Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-23 / 146. szám

1994. június 23., csütörtök Megyei Körkép c 3. oldal Hiúság, asszony a neved? K eveset szerepelnek az ön- kormányzat képviselői a Salgótarjáni Városi Televízi­óban. Ez az állapot tarthatat­lan. Aligha vitatható: ha ők adják a pénzt, több informá­ciót szeretnének kapni ma­gukról. Nem lehet kétséges: pozitív információról van szó. Nem lennék szívesen a vá­rosi televíziósok bőrében, mert az óhajnak igen nehéz eleget tenni. A televízióból magukat hiányoló önkor­mányzati tagok ugyanis el­gondolkodhatnának rajta, biz­tosan jót tenne-e népszerűsé­güknek, ha Tarján lakói gyak­ran és hosszan látnák, mit művelnek a testületi üléseken. Magam jó ideje egyre ta- nácstalanabbul állok fel egy-egy döntés után, mert a képviselők valamit mindig megszavaznak, de én nem mindig értem, hogy mit. Ilyenkor a folyosón vagyok kénytelen tájékozódni arról a napirendi pontról, amit pedig végigültem. Nos, a tájékozó­dás nem mindig eredményes: maguk az ide-oda szavazók sem tudják olykor pontosan, milyen végeredményt állítot­tak elő. Mindegy, a pénzt ők adják. És vannak elvárásaik a televí­zióval szemben. Azt viszont feltételezem, azon sem gon­dolkodtak még sokat, mit ad­nak azért, amit elvárnak? Ho­gyan segítik a saját intézmé­nyük működését? Érdekli-e őket, ami ott történik? (Az előző igazgató lemondásakor egyszerre ketten is megláto­gatták a tévét a polgármesteri hivataltól. Évek óta először. (Először is megkérdezték, hol van a vécé.) Azt hiszem, egy valamirevaló önkormányzat számára presztízskérdés, hogy legyen rádiója, televízi­ója. (Ezt még mindig hiszem.) És ha egy valamirevaló vá­rosi vezetés a választóiért dolgozik - legyen akkor is, ha ők már nem lesznek a helyi hatalomban. Csütörtöki la­punkban nyilatkozott a pol­gármester a televízió fejlesz­téséről, és elmondta, a testület nem látott öt évre szóló beru­házási programot, így erről nem is határozott. Legalább egymással be­szélgethetnének a testület tag­jai. Hátha van valaki, aki tudja, és elmondhatná a töb­bieknek: a 16 oldalas stúdió- alapítási kérelemben az ön- kormányzat vállalta a törlesz­tést. A beruházás egyszeri, költségeit öt évig kell fizetni. Zsély András polgármester minden egyes oldalt aláírásá­val hitelesített. Nem tudom, hány képviselő akarta látni a stúdióalapítási kérelmet? Há­nyán keresték meg használ­ható ötleteikkel, segítségüket ajánlva a televíziósokat? H ány képviselőt érdekelt, amikor kineveztek egy válságmenedzsert, hogy ho­gyan oldja meg a feladatát úgy, hogy a tévét minél job­ban szeressék azok a salgótar­jániak, akik őket küldték a vá­ros vezető testületébe? A siker közös lehetne. De a sikertelenség felelősségét sem rázhatják le magukról. Dudellai Ildikó Szabadság napja Terényben A Magyar Szabadság Napját 1991 óta a magyar nép sza­badságának, függetlenségé­nek visszanyérése évforduló­jának tartják, a szovjet csapa­tok utolsó egységeinek június 30-i kivonulási időpontjához legközelebbi hét végén. A Magyar Szabadság Napja Alapítvány az idén június 25-én rendezi ünnepségsorozatát. Ez­úttal Gödöllő, Csurgó, Bony- hád, Nyírbátor és Terény ad otthont a programoknak. A Nógrád megyei Terényben az ünnepi rendezvények két napig tartanak. Ekkorra időzí­tették ugyanis az immár tizen­harmadik alkalommal sorra ke­rülő nemzetiségi napokat is. Szombaton 8.30 órakor mo­toros felvonulással, majd 9 óra­kor az endurobajnokság futa­mával kezdődik az eseménysor. Tíz órakor helytörténeti kiállí­tás nyílik, délben Pólyák Fe­renc fafaragó művész mutatko­zik be, majd 13 órától a részt­vevők megtekinthetik a mező- gazdasági gépekből rendezett kiállítást. Este hatkor felavat­ják, felszentelik és megáldják a község zászlaját. Beszédet mond Lezsák Sándor, a Lakite­lek Alapítvány elnöke. Vasárnap 10 órakor evangé­likus és katolikus istentisztele­tet tartanak szlovák nyelven. 14 órától a szabdatéri színpadon ökumenikus istentiszteletet tar­tanak szlovák és magyar nyel­ven. Utána színre lépnek a mű­vészeti csoportok: Herencsény- ből, Szendehelyről, Berkenyé­ről, Mihálygergéről, Vanyarc- ról, Bokorról, Pásztóról és a szlovákiai Ipolykérről jönnek el az együttesek. Este hatkor Fe­kete László, az ország legerő­sebb embere lép pódiumra. Büntetik a járdán megálló autósokat (Folytatás az 1. oldalról) számú parkolóról kellett volna gondoskodnia. Megkérdeztük, jó megoldásnak tartja-e, hogy az önkormányzat e hiányossága miatt az autósokat bünteti meg a rendőrség. A végeredmény szempontjából jónak tartotta, bár hozzátette: a problémát ez nem kezeli. Tény, hogy a vá­rosban nem megoldott a parko­lás. Fráter István ígéretet tett: ha az önkormányzat kezdemé­nyezi, hogy addig, amíg meg­építi a parkolókat, átmenetileg, kényszerindokok alapján, adott helyeken engedélyezzék a jár­dán parkolást, ezt a Közúti Igazgatóság megteszi. Beszélgetőtársaink nem tud­ták megmondani, van-e a me­gyében olyan autó, amely el­szállítja a tilosban parkoló gép­kocsikat, és van-e olyan telep­hely, ahová elszállítja. A leg­rosszabbra is felkészülve keres­tük meg Kalocsai Jánost, a me­gyei rendőr-főkapitányság köz­lekedési osztályának vezetőjét, hogy aztán átmenetileg meg­nyugodhassunk: még nincs. Az osztályvezető elmondta: a KRESZ módosításainak ér­vényesítése megfelelő előké­szítő munkát igényel, ezek közé tartozik a gépkocsik elszállítása is. Egyelőre nincsenek meg a feltételek: hová és ki szállítsa el, ott ki őrizze az autókat. Eze­ket a feltételeket az önkor­mányzatok teremthetnék meg, de jelentős költségekkel. Min­denesetre a rendőrség már tár­gyal vállalkozókkal. A rendőr­ségnek is gondot okoz tehát, hogyan szerezzenek érvényt az előírásoknak. Méltányolva, hogy valóban nehéz szabályo­san parkolni, kezdetben a fele­lősségre vonás enyhébb módját választják. Kalocsai János egyetértett a Közúti Igazgató­ság megoldási javaslatával, az­zal kibővítve: ha a járdán tör­ténő parkolás feltételei adottak - a gyalogosforgalmat nem akadályozzák -, akkor csupán parkolási engedélyt adó táblá­kat kellene elhelyezni oda, ahol eddig nem voltak. Balassagyarmaton is sok a ti­losban parkoló - tudtuk meg Moór Mátyás főépítésztől. Azon a kevés helyen, ahol ed­dig engedték a járdán való par­kolást, ezután is megengedik ­egyelőre. A vá­rosnak ugyanis nagy gondja az, hogy kevés a parkoló. Az újabb építési engedélyeket már úgy adják ki, hogy az épít­tető oldja meg a megfelelő számú parkoló kialakítását is. Van Balassa­gyarmaton egy még jóvá nem hagyott javaslat, miszerint az au­tósok közterü­lethasználati dí­jat fizetnének a parkolásért - akár járdán is -, személygépko­csinként a város külső részein havonta 200, míg a belvárosban 400 forintot. Ez a megoldás azonban nem segíti elő a módo­sítás utáni szabályzat betartását. A főépítész elmondta: ha az önkormányzatnak lenne fölös­leges néhány milliója, akkor egy-két avult ház helyén két­szintes parkolóházat építhetne. Egy-egy személygépkocsi fé­rőhelyének kialakítása azonban 6-800 ezer forint. Balassa­gyarmat mégis jobb helyzetben van, mint Salgótarján. Vannak építésre előkészített, salakkal terített területei több ezer négy­zetméteren, közel a belváros­hoz. A végső megoldásig egye­lőre ezeken a területeken is le­het parkolni. D.I. MÁTÓL TÁRGYALJÁK AZ 1956-OS SALGÓTARJÁNI S0RTŰZÜGYET Emberiség elleni bűntett miatt felelnek (Folytatás az 1. oldalról) A közeli megyei tanács épülete elé Darázs István parancsára mintegy egy szakasznyi karha- talmista vonult fel, éles lőszer­rel betárazott géppisztolyokkal felszerelve. A fegyveresek részben a me­gyei tanács épülete előtt alkot­tak sorfalat, részben a környező utcák torkolatát zárták le a té­ren összegyűlt tömeg mögött. E szakasz tagjai voltak a vádlot­tak is. A tüntetés során - tisztázat­lan okból - a megyei tanács előtt álló két karhatalmista egymás után egy-egy egyes lö­vést adott le a levegőbe. Ezt követően valamennyi karha­talmista - köztük a vádlottak is - sorozatlövéseket adtak le a tömeg felé. Anélkül, hogy erre valamely elöljáró parancsot adott volna. Az áldozatok életét törvényes ok nélkül oltották ki. A lövések nyomán a tüntetők a főosztály épülete felé kezdtek hátrahúzódni. Erre az itt elhe­lyezkedett szovjet katonák - elöljárójuk tűzparancsára - ugyancsak lőni kezdték a tö­meget. A percekig tartó esztelen lö­völdözés következtében legke­vesebb 46 személy veszítette életét, és további, legalább 93 személy szenvedett több eset­ben maradandó fogyatékossá­got okozó lőtt sérülést. Ma már sem a halálos áldo­zatok, sem a sebesültek számát nem lehet pontosan megállapí­tani, miként azt sem, hogy az egyes halálos sérüléseket és se­besüléseket személy szerint ki okozta. A tényállás alapján az I. rendű Deák Ferenc salgóbányai lakost, a II. rendű Orosz Lajos salgótarjáni lakost, a III. rendű Lévárdi Nándor salgótarjáni lakost, a IV. rendű Szalisznyó József egercsehi lakost, az V. rendű Brechó Gyula salgótar­jáni lakost, a VI. rendű Szo- boszlai Ferenc hajdúszoboszlói lakost, a VII. rendű Susán Béla bámai lakost, a VIII. rendű Su­sán József salgótarjáni lakost, a IX. rendű Szakács Mihály oroszlányi lakost, a X. rendű Petik Antal bátonyterenyei la­kost, a XI. rendű Szabados Jó­zsef salgótarjáni lakost és a XII. rendű Toldi Ferenc ságujfalui lakost vádolja az ügyészség a Polgári lakosság háború idején való védelméről szóló, Géni­ben, 1949. augusztus 12. napján kelt és az 1954. évi 32. sz. tvr-el kihirdetett nemzetközi egyezmény 3. cikkének 1. pont­jába ütköző és az 1993. évi XC. törvény első szakasz /2/ bekez­dés a./ pontja szerint bünte­tendő, EMBERISÉG ELLENI BŰNTETT elkövetésével. A Fővárosi Bíróság tárgya­lássorozatáról tájékoztatjuk ol­vasóinkat. Pádár András A NAP HÍREI Traffipax Június 23-án, csütörtökön, 14 és 22 óra között a 21-es főúton, Salgótarjánban, Vizslás-Újlakpusztán, Kis- hartyánban lesznek traffipa- xos sebességmérések. A ba­lassagyarmati rendőrkapi­tányság működési területén pedig 6 és 14 óra között számíthatnak erre az autó­sok. Fogad a parancsnok Salgótarján. Keller Mihály, a Nógrád Megyei Terület- védelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság vezetője fo­gadónapot tart június 24-én, pénteken a parancsnokság épületében. Az érdeklődők reggel 8-tól 15 óráig keres­hetik. Főiskolai felvételi Salgótarján. Tegnap meg­kezdődtek, ma folytatódnak az írásbeli felvételi vizsgák a Pénzügyi és Számviteli Főiskola helyi intézetében. A szóbeli megmérettetés jú­nius 27-én és 28-án lesz. A főiskola iránt nagy az érdek­lődés, túljelentkezés tapasz­talható. Az előzetes tervek szerint a tavalyinál többet, mintegy százhatvan hallga­tót vesznek fel az első évfo­lyamra. Közmunkások Nagybárkány. Tíz munka- nélkülit foglalkoztat köz­hasznú munkára a községi önkormányzat a Nógrád Megyei Munkaügyi Köz­ponttal kötött megállapodás alapján. Fél évre kötöttek szerződést a közmunkások­kal, a megállapodás szep­tember végén jár le. Eddig már négyen léptek ki,,mert időközben sikerült munka­helyet találniuk. Határőrség napja Balassagyarmat. Június 25-én, szombaton a Határ­őrség napja alkalmából ün­nepi programot rendeznek a balassagyarmati határőrlak­tanyában. A hagyományok­nak megfelelően, a benső­séges rendezvényen részt vesznek a katonák szülei, hozzátartozói, a meghívott vendégek. Az ünnepi kö­szöntés után a résztvevők megismerkednek a határő­rök felszerelésével, belső életével. Ebből az alkalom­ból sajtótájékoztatót is tar­tanak. Pénteken a TV2-n a Nógrád táncegyüttes Új zsidó imaház épül Salgótarjánban Régi adósságot törlesztett a napokban a megyeszékhely: a holo­caust zsidó áldozatainak emlékére táblát avattak a főposta épü­letének falán. A vasárnapi ünnepségnek az avatás csak az egyik aktusa volt. A Salgótarjáni Izraelita Hitközség rendezésében - erről tájékoztatott Lőwy Lajos elnök - a József Attila Művelő­dési Központ klubjában emlékülést tartottak, amelyre eljöttek az emléktábla-állítás kezdeményezői, a város és a múzeum veze­tői, továbbá nem zsidó felekezetű érdeklődők is. Salgótarján. A magyar folk- együttesek kamarafesztiváljára - több száz jelentkezőből - harmincán jutottak be. Közöttük van a salgótarjáni Nógrád táncegyüttes is. A jú­nius 24-én, pénteken kezdődő fesztivált a televízió 2-es csa­tornája közvetíti majd 16 órai kezdettel. Lazarovics Ernő, a Magyar- országi Zsidó Hitfelekezetek Szövetségének elnöke történe­tiségében tekintette át a népir­tást, taglalva a salgótarjáni tör­ténéseket is. Dr. Friedmann Endre, a Sal­gótarjánból Amerikába elszár­mazott ügyvéd a századunk ele­jén lezajlott örmény holocaust felidézésével a „soha többé” gondolatát hangsúlyozta. Bódi Tóth Elemér költő, lapunk munkatársa kiemelte, hogy a borzalmakat nem lehet elfelej­teni, azokra mindig emlékezni kell. Az emlékező beszédek után felolvasták annak a csaknem 1300 embernek a nevét, akiket Salgótarjánból és környékéről hurcoltak el 1944 júniusában a náci haláltáborokba. Az emlékezés a zsidó teme­tőben folytatódott. Fröhlich Róbert főrabbi beszédében az elhunytak alakját idézte fel, s halotti imát Fekete László fő­kántor mondott. Lőwy Lajos, a Salgótarjáni Izraelita Hitközség elnöke megemlítette azt is, hogy a kö­zelmúltban lebontották a rossz állapotban lévő temetői ravata­lozót, városrendészeti szem­pontból pedig a Füleki úti zsidó imaházat. Ezek helyébe egy he­lyen - a gondnoki helyiségek­kel együtt - új épületet emelnek az izraelita temetőben. Az ala­pok már készen vannak. A kö­zösség körülbelül félszáz tagja itt folytatja majd hitéletét, és rendezi egyéb összejöveteleit. A fejlesztés méltóbb körülmé­nyeket teremt a működéshez. NYÁRI GYAKORLAT. A pásztói Mechanikai Szer­szám- és Gépgyár Kft.-ben megkezdődött a szakmun­kástanulók 3 hetes nyári gyakorlata. Képünkön a bátony­terenyei 209. Sz. ISZSZI két diákja, Vas István (balra) és Keltái Roland, tokmánybeállítás közben. Fotó: Kun Király J. KÍVÁNCSISKODÓ Szeptemberben lép hatályba a támogatásról szóló törvény A televízióban hallottuk, hogy a hadiözvegyeknek és a hadirokkantaknak is támo­gatást szavazott meg a par­lament. Édesapám a máso­dik világháborúban halt meg, édesanyám betöltötte a 74. évét. Jár-e neki támoga­tás - kérdezi özvegy Nagy Jánosné Hollókőről. A hadigondozásról szóló - (a 48-as Magyar Közlönyben közölt, szeptemberben ha­tályba lépő) törvény egyebek mellett kimondja: hadigondo­zásra jogosult az a személy, aki katonai szolgálat, kötelező katonai előképzés, légi táma­dás és hadművelet vagy visz- szamaradt robbanóanyag fel­robbanása (a továbbiakban: szolgálat) során, illetve kö­vetkeztében testi épsége káro­sodott. Hadiözvegy a szolgálat kö­vetkeztében meghalt személy, illetve a meghalt hadirokkant özvegye, ha a házasságot a hadi eredetű sérülés bekövet­kezte előtt kötötték, illetőleg a házastárs halálakor már leg­alább öt éve együtt éltek vagy házasságukból gyermek szü­letett. Az a hadirokkant, hadiöz­vegy és volt hadiárva, akinek az 1949. január 1-je előtt megállapított hadigondozotti pénzellátását ezen időpontot követően politikai okból megszüntették, egyösszegű térítésre jogosult. Ennek mér­téke hadiözvegy esetén het­venöt ezer forint. Ludányhalászi olvasónk 16 hónapig volt betegállo­mányban, s jelenleg az el­maradt szabadságát tölti, ami két hónap. Kérdése a következő: 18 hónapra mennyi betegszabadság jár, s hogy ehhez az alapbért vagy az átlagkeresetet ve- szik-e figyelembe. Rendőrök könnyű prédái lehetnek?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents