Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)
1994-07-05 / 156. szám
1994. július 5., kedd Rétság Es Környéke 5. oldal Mire elég 80 ezer forint? Kastélykerti kalandozások Életre kel kezében a kukoricacsuhé Szarka Lajosné a mátkatál-átadókkal „Néha vásárra is kimegyek a csuhébabáimmal. Ha valaki rájuk mosolyog, már azt mondom, hogy megérte. Amikor meg azt hallom, hogy „nézd már, szemétből mit nem tud csinálni!” - egyenesen boldog vagyok.” A falu felett vibrál a levegő a forróságtól, de Szarka Lajo- sék nézsai otthonában kellemes hűvös van. A polcon különféle és fajta csuhébabák sorakoznak egymás mellett: mindegyik a háziasszony, Szarka Lajosné kezemunkája. Ajándékból lett a szenvedély-Hogyan kezdett el csu- hébabákat készíteni?- Osztálykiránduláson voltam a gyerekekkel Szentendrén - kezdte a mesélést. - Éppen egy olyan osztály gyerekeivel, akiknek a szüleit az én édesanyám tanította, ezért is emlékszem rájuk olyan jól... Nos, ezek a gyerekek akkor kitalálták, hogy vesznek valami ajándékot a tanító néninek, és végül a csuhébaba mellett döntöttek. Alaposan szemügyre vettem az ajándékot, és az volt az érzésem, hogy én is meg tudnám csinálni! Nem ment azért olyan egyszerűen a dolog, hiszen ez 1987 nyarán történt, és nem volt nyersanyagom a munka megkezdéséhez. Igazából csak ősszel kezdhettem hozzá a csuhébabák készítéséhez.- Könnyen sikerült elkészíteni az első saját példányt?- A csuhébaba készítésének vannak egészen egyszerű és bonyolult fogásai is. A legegyszerűbbeket a gyerekek is könnyen elsajátítják, a bonyolultabbak a felnőtteknek is nehézségeket okoznak. A legtöbb dologra nekem kellett rájönnöm, de azért sikerült.- A szabad idejét tölti ezzel az alkotómunkával?- Igen, és érdekesen alakul az időbeosztásom. Most ugyan nyári szünet van, egész nap dolgozgathatnék, de csak délután 3-4 óra körül tudok hozzáfogni: ezt szoktam meg a tanévben, délelőtt egyszerűen nem megy . .. Azt szoktam erre mondani, hogy mindennek megvan a maga ideje.- Milyen témákat szokott feldolgozni alkotásain?- Leginkább a népi hagyományokat, a családi élet jeleneteit bemutató babákat szeretem. Ilyenek a rőzsehordó, arató, fonó, vízhordó figurák. Hollókőre kerül a baba- Eddig hol mutatkozott be kiállításon?- A Néprajzi Múzeum is bemutatta a babáimat, egy országos népművészeti kiállításon. Ezen igyekeztem bemutatni a falusi embereket a terhes mamától az idős emberekig - csuhébaba formájában. Bemutatkoztam már kiállításon Vácott, Nagykürtösön, Losoncon és a környező falvakban: Nógrádsápon, Alsó- petényben és helyben, Nézsán is. Néha vásárra is kimegyek a csuhébabáimmal. Ha valaki rájuk mosolyog, már azt mondom, hogy megérte. Amikor meg azt hallom, hogy „nézd már, szemétből is mit nem tud csinálni!”, én egyenesen boldog vagyok...- Az emberek megveszik az alkotásait?- Akik faluról származnak, többnyire igen, hiszen illik az ízlésvilágukba. Akik nem tudják, hogy miből is készül egy-egy ilyen baba, azok először kerámiának, fának nézik.- Anyagilag is megéri ezzel foglalkozni?-A hollókői Udvarház Bt. veszi át tőlem és értékesíti ezeket a bábukat. Nem járok rosszul, de elsősorban nem ezért, hanem az alkotás gyönyörűségéért csinálom. Szerencsére a világörökség részét képező faluban van is kereslet a csuhébabákra.- Nógrád megye a közelmúltban bemutatkozott Prágában. Tudtommal ön is ott volt.- Volt egy nagyon kedves élményem. Egy Zdenek nevű kisfiúnak nagyon megtetszett, amit csinálok - közönség előtt készítettem a csuhébabákat -, és felcsapott mellém kisinas- nak. Órákig nézte, és utána meg is próbált egyszerűbb figurákat elkészíteni.- Sokan szeretnék öntől elsajátítani ezt a tudományt?- Nyaranta gyakran látogatnak meg cserkészcsapatok az ország minden részéről, és különösen sokan jönnek karácsony előtt. Egyszerűbb fogásokat könnyű megtanítani, de csak annyira szabad belemenni a dolgokba, amennyit a gyerek türelme még elvisel. Lakodalmi hagymahéj- Honnan szerzi be a szükséges nyersanyagot?- A kertekben többnyire fosztva szedik a kukoricát, onnan szedjük össze. Mindig izgulok, hogy jó legyen a termés, mert nekünk a csuhé kell. Egyébként minden évben 10-12 zsákra valót szántunk meg a padláson. Ennyi már kitart a következőig ... Előfordul, hogy lakodalmakból zsákkal küldik a hagymahéjat, aminek kifőzött levében meg lehet festeni a csuhát. Én magam is gyűjtögetem a magvakat, mákgubókat, száraz virágokat. Az ilyen díszek feldobják ezeket a kis figurákat... Faragó Zoltán Fotó: Rigó Tibor Összekötő kapocs lesz a major műútja Nézsa. A községben található megyénk egyik legnagyobb természetvédelmi oltalom alatt álló parkja, a volt Re- viczky-féle kastély kertje. (Az épületet eredetileg Klobusitzky István és Blaskovich Miklós emeltette 1891-ben, de a köztudatban az utolsó tulajdonos neve maradt meg.) A park hét hektárt foglal el, és eredetileg angol stílusú volt. Az utóbbi évtizedekben gondozás és tervszerű felújítás híján sokat vesztett eredetiségéből. A csoportonként elültetett növényzet között azonban a mai napig felfedezhető sétautak, ösvények kanyarognak. Különleges növényritkaságok nem fordulnak elő a parkban, de a meglévő, idős növényállomány enélkül is rendkívül értékes. A kastélykertben pillanatnyilag 24 fafaj fordul elő. Az eredeti állapotok helyreállítására, meghatározott fafajok és facsoportok újraültetésére az önkormányzat nemrégiben anyagi támogatást kapott a természet- védelmi hatóságtól. Nyolcvan- ezer forintból persze aligha tesznek csodát, de már az is FELSŐPETÉNY. A község önkormányzata „Felsőpetényi Hírmondó” néven már a második éve jelentet meg egy havilapot. Legutóbbi lapszámukban a Nemzetközi Családév alkalmából rajzpályázatot írtak ki a községben és a környéken élő gyerekek számára. Az óvodásokat és az általános iskolásokat arra kérik, hogy szabadon választott technikával és stílusban készítsenek rajzokat a családjukról. A „műalkotásokon” a gyerekek bemutathatják a családi élet eredmény, hogy egyáltalán tehetnek valamit a kastélykert megóvásáért. Mivel megyei jelentőségű természetvédelmi területről van szó, csak az illetékes szakhatósággal folytatott egyeztetések után telepíthető újjá az elpusztult növényzet. A park jellegét ugyanis senki sem szeretné megváltoztatni. Az önkormányzat az elnyert 80 ezer forint mellett ugyanennyi saját erőt vagy társadalmi munkát is köteles „felvonultatni” a park területén végzett munka során. A tervek szerint újabb pályázatokkal is kísérleteznek a park szebbé tételére. A faluba látogatók a templom és az iskolaként működtetett kastélyépület mellett a parkot is megtekinthetik, de a falu vezetése arra is gondolt, hogy vonzóbbá kellepe tenni a látogatók szemében. A parkban ezért - ha az nem ütközik a természetvédelmi hatóságok előírásaiba - a tervek szerint gyalogjárókat is kiépítenek és padokat, asztalokat is elhelyeznek. (Nem betonból, hanem természetes anyagokból.) szépségeit, a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, testvérekhez fűződő érzéseiket, a család mindennapjait és különféle ünnepeit is. A képviselő-testület azt tervezi, hogy a nyár végén, a tanév kezdete előtt pályaművekből kiállítást rendez a községi művelődési házban. A legszebb, legjobban sikerült munkákat az elképzelések szerint a Felsőpetényi Hírmondóban is bemutatják az alkotókkal együtt. Az elkészített rajzokat a községházán adhatták le a fiatalkorú „képzőművészek”. Borsosberény. A község közvetlen szomszédságában található a Magyamándori Állami Gazdaság volt lakótelepe. Az itt élők azonban nem igazán számítanak borsosberényinek, hiszen egyelőre rendes út sem vezet az otthonukhoz. Varga Lászlótól, a község polgármesterétől azonban megtudtuk, hogy már nem sokáig tartanak ezek az áldatlan állapotok. Azt tervezik ugyanis, hogy a közvilágítást korszerűsíttetik a lakótelepen, és kiépítik az utat is a majorig, hiszen télen és rossz időben gyalogosan is alig járható a földút. A majorban pillanatnyilag körülbelül 50 ember lakik, és ez a falu lakosságának körülbelül öt százalékát teszi ki. Ezért is érzi rendkívül fontosnak az ön- kormányzat, hogy törődjön gondjaikkal, bajaikkal. A kivitelezési munkákhoz szükséges árkalkulációk rövidesen elkészülnek. A remények szerint őszre a major is bekapcsolódhat a falu életébe. Rétság és környéke RÖVIDEN Szendehely. A község önkormányzata a közelmúltban féltucatnyi telefon- készüléket kapott ajándékba németországi testvérvárosától. A távközlési eszközöket a hivatalban, az iskolában és az óvodában szerelik fel. A távhívásos, konténeres telefonközpont kialakítása egy évet késik, ezért a meglévő egyetlen crossbar telefon- vonalat szeretnék megosztani az intézmények között. Rétság. A város művelődési házában július 15-én 13 órától földárverést tartanak. Összesen 6,5 hektárnyi, 75 aranykorona értékű földterület kerül kalapács alá. Alsópetény. A községben is megkezdte működését a falugazdász szakember. Laczkovszki András a jövőben csütörtöki napokon 12 és 16 óra között fogadja ügyes-bajos dolgaikkal a gazdálkodókat. Berkenye. A község lakossága a személyenként kivetett helyi adót le is dolgozhatja a falu javára - így épült fel egyebek között az új polgármesteri hivatal is. Az épület tetőterében egy húsz férőhelyes panziót is kialakítottak. Az önkormányzati bevételeket jelentősen növelő létesítmény már fogadja a vendégeket. Borsosberény. A község közmunkásai pillanatnyilag mosókonyhát, öltözőt és vizesblokkot építenek a településen. A bővítésre azért van feltétlen szükség, mert a közelmúltban pályázaton elnyert pénzből bővítették az óvoda konyháját, s egyelőre hiányzanak az ehhez kapcsolódó szociális létesítmények. Az oldalt szerkesztette Faragó Zoltán Szerdai lapszámunkban Pásztó és környéke SZENDEHELYI PILLANATKÉP. A község önkormányzata nemrégiben egy kis játszóteret alakított ki a község központjában. A különféle fa játékszerekkel felszerelt téren nemcsak a legkisebbek, hanem a nagyobb gyerekek is szívesen találkoznak esténként. Fotó: Rigó t. Gyermekrajzok a családévre Kié lesz a csordakút Alsópetény közepén? A település közepén, a buszmegálló szomszédságában egy betonlappal lefedett, igen régi kút árválkodik, enyhén Szólva nem a legszebb és legvonzóbb környezetben __- Valaha ez volt a csordakút — mondta Kis Er- nőné, a község polgármestere -, és a vízvezeték kiépítése előtt a falu egyetlen közkútja is. Az évek folyamán azonban - magunk sem tudjuk, hogyan - a rétsági áfész tulajdonába került. Kértük már vissza, hiszen nekik bizonyára nincs rá szükségük, és természetesen egy fillért sem fordítanak a kút környezetének rendbetételére.- Mit kezdenek vele, ha a falu tulajdonába kerül a kűt?- A tulajdonjoghoz mi nem is ragaszkodunk, hiszen elég lenne, ha megkapnánk használatba. Van köriiKis Ernőné polgármester: Szeretnénk a kutat visszakapni lőtte jelenleg is egy rozsdás vascső korlát, de ez nem a legszebb, ráadásul tönkre is ment az évek alatt. Az önkormányzat a kerítést is meg tudná csináltatni körülötte, hiszen valamennyi faanyagunk maradt egy régebbi beruházásunkból, ügyes kezű ember meg akad a faluban. Van itt néhány ezüstfenyő meg lombos fa is, de azért jó lenne rendesen is parkosítani a kút környékét, hiszen ez a falu központja, itt van a polgármesteri hivatal, a buszmegálló, és az üzletek többsége .-Az áfész ragaszkodik a kút tulajdonjogához? — Ezt ugyanúgy nem tudjuk, mint azt, hogy miért lett az övék ... írtunk már nekik levelet, de egyelőre nem válaszoltak - azt azonban, hogy szükségük lenne rá, nem tartom valószínűnek... A laktanya humorából Aki tudott, és aki tud A hosszúra tervezett hadgyakorlat a vártnál jóval előbb befejeződik, így az idősebb katonatiszt is korábban ér haza. A feleségét félreérthetetlen helyzetben találja az ágyában egy fiatalemberrel.- Tudtam! Tudtam! - ordítja magából kikelve.- Na és? - szól vissza pimasz hidegvérrel az asszony. - Ő legalább most is tud! Állatkertben A katonatisztet az állatkertben megszólítja egy hölgy.-Bocsánat tiszt úr, de nem találkoztunk az előbb a majomketrecnél?- De igen! Mondja csak, hogy szabadult ki? BERKENYÉN GÁZVEZETÉK ÉPÜL. A községben megkezdődött a gázgerincvezeték kiépítése, a munkálatok pillanatnyilag a Ságvári - felvételünkön - és a szomszédos Jókai utcában folynak. A kivitelezés befejezésének határideje a fűtési szezon kezdete. Fotó: RT
