Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-04-05 / 130. szám

8. oldal Hétvégi Magazin • Környezetvédelem 1994. június 4—5., szombat - vasárnap Huszonkét éves a környezetvédelmi világnap A salgótarjáni szeméttelep látképe hátulról, a Ka- rancs-völgyi falvak feló'l nézve. Ezen az útvonalon közelít­hető' meg az ipolytarnóci őslelet, melyet sokan szívesen lát­nának a világörökség részeként Napjaink embere rengeteg fe­nyegetettséggel kénytelen szembenézni. Nem mintha más koruk nemzedékei nyuga­lomban élhettek volna, csak- hát mások voltak a „mére­tek”. A magfúzió, a maghasa­dás ismereteinek korában gó- lemmé növekszik a veszede­lem: a rák, az AIDS, vagy a környezeti ártalom. A pusztulás folyamatai fel­gyorsultak. Egyre többen be­tegszenek meg különféle gyó­gyíthatatlan kórban, s keserűen látjuk, hogy halat nevelő gyer­mekkori patakjainkat tönkre­tette az ipari szenny. A növény- takarót - s közvetetten más élő­lényeket is - savas esők károsí­tanak. Június 5-e környezetvédelmi világnap. Huszonkét esztendő­vel ezelőtt e napon rendezték meg Svédország fővárosában, Stockholmban az Ember és a bioszféra című környezetvé­delmi világkonferenciát, amely világnappá nyilvánította a dá­tumot. A Föld országaiban ezen a napon - vagy tájékán - ren­dezvényeken emlékeznek meg a természeti károkozásról, a le­selkedő régi és új veszélyekről, a védekezés szükségszerű ten­nivalóiról. Minden intézkedés, amely a környezeti szennyező­dés megelőzését, a természetet érő károk megszüntetését szol­gálja, a környezetvédelem foga­lomkörébe tartozik. A fejlett országok — igaz, ők említhetők a legnagyobb káro­kozók között is - súlyos millió­kat költenek rá. Rendszerint az állam, azaz az adófizető polgár pénztárcájából. Ott van miből, a szegényebb országokban ke­vésbé. A környezetvédelmi be­ruházások amúgy is jóval ma­gasabb összegeket igényelnek, mint mondjuk a termelő ipar­ágakban. A környezetvédelem ha­zánkban, ezen belül kies me­gyénkben, elsősorban a pénzte­lenség miatt, meglehetősen gyermekcipőben jár. Salgótar­ján légszennyezettsége a leg­magasabbak között van az or­szágban, szeméttelepe nem pusztán rondítja a környezetet, de gyakran fekete füstöt és kormot okád a tájra. (Értesülé­sünk szerint az önkormányzat a közeli időben megvalósítandó áthelyezését tervezi.) A Tar- ján-patak még a befogadó Zagyva folyóban is megfojtotta az élővilágot. A környezetvédelmi világ­napon nem árt tudnunk, és a cselekvésen gondolkodnunk: az egészséges életért rengeteg a tennivalónk! S.L. Talán el sem hiszik, hol készült ez a fénykép. A megye- székhely szívében, a belvárosi Erzsébet-téren, a nyomda és a pavilonsor közötti, kissé rejtett zugban. Évek óta csúfítja, fertőzi a környezetet. Fotók: Kun Király József Természetünk és a természetvédelem jón át ősszel az utódoknak. Sajnos többre nemigen telik. A közeljövőben szó nem lehet át­fogó, hatékony környezetvé­delmi intézkedésekről, na­gyobb beruházásokról. Pusz­tulásra ítéltettünk? Nem és nem! Bizonyára újra kell gondolni a pénzelosz­tást is, hátha mégis több juthat erre a fontos dologra. Rende­Balassagyarmat és Ipolyszög között terül el a ter­mészetvédelmi területnek számító Eger-láp. A pusztulás e kincset is veszélyezteti Çfokszor beszélünk, írunk a kJ környezetvédelem fontos­ságáról, mégsem történik semmi változás. Marad min­den a régiben, nem sikerül megállítani környezetünk pusztulását. Balassagyarmaton is időn­ként elővesszük az Éger-láp agóniáját, a nyírjesi tavak al- gásodását, az Ipolyba ömlő szennyvizet, aztán folytatódik minden, ahol abbamaradt. Nincs emberfia, aki kiállna, szélnek feszítené a mellét, s be- leüvöltene az éjszakába: elég volt! A gesztus becsülendő lenne, ám ezzel aligha oldódnának meg a bajok. Sokkal összetet­tebb problémával állunk szemben, mint azt néhányon gondolják. Nagyon fontos: a pénz nélkülözhetetlen. Csa­tornázni, szeméttárolót építeni enélkül nem lehet. Ebben a nincstelen világban minden önkormányzat meggondolja, mire költse a pénzét. Gyarma­ton például mindent megtesz a jelenlegi önkormányzat azért, hogy működőképes várost ad­letet kellene alkotni arról, hogy ne alakíthassanak ki tel­keket építkezésre csak akkor, ha már a csatornázás megtör­tént. Üdvös lenne ez azért is, mert így az állampolgárnak csak egyszer kellene beruház­nia. A jelenlegi módszer sze­rint megépíti magának az em­ber a maga derítőjét százeze­rért, aztán néhány év múlva fi­zetheti a csatornázás költsé­geit. Mondják, utazzunk in­kább vonattal, mint kocsival - ezzel is kíméljük a környezetet. Megtennénk, de a vonatjegy jóval többe kerül még az iszonytatóan drága benzin áránál is. V ’an persze, ami nem is kerül pénzbe. Az a mérhetetlen sok eldobált hulladék a város területén tőlünk ered. Meg sem gondoljuk, micsoda kárt okozunk, amikor kidobáljuk a műanyag flakonokat, az ak­kumulátorokat, a gumiabron­csokat. A szemlélet talán még nehezebben változik, s tovább tart, mint a pénz előteremtése. Összefogás nélkül tapodtat sem jutunk előbbre. - a.t.­Az esőzések rendszerint kedvező hatással vannak a zöldövezetekre. Ilyenkor - mint az egész élővilág - az Éger-láp is újraéled Képek: Dr. Tatár Erzsébet Bemutatkozás a zsűri előtt Kutyakiállítás Gyarmaton Az elmúlt vasárnap Balassagyarmaton a Vizy Zsigmond úti sport­telepen rendezték meg az első gyarmati tájjellegű kutyakiállítást. Mintegy 300 kutya érkezett gazdijával együtt a pályára, ahol a bírá­lóbizottság előtt mutatkozhattak be. A népszerű házikedvencek a kiállításra ellátogató gyerekek körében is nagy sikert arattak.-Rigó Tibor képriportja­Tacskók az autó csomagtartójában Szeretjük egymást a gazdival Szomjas vagyok Kutyuskám, súgok neked valamit... Gyerek-kutya barátság Eltérő' érdeklődés

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents