Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
4. oldal AI J AMI YA( ,V0\1 ( iV\( lliSKl. 1994. július 5., kedd ’■ vV ' r • • Az AVU eleget tett kötelezettségének Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban -, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szükséges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mikor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptemberi indulásnak?- A megyei kárrendezési hivatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és legalább 30 nappal előbb közzéteszik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapotot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyilvántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgáltatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a megyei kárrendezési hivatalok egy termőföld árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megjelölése, az 50 százalékos szabály alapján azokat egyeztették a helyi földrendező bizottságokkal, és megegyezésre is jutottak, továbbá a földhivatal a számító- gépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordozón a kárrendezési hivatal rendelkezésére bocsátotta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintettel, az árverést megelőző ötvenedik napon mindezen információk birtokában kell lenni ahhoz, hogy a megszerkesztett árverési hirdetmény a Magyar Közlönyben határidőben megjelenjen. Egyértelműen megállapítható tehát, hogy amennyiben a megyei kár- rendezési hivatalok július 15-éig nem kapják meg a szükséges adatokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát - sajnos - a kárpótlásra jogosultak látják, mivel a területek nagy részét addig bevetik, és elvégzik a szükséges munkálatokat, s a kárpótlási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak ellenére, hogy októberben vagy novemberben árverésen a kárpótlásra jogosult termőföldtulajdont szerez, birtokba - ellenkező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet.- Miért halad ilyen nehézkesen az adatok továbbítása?- Mindenekelőtt le kell szögezni: az árverések megkezdéséhez szükséges helyrajzi számok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a kárpótlási hivatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimutatás néhány napja eljutott a megyei földhivatalokhoz, melyeknél végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosítását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és II. kárpótlási eljárás rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nem csak az eljárást tették bonyolultabbá, hanem egyéb problémákat is okozhatnak a kijelölésekben. Eredetileg tehát a földművelésügyi miniszter kompetenciája volt a kárpótlásba bevonható földek kijelölése, mivel ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdaságok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, valamint a tulajdonosi szervezetekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd némi pihenő után egy részük továbbszállt az ÁV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a '91-es kormányrendelet módosítása, amely a múlt év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért felelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a földművelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van. Magyarán: a földek végleges kiválasztásához az ő aláírásuk is szükséges. * * * * Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkezniük az adatoknak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok főosztályának munkatársától kértünk tájékoztatást:-A '91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bizottság alakult Raskó Györgynek, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkárának a vezetésével. Ez a bizottság dolgozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál megvizsgálták a szóba jöhető földterületeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás következett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igényeket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az AVÜ-nek ezután csak egy feladata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztériumnak, hogy a „végső simításokat”, azaz az adatok ellenőrzését elvégezhessék a földhivatalok. * * * Szilvássy Gábor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április 19-én hiányzott még az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM-be, ám hogy konkrétan hova, és mi történt vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. * * * A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezetőjétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: mikor kell elkészülniük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adathalmazról van szó, hozzávetőlegesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületről, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Minisztériumba. A teljes apparátusunk ezen fog dolgozni, hiszen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminősítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell.-Ez nem könnyű dolog, hiszen az évek során számos változás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról.- Valóban, eddig mindig találtunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoznunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk a felmért területet az időközben privatizált szomszéd táblából kellene elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megoldani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt határidőre befejezzük a munkát.- Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld valamennyi igény kielégítésére? - kérdeztük Sepsey Tamást.- Az eddigi árveréseken 35,6 millió AK értékű termőföld került magántulajdonba. Az úgynevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pedig nem csökken. Ezért megállapítható, hogy az igények kielégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület. * * * — Semmiképpen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kérdeztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszer- ipari igazgatóságának helyettes vezetőjét.- Az ÁVÜ-nél lévő földekből biztosan nem. Az ÁVÜ kezelésében lévő területek 50 százaléka már elkerült tőlünk a tömeges kárpótlás következtében. Ha ehhez hozzávesszük, hogy további 25 százalék a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a maradék 25 százalék elengedhetetlenül szükséges az állami gazdaságok jogutód társaságainak működéséhez, és ezáltal a privatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kárpótlási földkijelölések következtében termőföldhiányos lett, vagyis a működéséhez szakmailag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ minden szempontból maradéktalanul eleget tett a pótlólagos termőföldkijelölési kötelezettségének. * * * Természetesen állami tulajdonban lévő földek nem csak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Földművelésügyi Minisztérium kezelésében vannak. Ezek a területek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének bevonhatók a kárpótlásba. A honvédelmi tárca kezelésében például „különleges rendeltetésű” földek is vannak, ám csak külön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonkezelő Rt.-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok többségükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és néhány nagyobb gazdasági társaság, mint például a MÓL Rt., de hogy a náluk lévő földterületek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadályai vannak, már meghaladja e cikk kereteit. Régi szemlélettel nem lehet megmaradni- Négyéves előkészületi munka és várakozás után április közepén írta alá a Centrum Áruházak és az ÁVÜ az adásvételt. Ez azt jelentette, hogy a Centmm Áruházak Rt. vásárület kevés. Alapvetően az eladóteret kellene növelni.- Augusztus 30-án lesz cég- közgyűlés. Hogyan érinti ez önöket?- Huszonegy MRP-szervealkalmaznak az áruházban. Ez bevált?-Több kamerát szereltünk fel, mindent videóra rögzítünk, s ez kétszeresen is jó. Ezek segítségével dolgozóink Európában a Centrumé a legnagyobb MRP-szervezet rolta meg az 51 százalékos tulajdonrészt - mondta Sepré- nyiné Kürti Ilona, a Salgótarjáni Áruház igazgatója.- Milyen forrásokból?- 420 millió forint készpénzért, 756 millió forint értékű kárpótlási jeggyel és egymilli- árd 375 milliós E-hitelből. Az 51 százalékon belül a nagyobb hányadát - 26 százalékot - az MRP teszi ki, csaknem 4000 dolgozót sikerült ebbe bevonni. Ez Európában a legnagyobb MRP-szervezet. A 25 százalékos hányad Stratégiai Kft. néven futott. Ebben szerepelnek a menedzsmentek 270 fővel, a beszállítói kapcsolódásokkal, hazai vállalkozókat és egy kanadai üzletember bevonásával. A menedzsmentek ebben 3 százalékot tesznek ki. A fennmaradó rész az önkormányzatoké, illetve az államé. A szerződéskötés alapján az áruházláncnak a továbbiakban mintegy 5 milliárd forintos tőkeemelésre van lehetősége. Az éves egymilliár- dot a kanadai üzletember vállalta, ez a közeljövőben megtörténik. A későbbiekben ez komolyabb felújításokra, a technika korszerűsítésére ad lehetőséget. Mi a földszinti rész átalakításában gondolkodunk.- Mi változna ezzel?- Bővítjük az alapvető élelmiszerek körét, de ez a tezet alakult az áruházaknál, egy a Centrum nagykemél és egy a központban. Ezeknél részközgyűlés előzi meg a közgyűlést, és várhatóan szeptember közepére nevesítik a tulajdont. A dolgozók akkor érzik majd igazán tulajdonosnak magukat. Ez az osztalékfizetéskor gyarapszik majd, ha úgy dönt a társaság; ez már év végén jelentkezhet.-Mit jelent a tulajdonosi állapot?- Lényeges, hogy nagyon jól kell gazdálkodni, ha azt akarjuk, hogy ne mi fizessük a törlesztőrészleteket; erre a törvény lehetőséget biztosít. Ha rosszul gazdálkodunk, zsebbe kell nyúlni. Ügy tűnik, az első fél év igazolja a tulajdonosi szemléletet. Nem lehet megmaradni a régi szemlélettel. Nagyon fontos szerep hárul az eladókra. Elkészült az eladók kézikönyve, és megköveteljük ennek a betartását.- Változott-e a dolgozói létszám a privatizáció után?- Létszámcsökkentésen nem gondolkodunk, de az folyamatosan, automatikusan csökken munkaszervezéssel. Senkit nem küldünk el, csak abban az esetben, ha a munkájával gond van. Erre nem volt szükség. Létszámunk már beállt arra a szintre, ami egyelőre elviselhető.- Vagyonvédelmi rendszert viselkedését is figyeljük.-Hogyan alakultak az érdekeltségi szempontok?- Visszatértünk a forgalmi szemponthoz, amely mozgóbérre ad lehetőséget. Mindenkinél a teljesítményhez kötött bérgazdálkodásra tértünk át.- Milyen változásokat érezhetnek a vevők?- Bevezettük a nyerő árakat. Vannak termékeink, amelyeken egyáltalán nincs árrés. Mintegy 100 cikknek az árát az áruházak egyeztették, és az ország minden területén egységesen értékesítjük. Ezek alacsony árrést tartalmaznak. Az ötlet helyességét visszaigazolta a kereslet. Ezekre is adjuk a nyugdíjasoknak szóló 10 százalékos kedvezményt. Működik a törzsvásárlói csekkfüzet. Jelentős érdeklődés mellett tartjuk a családi bevásárló hétvégéket gyermekmegőrző, játékprogramokkal, kóstolókkal, bemutatókkal. Igazi sikere akkor van, ha árengedmény is párosul hozzá. Ebben az évben a család áruházaként működnek a Centrum Áruházak. Ez nem csak olcsóságot jelent, hiszen drága termékeink is vannak. Differenciált igényeknek megfelelő áruház kívánunk lenni. Salgótarjánban is elkelnek a drága öltönyök, kosztümök, műszaki cikkek, ám az olcsó termékek is kellenek. TALLÓZÓ Az Egis és a Pharmavit után újabb gyógyszertár készül a tőzsdére: a Richter Gedeon Vegyészeti Rt. A magyar privatizációból még hátra van a legértékesebb rész, az áram- és a gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előkészítése még tart. (Világgazdaság, VI. 20.) * * * Kemény válságkezelő intézkedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ezzel stabilizálva a gazdaságot, a növekedés feltételeit megteremtse - derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági programból. (Magyar Hírlap, VI. 22.) * * * Befejezte munkáját a közjogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció leküzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. és más állami gazdasági társaság, illetve szövetkezet vezető tisztségviselői ne lehessenek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet, VI. 22.) MINT A MESÉBEN. Ha visszadobsz, adok neked néhány privatizációs ötletet...