Nógrád Megyei Hírlap, 1994. július (5. évfolyam, 153-178. szám)

1994-07-16-17 / 166. szám

1994. július 16-17., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Nyílt Tér 7. oldal QffiMtOM JÚLIUSI VENDÉGÜNK BUDAPESTEN ^MMr A poklokat járt Iggy Pop Úgy 1965 táján Amerika egyszercsak visszavág a britek csapá­sai és inváziója után. Megerősödik a Soul zene, már ott van a psychedelia, vagy például Kalifornia hangja. És Britannia nincs is mindig kész a jó válasszal. Van Beatles és van Stones, meg mások, de Jimmy Hendrixet még nem találta meg az Animals basszusgitárosa... A menők nagy összecsapá­sait, mérkőzéseit hallgatva, ál­modozva, vágyakozva, terveket szőve - és irigykedve! - Ame­rikában (is) ott vannak a kis senkik, a rajongó srácok, akik fészerekben, pincékben és ga­rázsokban próbálnak és kop- pintják („feldolgozzák”) a slá­gereket. Fellépnek mozikban, bálokon, sulibulin, hogy meg­mutassák, hogyan játsszák ők a „Moná”-t, a „Satisfaction”-!, a „Big boss man”-t vagy a „Lo- uie-louie”-t. És nyúzzák isten­untáig azt a két-három akkordot a gitáron a püfögő, zajongó do­bok előtt. Az autóváros, Detroit mellett Ann Arborban dobol az Igua­nas nevű iskolazenekarban az Osterberg tanárházaspár fia, James. Ugyanolyan garázsban gyakorló, inkább lármázó kis együttes ez is, mint amilyenek­ről az imént beszéltem, s mint az - a Prime Movers -, ame­lyikbe Jamis Osterberg „átiga­zol” egy időre. Ekkor lesz Iggy. Pop majd csak évekkel később. Boldog, mert kigyógyult az asztmából, ami egész gyermek­korát tönkretette, s mert nem őrzi állandóan valami felnőtt, aki segíthet rajta, ha rohama van. Alig várja, hogy túl legyen az érettségin, s már megy is Chicagóba, hogy néger meste­rektől - köztük Buddy Guytól - elleshesse mi is a blues, amit eddig alig ismert. Iggy 1968-ban visszatér szü­lővárosába, Ann Arborba és Scott Ashtonnal zenekart ala­kit. Scotty testvére, Ron lesz a másik gitáros, basszuson pe­dig egy Dave Alexander nevű fiatalember játszik. A nevük Könyvet írt önmagáról Psychedelic Stooges. Elkezde­nek gyakorolni, de a próbák borzalmasak, gyakran elma­radnak, mert a zenészek in­kább isznak, kábítóznak. Iggy egyelőre még fegyelmezi ma­gát, de ő sem angyal. Detroit- ban a Grand Ballroom-ban adja a zenekar az első koncert­jét. Danny Fields, az Elektra lemeztársaság menedzsere épp ott van, megtetszik neki Igy- gyék zenéje és szerződteti őket, de csak Stooges néven. Első lemezük - cím nélkül - 1969-ben jelenik meg, a má­sodik, a Fun House (Diliház), 1970-ben. Teljes a sikertelen­ség. A kritikusok nyíltan s durván megírják: ezek a fiúk nem tudnak muzsikálni, csak zajonganak. A cég felbontja a szerződést. A fegyelmezetlen­ség mindent elural: mindenki iszik és narkózik a zenekar­ban. Fellépéskor is. Gyakran a játszani tudó road-ok állnak a zenészek helyére. Iggy, mint az őrült, pusztítja magát a pub­likum előtt is: üvegcserepeken ugrál és hempereg, mindig meztelen felső testében csa­varhúzót szurkál, folyik a vére, az első sorokban ájuldo- zókat és röhögőket nagy pofo­nokkal összekeni vele... Már énekel is, de a Stooges hamarosan tökéletesen szét- züllik és örökre szétesik. Iggy elvonókúrára és ideggyógyin­tézetbe kerül. Emberi roncs. El is felejtenék, ha David Bo­wie nem sietne segítségére, aki gyógyulása után Londonba vi­szi, majd Berlinbe megy vele. Rendre szoktatja, és normális körülmények közt, barátaival s válogatott stúdiózenészekkel - de Jamis Williamson gitáros társaságában - lemezeket ké­szít vele: hol zenésztárs, hol csak producer. Martin Scorsese kis film- szerepet ad neki... Iggy akkor gyógyul meg igazán, mikor megírja első könyvét. Önma­gáról - persze -, az életre szóló nagy változásról. A címe „I need more” (Többre van szükségem), és 1993 őszén új bontóval ismét kiadták. Le­mezei közül említsük meg ta­lán ezeket: Kill City, The Idiot, Soldier, Party, TV Eye, Blah Blah Blah, vagy Ameri­can Caesar. Vass Imre MOST ITT AZ ÚJABB RÉSZ, DE TERVEZIK A MEG ÚJABBAT Drebin hadnagy nem hagyta magát A Csupasz pisztoly legújabb részében Frank Drebin had­nagy (Leslie Nielsen) nyugdí­jas háziférjként tengődik odahaza. Felesége, Jane (Pris­cilla Presley) elvégezte a jogi egyetemet, ügyvéd lett. O a családfő, s Drebin egyre in­kább úgy érzi, ha ez így megy tovább, szó szerint impotenssé válik. Hiszen Jane kérésére otthagyta hivatását, azt a munkát, amely ugyan veszé­lyekkel járt, de mégiscsak eh­hez értett a leginkább. S most, önbecsülését vesztve nem marad más számára, mint a blúzvasalás vagy a bevásár­lás. Nem is bírja sokáig, és el­vállalja, hogy titkos ügynök­ként beépül egy bűnbandába... „Ez egy nagyon valóságos emberi dráma. Akár Shakes­peare is írhatta volna” - kom­Leslie Nielsen mentálja a sztorit Nielsen, de azért ne vegyük komolyan. A komédiázás a vérében van. Pedig fiatalon eleinte csak drámákban játszott. S az igazat megvallva, hosszú időbe telt, míg felkészültnek érezte végre magát. Hiszen akárki akármit mond, mégiscsak könnyebb megríkatni a nézőket, mint megnevettetni. Ezért hiába ér­demelné meg a Csupasz Pisz­toly 33 1/3, hogy jelöljék az Oscar-díjra, a döntőbizottság tetszési listáján meglehetősen hátra szorul a vígjáték műfaja. „Egy csomó barátom, isme­rősöm telefonált, hogy ha a kö­vetkező Csupasz pisztolyt for­gatjuk, azonnal szóljak nekik. Ha úgy adódik, saját költsé­gükre utaznak ide, csak benne lehessenek a filmben. Akár a háttérben is.” Állítólag már tervezik a kö­vetkező részt. A címe: A máso­dik végső inzultus. Római harcosok csatája Diósjenőn J ócskán akadt önfeledt, vidám nézelődője an­nak a harci játék bemutatónak, melyet Diósje­nőn tartott a váci Família Gladiatúra. Nem csoda, hiszen addig jobbára csak a mozivásznon vagy a televíziók képernyőjén lehetett látni ókori páncé­lokba bújtatott harcosokat. Most azonban meg­elevenedett a régmúlt. Oroszlánrésze van ebben Végh Józsefnek, aki falujának nem egyszerűen szerelmese, hanem igazi ismerője is. O kutatta fel, hogy a település környékén járt valamikor a 170-es évtized elején Marcus Aurelius római császár, öldöklő, életha­lálharcot viva a birodalomba betörő germán ere­detű, markomann és kvád törzsekkel. Apródok sürgése érdeklődők között Barátság szövó'dik a csaták után A filozófus császárnak nevezett uralkodó, ko­rának egyik legkiválóbb férfiúja volt. Elmélkedé­seit számon tartja a világirodalom. ízig-vérig bé­keszerető ember, s a kor meg sorsa fintora, hogy élete mégis csaták sorozatában telt. A római bi­rodalmat a 2. század végén belső bajai mellett egyre sikeresebben gyengíti a külső ellenség is - a népvándorlás előhírnökei. Képriportunkkal csak részben kívántunk a nagy császárra emlékezni. Sokkal inkább az volt a szándékunk, hogy felidézzük azokat a látvá­nyos jeleneteket, amelyek olyan nagy élményt je­lentettek a diósjenői emléktábla-avató résztvevő­inek. A váciak jelmezes játéka nagyszerű ötlet. Úgy látszik, nem csak az egri nők harcosak Fotók: Gyurián Tibor Teljes díszben Két kardforgatás között kólázik a katona Diákok salgótarjáni munkahelyeken Büfében dolgozik Kaspár Paulina és Mező Noémi A nyári szünet ideje alatt üz­letekben, hivatalokban, áru­házi részlegeken diákokat lát­hatunk dolgozni. Valaki ön­szántából, pénzkereseti lehe­tőségként keres munkát, va­lakit az iskolai, kötelező nyári gyakorlat kényszerít pár hé­ten keresztül, hogy bejárjon ideiglenes munkahelyére. Ez utóbbira példa Kaspár Paulina és Mező Noémi, leendő 3. osztályosok a kereskedelmi és vendéglátóipari középisko­lában, akik a Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság büféjé­ben töltik nyári gyakorlatukat.- Mi a feladatotok itt?- Reggeli- és ebédkészítés, italmérés, kiszolgálás.- Jól érzitek magatokat?-Igen! Jó a társaság, hamar beilleszkedtünk. Már elég sok mindenkit ismerünk, bővült a baráti körünk is.- Az iskola, vagy ti válasz­tottátok ezt a helyet?- Mi akartunk ide jönni. Póli anyukája beszélte meg a dolgot Balogh Bélával, a büfé tulajdo­nosával.- Hasznosnak érzitek az it­teni munkát?- Persze. A vendéglátó isme­retek órán tanultakat itt gyakor­latban is tudjuk alkalmazni. Kákái Kornél, korábban 3. osztályos^ kereskedelmis a Pécskő Áruház papírosztályán teljesíti a szakmai gyakorlatot.- Szerinted van-e elegendő esélye a diákoknak nyári elhe­lyezkedésre?-Nem nagyon. Kevés cég­nek van rá pénze, hogy diáko­kat foglalkoztasson, és túl so­kan akarnak elhelyezkedni.- Mennyi pénzt kapsz?- 1500 Ft a munkabér a 3 hétre, plusz 900 Ft ebédjegy is jár. Ez kötelező gyakorlat, ezért kapok ilyen keveset.- Elmennél e jövőre is nyá­ron dolgozni?-Attól függ, hogy milyen munkára. Saját szakmámban, a kereskedelemben szívesen el­helyezkednék, üzletben, vagy akár élelmiszerboltban is. Akadnak persze olyanok is, akik saját akaratukból, külön­böző célok kitűzéséből adó­dóan keresnek munkát, és né- hányan közülük találnak is. Ebbe a szerencsésebb cso­portba sorolható az a lány is, aki 8-14 óráig a városházán dolgozik a nyári szünetben.- Az anyukám segített mun­kát találni. így kerültem ide. Egyébként gépjármű- és helyi­adóval foglalkozom. A közgazdasági iskolások legszívesebben bankokhoz mennének el dolgozni, hiszen ez áll legközelebb tanulmánya­ikhoz. Az OTP-nél van pénz­ügyi keret a szakmai gyakorla­tozok alkalmazására, létezik egy szerződés is a közgazda- sági és kereskedelmi szakkö­zépiskolával, mely szerint 2 hé­tig 10-20 tanulót (az idén a köl­tözés miatt csak négyet) alkal­maznak. A Magyar Hitel Bankból kérdéseimre Vincze Gyuláné válaszolt:- Hány tanulót tudnak fog­lalkoztatni? !- Korlátozott számban, 5 főt tudunk alkalmazni 2 hétig fo­lyószámla- és főkönyvi veze­tési osztályainkon. A diákok számlavezetéssel és pénztári ügyfélszolgálattal ismerked­hetnek.- Kik kerülhetnek ide?- A közgazdasági szakkö­zépiskolával kötött szerződés értelmében az iskola volt har­madikos pénzügyi hallgatókat irányít ide, nem mi válogatunk. A Budapest Bank salgótar­jáni fiókjában átlagosan 5 szakközép- és főiskolást fog­lalkoztatnak a számviteli és hi­telezési osztályokon szakmai gyakorlaton. A munkát végző diákok kö­zött van, aki élvezi munkáját, másvalaki nyűgként fogja fel. Valaki pénzzel, valaki tapaszta­lattal, valaki mindkettővel gaz­dagabb lesz. De mindannyian dolgoznak, mialatt tanulnak, tapasztalnak, pénzt keresnek. Szanyi Nóra

Next

/
Thumbnails
Contents