Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-21 / 170. szám

4. oldal Gazdaság 1994. július 21., csütörtö Pásztor Zoltán az MCG Kft. irodavezetője (Fotó: Kaposi Tamás) Westel 900 GSM, ha elnémul Csökkenő jövedelmek, növekvő fogyasztás A közelmúlban történ az eset. Egy hiszékeny vállalkozó egyik nap reggelén rádiótelefont vá­sárolt. Kézalól. De nem is egyet, hanem hármat. Az biz­nisz bombaüzletnek indult, hi­szen jócskán a hivatalos áron alul jutott hozzá a készülékek­hez. Hármat egycsapásra, ilyen olcsón, ennek a csábításnak nem lehetett ellenállni. A telefonokat használni is tudta - egészen egy napig. Ak­kor azonban mind a három el­némult. Talán elromlottak? Irány a Westel 900 GSM ügy­félszolgálata, ahol az Eurofon kártyát vásárolta. A meglepetés akkor érte igazán, amikor kö­zölték vele, hogy két nappal ko­rábban ellopott telefonokat vett, és nagyon sajnálják, de kényte­lenek voltak kizárni ezeket a készülékeket a nemzetközi GSM-hálózatból. A közelmúltban adtuk hírül mi is, hogy immáron nemcsak a fővárosban, hanem az Ml-es, az M7-es autópálya mentén, a Balatonnál és a megyeszékhe­lyeken is él a Westel 900. Az új mobiltelefon előnyeit latol­gatva sokan kacsingatnak egy ilyen telefonra, s bizony nem kevesen az olcsóbbnak Ígér­kező magánimportot vagy a ha­zai utcai kereskedéseket vá­lasztják. Aztán a telefon birto­kában a Westwl 900-al kötnek szolgáltatási szerződést, itt jut­nak hozzá az előfizetői kártyá­hoz. A mobiltelefon megvétele­kor kell tehát elővigyázatosnak lenni, s legjobb ezt az itthoni ki­jelölt üzletekben, a hivatalos kereskedőknél lebonyolítani. Az ellopott, vagy elvesztett ké­szülékeket - akár Magyarorszá­gon vagy külföldön - letiltják, s ettől kezdve semmilyen kártyá­val, semelyik hálózaton nem működik. Ezt a tulajdonos kér­heti, hivatkozva az tizenötje­gyű, úgynevezett IME1 illetve CEPT számra. Sőt a készülék akkor sem használható, ha nem rendelkezik érvényes típusen­gedéllyel, mivel elavult, ré­gebbi gyártmány. Az MNB külföldi érdekeltségű kötvény­kibocsátásai 1990-1994-ben A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt négy és fél esztendő során összesen 8,5 milliárd dollár értékben hozott for­galomba kötvényeket kül­földi pénzpiacokon. A bank 1993-ban volt a legaktívabb, a múlt esztendő során ugyanis a teljes kibo­csátás összege 4,5 milliárd dollár volt. Az idén kötvényekből már 1,5 milliárd dolláros hi­telhez jutott a jegybank, 1992- ben az így nyert köl­csön összege 900 millió dol­lár volt, s az 1990. évi kibo­csátásokból 1,5 milliárd dol­láros forráshoz jutott az or­szág. Mindezt az MNB közel­múltban elkészített összesí­tése állapítja meg. Ebben az időszakban az MNB egyaránt aktív volt a német és a japán pénzpia­con. Összesen 10 alkalom­mal jelent meg márkaköt­vénnyel és ugyancsak 10 al­kalommal jenben forga­lomba hozott papírral. A jenkötvényeknél az egy alkalommal kibocsátott mennyiség fokozatosan emelkedett, 1991-ben 10 milliárd jen körül alakult, majd az utolsó másfél évben általában 50 milliárd jenes csomagokkal lépett a piacra a központi jegybank. Hason­lóan alakultak a márkaköt­vények is. A kezdeti 200 milliós kibocsátás egymilli- árdra növekedett. Tavaly és az idén három alkalommal hozott forga­lomba egymilliárdos már- kakötvény-csomagokat a jegybank. Az MNB aktív volt a schillingpiacon is. Ebben az időszakban összesen öt schillingkötvénnyel jelent meg. Az európai és a tenge­rentúli piacok mellett sike­rült kötvényt kibocsátani a Magyar Nemzeti Banknak az Egyesült Államokban is. A bankers Trust 1991-ben 100 millió dolláros, 1993- ban 150 millió dollá­ros csomagot hozott forga­lomba. Még ebben az évben a Sa­lomon Brothers és a Mor­gan Stanley ugyancsak meg­jelent az MNB megbízásá­ból 200-200 millió dolláros kötvénycsomaggal. A felsoroltakon kívül az MNB fontban, francia frankban, spanyol pesetá­ban, luxemburgi frankban és ECU-ben is hozott forga­lomba papírokat. Magyarország bruttó hazai terméke 1993-ban 3502,6 mil­liárd forint volt - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal je­lentéséből. Ez az összeg egy főre vetítve 340 ezer forintot, az MNB évi átlagos valutaárfo­lyamán számítva 3700 dollárt jelent. A gazdaság teljesítmé­nye 2,3 százalékkal csökkent, ami elsősorban a negatív külke­reskedelmi mérleggel magya­rázható. A KSH adatai szerint az import 19 százalékos növe­kedése nagy mértékben megha­ladta az export 12 százalékos csökkenését. Az államháztartás legnagyobb fogyasztási célú kiadása a 100 millió forintot meghaladó orosz haditechnikai szállítások kiegyenlítése volt. Stagnált a beruházások mér­téke; a feldolgozóiparban és a kereskedelemben is csak 1-2 százalékos volt a növekedés. Az elmúlt évben a belföldi fo­gyasztás - a csökkenő termelés November 30-áig kapott határ­időt az Országgyűlés, hogy az Alkotmánybíróság határozata értelmében kiküszöbölje a szö­vetkezeti, illetve átmeneti tör­vény azon rendelkezéseit, ame­lyek lehetővé tették természet- védelem alá eső területek ma­gánkézbe adását is. Nem való­színű, hogy az alapvetően a Környezetvédelmi és Terület- fejlesztési Minisztérium által forszírozott és vele szemben a Földművelésügyi Miniszté­rium, valamint az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hi­vatal között zajló csaknem két­éves vitát ez a határozat min­denki megnyugtatására lezárja. A vita lényege, hogy vissza­menőleges hatállyal meg kell semmisíteni azokat a jogszabá­lyokat, amelyek lehetővé tették, hogy a szövetkezeti és kárpót­lási törvények végrehajtása so­rán főként erdőterületek kerül­jenek magánkézbe. Ezek ter­mészetvédelme nem biztosított. Nagyon leegyszerűsítve, még­iscsak célszerűbb ezeket a terü­leteket állami kézben hagyni, biztos, ami biztos alapon - de­rűi ki az Alkotmánybíróság ha­tározatának indoklásából. A kárpótlási földkijelölé- sek-árverések, a szövetkezeti vagyonnevesítések során több százezerre tehető azok száma, akik ilyen területeken szereztek földtulajdont. Az inkriminált paragrafusok visszamenőleges hatályon kívül helyezése egy­szerű jogtechnikai lépés, ám a tulajdonosok kártalanítása ko­moly főfájást okozhat. Ez ugyanis, a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, csak ellenére - emelkedett. Enne: következtében mintegy 2 száza lékkai csökkent a l’elhalmozá sok aránya. Anövekvő fogyasztás nine összhangban azzal, hogy a ház tartások jövedelme az 0992-e 2 százalék után tavaly 6 száza lékkai csökkent. Le g nagy obi mértékben a bérek és a kerese tek estek vissza, a csökkené. több mint 8 százalékos volt. P csökkenő jövedelmek és a nö vekvő fogyasztás eredménye ként nagy mértékben - közel í felére - esett a lakossági meg­takarítások szintje. Az ipar termelői árai 1994 májusában 10 százalékkal ha ladták meg az egy évvel koráb­bit. Az építőipar esetéber ugyanez a mutató 12,5, a me­zőgazdaságban pedig 28,7 szá­zalékos. Igaz viszont, hogy a gyümölcsöknél 24,2 százalékos árcsökkenést kellett elköny­velni. azonnali és teljes kártalanítás mellett történhet. Józan becslé­sek szerint az erre fordítandó összeg mintegy 11 milliárd fo­rintra rúg, és hiába érvel a Természetvédelmi Hivatal el­nöke, hogy a vagyonpolitikai irányelvekben a privatizációs bevételek ezt lehetővé teszik, ha egyszer a privatizációs bevé­telek még a 10 milliárd forintot sem érik el. Kétségkívül patt­helyzet ez, mert az összeget a tárcának kell kigazdálkodnia. De maradjunk csak a jogsza­bályoknál, ugyanis az Alkot­mánybíróság többségi á^s- pontja mellett két alkotmány- bíró, dr. Adám Antal és dr. Ter- tyánszky Ödön a többségi hatá­rozattal ellentétes véleményét fogalmazta meg. Az alkot­mánybírák véleménye szerint nem igazolható általánosság­ban, hogy az állam más szemé­lyeknél gondosabb tulajdonosa lenne a természetvédelmi terü­leteknek. Mi több, az elbírált esetben lényeges, hogy az erdő nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodás tárgya is. Szigorú szabályok vannak arra, hogy*az erdő tulajdonosa mire jogosult, illetve mire kötelezett. A vizsgált körben nincs iga­zolva, hogy az erdők védelme kizárólag állami tulajdonban, avagy a jogi védelmi szint eme­lésére irányuló újabb szabályo­zással valósítható meg. Ezt tá­masztja alá Dauner Márton, az FM erdészeti hivatalának veze­tője is, aki elmondta; tavaly kö­zel 40 millió forintot fizettek be büntetésként a különböző gaz­dálkodószervezetek az orszá­gos Erdészeti Alapba. Hogyan viselkedjünk a próbaidő alatt? - néhány javaslat új munkatársaknak Ma általában először próbaidőre veszik fel az új munkatársakat, ami az esetleg huzamosabb ideje munka nélkül élőket elbizonytalanítja, íme, néhány javaslat ezzel kapcsolatban. Ér­demes megszívlelni! Alapvető feltétel, hogy legyen önbizalma! Ne induljon pesszimistán az új munkahelyére! S félelme akkor se látsszon meg önön, ha előző­leg leendő kollégái mindenfajta rémségekkel tömték teli a fejét. Mindenből csak egy dolgot szűrjön le: jó lesz ébernek lenni. Bízzon magában: végtére is sok jelentkezőből éppen önt választották ki! Kérdezzen a munkahelyén, ha esetleg nem ért valamit, de arra nagyon ügyeljen, hogy ne járassa le magát „tudatlanságával”. Ahárhogy is tart tőle, hogy nem hosszabbít­ják meg munkaviszonyát a próbaidő lejártával, ne csupán saját feladatával foglalkozzon. Le­gyen közösségi szellemű és segítőkész, de pletykákba ne keveredjen. Akkor is maradjon szerény és szolid, ha úgy érzi, ön alatt már szilárd a szék! Ne engedje, hogy a régi munkatársak önre „szálljanak”. Vannak, akik túlságos érdeklődé­sükkel, állandó fontoskodásukkal szeretik le­támadni a gyanútlanokat. Ha új javaslata van, azt nem feltétlenül ön­nek, a legújabb munkatársnak kell előterjesz­teni. Kerülje még a látszatát is annak, hogy át akarja venni a hatalmat, és már most, zöldfülű­ként, vezetői ambíciói vannak. Ez a magatartása nem kerülné el a főnökök figyelmét, akik a fontoskodókat szeretik „la­pátra” tenni. Nem várják meg, amíg valaki más beleül a székükbe. Akkor se dolgozza magát agyon, ha tart a felmondástól! Időnként megteheti, hogy egész nap végig „gürizik”, de ne mondjon le minden­nap például az ebédszünetről. Ebből egyesek azt a téves következtetést vonhatnák le„ hogy ön mindenki helyett húzza az igát, és ki lehet használni. Ügyeljen rá, hogy ne telefonáljon sokat, s főleg ne terejegesse ki legbelsőbb ügyeit. Persze nagyon sok okos és hasznos tanácsot lehetne még adni, de ne feledjük: a legfonto­sabb a gondos és pontos munkavégzés. Nem csupán a próbaidő alatt, hanem a későbbi hóna­pokban és években is. Erdőtulajdonosok kártérítésére: 11 milliárd A magas kamatlábak miatt nagyon sok hitelüzlet meghiúsul a megyében Az OTP és Kereskedelmi Bank Rt. Nógrád Megyei Igazgatósá­gának tevékenységében egyre nagyobb szerepet kap a vállalko­zói hitellehetőségek bővítése, kínálata. Ennek ismeretében arra kértem Dombos Jenőt, az OTP megyei igazgatóságának igazga­tóhelyettesét, hogy válaszoljon a vállalkozásokat igen érzéke­nyen érintő kérdéseimre.- Egy vállalkozó önöknél milyen hitelekhez juthat?-A kereskedelmi piaci ka­matozásúval kezdem. Akik ná­lunk vezetik a folyószámláju­kat, azoknak nagyobb az esé­lyük, hogy ehhez a hitelhez jut­nak, mivel kisebb a kockáza­tunk, jobban meg tudjuk ítélni a hitelt kérő fizetőkészségét és képességét.- Mi az ára a kölcsönnek?- Az egy éven belüli futam­időnél 27 százalék kamat, plusz két százalék kezelési köitség, az éven túlinál pedig 28 plusz két százalék.- Ez nem olcsó. Milyen az érdeklődés iránta?- A jó üzleti terveket tartal­mazó hitelkérelmeket befogad­juk, amennyiben megvannak a szükséges biztosítékok. Egyéb­ként minden jogos igényt telje­síteni tudunk, akár százmilliós nagyságrendben. Érdeklődés van, de a magas kamatláb miatt nagyon sok üzlet meghiúsul.- Mi szerepel még hitelkí­nálati palettájukon?- A japán és német Start-hi­tel. Befogadása szünetel, újabb kihelyezésekre várhatóan ősz­szel lesz lehetőség.- A vállalkozók korábban sem szimpatizáltak a világ­banki hitelekkel.- E konstrukció integrált népgazdasági tevékenységre, iparszerkezet-átalakításra, ter­mékpiac fejlesztésre, EBRD fi­nanszírozására vonatkozik. A szigorú előírások miatt nem nagyon keresik. Kamatkondí­ciója hasonló a piaci kereske­delmi kamatozású hitelhez. En­nek ellenére a megyében töb­ben vállalták a szigorú köve­telményeket.- A célhitelek tekintetében mi a helyzet?- Egzisztencia-, reorganizá­ciós és felszámolási hitelhez lehet jutni. A kedvező visszafi­zetési kötelezettség - futamidő és a lényegesen jobb kamat- kondíció: 7, 10, 18 százalék - miatt nagy az érdeklődés. Az igények befogadását forráshi­ány - pénz - jelenleg nem aka­dályozza. Az előbbieken kívül, a nagy» forgalmat lebonyolító számlavezetettjeinknek ked­vező folyószámlahitelt tudunk Dombos Jenó', az OTP megyei igazgatóhelyettese nyújtani. Foglalkozunk még a követelések megvásárlásával is.- Milyen az adósok fizetési készsége, képessége? — Mivel csak azoknak folyó­sítunk hiteleket, akik követel­ményeinknek megfelelnek, a visszafizetési fegyelem erősö­dött.- Kik szerepelnek az úgy­nevezett feketelistán?- Nincsenek listáink, azok a végrehajtás, a csőd, felszámo­lás alatt álló egyéni, társas vál­lalkozások, amelyekről tudo­mást szerzünk, ne próbálkozza­nak hitel felvételével. Sok a ki­sebb összeget képviselő prob­lémás kintlévőségünk.- Egyes vélemények szerint a kereskedelmi bankok teszik tönkre a vállalkozásokat az igen magas kamatlábakkal. Egyet ért-e ezzel?- A kamatlábak alakulását nem mi határozzuk meg köz­vetlenül, vagyis kényszerpá­lyán mozgunk. Magas az inflá­ció. Tehát, nem mi vagyunk az okai a gazdaság mai nehéz ál­lapotának.- A Magyar Nemzeti Bank alapkamat emelése milyen módon sújtja a vállalkozókat?-A betétesek számára ked­vező, a hitelkihelyezéseknél vi­szont egyértelmű pozíciórom­lást okoz. Június elsejétől mi is egy százalékkal emeltük a hi­telkamatot.- Egy jó üzleti terv után, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a vállalkozó a kért hitel­hez jusson?- Nem teszünk különbséget a vállalkozások között, szeret­nénk mindenkinek hitelt nyúj­tani, akik megfelelnek a min­denkori követelményeknek. Igyekszünk gyorsabban és ru­galmasabban dönteni. Ennek idejét az ügyfél szabja meg. Ha minden dokumentum, ügyirat birtokában van, akkor egy hé­ten belül határozunk kérelmé­nek a sorsáról. Venesz Károly

Next

/
Thumbnails
Contents