező csoportoknak megmutatja a fafaragás csín- ját-bínját. Talán valaki kedvet kap, hogy a fafaragást kita­nulja. Tervei szerint kopjafát készítenek, amelyre mindenki faraghat kis motívumot a kedve szerint. Tanítana, ha igényelnék-Örülnék annak, ha lenne olyan érdeklődő, akit lehet ta­nítani. Tanulókat is tudnék foglalkoztatni. Szívesen csi­nálnék az iskolásoknak is fafa­ragó szakkört. Megtanulnák a gyerekek, hogy egyszerű esz­közökkel, milyen csodálatos dolgokat lehet kifaragni, dehát úgy látszik, hogy nincs rá igény... Cs.A. Képviselői döntések Bátonyterenyén A nyári szünet előtti utolsó ülé­sén Bátonyterenye képvi- selő-testülete a többi között két általános iskola igazgatójának a kinevezéséről döntött. __ Az Erkel Ferenc Általános Iskola vezetőjének megválasz­tása egyszerű volt, mert csak a jelenlegi igazgató, Kovács Ti­bor pályázott. A színvonalas pályamunkát az iskola nevelőtestülete is megvitatta, és egyhangúlag el­fogadta. így a képviselő-testü­let vita nélkül döntött a régi-új igazgató mellett. A Kossuth Lajos Általános Iskola esetében azonban már bonyolultabb volt a dolog. Az előzményekhez tartozik, hogy a tavaly eltávozott vezető utódját már akkor sem sikerült kine­vezni, mert a három pályázó egyike sem kapta meg a nevelő- testület több mint felének tá­mogatását. Akkor egy évre megbízott igazgató került az intézmény élére. Az újonnan kiírt pályá­zatra ezúttal két pályamunka érkezett. A nevelőtestület azonban most sem tudott dűlőre jutni. így a képviselő-testületnek abban kellett határoznia, vállal- ják-e azt a felelősséget, hogy olyan személyt nevez ki öt évre igazgatónak, aki nem élvezi a tantestület többségének bizal­mát. A képviselők nem vállalták ezt a rizikót, így az igazgatói ál­lást újból meghirdették. Annak eredményéig Danyi Vincéné igazgatóhelyettest bízták meg az iskola vezetésével. Második napirendi pontként a 209. számú Fáy András Ipari Szakközépiskola és Szakmun­kásképző Intézet tevékenysége került terítékre. A beszámoló­ból kitűnt, hogy a korábban csak szakmunkásképzéssel fog­lalkozó intézetben ma már kö­zépiskolai, illetve technikusi képzés is folyik, így szerepe a városban és környékén jelentő­sen megnőtt. A szakképzési formák széles választékát tudják biztosítani, rugalmasan alkalmazkodva a megváltozott igényekhez és a környezethez. A 2000-ig felvá­zolt elképzelések bizonyítják, az intézmény képes a megúju­lásra és az önfejlesztésre. RÖVIDEN Mátraterenye. A 2200 lakosú községben egyéni vállalkozói igazolvánnyal több mint 60-an rendelkez­nek, s különféle szolgáltatá­sokat látnak el. Hét betéti társaság, négy kft. és egy gmk. is dolgozik. Mátramindszent. A községben a regisztrált munkanélküliek száma a ta­valyi 120-al szemben most alig éri el az 50-et. Közülük az önkormányzat 30-at ré­szesít jövedelempótló tá­mogatásban. Szuha. Az önkormányzat idén is lehetőséget biztosít a diáküdültetésre. Az iskolá­ban és a művésztelepen 40-40 vendéget tudnak el­szállásolni, étkeztetni. Hírek vállalkozóknak A Bátonyterenyei Vállalkozás- fejlesztési Iroda „Egzisztencia­teremtés” címmel kezdő vállal­kozóknak 6x2 órában tanfo­lyamot indít szeptembertől a polgármesteri hivatal tanács­termében. Az oktató-program az Európai Közösség elvárásai­nak megfelelően videoanyaggal és munkafüzettel színesítve ké­szült. A tanfolyam ingyenes. Jelentkezni augusztus végéig lehet a Városi Vállalkozásfej­lesztési Irodában (3078 Bátony­terenye, Rákóczi út 28., telefon: 32/353-841) személyesen vagy írásban. A Megyei Vállalkozásfej­lesztési Alapítvány üzleti ter­vének elfogadása után, várha­tóan a IV. negyedévben, a PHARE-program keretein belül megkezdhető a mikrohitel fo­lyósítása. Ez a mindenkori jegybanki alapkamattal és egymillió forint alatt vehető igénybe. További információt a városi irodában adnak. Az oldalt szerkesztette: Tanka László Pénteki lapszámunkban: Szécsény és környéke Vendéghívogató: Jöjjön Mátracserpusztára, a kulcsosházba! * me, a népszerű kulcsosház Fotó: Kun Király József Mátracserpusztán 1992-ben nyitották meg a kulcsosházat. Fantáziát láttak benne, hogy a régi, használaton kívüli iskolát átalakítsák turisztikai célra.- Az elődöm a feladatok oroszlánrészét már elvégezte, nagyon sok társadalmi munka van az épületben - mondta Tor- jákné Gajdár Gabriella gond­nok. - Legutóbb pályázaton nyert pénzen „metlachiztattuk” a folyosót és a konyhát. Most már tényleg csak a szépítgeté- sek vannak hátra. Persze, nem kell luxus körülményekre gon­dolni, mert akkor már elvesz­tené a kulcsosház jellegét. Négy szobában összesen har­minckét személyt szállásolha­tunk el. A gyönyörű természeti »adottságokkal rendelkező Mát­racserpusztán megtalálják szá­mításukat a pihenni, kikapcso­lódni vágyók. Nyugalom, csend, erdő, halastó, kijelölt tú­rista útvonalak.- A téli időszakot kivéve, maximális a ház kihasználtsága - folytatta. - Benne vagyunk a falusi túrizmus számítógépes hálózatában, a különböző pros­pektusokban. A nyári szezon­ban iskolák és nagy családosok érkeznek. Most már egyre in­kább erdei iskolának használják az épületet. Jönnek Budapest­ről, az ország nagyobb városai­ból, de a megyéből is akadnak érdeklődők. A természetjárók is szívesen barangolnak errefelé. Télen csodaszép a havas táj Mátracserpusztán és környé­kén. A települést körülölelő tölgyes, bükkös és fenyves er­dőkből bemerészkednek az er­dei állatok. Gyakran látni szar­vast, őzet, vaddisznót, rókát. Paradicsomi környezet az erdei állatokat nevelőknek.-A visszatérőknek nagyon tetszik a táj. Többen szeretné­nek kis parasztházat venni, és vikkendháznak használni. Sajnos, akad gond is bőven. Mátranovákról és Cserpusztá­ról nincs képeslap, pedig sokan keresik. A csoportok szeretné­nek üdvözlő sorokat írni isme­rősöknek, barátoknak, de nincs mire. A még nagyobb probléma a műút hiánya. Főleg esős időben nehéz Mátranovákról kijutni, megtenni a négykilométeres út­szakaszt. Most szórtak rá apró kavicsot, de alig javult a hely­zet. Talán furcsán hangzik, de jönnének ide olyanok is, akik nomád életre vágynak, de a jó utat, a vizet, a villanyt ők is el­várják.- Nemrég egy budapesti kft.-től érdeklődtek. Mondtam a telefonban, nem a legjobb az út, rossz kocsikkal jöjjenek, erre megérkeztek a Merce- des-ek, a BMW-k .. . Idegenek és helybeliek kö­zött jó a kapcsolat. A cseriek befogadják a látogatókat, fris­sen fejt tejjel kínálják őket. A vendégek segítenek kaszálni, szénát gyűjteni, birkát legel­tetni: mindez nagy élmény a városi embereknek.- Különféle programokat terveztünk - mondta végezetül Torjákné Gajdár Gabriella. - Gondoltunk disznóölésre, disz­nótorosra. Tervbe vettük a kö­zös birkalegeltetést, a tehénfe- jést, a tojáskeresést a kazlak­ban. Szeretnénk lovat venni, hogy hintón és lovaskocsin hozzuk ki az idegeneket Cserre. Nagyon jó lenne nyilvános tele­fonfülke is, hogy összekötte­tésben legyünk a külvilággal. Zárszóként: ahhoz, hogy Magyarországon föllendüljön a falusi turizmus, nagyobb támo­gatásra volna szükség ország­szerte, így Mátracserpusztán is. Cs. A.

Next

/
Thumbnails
Contents