Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-16-17 / 166. szám

8. oldal

Hétvégi Magazin • Elet - Képek

1994. július 16-17., szombat - vasárnap

GERGELY ISTVÁN MÉRNÖK-TANÁR EMLÉKEZÉSE A HOLDRA SZÁLLÁS NEGYEDSZÁZADOS ESEMÉNYÉRE

Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiség számára

Az emberiség régi vágya a Holdra szállás. A híres francia regényíró, a népszerűsége folytán szinte magyarrá lett Verne Gyula is elképzelte. A fantázia 1969. július 20-án valósággá vált. 21 óra 18 perckor a Holdkomp leereszkedett a vágyott égitestre, s másnap 3 óra 56 perckor Neil Armstrong elsőként a világon kilépett a Holdra. Mintegy 20 perccel később követte őt Edwin Aldrin. Megállapították, hogy a felszínt néhány centiméter vastagságban por borítja, két televíziós kamerával felvételeket készítettek, talajmintákat vettek, öt érmet helyeztek el az elhunyt űrhajósok emlékére és más feladatokat hajtottak végre. Harmadik társuk, Michael Collins közben az anyaűrhajóval keringett, és a Holdat fényképezte. Az Apolló-11 sikerrel teljesítette küldetését.

A máig páratlan eseményt Gergely István mérnök-tanárral idézzük fel.

Elektronikát tanít a salgótarjáni ipari szakmunkás- képzőben. Az űrkutatással még villamosmérnök korában kezdett foglalkozni. Érdekelte őt az új és a technika, mindezt együtt ezen a területen találta meg. Tudását továbbadta. TIT-előadásokat tartott az üzemekben, a közművelődési intézményekben, a megyei művelődési központ űrkutatási kiállításához készített anyagokat. Akkoriban szinte egész életét az űrhajózás töltötte ki. Az első Szputnyik fellövésekor közép- iskolás, a világ első kozmonautája, Jurij Gagarin 1961. április 12-i űrrepülésekor egyetemista. Önironikusan gyermekkori betegségének nevezi érdeklődését.- Mennyire érte meglepetésként a Holdra szállás híre?- Vártuk már. 1968-ban meg kellett volna a tervek szerint történnie. Tehát nem volt meglepetés, ám a tény mégis annak hatott. Hiszen számos ok miatt meghiúsulhatott volna. Mint ahogyan a program halasztódott is. Például korábban három pilóta benne égett a kabinban, három oxigénpalack pedig felrobbant.- Emlékezetem szerint a kettéosztott világ nagy versenyfutása zajlott a hatvanas években a Holdra szállásért. A győzelem a propaganda szerint a másik fensőbbségét is bizonyította volna?- A nagy versenyfutást az első Szputnyik fellövése indította el. Ugyanis senki sem akarta elhinni, hogy a szovjetek erre képesek. Gagarin űrrepülése olaj volt a tűzre. Az amerikaiak gondját az jelentette, hogy nem rendelkeztek megfelelő rakétával. A lemaradást be akarták pótolni. Két dologban kellett a szovjetek fölé kerülniük. Először technikailag. Ez volt a Satum rakéta, amely technikai bravúr. A másik: olyanra kell vállalkozni, amely az embereket megfogja. Ez a Holdra lépés volt. Sokan nem tudják, hogy a tervet már Gagarin űrrepülése előtt kidolgozták, noha az Ap- olló-programot csak május végén fogadta el a szenátus, Kennedy elnök javaslatára. A pénzt oda adta rá az amerikai nép. A végén majdnem 40 milliárd dollárba került.- Érthető az áldozat, hiszen az Apolló-program kihatott a hétköznapi életre is.

Satum hordozórakéta:

a Hold-repülés végrehajtásához fejlesztették ki- Valóban, ez forradalmat hozott sok másban is, például a pedagógiában. Ez után másképpen kell tanítani, másképpen kell megközelíteni. Üj irányzatok születtek.- Az előnyben lévő szovjetek végül miben maradtak le?- Az elektronikában. Az amerikaiak kiépítették a földi megfigyelő bázist, így figyelni tudták a szovjet kísérleteket. Észrevették, hogy az űrhajók nem szabályos pályát írnak le, „bukdácsolnak” az útjukon. A fenti eredményeket, tapasztalatokat le kell juttatni a Földre. Ehhez bonyolult elektronika kell. Felfedezték a mikroprocesszorokat, amelyek a számítógépiekig vezettek el. Mindez óriási lökést adott a fejlődésnek. E találmány tette lehetővé, hogy olyan komplex elektronikai rendszert készítsenek, amellyel megvalósítható a Holdra szállás. Az amerikaiak aztán a mikroelektronikával tudták lecsökkenteni úgy a méreteket, hogy maradt hely az embernek és a tudományos berendezésnek. De még így is hatalmas rakétát kellett építeniük.-E hatalmi vetélkedés túlmutat önmagán, az emberiséget gazdagítja...- Ha csak erkölcsi haszonról volna szó, akkor erre a verseny- futásra nem kerül sor. Amit a programban kifejlesztettek, annak nagy része átkerülhetett a polgári életbe, a vállalkozói szférába, és egy csomó tapasztalatot hasznosított a haditechnika. Úgy mondtuk akkoriban, hogy űrkutatás és haditechnika egymástól nem választható el. Ennek tudományos haszna van, és nem egy népnek, hanem az egész emberiségnek. Rengeteg új felfedezéshez jutottunk, óriási technikai fejlődést értünk el a Holdra szállás programjával.- Miért van most „csend” a Hold-vállalkozások körül?-Megmagyarázza az előző leszállás: olyan túl sok keresnivalónk ugyanis ott nincs. Persze kutatnivalónk lenne, de hatalmasak a költségek, és veszélyes vállalkozás. Úgy néz ki, hogy a következő nagy utazás

Ma is átszellemültem mesél

Neil Armstrong elsőként lépett a Holdra, Edwin Aldrin a másodikként, miközben Michael Collins az anyaú'rhajót vezette

2000 környékén a Marsra szállás lesz. Ebben a Holdnak már szerepe lehet. El tudom képzelni, mint megfigyelőbázist. Ma egyébként még az „apró” munka folyik, az adatok feldolgozása.- A szóban forgó tudományos tettről ön rengeteg ismeretterjesztő előadást tartott. Hogyan fogadták szavait az emberek?- Rendkívül érdekelte őket a téma. Akadt azért, aki nem hitte el a tényt. Az egyik falusi emberke kerek perec kijelentette, ha ez igaz, és a Föld forog, akkor az ő földbe ásott lábának magától ki kellene fordulnia onnan. Az ilyen gondolkodású embernek nehéz volt a témáról beszélni,. de azért egészében eredményesen tevékenykedtünk. Persze ma is vannak emberek, akik nem tudják felfogni, annyira távol vannak a technikától. Ehhez, illetve a tudományhoz mindenkinek hozzá kell nőni.-Természetesen ugyanez vonatkozik a hatalomra is. Hozzá tudott nőni, vagyis félre tudta-e tenni presztízsérdekeit?- A korszak jellemzője, hogy amikor az űrhajózásról beszéltünk, akkor párhuzamosan kellett felsorakoztatni az eredményeket. Nem szükségeltetett

túlságosan kozmetikázni, mert amit a szovjetek elértek, az nagy eredmény volt, nem kellett szégyenkezni. Ugyanakkor tisztában voltak azzal, amit az

Az Apolló űrrepülés 39 éves parancsnokának első lépései a Holdon. Utána egyetemi tanár lett

amerikaiak elterveztek, azt ők nem tudják megcsinálni. Amikor az amerikaiak leszálltak, a Hold körül ott cikázott egy szovjet automata. Ez zavaró repülés volt, politikai húzás, s megpróbálták csökkenteni a jelentőségét. Előfordult velem, hogy egyik előadásomat egy „megfigyelő” félbe szakította, amikor az amerikai tervekről beszéltem. Ezek szakfolyóiratokban jelentek meg, de úgy tűnt, hogy ezeket az információkat az ember csak eredeti forrásból tudhatja. Ők így feltételezték. Ezért rámállítottak egy embert. Szerveztek nekem egy mondvacsinált budapesti utat, hátha bemegyek az amerikai követségre. Ha ezt megteszem - s könnyen tehettem volna, mert nagyon kínálták ott a prospektusaikat -, akkor nekem végem. Ez beletartozott az akkori életbe. Meg kellett gondolni, mit mond az ember. Én soha nem mondtam olyant, ami nem volt tudományosan megalapozott.- Összegezve az eddigieket, hogyan értékeli a Holdra szállást?- Az emberiség történetében voltak nagy pillanatok. Például Amerika felfedezése, az első Szputnyik fellövése, Gagarin űrrepülése. A Holdra szállás ebbe a vonulatba tartozik. Nagyon találó Neil Armst- rongnak, az első Holdra lépő embernek a mondata: „Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiség számára."

Sulyok László

Nemzetközi muzsikustábor nyílik Balassagyarmaton

Mindent ráfoghatunk a balassagyarmati Rózsavölgyi Márk Zeneiskola igazgatójára, csak azt nem, hogy nem szervez elég programot. Mi több, néha már azt érzi az ember, képtelen nyomon követni az eseményeket. Nem mintha ez baj lenne. Itt a nyár, szünet egy szál se. Ember Csaba igazgató vázolja a közeli múltat, és a leendő eseményeket is ismerteti.-Igazgató úr, sok mindenről lemaradtam?- Szinte mindenről.

Mozgalmas napok és hetek- Csupán egypár hétre tekintsünk vissza!- A városi fúvózenekar búcsúkoncertet adott, majd elmentek a németországi Heimenk- chenbe, egy fesztivára.- Meglepődnék, ha csupán ez az egy esemény lett volna az elmúlt hetekben.- Dehogy, csak nem akarom felsorolni mindegyiket. Még azt azonban megemlíteném, hogy a kamaraegyüttes a pedagógusnapon Szirákon szerepelt. És lezajlottak a zeneiskolai vizsgák is, meg a felvételik.- Csökkent az érdeklődés a zene iránt?- Inkább egyre növekszik az érdeklődés. Az más kérdés, ha néhány an rájönnek arra, hogy ehhez a pályához is nagyon sok munka kell, akkor több gyereknek elmegy a kedve.-Igaz, hogy ezer százalékkal felemelték a tandíjakat?- Ez a statisztika huncutsága. Valójában arról van szó, hogy ami eddig éves tandíj volt, az havinak minősül. A másik oldalon tudni kell azt, hogy valamikor 1958-ban állapították meg ezeket a térítési díjakat, melyek végül is hozzájárulást jelentettek. Ha arra gondolok, mennyit emelkedett az állami ráfordítások mértéke, ugyanakkor a szülők által fizetendő térítési díj a beiratkozással kapcsolatos adminisztrációs költségeket sem fedezte, emelni kellett.

Emelkednek a térítési díjak-Jó, hogy azt mondja, a statisztika huncutsága, menynyit kell fizetni egyáltalán?- A térítési díj mértéke a mindenkori bekerülési költség három-hat százaléka közötti összeg. Ez azt jelenti, hogy ha az önkormányzat megállapítja a

következő évi térítési díjakat, akkor a jeles tanulók havi száz forint tandíjat fizetnek. Hatalmas összegekről szó nincsen. Az is igaz, ahol ilyen magas a

munkanélküliség, mint mifelénk, még ez a pénz is gondot jelenthet. Nagyon remélem, az önkormányzat felhatalmazást ad arra, hogy gyakorolhatjuk azt, amire a törvény is utal: a térítési díjat a tanulmányi eredménytől és a szociális helyzettől is függően kell megállapítani. A pakliban persze az is benne van: aki rosszul tanul, az többet fizet.- Az oktatási intézményekben szünet van. Meglepődnék, ha a zeneiskolában is csönd honolna a nyáron.- Szerintem természetes, hogy a zenei élet elsősorban a zeneiskola köré szerveződik, és

ez hangvesenyekben, táborok szervezésében mutatkozik meg.-A nemzetközi muzsikustábor nemzetközileg elismert rendezvény. Azért minősítek, mert az ifjú zenebarátok nemzetközi szervezete keretében Magyar- országon mindösz- sze négy muzsikustábort rendeznek, s ennek egyike a gyarmati.

— Most rendezzük meg nyolcadik alkalommal a tábort, mely július

21-én kezdődik és

31-éig tart. Itt és most tíz nap alatt látszódik meg az egy éves előkészötő munka eredménye.-Viszonlag szerény keretek között indult a tábor.

— Negyven jelentkező volt először. A kiírásban is az szerepelt, hogy olyan amatőr muzsikusok jelentkezhetnek, akik valamilyen középiskolai diákversenyen eredményt produkáltak. A cél az volt, hogy kiemelkedő előadókkal ismerkedjenek meg.

Ezt a jelleget sikerült megőrizni. E mellé fokozatosan lopakodtak be a hivatásos muzsikusok. Eljutottunk odáig, hogy először a szakok számát kellett bővíteni, majd szerveződtek zenekarok is. Aztán jöttek a külföldiek. Ma már azon kell gondolkodni, miféle előzsűri- zést alkalmazzunk. Egyszerűen behatároltak a lehetőségeink.

Jönnek még koreaiak is-Melyek a legnépszerűbb kurzusok?- Például Falvai Sándor neve fogalom a szakmában. így aztán nem csodálkozhatunk azon, hogy a zongorakurzusra az idén jelentkeztek hallgatók Spanyolországból, Dél-Koreából, Németországból, Görögországból, Svédországból. De ugyanez jellemző az ének-, és egyéb hangszeres szakokra is.- Ilyen tábor megszervezése óriási pénzbe kerül.- Szerencsére az önkormányzat a városi, úgynevezett nagy rendezvényekre kellőképpen odafigyelt. De abba ne menjünk bele, hogy az önkormányzat egyébként a művészeti élet támogatásával elég hadilábon áll. (ádám)

Ember Csaba, a balassagyarmati zeneiskola igazgatója karmesterként is sikereket ért élt