Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-23 / 146. szám
1994. június 23., csütörtök Bátonyterenye Es Környéke 5. oldal Nem adminisztrátor - ügyintéző Portré Mátranovákról- A párom azt mondta nemrég, hogy írjam már ki a kapura, mikor van ügyfélfogadás és mikor szünetel - mondja Simon Sándorné, a mátranováki polgármesteri hivatalban. - Itt bent is egy rázósabb ügy tárgyalása után ült le beszélgetni a településről, az ügyintézői, főelőadói hivatásról. Mert annak tartja, hisz abban, amit csinál, és minden nehézség ellenére szereti a munkáját.- Van néhány terület, amelynek az ügyeivel foglalkozom. A gyámügy - láthatás, segélykérés. Egy szabálysértési tárgyalás után iparűzési vagy kommunális adó kerül sorra. A polgár- mesteri hivatal nem éppen optimális erre - az ügyfélfogadók asztalai egymás mellett vannak, mint egy postahivatalban, nincs lehetőség igazi négy- szemközti beszélgetésre. Valószínűleg ezért is keresik meg a munkaidőn kívül is olyan sokszor. De azért sok kínos ügyet is sikerült rendezni. Simon Sándorné közgazda- sági szakközépiskolát végzett, majd jöttek a tanfolyamok, továbbképzések. 1979-ben a kis- terenyei nagyközségi tanácson kezdett dolgozni az ipari, kereskedelmi és kommunális ügyek felelőseként, azután 18 település ipari és kereskedelmi főelőadója lett. Mátranovákon 1990 óta dolgozik. Azóta, hogy elváltak Mátraterenyétől. Ez a „pályakép” ridegnek tűnhet, de egy hivatalnoki gőgtől mentes, szókimondó, temperamentumos, jó kedélyű, de határozott fellépésű fiatal asz- szony van mögötte.- Szeretem ezt a települést és azt hiszem, ismerem is, hiszen itteni lakos vagyok. A férjem a Ganzban gépésztechnikus, CNC-gépen dolgozik. Az üzem problémáiról én nem akarok semmit mondani - ismertek a nehézségek. És ez így van a mátranováki lakosság jó részénél: örül, ha még van munkája. Akinek már nincs, azok közül sokan jönnek be hozzánk - és nem csak segély miatt. Remélem, sokaknak sikerült tanácsot adni.- Elcsépelt újságírói kérdés: mi a hobbija, mi volt a legnagyobb kudarca és a legnagyobb sikere?- A hobbim nagyon nőies: imádok főzni, remélem jól csinálom, bár sütni már kevésbé tudok. Kertészke- dek is, sok száz palántát kiültettem. A legnagyobb kudarcom talán szakmai téren van: az adóügyek (kommunális adók) miatt, de egyelőre dilibogyókat nem szedek, még ha egy-egy ügy után otthon folyik is rólam a víz ... Meg kell keresni a megoldást, a kollégákkal közösen. Én nem vezető, csak ügyintéző vagyok - sok ügyben csak meghallgatom az embereket. A sikert számomra Dani fiam jelenti. 17 éves, harmadik osztályos Salgótarjánban, a Madáchban. Nem „mintagyerek”, de nagyon jó németből, angolból és nemrég a KRESZ-vizsgán hibapont nélkül végzett, rutinból is jó lett.- gkm Simon Sándorné szereti a munkáját Fotó: Kun Király V állalkozásfej lesztési iroda nyílt Bátonyterenyén Nógrád megye különösen hátrányos helyzetű a felszámolt munkahelyek miatt. A térség munkanélküliségi rátája országos viszonylatban a második helyen található. Új munkahelyek teremtésére, a vállalkozások felkarolására tehát elengedhetetlen szükség volna. Ezért is alakították meg az idei év elején Nógrád Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Központját, amely a hatékonyabb területi működés érdekében a városi önkormányzatokkal közösen irodákat alakít. Bátonyterenyén az önkormányzat hozzájárult a városi iroda létrehozásához, amely június 1-jétől megkezdte működését, Szeberényi Endre vezetésével. A városi iroda a megyei vállalkozásfejlesztési központtal együttműködve, annak szakmai koordinációjával látja el feladatát, tehát lényegében a hálózat részét képezi. A munkáltatói jogokat viszont a polgármester gyakorolja. A városi iroda célja a helyi érdekek, törekvések érvényesülésének biztosítása, a vállalkozások feltételeinek javítása. Elkelt az Ady Endre Művelődési Központ Már több alkalommal írtunk a nagybátonyi volt Bányász Művelődési Ház, mai nevén Ady Endre Művelődési Központ hányatott sorsáról. A kérdés mindvégig az volt, hogy kié lesz ez a szép, sokra hivatott intézmény. A problémák a bánya csődjével kezdődtek. A felszámolók megpróbálták pénzzé tenni ezt az épületet is, hogy ebből fizessék ki a hitelezőket. rülő adásvételi szerződéssel véglegesen a város tulajdonába kerül a közművelődési intézmény. A működtetés további módjáról szintén a képviselő-testületnek kell dönteA lakosság magáénak érzi ezt a néhány évvel ezelőtt felújított szép épületet Nem törődtek azzal, hogy ez az intézmény a város szerves része, a lakosság magáénak érzi azt. Szerencsére a többszöri értékesítési kísérlet nem vezetett eredményre, így az ingatlan „kikiáltási ára” egyre alacsonyabbra került. Az önkormányzatnak, a helyi képviselő-testületnek mindig eltökélt szándéka volt, hogy ezt az intézményt megtartsa a városnak, de a korábbi magas árak mellett nem szállhatott be a licitálásba. A legutolsó kiírásra viszont már az önkormányzat is benyújtotta a pályázatát és nyert is. így hamarosan aláírásra kenie, még hozzá nagyon rövid időn belül. Hiszen, a folyamatos működtetést biztosítani kell és ezután talán már nem fordul elő a jelenlegi helyzet, miszerint a városban működő egyetlen mozit, a nyári szünidő alatt, bezárják. K. L. Görgős szállítópályák, IKEA-csőszékek Kisterenyéről Szlovákiába, Európába Uhrinné Viczián Zója háttámla-csapolást végez A Salgótarjáni Acélárugyár Rt. kisterenyei feldolgozó üzemében nyereséges tevékenységet folytatnak. Az Ascon-görgős szállítópálya-rendszerek legyártásának, kiszállításának időarányos részét a rendelők számára főleg Szlovákiában, három ütemben - már teljesítették. így az eredeti tervhez képest 20-25 százalékkal nagyobb árbevétel várható. Mindez annak tudható be, hogy a határidőre kért többlet- igényeket elfogadták, s kapacitásukat nyolc fős létszámátcsoportosítással, túlmunkavégzéssel növelték. Az előzőkhöz hasonló módon, időarányosan teljesítették az IKEA-típusú csőszékek gyártását. Az idei rendelés felét: 20 ezer darab széket már átadták az IKEA kereskedelmi hálózat részére. Újdonság a cég háza táján, hogy a piaci keresletnek megfelelően, a székeket sajátos műanyag bevonattal, hat féle színben - fehér, piros, fekete, lila, sárga, kék - készítették. Domonkos Szilárd szereli a székeket Fotó: Gyurián Bátonyterenye és környéke RÖVIDEN Szuha. Az önkormányzat tagja a Magyarországi Ifjú- sági Szállások Szövetségé- I nek. Ezáltal adott a lehetőségük a diáküdültetés szer- 1 vezésére, s a pihenni vágyó z felnőttek fogadására is. Az 1 iskolában és a művésztele- i pen fele-fele arányban, egy- \ szerre nyolcvan vendéget ' tudnak elszállásolni. Bátonyterenye. A Társadalmi Egyesülések Szövetségének városi szervezete nyolc tagcsoportot tart nyilván, amelyek taglétszáma megközelítően négyszáz fő. A helybéli tagcsoportok közül kiemelkedik eredményes tevékenységével a Bátonyterenye Barátainak Köre, a Bátonyterenyei Városvédő Egyesület és a Filléres Egyesület. A rétegigényeket kielégítő szervezetek közül különösen jól működik a kertbarátoké, a nyugdíjasoké és a cukorbetegeké is. Szorospatak. Szinte az ország minden tájáról felkeresik a festői környezetben lévő: ifjúsági tábort. Már május közepétől egymást vált- • ■ ják a különböző iskolai csoportok, Budapesttől Debrecenig. Június, július és augusztus hónapokra - elővételben - szinte már minden helyet lefoglaltak. Mátraterenye. A helyi művelődési ház asszonykórusának és ifjúsági klubjának tagjai közös kirándulásra készülnek. Egész napos program keretében Szilvásváradot és a piszt- rángos vizeiről is nevezetes gyönyörű Szalajka-völgyet keresik fel június 25-én, szombaton. Az oldalt szerkesztette Tanka László Pénteki lapszámunkban Szécsény és környéke i! Tevékeny nyugdíjasok Mátraverebélyben A nyugdíjasklub tagjai - mintegy huszonötén - mint minden évben, az idén is rendbe rakták, kitisztították a községi temetőt és környékét. Pedig egyi- kük-másikuk már jócskán benne van a korban. Tóth István már a 80. évét tapossa, mégis eképp nyilatkozott:-Még mindig a szükségét érzem annak, hogy részt vegyek a község érdekében végzett munkában. A sörszünetben megvitatták a napi teendőket, s azt, hogy még hol lehetne a szemetet, gazt eltakarítani, hogy szebb legyen a falu. Azt viszont elvárják -mint Kormos Pál elnök elmondta-, hogy a település többi lakója is kövesse példájukat. Szó esett a minden évben esedékes kirándulásról is, ami most július 3-án lesz, Jászapátiban. Juhász Anita Mátraalmásról Kisterenyén át Baglyasig és Budapestig Állomások egy leendő vadászkürtös életében Andó Raymund Ősztől a budapesti Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola diákja lesz Andó Raymund, aki vadászkürtön játszik. Az út a sikeres felvételiig nem volt éppen mindennapos. Három testvérével egy mát- raalmási családban volt kisgyerek. Amikor már a családi körülmények annyira rosszabbodtak a szülők italozó életmódja miatt, hogy a nagyobb gyerekek nevelése nem volt biztosított, a kisterenyei Ádám Zsigmond nevelőotthonba került Józsi (Dodó) nevű öccsével együtt. Az alsó tagozat két évét itt járta ki, harmadikos korában került nevelőszülőkhöz. Baglyasalján Andó Miklós és felesége, Bodor Zsuzsanna lettek az igazi szülei. És testvéreket is kapott: az Andó házaspár két gyermeket, Andrást és Krisztinát már nevelte, amikor Rajmi és Dodó „érkezett” és még egy kislány, Ági, avagy Dudi került a családba. Mert ez valóban egy igazi nevelőcsalád, nemcsak azért, mert az anyuka hivatásos nevelőszülő és az apuka mint sokoldalú érdeklődésű nyujdíjas, mindenben segíti a gyerekeket, buzdítja a tehetségük kibontakoztatásában őket, hanem mert ők is szeretik egymást. Ez a kötődés Raymund szavaiból is érződik. Amikor a zenei indíttatásról kérdeztem: — Apu gitározik, szájharmoni- kázik, az öcsi klarinétozik (fúvószenekarba is jár), két húgom két éve jazz-zongorázik, a bátyám, András szintetizátoro- zik.- Baglyason tanultam, nyolcadikra sikerült „összeszedni” magam, félévkor 4,5 körül voltam, az év végére négyes. Úgy érzem, zenéből is fejlődtem, azt mondják, van akarat bennem. Apuék mindig buzdítottak, és majdnem öt évig Kovács Emese volt a zeneiskolai tanárom a kürt szakon, neki is nagyon sokat köszönhetek. Az a gondolat, hogy zenei pálya felé induljon, onnan fakadt, hogy a rendszeres hang- versenyezés mellett (a salgótarjáni ifjúsági szimfonikus zenekarban) három éve, fesztiválokra járva, az ifjúsági fúvószenekarban (de ez egy éve megszűnt) az acélgyári, azaz Kohász fúvószenekarban, ahová Zoli barátjával járt és sok tapasztalatot gyűjthetett a rutinos fúvósoktól. 1991-ben Kisújszálláson a korosztályos kürtösök között első lett.- Milyen műfajt szeretsz a fúvószenén túl?- A jazz, a dixieland a kedvencem, a poprock-zenét kevésbé szeretem. A salgótarjáni fesztivál nagy élményt jelentett: tavaly mi is szerepeltünk, élőzenét játszhattunk a „nagyok” fellépése előtt. Csodálatos volt a hangulat, alig lehet leírni.- Ősztől Budapestre készülsz. Nehéz lesz távol lenni a családtól?- Igen. A Bartók Béla terézvárosi középiskolás kollégium közel van a sulihoz, a zenetanulás sok időmet leköti majd, de honvágyam biztosan lesz. Amikor a zenekarral egyszer egy egész hétig távol voltunk, akkor is éreztem, jó lenne már otthon. - gkm -
