Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-23-24 / 172. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. július 23-24., szombat - vasárnap A KÓRHÁZ DOLGOZÓI IS BELESZÓLHATNAK Korszerűsítik a megyei kórházat KARANCSALJA MÖGÖTT TARTALMAS ESZTENDŐK ALLNAK Nem adják ingyen itt sem a sikert Közeleg az ősz, az újabb - az önkormányzati - választások ideje. Készülnek a mérlegek, mit sikerült elvégezni az eltelt négy esztendő alatt, mennyit fejlődött egy-egy település. Erről váltottunk szót Ponyi Ferenccel, aki négy társával verseny­ben, független jelöltként nyerte el az 1990-es önkormányzati választásokon Karancsalja polgármesteri tisztét. síkra terelni a problémákat. Kritikámmal nincs szándé­komban elmarasztalni az An­tall-, illetve a Boross-kor- mányt. Amit mondok, azt a gazdasági helyzet, a falu ér­deke mondatja velem.- Ezek szerint a feladatok önkormányzati körének szé­lesítése e hivatalban nem okoz problémát...- Ezt nem mondtam. Úgy látom, hogy a központi költ­ségvetés nőtt, rendkívül magas volt, miközben a kormányzat számos intézkedést leosztott az önkormányzatoknak. Az említetteken túlmenően pél­dául a szociális törvény vég­rehajtása, a súlyadó, az útle­vélkiadás intézése. Mindezek­kel olyan mértékben megnőtt az ügyintézés, hogy új ember munkába állítása lenne szük­séges, amire viszont nincsen pénz. Mi marad hátra? A meg­lévő dolgozók munkája nő, s végzik tisztes­séggel addig, amíg bírják.- Panaszko­dunk, miköz­ben általános tapasztalat, hogy a rendel­kezésre álló pénz évről évre nő. Gondolom önöknél is.- Abszolút számokban ne­künk is több a pénzünk, de re­álértékben nem. És ez a fő!- Sok ön­kormányzat hitel felvételére kényszerült. Karancsalja is?- Az idén igen. A műkö­dőképességün­ket csupán hi­tellel tudjuk fenntartani. Adót igazából nincs mire ki­vetnünk, hiszen az országos átlagot meghaladó települé­sünkön a munkanélküliség. A normatív támogatás pedig nem elég. Ezért kamikáze ak­Ponyi Ferenc polgár- mester: Idén hitelre kény­szerültünk Fotó: R. T.- Az első két évben szépen gyarapodott a község, de aztán egyre sokasodtak a nehézsé­gek - mondja a realitásokat kedvelő, meggondoltságáról ismert polgármester.- Mi lassította le a fejlő­dést?- Óriási érvágás volt gaz­dálkodásunk számára, hogy 1993. január elsejétől a szemé­lyi jövedelemadónak nem a felét, hanem csak a harminc százalékát kapják meg az ön- kormányzatok. De ennél is nagyobb terhet jelent, hogy 1993 márciusától a munkanél­küli járadékból kiesettek jöve­delempótló támogatásának öt­ven százalékát az önkormány­zatoknak kell állni. Ennek a gyakorlati kivitelezése csak súlyosbítja gondjainkat. Az önkormányzat ugyanis az ösz- szeg száz százalékát fizeti ki az érintetteknek, a felét pedig úgy igényli vissza az államtól. Tehát később kapja meg. A jövedelempótló támoga­tásban részesülők száma nem csökken, a számuk jelenleg a hatvanat közelíti.-Nem gondolja, hogy bi­zonyos intézkedésekkel a ko­rábbi kormányzat lehetet­lenné kívánta tenni az ön- kormányzatokat, amelyek összetétele - politikusi meg­nyilvánulások szólnak erről - sok esetben nem az elkép­zelései szerint alakult?- Én nem akarom politikai cióba nem mentünk bele. Elő­ször 1993 végén vettünk fel kisebb összegű hitelt. Persze az idén már hitellel kellett a költségvetést tervezni. Más­képpen a szennyvíztelepet nem tudtuk volna pénzügyileg támogatni. Három község - Keszi, Lapujtő és a miénk - közös beruházása, központi segítséggel. Aztán szó esik közöttünk más fejlesztésekről is, neveze­tesen az új utak építéséről, ut­cák felújításáról, a telefonhá­lózatról, a vezetékes gáz beve­zetéséről, az általános iskolá­ról, a községi konyha kialakí­tásáról. Nem könnyű mindet lejegyezni. Kiderül, hogy a gondok ellenére értékes volt a négy esztendő. Látszik is a te­lepülésen. Tiszta, virágzó ké­pet mutat. Gazdája van a falu­nak. Hozzá is teszi az elmon­dottakhoz, mintegy korrekci­óként, Ponyi Ferenc polgár- mester:-Nem csak az első két év­ben gyarapodtunk, hanem vé­gig. De az elején könnyebben gazdálkodtunk. Ebben maradunk. A tervek Gecse Bálint az óvodai átalakításon dolgozik Fotó: Kun Király József ismeretében az 1600 lakosú te­lepülés lakói előtt, ha kemény munkát is követel, ott a jövő. De kinek adják itt ma ingyen a sikert. (ok) Mikrobusz viszi az ebédet Salgótarján. Amint arról már hírt adtunk hasábjainkon, még az előző Országgyűlés címzett támogatást határozott meg a salgótarjáni Madzsar József Nógrád Megyei Kórház re­konstrukciójára, idei indítással és 1997-es befejezéssel. A megyei közgyűlés elnöke a feladat megvalósításának, ütemezésének előkészítésére, a szükséges döntések meghozata­lára és a teljes lebonyolítás ösz- szehangolására munkacsopor­tot hozott létre. Elnöke dr. Szabó Márta, a megyei közgyű­lés hivatala egészségügyi és szociális osztályának vezetője. Tagjai: dr. Reichard Jenő, a kórház orvos-igazgatója, dr. Schablik Béla, a kórház gazda­sági igazgatója, valamint Hol­les Miklós és Szabó Zoltán, a megyei közgyűlési hivatal osz­tályvezetői. Az egyik olvasónk ezért írt levelet szerkesztőségünknek. Idézünk panaszából: „A Liget és az Árpád útról van szó. Sok lakó a szennyvizet az árokba engedi. Van nagyon soknak de­rítője is, na és olyan is, akinek nincs, de az összes víz az árokba folyik. Azt nem értem, hogy a lakhatási engedélyt hogy adhatták meg nekik?”- A kazári önkormányzathoz ez ügyben bejelentést nem tet­tek, így tudomásunk sincs róla- mondja dr. Kardos Gyula, a község jegyzője. - Ám mit le­het tudni, a levél tartalmának hátha van reális alapja. Javas­lom, a műszaki tanácsossal - Bodor Györggyel - menjünk ki a helyszínre. A Liget utcában meglátogat­tunk egy állattartót. Mindent rendben találtunk. Udvari derí­tővel rendelkezik. A ház előtt A Középülettervező Rt. mun­katársai által készített tanul­mányterv megvalósításával a megyei kórház nagyrésze meg­újul. Felújítják az építészeti és gépészeti elemeket, az orvosi gép- és műszerparkot. Az elfo­gadott ütemezés szerint ebben az esztendőben húszmillió fo­rintot fektetnek be, míg a kö­vetkezőben - a harmadik és ne­gyedik évben még többet - már 117 milliót. Az orvosi gépek és műszerek beszerzése - pályáza­tok által - a kórház apparátusá­nak a feladata lesz, az építészeti és gépészeti felújítással pedig a Nombertorg Rt.-t bízták meg. A munkálatok alapkövetel­ménye, hogy a kórház műkö­dőképessége zavartalan legyen. Ez a rekonstrukció az utóbbi évek legnagyobb megyei köz­gyűlési beruházása. S. L. pihenő lakosokkal beszélge­tünk. Géczi Jánosné, Luka Ist­ván és neje elmondja, hogy érezték a terjedő, erős illatot - a bűzt - a nagy esőzések után. A műszaki tanácsos szerint ez abból adódhat, hogy az ud­vari derítők hirtelen megteltek a befolyt esővízzel. A legtöbb derítő túlfolyóját pedig az ut­cára vezették ki - panaszosunk nyilván ezt kifogásolja. A bűz miatt ablakokat sem lehet nyitni, s ez ilyen nyári meleg­ben nem a legkedvezőbb.- A lakók megnyugtatására közölhetem — összegzi vélemé­nyét Bodor György -, hogy a közeljövőben megszüntetjük ezt a problémát. Gondoskodunk arról, hogy a házak szennyvize csatornákon folyjon el egy több községgel együtt létesítendő központi szennyvíztározóba. (Kun) Karancskeszi. A polgármesteri hivatal a nyár elején Hyundai mikrobuszt vásárolt. A megvé­telhez szükséges pénzt részben saját erőből, részben a Népjó­léti Minisztérium pályázati ösz- skegéből teremtették elő. A kisbuszt a szociális étkez­tetésben részesülők kiszolgálá­sára használják: nekik hordják házhoz az ebédet. Komoly szükség van a járműre, mert a település szerkezete szétszórt, idetartozik Marakodipuszta is, s az utcák hosszan szerteága­zóak. Az óvoda főztjét közel ötven rászoruló idős ember kapja rendszeresen. Salgótarján és környéke RÖVIDEN Salgótarján. Pénteken kezdődik a József Attila Művelődési Központban a Hungarocon '94 elnevezésű országos sci-fi-találkozó a Balassi Bálint Asztaltársa­ság rendezésében. A há­romnapos rendezvény a mű­faj kedvelőinek és pálya­kezdő alkotóinak teremt fó­rumot véleményük és ta­pasztalataik kicserélésére. A többi között előadások hangzanak el, filmvetítések, író-olvasó találkozók zajla­nak. A rendezvényt Salgó­tarján Város Önkormány­zata támogatja. Etes. A település polgárait levélben kereste meg az Etes Községért Alapítvány kuratóriuma, hogy tájékoz­tasson a lehetőségekről és támogatást kérjen. Az eltelt két hónap alatt közel száz személytől érkeztek be pénzösszegek. Az adomá­nyokat az alapítvány az OTP salgótarjáni fiókjában vezetett számlán helyezte el. A támogatási összegeket el­sősorban az ifjúsággal kap­csolatos tevékenységek - oktatás, sport, kultúra - fej­lesztésére fordítják. Mihálygerge. Az Ipoly néptáncegyüttes szeptember 1-6-a között Cipruson ven­dégszerepei. A községi mű­velődési ház vezetője, dr. Egyed Ferdinánd jó kapcso­latot épített ki az egyik lar- nacai néptánccsoporttal, így az a mihálygergeiek ven­dége lesz augusztus elején. A görög fiatalok fellépnek az augusztus 5-6-án Bán­kon, huszonnyolcadik alka­lommal megrendezésre ke­rülő nemzetiségi találkozón. Ezt a vendéglátást és szerep­lést viszonozzák egy hónap múlva a Karancs-völgyiek. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke „Illatos” vita két utcában KAZÁR. A falu utcái megőrizték a régi vízlevezető-árkos építé­szeti hagyományt. A csapadékvíz ennél fogva különösebb gond nélkül folyik le az utcákból. A háztartási szennyvízzel más a helyzet. Nincs olyan mennyiségben, hogy patakokban folyna, így hát a nyári melegben, amíg csak fel nem szárad, addig bi­zony erősen illatozik a bomló fehérje. Géczi Jánosné, Luka István és neje is érezték a bűzt a nagy esőzések idején Fotó: k. k. j. Nyáron a légszennyező anyagok koncentrációja alacsonyabb SALGÓTARJÁN. Egyes rosszmájú pestiek azt mond­ják, hogy aki gyalog bemegy a Clark Adám téri alagútba, az többet ki se jön. Ugyanis a büdös széngáztól az illető fel­tétlenül megfullad. Ha ez igaz, akkor a tarjániak máris örül­hetnek: a nógrádi megyeszék­helyen egy fia alagút sincs! Á viccet félretéve, ellátogat­tunk az Állami Népegészségü­gyi és Tisztiorvosi Szolgálat­hoz, megtudakolván, milyen levegőt is szívunk be e hajdan virágzó iparvárosban. Azt már korábbról tudjuk, kiderült egy városházi riportból, hogy Sal­gótarjánban nincs zajszintmé­rés. Éz van - ahogy mondják. De mi a helyzet a légszennye­zéssel? Erről egy vegyészmér­nökkel beszélgettünk. Elsőként az új mérőkocsiról váltottunk szót. Kiderült, hogy Balogh Zoltánné gép-központja előtt a mért adatok számítógépen is megvannak. Néhány kattintás, s előtűnnek a nem is oly régi ké­miaórák rémei: szénmonoxid (CO), nitrogén-dioxid (N02), ózon (03), szálló por, kén-dio­xid (S02). Szinte biztosra veszem, hogy az S02 messze a ha­tárérték felett van. Naná, hogy nem! A százötvenes alsó küszöbhöz képest alig húsz az érték. Nem így az ózon: gyakran eléri a küszöböt, némely napszak­ban túl is lépi. Vi­szont jóval a kü­szöb alatt vergő­dik a CO és az N02 is. Már kezdem azt hinni, hogy kristálytiszta hegyi levegőt szívunk, de aztán jön a meglepetés! Vannak ugyanis „nem metán eredetű szénhidrogének”, ezeket nem mérik, csakúgy, mint a kormot, a mérőautó számító­Fotó: Kun amiből viszont ősszel jó sok van a levegőben. Nézem a monitort, szinte minden a határérték alatt van. Hát létezik ilyen?! Persze, hogy létezik: nyári időszakban a lég- szennyező anyagok koncentrá­ciója alacsonyabb. Télen vi­szont nő az S02, az N02 ér­téke, nem beszélve a közleke­dés okozta ártalmakról. Mielőtt átvenné a főszerepet a vegytan, megállapítjuk, hogy a tarjáni buszok iszonyú büdö­sek; valamint azt, hogy jó lenne gyakrabban kaszálni a parkok­ban, mert az allergiát okozó fü­vek eléggé elszaporodtak.- Nagyon sok az asztmatikus megbetegedés a környéken - mondja Schmehl Emilné. Az ÁNTSZ-megfigyelések- ről még annyit, hogy az üle­pedő port 18 helyen mérik a vá­rosban, míg a levegőből 6 pon­ton vesznek mintát. Itt, a központban, a vízműnél, a Gagarinnál, a baglyasi isko­lánál, az acél­gyári rendelő­nél és a kór­házi nővérszál­lásnál. (A mérkőkocsi egyébként na­gyon szép és nagyon jó, de Egyelőre kénytelen az udvaron vesz­tegelni: a mű­szerek áram­felvétele igen nagy, őrzött helyre lenne szükség, akkor máshol is mérhetnének. (Talán lesz pénz.) Miközben nézegetem a leve­Mintavételezo szondák gőmintákat vevő készüléket, eszembe jut, hogy mérések ide, számítógép oda, a helyzet nem nagyon vál­tozik. Az adato­kat rögzítik, megőrzik, mi továbbra is ti­zenhatot léleg­zőnk percen­ként; a levegő minősége nem javul, s jó, ha nem romlik. Mondom ezt Schmehl Emil- nének is, és ki­derül, hogy akárcsak a buszok, meg a fűkaszálgatások ügyé­ben, úgy tulajdonképpen most is egyetértünk. S. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents