Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-05 / 156. szám

4. oldal AI J AMI YA( ,V0\1 ( iV\( lliSKl. 1994. július 5., kedd ’■ vV ' r • • Az AVU eleget tett kötelezettségének Csúszhat a pótlólagos földkárpótlás - jelent meg több lapban -, mert az Országos Kárrendezési Hivatal nem kapta meg a szük­séges adatokat, pontosabban a helyrajzi számokat. Dr. Sepsey Tamástól, az OKH elnökétől arra szeretnénk választ kapni, mi­kor kezdődhet meg az árverés, mi lehet az akadálya a szeptem­beri indulásnak?- A megyei kárrendezési hi­vatalok az árverés kitűzését a Magyar Közlönyben és lega­lább 30 nappal előbb közzéte­szik. Az árverés kitűzése előtt a földhivatalnak egyeztetni kell a térképi és természetbeni állapo­tot, és amennyiben változást észlel, azt át kell vezetni a nyil­vántartásban. A számítógépes eljárással végzett árveréshez a földhivatali felmérés szolgál­tatja az alapadatokat. Ezen jogszabályi előírások­ból megállapítható, hogy a me­gyei kárrendezési hivatalok egy termőföld árverést csak akkor tudnak kitűzni, ha birtokukban van a konkrét területek megje­lölése, az 50 százalékos szabály alapján azokat egyeztették a he­lyi földrendező bizottságokkal, és megegyezésre is jutottak, to­vábbá a földhivatal a számító- gépes árveréshez szükséges adatokat mágneses adathordo­zón a kárrendezési hivatal ren­delkezésére bocsátotta. Ezen felül ki kell jelölni az árverés helyszínét. A nyomdai átfutásra tekintet­tel, az árverést megelőző ötve­nedik napon mindezen in­formációk bir­tokában kell lenni ahhoz, hogy a meg­szerkesztett árverési hir­detmény a Magyar Köz­lönyben határ­időben megje­lenjen. Egyér­telműen meg­állapítható te­hát, hogy amennyiben a megyei kár- rendezési hiva­talok július 15-éig nem kapják meg a szükséges ada­tokat, úgy az árveréseket október elejénél hamarabb nem lehet megkezdeni. Ennek kárát - sajnos - a kár­pótlásra jogosultak látják, mi­vel a területek nagy részét ad­dig bevetik, és elvégzik a szük­séges munkálatokat, s a kárpót­lási törvény alapján a termény betakarítása a régi tulajdonost illeti meg. Tehát annak elle­nére, hogy októberben vagy novemberben árverésen a kár­pótlásra jogosult termőföldtu­lajdont szerez, birtokba - ellen­kező megállapodás hiányában - csak a termény betakarítását követően léphet.- Miért halad ilyen nehézke­sen az adatok továbbítása?- Mindenekelőtt le kell szö­gezni: az árverések megkezdé­séhez szükséges helyrajzi szá­mok a legjobb úton vannak afelé, hogy belátható időn belül megérkezzenek a kárpótlási hi­vatalba. A kárpótlásra kijelölt állami földekről szóló kimuta­tás néhány napja eljutott a me­gyei földhivatalokhoz, melyek­nél végre megkezdhették az adatok ellenőrzését és pontosí­tását. A hivatalokig azonban hosszú és bonyolult út vezetett, melynek megértéséhez érdemes összevetni az I. és II. kárpótlási eljárás rendjét. Az eltéréseket a tulajdonosi szerkezetben történt változások indokolják, melyek, mint majd látni fogjuk, nem csak az eljárást tették bonyolul­tabbá, hanem egyéb problémá­kat is okozhatnak a kijelölések­ben. Eredetileg tehát a földműve­lésügyi miniszter kompetenci­ája volt a kárpótlásba bevon­ható földek kijelölése, mivel ehhez a tárcához tartoztak a szóba jöhető állami gazdasá­gok. A minisztérium a megyei földművelésügyi hivatalokkal, kárrendezési hivatalokkal, va­lamint a tulajdonosi szerveze­tekkel együtt, megkezdte annak felmérését, hogy mi vonható be a pótlólagos kárpótlásba. Ahogy azonban telt az idő, a földterületek jelentős hányada az ÁVÜ tulajdonába került, majd némi pihenő után egy ré­szük továbbszállt az ÁV Rt.-re. Indokolttá vált tehát a '91-es kormányrendelet módosítása, amely a múlt év végén meg is történt. Eszerint a földkijelölés most már a privatizációért fe­lelős tárca nélküli miniszter, dr. Szabó Tamás hatásköre lett, a pénzügyminiszternek, a föld­művelésügyi miniszternek és a környezetvédelmi miniszternek pedig egyetértési joga van. Ma­gyarán: a földek végleges kivá­lasztásához az ő aláírásuk is szükséges. * * * * Az első „körben” az ÁVÜ-höz kellett beérkezniük az adatok­nak. A vagyonügynökséget érintő feladatok elvégzéséről Molnár Sándor főtanácsostól, a kormányzati kapcsolatok főosz­tályának munkatársától kértünk tájékoztatást:-A '91-es kormányrendelet módosítása után tárcaközi bi­zottság alakult Raskó György­nek, a Földművelésügyi Mi­nisztérium államtitkárának a vezetésével. Ez a bizottság dol­gozta ki azokat a szakmai szempontokat, amelyek alapján az állami gazdaságoknál meg­vizsgálták a szóba jöhető föld­területeket. Ezek után számos egyeztető tárgyalás követke­zett, melyeken megpróbálták összhangba hozni a felajánlott földeket és a tényleges igénye­ket. A kijelölés március 31-én zárult le, és körülbelül két hét múlva a négy miniszter aláírása is rákerült a csomagra. Az AVÜ-nek ezután csak egy fel­adata maradt: április 19-én megküldte a kimutatást a Földművelésügyi Minisztéri­umnak, hogy a „végső simítá­sokat”, azaz az adatok ellenőr­zését elvégezhessék a földhiva­talok. * * * Szilvássy Gábor, a Földműve­lésügyi Minisztérium privatizá­ciós osztályának vezetője ezzel szemben úgy tudja, hogy április 19-én hiányzott még az érintett miniszterek aláírása. Igaz, a lista körülbelül két hét múlva visszaérkezett az FM-be, ám hogy konkrétan hova, és mi tör­tént vele csaknem két hónapig, azt ő sem tudja. * * * A Pest megyei Földhivatal földmérési osztályának vezető­jétől, Hetényi Ferencnétől azt kérdeztük: mikor kell elkészül­niük az ellenőrzéssel?- Meglehetősen nagy adat­halmazról van szó, hozzávető­legesen 8000 hektár földről, plusz erdőterületről, melyeket július 15-ére kell az árverésre előkészítenünk és visszakülde- nünk a Földművelésügyi Mi­nisztériumba. A teljes appará­tusunk ezen fog dolgozni, hi­szen a tulajdonviszonyoktól kezdve a földmérési, földminő­sítési szempontokig, mindent ellenőriznünk kell.-Ez nem könnyű dolog, hi­szen az évek során számos vál­tozás történhetett a művelési ágakban, nem is beszélve a gazdaságok és szövetkezetek közti földcserékről, vagy az egyéb tulajdoni változásokról.- Valóban, eddig mindig ta­láltunk eltéréseket, és minden változásra határozatot kell hoz­nunk. Gond igazán akkor van, ha mondjuk a felmért területet az időközben privatizált szom­széd táblából kellene elvenni. Ilyenkor nagyon nehéz megol­dani a problémát. Mi mindent elkövetünk, hogy az előírt ha­táridőre befejezzük a munkát.- Ha minden jól megy, és minden határidőt betartanak, lesz-e vajon elegendő föld va­lamennyi igény kielégítésére? - kérdeztük Sepsey Tamást.- Az eddigi árveréseken 35,6 millió AK értékű termőföld ke­rült magántulajdonba. Az úgy­nevezett másodlagos földalap nagysága nem éri el a 2 millió AK-t, a földvásárlási kedv pe­dig nem csökken. Ezért megál­lapítható, hogy az igények ki­elégítésére nincs elegendő mennyiségű földterület. * * * — Semmikép­pen sem lehetett volna további földterületeket találni? - kér­deztük Gyenes Tibort, az ÁVÜ mezőgazdasági és élelmiszer- ipari igazgató­ságának helyet­tes vezetőjét.- Az ÁVÜ-nél lévő földekből bizto­san nem. Az ÁVÜ kezelésé­ben lévő terüle­tek 50 százaléka már elkerült tő­lünk a tömeges kárpótlás követ­keztében. Ha ehhez hozzá­vesszük, hogy további 25 szá­zalék a mezőgazdasági üzemek decentralizált privatizációja után szintén nem nálunk van, akkor belátható, hogy a Vagyonügynökségnél csak a legszükségesebb mértékben maradt termőföld. Ez a mara­dék 25 százalék elengedhetet­lenül szükséges az állami gaz­daságok jogutód társaságainak működéséhez, és ezáltal a pri­vatizációjához. így is van olyan állami gazdaság, amely a kár­pótlási földkijelölések követ­keztében termőföldhiányos lett, vagyis a működéséhez szakma­ilag indokolt területnél jóval kevesebbel rendelkezik. Tehát úgy látjuk, hogy az ÁVÜ min­den szempontból maradéktala­nul eleget tett a pótlólagos ter­mőföldkijelölési kötelezettsé­gének. * * * Természetesen állami tulaj­donban lévő földek nem csak az ÁVÜ, az ÁV Rt. és a Föld­művelésügyi Minisztérium ke­zelésében vannak. Ezek a terü­letek azonban csak bizonyos nehézségek árán lennének be­vonhatók a kárpótlásba. A hon­védelmi tárca kezelésében pél­dául „különleges rendeltetésű” földek is vannak, ám csak kü­lön rendelettel lehetne hozzájuk nyúlni. A Kincstári Vagyonke­zelő Rt.-hez tartozó hajdani szovjet katonai bázisok többsé­gükben annyira szennyezettek, hogy hasznosításuk egyelőre nem lehetséges. Ott van persze még a Belügyminisztérium, az Igazságügyminisztérium és né­hány nagyobb gazdasági társa­ság, mint például a MÓL Rt., de hogy a náluk lévő földterüle­tek kárpótlási célokra való hasznosításának milyen akadá­lyai vannak, már meghaladja e cikk kereteit. Régi szemlélettel nem lehet megmaradni- Négyéves előkészületi munka és várakozás után ápri­lis közepén írta alá a Centrum Áruházak és az ÁVÜ az adás­vételt. Ez azt jelentette, hogy a Centmm Áruházak Rt. vásá­rület kevés. Alapvetően az el­adóteret kellene növelni.- Augusztus 30-án lesz cég- közgyűlés. Hogyan érinti ez önöket?- Huszonegy MRP-szerve­alkalmaznak az áruházban. Ez bevált?-Több kamerát szereltünk fel, mindent videóra rögzí­tünk, s ez kétszeresen is jó. Ezek segítségével dolgozóink Európában a Centrumé a legnagyobb MRP-szervezet rolta meg az 51 százalékos tu­lajdonrészt - mondta Sepré- nyiné Kürti Ilona, a Salgótar­jáni Áruház igazgatója.- Milyen forrásokból?- 420 millió forint készpén­zért, 756 millió forint értékű kárpótlási jeggyel és egymilli- árd 375 milliós E-hitelből. Az 51 százalékon belül a nagyobb hányadát - 26 százalékot - az MRP teszi ki, csaknem 4000 dolgozót sikerült ebbe be­vonni. Ez Európában a legna­gyobb MRP-szervezet. A 25 százalékos hányad Stratégiai Kft. néven futott. Ebben sze­repelnek a menedzsmentek 270 fővel, a beszállítói kap­csolódásokkal, hazai vállalko­zókat és egy kanadai üzletem­ber bevonásával. A menedzs­mentek ebben 3 százalékot tesznek ki. A fennmaradó rész az önkormányzatoké, illetve az államé. A szerződéskötés alapján az áruházláncnak a to­vábbiakban mintegy 5 milliárd forintos tőkeemelésre van le­hetősége. Az éves egymilliár- dot a kanadai üzletember vál­lalta, ez a közeljövőben meg­történik. A későbbiekben ez komolyabb felújításokra, a technika korszerűsítésére ad lehetőséget. Mi a földszinti rész átalakításában gondolko­dunk.- Mi változna ezzel?- Bővítjük az alapvető élelmiszerek körét, de ez a te­zet alakult az áruházaknál, egy a Centrum nagykemél és egy a központban. Ezeknél részköz­gyűlés előzi meg a közgyűlést, és várhatóan szeptember kö­zepére nevesítik a tulajdont. A dolgozók akkor érzik majd igazán tulajdonosnak magu­kat. Ez az osztalékfizetéskor gyarapszik majd, ha úgy dönt a társaság; ez már év végén je­lentkezhet.-Mit jelent a tulajdonosi állapot?- Lényeges, hogy nagyon jól kell gazdálkodni, ha azt akarjuk, hogy ne mi fizessük a törlesztőrészleteket; erre a törvény lehetőséget biztosít. Ha rosszul gazdálkodunk, zsebbe kell nyúlni. Ügy tűnik, az első fél év igazolja a tulaj­donosi szemléletet. Nem lehet megmaradni a régi szemlélet­tel. Nagyon fontos szerep há­rul az eladókra. Elkészült az eladók kézikönyve, és megkö­veteljük ennek a betartását.- Változott-e a dolgozói lét­szám a privatizáció után?- Létszámcsökkentésen nem gondolkodunk, de az fo­lyamatosan, automatikusan csökken munkaszervezéssel. Senkit nem küldünk el, csak abban az esetben, ha a munká­jával gond van. Erre nem volt szükség. Létszámunk már be­állt arra a szintre, ami egyelőre elviselhető.- Vagyonvédelmi rendszert viselkedését is figyeljük.-Hogyan alakultak az ér­dekeltségi szempontok?- Visszatértünk a forgalmi szemponthoz, amely mozgó­bérre ad lehetőséget. Minden­kinél a teljesítményhez kötött bérgazdálkodásra tértünk át.- Milyen változásokat érez­hetnek a vevők?- Bevezettük a nyerő ára­kat. Vannak termékeink, ame­lyeken egyáltalán nincs árrés. Mintegy 100 cikknek az árát az áruházak egyeztették, és az ország minden területén egy­ségesen értékesítjük. Ezek alacsony árrést tartalmaznak. Az ötlet helyességét vissza­igazolta a kereslet. Ezekre is adjuk a nyugdíjasoknak szóló 10 százalékos kedvezményt. Működik a törzsvásárlói csekkfüzet. Jelentős érdeklő­dés mellett tartjuk a családi bevásárló hétvégéket gyer­mekmegőrző, játékprogra­mokkal, kóstolókkal, bemuta­tókkal. Igazi sikere akkor van, ha árengedmény is párosul hozzá. Ebben az évben a csa­lád áruházaként működnek a Centrum Áruházak. Ez nem csak olcsóságot jelent, hiszen drága termékeink is vannak. Differenciált igényeknek meg­felelő áruház kívánunk lenni. Salgótarjánban is elkelnek a drága öltönyök, kosztümök, műszaki cikkek, ám az olcsó termékek is kellenek. TALLÓZÓ Az Egis és a Pharmavit után újabb gyógyszertár készül a tőzsdére: a Richter Gedeon Ve­gyészeti Rt. A magyar privati­zációból még hátra van a legér­tékesebb rész, az áram- és a gázszolgáltató vállalatok, a nemzeti olajtársaságok és a távközlési vállalat eladása. Ezek privatizációjának előké­szítése még tart. (Világgazdaság, VI. 20.) * * * Kemény válságkezelő intéz­kedéseket tervez még ebben az évben az új kormány, hogy ez­zel stabilizálva a gazdaságot, a növekedés feltételeit megte­remtse - derül ki az MSZP és az SZDSZ szakértői által egyeztetett gazdasági program­ból. (Magyar Hírlap, VI. 22.) * * * Befejezte munkáját a köz­jogi kérdésekkel foglalkozó szakbizottság. A korrupció le­küzdésére olyan szabályokat javasolnak, mint például azt, hogy az Állami Vagyonkezelő Rt. és más állami gazdasági tár­saság, illetve szövetkezet ve­zető tisztségviselői ne lehesse­nek parlamenti képviselők. (Magyar Nemzet, VI. 22.) MINT A MESÉBEN. Ha visszadobsz, adok neked né­hány privatizációs ötletet...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents