Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

Gazdaság 1994. június 23., csütörtök 4. oldal Megváltozott árfolyamok Hazánkban a múlt évben reálér­tékben 2,3 százalékkal felért­ékelődött, az idén pedig 2,8 százalékkal leértékelődött a fo­rint a konvertibilis valutákhoz képest - állapítja meg a Ma­gyar Nemzeti Bank kimutatása. Eszerint tavaly a leértékelés nominális értéke 15 százalékot ért el, azonban ebből az év so­rán csak 7,9 százalékos deval­váció érvényesült, mivel az egyes árfolyamlépésekre nem az év végén, hanem február­ban , márciusban, júniusban, jú­liusban és szeptemberben ke­rült sor. Az előző évi intézkedések áthúzódó hatásait figyelembe véve 1993-ban érvényesült nominális árfolyamváltozás 10,9 százalék volt. A leértékelések korántsem tartottak lépést az áremelkedé­sekkel - a fogyasztói árak pe­dig 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedtek -, így a hazai valuta vásárlóereje javult a konvertibilis fizetőeszközök­höz képest. Idén eddig négyszer értékelték le a forintot, január­ban 1, februárban 2,6, május­ban 1, júniusban pedig 1,2 szá­zalékkal. A hatósági árfolyamváltozá­sok mértéke 5,9 százalék, ami­ből 4,7 százalék érvényesül eb­ben az évben. Ez - figyelembe véve az inflációs hatást - eddig a hazai valuta 2,8 százalékos reál-leértékelődését eredmé­nyezte. Az elemzésből kiderül: no­minálisan a forintot utoljára 1989-ben értékelték fel. Azóta az árfolyam-intézkedések kizá­rólag leértékelést eredményez­tek. Részvénydömping Június 20-án Egis és Aranypók, 23-án Global TH, egy nappal később Pharmavit és Masped, míg a következő a Chinoin. Nem semmi - mondhatnák egyesek, hiszen rég nem láttak az értékpapírpiac szereplői ilyen csábító felsorolást. A leg­vonzóbb befektetésnek a gyógyszergyári papírok - Egis, Chinoin - ígérkeznek, mivel a kárpótlásijegy-csere igen vonzó hozamkilátásokkal kecsegtet. A Pharmavit esetében a már ko­rábban beindult reklámkam­pány sokat nyomhat a latba, ám kérdéses, hogy a kissé drágának tűnő részvények végül is mi­lyen mértékben keltik fel az ér­deklődést. Csakhamar 1,119 milliárd forint névértékű részvényt aján­lanak fel kárpótlási jegyért, s az akciók során 2,2 milliárd címletértékű jegy kerül a va­gyonkezelőkhöz. A készpénzes vásárlásoknál ugyanakkor két­milliárd forint névértékű érték­papír kerül piacra, amely - ki­bocsátási áron számolva - a be­fektetői körnek több mint 5 mil­liárd forintját mozgathatja meg. TAROLTAK A SPEKULÁNSOK - KEVÉS EGIS JUTOTT A NÓGRÁDIAKNAK Befektetés vagy szerencsejáték? Kedden este lezárult az Egis Gyógyszergyár Rt. részvényeinek jegyzése - felejtsük el? Nos, még ha akarnánk, akkor sem tud­nánk, mert - állítólag - ez volt az év részvényjegyzési botránya. Ámbár hajiunk a tamáskodásra, mégis übereihető lesz, hiszen - újabb cég kijelölésével - a részvényjegyzés folytatódik. Talán nem csak jó magyar szokás szerint: spekulációkkal. Drámai hangvételű írások, tumultuózus jeleneteket meg­örökítő fotók láttak napvilágot a honi sajtóban az Egis-akció- ról. Lapunk is közreadta: múlt hét végén fiatalok népes cso­portja táborozott le Salgótarján centrumában, az OTP előtt, várva az intézmény hétfő reg­geli nyitását. Bizonyíték nincs rá, de úgy hírlik: nagybani spe­kulánsok 4-5 ezer forintot adtak a sorban állóknak, hogy kárpót­lási jegyért szerezzék meg számukra a részvényeket. A busás haszon reményében áldoztak, s nem gondolták rosz- szul. Mert ha az illető megye- székhelyünk valamelyik üzle­tében fizetett volna az Egis-részvényre cserélhető húsz, egyenként ezer forint ér­tékű, 55 százalékos árfolyamú kárpótlási jeggyel, akkor csu­Mészáros Attila: Kívülál­lók felvásároltatták pán 11 ezer forinttal gazdál­kodhatott volna. Ezzel szemben tizenöt, darabonként 2025 fo­rint értékű Egist kapott a szó­ban forgó kárpótlási jegyekért, melyek végösszege testvérek között is 30 ezer 375 forintra rúg. A nyereség tehát írd és mondd: közel 200 százalékos!- Megyénkben kárpótlási je­gyért 341 személynek együtt­véve 14 millió forint értékben jegyeztek részvényt - mondta Mészáros Attila, az OTP Nóg- rád Megyei Igazgatóságának helyettes igazgatója. - Nincs rá pontos adatunk, de bizonyos: a részvények túlnyomó többsége nem a nógrádiaké lett, kívülál­lók felvásároltatták. A kész­pénzért való vétel azonban már nem volt ilyen jó üzlet: csupán kilencen összesen egymillió fo­rintot fordítottak erre a célra. Ám úgy tűnik, a tisztességte­lenül befektetők mégsem tömik olyannyira degeszre a zsebüket, ahogyan azt remélték. A kár­pótlási jegyes csomag esetében becslések szerint három-négy­szeres a túljegyzés, s a befekte­tők közül csak azok kapnak 15 Egist, akiket a forgalmazók számítógépe kisorsol, (kolaj) Magyar találmányok - növekvő üzleti sikerek külföldön A hazai feltalálók 53 díjat nyer­tek külföldi kiállításokon, il­letve üzleti fórumokon. A korábbi évek erkölcsi el­ismerése ugyanakkor megala­pozta az üzleti sikert is: a genfi, párizsi és a pittsburgi kiállítá­sokon az üzleti érdeklődők száma az előző évi többszöröse volt. Miközben tavaly 200-300 befektető és kereskedő érdek­lődött a magyar találmányok iránt, számuk az idén 1400 fölé emelkedett - mondta Vedres András, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára. Áz egyik legnagyobb érdek­lődésre számot tartó találmány Walter János horkolásgátlója. Genfben, ahol 35 ország fel­találói jelentek meg, 135 díjból 25-öt hoztak el magyar inven- torok, a hat ország találmányait felvonultató párizsi kiállításon 7 különdíjat és 22 diplomát nyertek, a pittsburgi kiállításon pedig három kategóriában értek el helyezést. Az Industria ’94 kiállítás al­kalmából odaítélt Invenció Dí­jat ebben az évben Theobald János, a Theobald Kft. ügyve­zető igazgatója és Zombori Ár­pád, a kft. kereskedelmi igazga­tója kapta ipari vasalóberende- zés-termékcsalád kifejlesztésé­ért. A Theobald Kft., amely 12 éve tevékenykedik az ipariva­saló-gyártásban, a magyar kon­fekcióiparnak körülbelül egy- harmadát látja el vasalóval, Magyarországon jelenleg fél­ezer berendezésük működik. A külföldi tevékenységet ta­valy kezdték meg, és eddig 20 berendezést értékesítettek. Képviseletük van Romániában, Szlovákiában, Ukrajnában és Bulgáriában. Hamarosan kép­viseletet nyitnak Nagy-Britan- niában is. Az előzetes tárgyalások alap­ján 20-30 megrendelésre szá­mítanak a közeljövőben. Első­sorban olyan ügyfelektől, akik bérmunka révén jól ismerik a Theobald Kft. berendezéseit, és vásárolni is akarnak azokból. A földalap-kijelölés júliusra elkészül Július közepéig a Földművelés­ügyi Minisztérium eljuttatja a pótlólagos kárpótlási földa­lap-kijelölést az Országos Kár- rendezési és Kárpótlási hiva­talnak - tájékoztatta a miniszté­rium illetékese az MTI-t. Jelenleg a vagyonkezelő szervezetek által összeállított kijelölést a megyei földművelésügyi hivatalok vizsgálják azért, hogy pontosít­sák, mely területekről van szó. A teljes földalap mintegy 204 ezer hektár lesz. Az együt­tes értéke pedig eléri a 2,3 mil­lió aranykoronát. Gazdaságonként átlagosan 5000 aranykorona értékű földet jelölnek ki. Az érintett gazdaságokat fel­soroló listán 122 állami gazda­ság szerepel. A szántóföldeken kívül erdők is kerülnek a pótló­lagos kárpótlási földalapba, amelyeket tizenkilenc erdőgaz­daság területeiből választották. Ipari parkot létesítenek a szomszédban A kaliforniai The Austin Com­pany, Miskolc városa és a Mis­kolci Egyetem képviselői aláír­ták a Miskolci Ipari Park pro­jektjének dokumentumait. A tervek szerint a tengerentúli, építőipari beruházásairól ismert világcég kezdésként egymilli- árd forinttal járulna hozzá az ipari park infrastruktúrájának megteremtéséhez. A tulajdon­jogilag Miskolchoz tartozó 700 ezer négyzetméteres szabad te­rületet ingyen bocsássák ehhez rendelkezésére. Mérleg az államadósságról A kormány megtárgyalta az ál­lamadósság 1990 és 1993 kö­zötti alakulásáról szóló beszá­molót. Az ország bruttó deviza- tartozása 1993 végén 3,3 milli­árd dollárral haladta meg az 1990. évit, a nettó devizatarto­zás közel 1 milliárd dollárral csökkent. A javulás 1990 és 1992 között következett be, ta­valy viszont mintegy 3,5 milli­árd dollár összegű folyó fizeté- simérleg-hiány keletkezett. Ezt csak részben ellensúlyozza a je­lentős összegű működő­tőke-beáramlás. A központi költségvetés bruttó adóssága 1762,8 milliárd forinttal növekedett három év alatt. Ezen belül 547 milliárd forint összegű növekmény hoz­ható összefüggésbe a központi költségvetés hiányával. A hiá­nyon belül növekvő szerepet játszanak az adósságterhek, ugyanis a nettó kamatkiadás csaknem megkétszereződött a vizsgált időszakban. Magyar sa­játosság, hogy az állam konszo­lidált nettó adóssága - amely a központi költségvetés és a Ma­gyar Nemzeti Bank hitelmérle­geinek összevonásából adódik - szerkezetében nagymérték­ben eltér a központi költségve­tés nettó adósságától. Az állam konszolidált nettó devizatarto­zása - annak a GDP-hez viszo­nyított arányát tekintve - az utóbbi három esztendőben 5,3 százalékkal csökkent, eközben a belföldi forintadósság 30,1 százalékkal növekedett. A kormány e számok ismere­tében megállapította, hogy a vizsgált időszakban a külföldi forrásokkal fedezett jegybanki finanszírozás szerepe fokozato­san csökkent. A költségvetés döntően piaci típusú finanszí­rozási formák segítségével biz­tosította pénzszükségleteit. Ez jelentős részben a piacgazda­sági átmenet és a múltbéli vesz­teségek felszínre kerülésével volt összefüggésben. Kiváló Magyar Termék A Magyarországon bejegyzett élelmiszert és szeszes italt elő­állító cégek júniustól pályáz­hatnak termékeikkel a Rendsze­resen Ellenőrzött Kiváló Ma­gyar Termék védjegy elnyeré­sére. Ennek bevezetése annak a programnak a része, melyet a Külgazdasági és a Földművelésügyi Minisztérium közösen indított 1992-ben. A védjegy használatának célja, hogy kiemelje a hazai termékek közül a minden szempontból ki­váló élelmiszereket és italokat. Megszerzésére a követel­ményrendszernek megfelelő, minden, hazánkban bejegyzett élelmiszert és szeszes italt elő­állító vállalat pályázhat. A kri­tériumok: a termékek értékének legalább 51 %-a magyar telje­sítmény legyen; minősége felel­jen meg a hazai és az Európai Unió előírásainak, és legalább egy jellemzőjében kiemelkedő értéket képviseljen. Ezen túl­menően a csomagolásának esz­tétikusnak és környezetbarát­nak kell lennie, a termelés mi­nőségbiztosítási rendszerének pedig garanciát kell nyújtania az állandó minőségre. A védjegy odaítéléséről bírá­lóbizottság dönt, amely minő­ségügyi laboratóriumok segít­ségével vizsgálja a termék pa­ramétereit. Az első védjegyes termékeket az idei Foodapest kiállításon mutatják be. KUKORICAKAPÁLÁS. Só'regi Gyula Bátonyterenye határában kárpótlási jegyért vásárolt földet. A GAZDASÁG HÍREI Üzleti ajánlatok Németországból A Német-Magyar Vegyes Kamara legújabb ajánlataiból közöljük az alábbiakat. Stílbú­torgyártás területén magyar kooperációs partnert keresnek. Elsősorban olyan üzemekkel dolgoznának együtt, akik bükk és fenyő beszerzésében és fel­dolgozásában már tapasztalat­tal rendelkeznek. Érdeklődni lehet: DIFORICHSEN Co. Tel: 49/5204/2068. Német cég megbízható üz­leti kapcsolatot keres asztal­neműk gyártása és kézi hímzés területén. Érdeklődni: DECO- LAND I. G. Fax: 49/6322/8545. Ipari együttműködés terüle­tén: forgácsolás és marás raj­zok alapján, lemezmegmunká­lás, elektronikus alkatrészek (csatlakozók, kábelek, nyá­kok), konténerek, öntödék. Ér­deklődni: KUKA Wehrtechnik GmbH. Fax: 49/821/797. To­vábbi ajánlatok átvehetők a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara irodájában, Egerben. Szász-magyar vállalati katalógus 1993-ban létrehozták a Szász- Magyar Fórumot. Ennek egyik konkrét eredménye, hogy a szász és magyar cégek vezető­inek üzleti találkozókat szer­veztek, és ez évben, májusban megjelentették a Szász-Ma­gyar Vállalati Katalógust. Ez különböző csoportosítási elvek alapján sorolja be a szász cé­geket. A magyar nyelvű kötet­ben csaknem ezer cég tevé­kenysége és együttműködési javaslata szerepel. Mindez át­vehető a HK1K irodájában, Eger, Dobó tér 6/A szám alatt. Magyar-szlovén találkozó A Szlovén Gazdasági Kamara, az NGKM együttműködésé­vel, üzleti találkozót rendez június 27-28-án. A magyar­szlovén üzleti lehetőségek bemutatása az elsődleges cél. A résztvevők kereskede­lem-technikai, szállítmányo­zási, munkavállalási, szakmai információkat kaphatnak. A szlovén cégek elküldték egy­üttműködési ajánlatukat, mely részletesen megismerhető a kamara irodáiban. Vállalatvezetők továbbképzése 1993 óta sikerrel tart Magyar- országon az a vezetőképzési kurzus, amelyet ez évben ne­gyedszer, utoljára rendeznek meg. A kurzuson 10-12 fős csopor­tok kapnak ismereteket a válla­lati stratégiák, pénzügyek, marketing, emberi erőforrások témaköreiben. A program gyakorlatias, a vállalatok egyedi problémáinak megol­dását kívánja elősegíteni. A képzést német és francia tréne­rek vezetik, magyarok közre­működésével. A kezdési idő­pont: 1994. augusztus második fele. Térítés: 40 ezer forint, amely a szállás, étkezés, tananyag költ­ségeit is magában foglalja. A programban résztvevő vállala­toktól egy személy hétnapos tanulmányúton vehet részt Francia- és Németországban. További információ: Szili Lászlóné, IKM Kereskedelem­fejlesztési Főosztály. Tel: 1/131-3534, fax. 1/153-1285. KAPASZKODÓ: SZOCIÁLPOLITIKAI ROVATUNK Mennyibe került a költöztetés? Az események 1993 augusztu­sában fordultak „élesbe”. Akkor az országos sajtó is nyilvánosságot adott a megyei gyermek- és ifjúságvédő inté­zet rohamszerű kiköltöztetése körüli - érzelmektől, indula­toktól sem mentes - helyzet­nek. A megkeseredett szak­emberek minden intő-óvó erő­feszítései ellenére a „hatalmi henger” nem állt meg. A megye gyermekvédelmi központja Salgótarjánból a bá- tonyterenyei nagy nevelőotthon egyik sebtiben, félig rendbeho­zott szárnyában kapott helyet. Joggal adódik a kérdés: va­jon miért kellett három nap alatt pánikszerűen üressé tenni az épületet, ha azóta üresen áll? A kiköltöztetés idején a petí­ciókat benyújtó gyermekvé­delmis szakemberek (74-ből 56 fő) azt kérték a megye vezetői­től, hogy egy évre halasszák el a költözést, addig is együtt gondolják át a tervezett lépése­ket. Nem így történt. Az események idején a me­gye szakmailag illetékes osztá­lya hallgatott. Az intézetben működő szakszervezet, a Me­gyei Gyermekvédelmi Kamara mintha nem is létezne. A Nép­jóléti Minisztérium főosztálya mossa kezeit: a helyi önálló­ságra hivatkozik. A szakemberek ma azt kér­dezik: vajon miért nem lehetett kivárni a gyermekvédelmi tör­vényt az átgondolt intézkedé­sek érdekében? Mi, adófizetők pedig azt firtatjuk: mennyibe került eddig a költöztetés, át­alakítás, felújítás, az üres épület fenntartása stb., a mi saját pi­ciny zsebünknek? - démosz -

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents