Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

1994. július 21., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Iskolai alapítvány a gyerekekért Barkácsolt bringával a piramisoknál A mátranováki Kovács Győző a napokban tért haza csaknem hatezer kilométeres biciklitúrájáról. A negyvenéves férfi nem kevesebbre vállalkozott, minthogy saját készítésű kerékpár­ján Európán át bebarangolva eljusson Egyiptomba, a fáraók temetkezési helyéhez, a piramisokhoz.- Miként támadt az ötlet és támogatta-e valaki anyagi­lag ezt a hatalmas vállalko­zást?- A Bibliából egyértelmű lett számomra, hogy hol volt az a hely, ahol Mózes beleve- szejtette a fáraót a Vörös-ten­gerbe. Kíváncsi voltam rá, hogy valóban ügy van-e, ahogy én képzelem. Most már biztos vagyok benne, hogy úgy van, ahogy én elgondol­tam. Ez volt az első számú in­dítékom, amiért neki vágtam. A másik ok az volt, hogy ké­pes vagyok-e ilyen őrültségre, ilyen nagyfokú fizikai meg­terhelésre. A harmadik okom pedig az volt, hogy tudok-e olyan kerékpárt csinálni, ami kibírja ezt a hosszú utat. Sike­rült, de ma már több mindent másképp csinálnék rajta.-Támogatni nem támoga­tott senki, de az az igazság, hogy nem is kértem. Véletle­nül egy expos pólót kaptam, ennyi volt a támogatás. A pó­lót otthagytam egy arab srác­nál, akivel összebarátkoztam. Ő gondolom azóta is büszkén viseli. Kovács Győző május 13-án indult és július 6-án ért haza, tehát nem egész két hónap alatt tette meg a hosszú utat.- Milyen útvonalon ment?-Erdélyen keresztül, aztán Bulgárián át mentem a görög határátkelőhely felé. Ez elég nagy kerülő volt, de a főváro­sokat nem akartam kihagyni. Összesen nyolc defektet kap­tam, négy külső gumit hasz­náltam el.- Görögországban hajóra szálltam és a Földközi-tenge­ren töltöttem négy napot. Izra­elben Haifában szálltam Kovács Gyó'zó' különleges járművével partra. Tel Aviv után megfü- rödtem a Holt-tengerben is. A Sinai-félszigetet követte a Vö­rös-tenger, majd a Szuezi-csa- tomán átkelve megérkeztem Egyiptomba és Kairóban meg­láthattam a piramisokat. Per­sze mindez nem volt ilyen egyszerű ... Kovács Győző 280 dollárral vágott neki a hatalmas útnak és bizony nem tartott ki, annak pedig egyebek között az is oka volt, hogy csak a hajóút 208 dollár volt. Ezért is kellett a magyar konzulátuson Kairó­ban 50 dollárt kölcsön kérnie. Útközben ott aludt, ahol rá­sötétedett, a csillagos ég alatt. Sátrat nem vitt magával, mert így is rengeteg^ csomag ter­helte a biciklit. Átlagosan 100 kilométeren felül karikázott naponta. Az első három nap­ban még kérdéses volt a vál­lalkozás sikere, mivel nagyon fájt a térde és a válla, de aztán az akarat tovább vitte. Tíz ki­lót fogyott az út során. Véle­ménye szerint a hagyományos kerékpárokról nem látott volna semmit. A saját bicikli­jéről pedig kényelmesen szét­nézhetett, nézelődhetett. Legnagyobb sztorijaként azt említi, ami­kor Kairóban terroristának nézték. katonák, rend­őrök csőre töl­tött géppiszto­lyokkal rohan­tak rá. Bevitték a rendőrségre és nagy nehezen sikerült kima­gyaráznia, hogy ő csak egy sze­gény magyar biciklista, aki a piramisokat jött megnézni.- Számtalan kalandom közül különösen em­lékezetes volt az is, amikor a Sinai-félszigeten homokvi­harba kerültem és négy órán keresztül a vihar foglyának tudhattam magam. Ákkor éreztem először halálfélelmet. Egyszerűen nem lehetett se­hová sem elbújni, mert min­denhol csak homok és homok volt, amit a szél borzasztó erővel hordott. Szerencsére segítőkész katonák jöttek és felvettek a teherautójukra.- Utólag visszagondolva, nagy merészség volt ez az út, de hajtott a vágy, hogy bebi­zonyítsam: én ezt véghez tu­dom vinni. Azzal nem is fog­lalkoztam, hogy esetleg beteg is lehetek. Igaz, sokat szen­vedtem, koszos voltam az ola­jos biciklilánctól. A tűző nap­sütésben a sivatagban kicsere- pesedett szájjal, szomjazva te­kertem, de a magam elé kitű­zött célt sikerült elérnem, és ennek nagyon örülök. Életre szóló élményekkel gazdagod­tam. (A) Összhangban önmagunkkal és a természettel- Intézményünk általános művelődési központ. Az általá­nos iskolán kívül hozzánk tar­tozik a községi integrált könyv­tár és a tornacsarnok- mondja Czene Istvánné igazgatónő Mátraterenyén. - Az utóbbira nagyon büszkék vagyunk. A kosárlabdacsapatunk eljutott a területi országos versenyre, ahol hatodik helyezést ért el.- Mennyi az iskola tanulói­nak száma?-Intézményünkbe nyolc ta­nulócsoport jár. Egy-egy osz­tályba 20-28 gyerek tanul. Az összlétszámúnk 194 tanuló. Egyébként az óvónők jelezték, hogy a következő években már több lesz a gyerek és ez jó ne­künk, s a nemzetnek is. Az is­kolák fejkvóta szerint kapják a juttatást, tehát nem mindegy, hogy ilyen magas fenntartási költségnél hányán járnak isko­lába. Szeptemberre 16 beírt, új elsősünk van. A ballagó nyol­cadikosok 23-an voltak.- A végzettek jövője ho­gyan alakult?- Zömében jól. Egy-két problémás gyerektől eltekintve a többieket szinte azonos arányban vették fel szakközép- és szakmunkásképző iskolákba.-Hányán dolgoznak az is­kolában?-Tizenhárom főállású peda­gógus és egy félállású rajz sza­kos kolléganő jár ki Salgótar­jánból tanítani. Elég sok a be­járó tanár, de ez különösebb gondot nem okoz, mivel jó a buszközlekedés. Két napközis csoportunk működik. Hat­van-hatvanöt napközisre főz három konyhai dolgozó, de az intézményben dolgozó tanárok, alkalmazottak is itt étkeznek. Összesen 24 felnőttel dolgozik az iskola.- Ön hogy értékeli A Salgótarjáni Acélárugyár Rt. kisterenyei feldolgozó üzemé­ben nyereséges tevékenységet folytatnak. Az úgynevezett As- con görgős szállítópálya rend­szerek legyártásának, kiszállí­a pedagógusok munkáját?- Jól képzettek, szívügyük­nek tekintik a tanítást, az okta­tást. A kiírt versenyekre bene­veznek, már csak azért is, hogy összemérjék a tudást más isko­lákkal. Őt tanuló jutott be a megyei képességfejlesztő for­dulóra. Megállták a helyüket.-A diákönkormányzat és az iskolaszék miként segíti a pedagógusok munkáját?- Két éve működik a diákön­kormányzat. Rendszeresen tar­tanak ülést és nagyon élvezik, hogy véleményt mondhatnak, aktívan benne lehetnek az is­kola életében. Az iskolaszék idén januárban jött létre. A há­zirend betartásában egyönte­tűen foglalt állást.- Távlati tervek?- Várjuk, hogyan sikerül majd bevezetni a nemzeti alap­tantervet. Ha kitolódik tizenhat évre az iskolai kötelezettség, akkor az intézményt két tante­remmel kell majd bővítenünk. Gazdasszony vagy gazdakép­zést szeretnénk megvalósítani. Ezenkívül intenzív idegen nyelvi oktatást is tervezünk.-Úgy tudom, hogy van az iskolának valamilyen alapít­ványa.- Igen, tavaly nyáron hoztuk létre a Mátraterenyei Gyereke­kért Alapítványt, melynek a célja a hátrányos helyzetű, il­letve valamilyen téren kiemel­kedő tanulók segítése. A falu lakossága részéről nagyobb anyagi támogatásra számítot­tam. Sajnos, hogy egyre jobban szaporodnak az olyan családok, az olyan gyerekek, akiknek se­gíteni kell. Az alapítvány jelen­legi vagyona 140 ezer forint. Ebből a kosárlabdások kaptak egy-egy melegítőt. Ezzel jutal­maztuk a sportban kiemelkedő tanulókat. - cserhalmi ­tásának időarányos részét a megrendelők számára - főleg Szlovákiába - már teljesítették, így az eredeti tervhez képest húsz-huszonöt százalékkal na­gyobb árbevétel várható. Boros Bélánét keresem. Szíve­sen igazítanak útba az utcán játszadozó gyerekek. - Ahol a sok virág, ott lakik a tanár néni - mutatnak egy közelben lévő házra. Alacsony, mosoly­gós hölgy nyit ajtót.- 1957-ben születtem Pász- tón. Szüleim pedagógusok. Amióta emlékszem mindig ta­nító szerettem volna lenni. Nagyszüleim, szüleim termé­szetszeretete nagy hatást gya­korolt rám. így határoztam el, hogy biológiatanár leszek. A főiskolán szakdolgozatom már környezetvédelemmel foglal­kozott. Hét éve vezetek ökoló­giai szakkört a munkahelye­men, a Bartók Béla Általános Iskolában, ahol én is végeztem tanulmányaimat. Három éve kértek föl a Bátonyterenyei Vá­rosvédő Egyesület alelnöki tisztségére, amit örömmel fo­gadtam el.- Bemutatná az egyesület tevékenységét?-Feladatunknak tekintjük a tisztaság megteremtését. Nagy figyelmet fordítunk a városban található értékek felkutatására, megőrzésére. Fontos teendőnk a környezetvédelmi nevelés se­gítése. Szeretnénk, ha a város­védő egyesület munkájába mind több intézmény és ma­gánszemély bekapcsolódna. Sajnos, ilyen kevés pénzzel gazdálkodva ezen a területen még azoknak az embereknek is nehéz eredményeket felmu­tatni, akik mély elhivatottságot éreznek városuk és a környeze­tük iránt.-Éves programunkat főként a gyerekekre építettük. Már ha­gyomány, hogy a Föld napja alkalmából rendezett vetélke­dőkön az egyesület ajándékait kapják a diákok. Szorospatakon évente rendezünk környezetvé­delmi tábort. Az egyesület munkáját támogatja az Ady Endre Művelődési Központ is.- Elégedett?- Nem lehetek. A környezet­védelemnek sokkal nagyobb hangsúlyt és megbecsülést kell kapnia ahhoz, hogy megváltoz­hasson az embereknek a termé­szethez, környezethez való vi­szonya. (-s-é) Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Mátramindszent. A Mátragyöngye Mezőgazda- sági Szövetkezet közel 2300 hektár földterületen gazdál­kodik. Az előállított takar­mányterményének java ré­szét, az átlagosan 800 szarvasmarha etetésére for­dítják. A napi tejhozam öte­zer liter körül mozog. Kisterenye. A Kossuth Lajos Általános Iskolában a végzettek szeptembertől helyben tanulhatnak tovább. A lányok gyors- és gépírás­ból szakmunkás-bizonyít­ványt szerezhetnek. A fiúk pedig gazdászok, s szociális gondozók lehetnek. Mátranovák. A leg­utóbbi képviselő-testületi ülésen úgy döntöttek, hogy valamennyi iskoláskorú gyermeknek a tankönyveket az önkormányzat vásárolja meg és differenciáltan isko­lakezdési támogatásban ré­szesíti a családokat az álta­lános, a középiskolai- és a felsőfokú oktatási intézmé­nyekben tanuló diákok után. Dorogháza. Elkészült a vízhálózat gerincvezetéké­nek kiépítése. A község új­telepi részén már megkezd­ték a lakások vízbekötését. A vízellátás beindítása a nyár folyamán várható. Mátraverebély. Befe­jező szakaszában tart az is­kolai tornacsarnok építése, amelyre pályázat útján nyer­tek támogatást. Az új léte­sítmény - átadását augusz­tusban tervezik -, nemcsak az általános iskolai tanulók testnevelésére ad módot, hanem a település kulturális és sportrendezvényeire is jó lehetőséget biztosít. Az oldalt szerkesztette Tanka László Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke Ascon görgős szállítópályák Vieszt Rezső a félcolos lánckerék profilozását készíti Titokban szoláriumoznak Bátonyterenyén a Mátra-la- kótelepen barangolva, egy táblára lettem figyelmes. Szo­láriumozást hirdetett. Most, amikor a nyári kánikulában, az ózonlyuk okozta káros napsugárzástól kell óvakodni, kíváncsi lettem, hogy miként megy a szolárium. Csengetésemre László Endre nyitott ajtót, aki el­mondta, hogy ő itt csak besegít az édesanyjának, mert külön­ben a zeneiskolában tanít, de nagyon szívesen válaszol a kérdésekre.- Mióta működik ez a vál­lalkozás?- Körülbelül másfél éve. Gyakorlatilag a kényszer szülte. Itt állt ez a lakás üresen, és gondolkodtunk rajta, hogy mit csináljunk, hogy ne romol­jon lakatlanul az állaga. Ez a szolárium nem túl nagy szakér­telmet igényel, befektetést vi­szont annál inkább.-Ez a jelenlegi gép már a második. Az első gépnél is a minőségre törekedtünk. Azt, hogy mitől nagy vagy kicsi egy szolárium, azt a csövek száma határozza meg. Vannak a test és az arc bamítására szolgáló csö­vek. Ezek a „szendvicságyak” már most egyre jobban elter­jednek. A régi hagyományos gépnél két téglatestet egymásra zártak, és az emberi test két ol­dalán fehér csík maradt, nem tudott lebarnulni. A „szendvi­cságyak” a testformát követik és tökéletesen, egyenletesen barnítanak mindenhol.-Járnak-e nyáron szolári­umba?-A tavaszi időszak a szolá­rium-idény, amikor a hölgyek­ről lekerülnek a téli öltözékek. Érdekes, hogy azok a nők ve­szik igénybe, akik dolgoznak, és nem érnek rá kifeküdni a napra napozni órák hosszat. Mindenki szeretne barna lenni, de az ózonlyuk miatt keveseb­ben mernek kifeküdni a napra. Ami egyébként most már az orvosok szerint is veszélyes. A szoláriumban mégiscsak kel­lemesebben le lehet bámulni, mindenféle veszély nélkül 15 percet könnyebben ki lehet bírni, mint órákat a tűző napon eltölteni. Van egy másik oka is, amiért az emberek felkeresik a szolá­riumot - tudtam meg László Endrétől. - A zsíros bőrre, és az arcon található úgynevezett „mitesszerekre” és pattaná­sokra is jótékony hatással van a napfürdőzés. Karban lehet vele tartani a bőrtípusokat. A vissza­térő vendégeik nagyon meg vannak elégedve vele és már el lehet mondani, hogy másfél év alatt kialakult a törzsközönség. A nyitva tartást úgy oldották meg, hogy egész nap jöhetnek a bámulni vágyók. így nincs sér­tődés és megmarad a vendég­kör. _-Érdekes, hogy a hölgyek zöme titokban jár szoláriu­mozni. Az első három alka­lommal nem is derül ki, de a negyediknél már szemmel lát­ható az eredmény, és ilyenkor már nem lehet eltitkolni a férj elől. Amikor aztán kiderül, hogy a bérlet már ki van fi­zetve, akkor aztán a férj is áldá­sát adja a dologra.- Próbálunk olcsók maradni, mert egy háziasszonynak az élelmet meg kell venni, de a szolárium luxusnak számít és ha drága, akkor egyszerűen nem jönnek be az emberek.- Van-e konkurencia?-Igen, összesen három szo­lárium működik Nagybátony- ban. Azt mindenesetre elmond­hatom, hogy talán a megyében nekünk van a legkorszerűbb gépünk. Mi egy idő után újítot­tunk, fejlesztettünk. Remélem, hogy most, hogy belépett a harmadik szolárium, így a ven­dégek minél jobb kiszolgálása lesz a cél, és nem a konkurenciaharc - mondta bú­csúzóul László Endre. i. a. ROMÁNKORI MŰEMLÉK. A mátraverebélyi római ka­tolikus templom épületét Verebi Péter erdélyi alvajda bő­vítette háromhajós templommá. Megyénkben egyedül­álló az építtető 1403-ból való gótikus sírköve.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents