Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-22 / 145. szám

1994. június 22., szerda Megyei Körkép 3. oldal Felelőtlen a Krónika Nincs felelős kiadó-A volt főszerkesztő: Jé! A jelekből ítélve, válságos napokat él át az eltűnt Pesti Hírlap megyei mutációja, a Nógrádi Krónika, amióta az egykori főszerkesztő bejelen­tette az anyalap megszűnését, látva, hogy jobb híján elmen­nek kapálni. Tény, hogy három névnek hűlt helye támadt az impresz- szumban. Nincs ott Matúz Gábor, a korábbi balassa­gyarmati szerkesztőség-ve­zető. Talán még időben távo­zott a fedélzetről Vaskor Ist­ván főszerkesztő-helyettes, aki nem bírta tovább elviselni a felelőtlen ígéreteket és hite­getést a kiadó részéről. Vége­zetül Bencsik András, volt MDF-es képviselőjelöltet és főszerkesztőt is hiába keres­tük az élen. Amikor ezt tegnap délelőtt lakásában közöltük vele, s ér­deklődtünk a változás okáról, akkor Bencsik először felet­tébb meglepődött: Jé, mon­dotta. Majd arról beszélt, hogy nyilván valami félreér­tésről lehet szó. Hiszen, ér­velt, felelős kiadóként min­denképpen szerepelnie kel­lene, különben szabálytalan az impresszum. Egyébként azt erősítgette, hogy a Kró­nika eladásáról továbbra is tárgyalásokat folytatnak. A megjelenését szünetel­tető Pesti Hírlappal kapcsola­tos érdeklődésünkre a volt új­ság volt vezetője azt vála­szolta: Az újraindítás nélkü­lözi a valóságalapot, mert nincs komoly érdeklődés a lap iránt. Postakocsi a homlokzaton Nem csak mi, ügyfelek, de minden bizonnyal a postások is na­gyon várják már, hogy Balassagyarmaton beköltözzenek a Rá­kóczi úton lévő épületbe. Lassan két éve, hogy bezárt a régi posta, elkezdődött a teljes felújítás. Sokáig tartott, ám remélhe­tőleg kárpótol bennünket az átmeneti időszak kellemetlenségei­ért a korszerű hivatal. Szemmel láthatólag közeli az átadás idő­pontja - a külső vakolás, festés is elkészült. Málnaszezon - úgy tűnik, háború nélkül Málnaszüret Nógrád határában Fotó (archív): Rigó Tibor Az állványok még állnak, munkások azonban nem dol­goznak. Azazhogy egy legény sürög-forog a magasban, a pal­lók legmagasabbikán. Lengyel Péter festőművész fest a tűző napon. A homlokzaton egyre jobban kivehető egy postakocsi -, elibe négy ló kötve. Olyan a színösszeállítás, akár a százfo­rintosé. Lecsalogatom a szor­gos művészt, s ott nyomban szóra bírom őt. Melege van, zúgnak a harangok.- Péter, mikor kapta a megrendelést?-Jó egy hete lehet. Másfél nap alatt elkészítettem a vázla­tot, aztán szombat délelőtt gőz­erővel elkezdtem dolgozni.-Az látszik, hogy fantasz­tikusan gyorsan dolgozik, de hová a sietség?- Szerdára (június 22-re - a szerk.) kész kell lennem. Hogy miért, azt nem tudom.- Nyilván nem úgy megy az egész, hogy egyből ráviszi a festéket a falra!- Természetesen nem, előké­szítés nélkül nem szabad hoz­záfogni. Kimértem az ellipszist, Buják. A délnógrádi falu - egyebek között - a hosszú éve­ket itt töltő Glatz Oszkár festő­művészről is nevezetes. A híres képzőművész késői utódai teg­naptól a község általános isko­lájában vendégeskednek. A pásztói Csohány Baráti Kör ál­tal szervezett művésztelepre tu­megcsiszoltam a falfelületet, majd jöhetett az alapozás.- Miért ez a százforintoson is látható szín dominál a fest­ményen?- Ilyet kértek.- Milyen festéket használ?-Műanyag festéket: akrill a neve. Gyorsan kell vele dol­gozni, mert azonnal megszárad.- Mennyire lesz időtálló ez a kompozíció?- Szerintem a vakolat előbb lejön, mint maga a festék.- Mi okoz gondot?- Ha az ember rendelkezik gyakorlattal, megbirkózik a fel­adattal. A tűző nap viszont ne­hézzé teszi a munkát. A polgárok meg-megállnak, s gyönyörködnek Gyarmat új színfoltjában. Igaz, az ízlések különbözőek. Lengyel Péter annyi tanácsot kap, hogy szá­molni sem igen tudja. Van, aki jobban örülne, ha zöld lenne a postakocsi, s kék bárányfelhők lebegnének a háttérben, má­soknak meg nagyon tetszik. Az azonban biztos: szép falfest­ménnyel, s korszerű postával lesz gazdagabb a város, (ádám) catnyi hazai, illetve a környező országokból származó amatőr és hivatásos művész jött el. A vendégek nemcsak Buják, ha­nem a környező községek ne­vezetességeit, természeti szép­ségeit is felkeresik és megörö­kítik alkotásaikon. A tábor a jövő hét végéig tart. Úgy néz ki, hogy az idén sem lesz a korábbi éveket jellemző málnaháború, mivel a piacon a kereslet és kínálat törvénye érvényesül. Megszűnt az előző évtizedekben oly jellemző, szerződésben vállalt ár. Ez egyúttal adott esetben csök­kenő, máskor pedig növekvő árat jelent. Minimális azok­nak a száma, akik elkötelez­ték magukat bármelyik felvá­sárló szervvel. Vajon az áfészek a megvál­tozott körülmények és feltéte­lek között miként tudták meg­tartani kistermelőikkel az eddig kialakított üzleti kapcsolatai­kat, és milyen elképzeléseket tűztek maguk elé az idei málna­felvásárlási szezonban? A Szécsény és Vidéke Áfész a málnafelvásárlást máris meg­kezdte Szécsényfelfalu, Ka- rancsság, Nógrádmegyer, Nagylóc, Varsány, Nógrádsi- pek, Rimóc és Ludányhalászi átvevőtelepein. A felvásárlással foglalkozó szakember tájékoz­tatása szerint ezeken a területe­ken a málnások bőséges ter­mést kínálnak. Az áfész öt va­gon gyümölcs felvásárlására szerződött a mátraterenyei Fri- gofruct-Mátra Hűtőipari Kft.-vel. Egyébként a kisterme­lőktől korlátlan mennyiségben (Folytatás az 1. oldalról) jelentős, kedvező változást eredményezne. Ezt a bevételt - mint ahogyan az ÁV Rt. igaz­gatósági ülésén is szó volt róla - a vállalat működésének javí­tására, tartozásaink csökkenté­sére, a műszaki megújulás elő­segítésére használnánk fel. A pénzre ugyanis, amely teljes egészében a vállalatnál marad­hatna, égetően szükségünk van. A termelésünk színvonala az idén jelentősen javul a múlt év­hez képest. Ahhoz azonban, hogy a piacon a korábbihoz ha­sonló, jó hírnévre tegyünk szert, szükséges lenne terméke­ink, technológiáink fejlesztése, megújítása. Ezt a jelenlegi for­rásaink nem teszik lehetővé, így aztán csakis az ilyen priva­tizációs bevételekre építhetünk.- Korábban miért nem si­került eladniuk a Silco Kft. tulajdoni részét?- Akkor lehet bármit eladni, amikor vevő van rá. Ez nem a mi szándékainktól függ, hanem a kereslet függvénye. Miután a Silco Kft. nyereségesen dol­gozó cég, s a hidegen hengerelt acélszalagok - ha nem is olyan mértékben mint korábban - ma is keresett termékek, feltétele­zem, hogy erre az üzletrészre akad majd fizetőképes vásárló. Olyan vevő, amely a kft.-t is magasabb szinten kívánja mű­ködtetni.- A Silco nélkül milyen jö­vője van az Acélgyár Rt-nek?- Az Acélgyár Rt. a jövőjét a Silco Kft. nélkül tervezi, tudni­vásárolják fel az idei termést napi áron. A szüreteléshez szükséges göngyölegeket a hű­tőház biztosítja. Fekete ribizlit az idén nem vásárolnak fel, mi­vel megrendelő eddig nem je­lentkezett. A pirosat is csak ak­kor veszik át, ha nagyobb mennyiséget kínálnak. Az Ersekvadkert és Vidéke Afész, mint kereskedelmi cég, nem foglalkozik málnafelvásár­lással. A kistermelők termését az áfész egyik dolgozója, Csa­bai Tiborné vásárolja fel. A illik ez a társaság ma is önálló jogi személy. Mindketten önálló gazdálkodást folytatunk. Csupán a tulajdonosi szerep változik, az itt folyó tevékeny­ség azonban marad a régiben. Ha esetleg ez utóbbi mégis megváltozik, akkor feltehetően kedvező irányba mozdul el, bő­vülést, műszaki megújulást hozva magával.- Olyan hírek kaptak lábra, hogy az ügylet kapcsán elbo­csátások várhatóak a rész­vénytársaságnál.-Ez nem igaz. A privatizá­ció, a Silco Kft. üzletrészének értékesítése miatt semmiféle elbocsátásra, egyetlen dolgozó elküldésére sem kell számítani. Ez a két dolog teljesen idegen egymástól. Az igaz, hogy a gyárnál az egyik korábbi szer­vezeti változás következtében most van folyamatban ötven dolgozó elbocsátása. Ez azon­ban már korábban elkezdődött, semmi köze az értékesítéshez. A vásárlási üggyel kapcso­latban dr. Szabó Istvántól, a Silco Kft. elnök-vezérigazgató­tól is megkérdeztük, hogy mit szól a hírhez.- Őszintén szólva, ebben a pillanatban lapoztam fel az új­ságot, így semmilyen részletet nem tudok erről a dologról. Mindenesetre a társaságokban meglévő üzletrész kivásárlásá­nál az olyan módszert, mint az MRP-szervezetek megjelenése, pályázati lehetősége, én megfe­lelő eljárásnak tekintem. Olyannak, amely a Silcót is ér­szezon első napján csupán egy mázsa tíz kiló málnát kínáltak megvételre. Az idén négy vagon málna, három vagon fekete ribizli és egy vagon piros ribizli felvásár­lására kötött szerződést a Ba­lassagyarmat és Vidéke Afész. A szedéshez szükséges reke­szeket csak azoknak adják át, akik vállalják, hogy ízes gyü­mölcsüket az áfésznek adják át. Az ígéretek teljesítését a napi forgalom alakulása alapján el­lenőrzik. dekli. Úgy vélem, MRP-szer- vezetet fogunk alapítani, és pá­lyázatot adunk be a Salgótar­jáni Acélgyár Rt. üzletrészére. Amennyiben pályázatunkat az ÁV Rt. részéről - hasonlókép­pen, mint korábban az AVÜ-től - figyelem és támogatás kíséri, akkor reménykedhetünk, hogy azok az emberek, akik évtize­dek óta ezen a területen dol­goznak, most már ezeknek az eszközöknek, berendezések­nek, ennek a kultúrának valódi tulajdonosai lehetnek.- A hír birtokában mit fog cselekedni?- Első dolgom az lesz, hogy Hopka úmál megérdeklődőm: lehet-e már részleteiben is töb­bet tudni erről a döntésről. Az ÁV Rt. igazgatótanácsának csü­törtöki ülésén - mint elvi lehe­tőséget - már az MRP-szerve- zet kérdését is fel lehetne vetni. Ennek nyilván megvannak a hivatalos pályázati feltételei, amelyekkel természetesen élni akarunk. Keresnünk kell olyan bankot, amely az MRP-szerve- zetet hajlandó lesz hitellel tá­mogatni. Amikor a részletek nyilvánvalóvá válnak, össze­ülök a kollégáimmal, és megvi­tatjuk, ki akar részt venni a programban. Azt szeretném, ha a reménybeli MRP-szervezet- hez minél többen csatlakozná­nak, nem csupán a minimális 40 százalék, amelyet a törvény előír. Minél többen veszünk részt benne, a vagyont annál többen érezhetjük magunké­nak. Pádár András A NAP HÍREI Traffipax Június 22-én, szerdán 14-től 22 óráig Balassagyarmaton, reggel 6-tól 14 óráig Szé- csényben, 5-től 13 óráig Bá- tonyterenyén várható traffi- paxos ellenőrzés. Egyetemi kurzus Salgótarján. Sajtótájékozta­tót tartottak tegnap a Népjó­léti Képzési Központban a Gödöllői Agrártudományi Egyetem által 1994 őszétől indítandó térségfejlesztési menedzserképzésről. Ismer­tették a szakdiplomát nyújtó úgynevezett posztgraduális továbbképzés tartalmi célki­tűzéseit, szervezeti kereteit, a jelentkezés feltételeit. Segélyek és gáz Mátramindszent. Június 30-án, csütörtökön tartja következő ülését a község önkormányzata. Szociális segély iránti kérelmeket kell elbírálniuk a képviselőknek, és tanulmányozzák, illetve áttekintik a vezetékesgáz-el- látás megvalósításának lehe­tőségeit, a Mátranovák tér­ségi társuláshoz csatla­kozva. Mátramindszenten is közös alapítású káeftében gondolkodnak. 1997-ben indulna a beruházás. Víz év végére Szuha-Mátraalmás. A víz­hálózat nagy része - a bu­dapesti Alterra Kft. kivitele­zésében - már elkészült, a munka még Mátraalmáson tart. A vízbevezetést ez év végére befejezik. 347 lakó és üdülőtulajdonos kérte eddig a bekötést, ők ezért 40 ezer forintos hozzájárulást fizetnek. Lehet még csatla­kozni, de az új jelentkezők­nek már 50 ezer forintot kell fizetniük. Képzőművész tábor Magyarnándor. A Radnóti Miklós Művelődési Köz­pont és a helyi önkormány­zat szervezésében a köz­pontban június 19-én meg­nyílt, és június 26-áig tartó gyermek-képzőművész tá­borban jelenleg 36, a megye általános iskoláiból, tizen­négy településről érkezett tehetséges tanuló gyarapítja művészeti ismereteit. A felső tagozatos diákok há­rom műhelyben tevékeny­kednek. A festészeti mű­helyt Földi Péter, a kerami­kust Antal András, a grafi­kait Pénzes Géza vezeti. Az itt született munkákból jú­nius 25-én kiállítás nyílik a művelődési központban. A tárlatot szeptembertől Eger­ben és Nógrád megye több iskolájában is bemutatják. Művészek Glatz falujában A Silco megvenné az acélgyár vagyonrészét Miniatűr hentesszerszámok a pult felett Kecskés György (balra) átveszi a díjat Majkut Tibortól Tegnapi lapszámunkban már hírt adtunk arról, hogy Maj­kut Tibor nyugállományú hentesmester díjat alapított az általa legjobbnak tartott ke­letnógrádi húsbolt vezetőjé­nek. Az idős mester tegnap adta át elismerő ajándékát a bátonyterenyei hentesnek, Kecskés Györgynek.- Miért éppen ezt a húsboltot választotta?- Részben érzelmi okai van­nak - mondta az idős mester -, hiszen 52 évvel ezelőtt éppen ebben az üzletben voltam se­géd. Azóta szinte minden meg­változott, de itt az üzlet vezető­jétől nemcsak kifogástalan árut, hanem kedvességet is kap a vá­sárló. Ha egyszer lemér 41 deka húst, akkor az valóban 41 deka!- Máshol szerzett rossz tapasztalatokat is?- Találkoztam olyan üzlettel, ahol le sem törölték a mérleget használat után, és véresen, piszkosan mértek rajta tovább.- Régen is drága volt a hús? -A legdrágább a sertéshús volt, egy pengő 60-ért adtuk ki­lóját. En annak idején nem ipari tanuló, hanem inas voltam. De sok pofont is kaptam akkoriban a mestertől... Ha leesett a kés és utánakaptam, azért is meg­pofoztak. Nem attól féltettek, hogy megvágom magamat, ha­nem attól, hogy sérült kézzel napokra kiesek a munkából! Az üzlet tulajdonosa, a pász­tói Kecskés György három éve vásárolta meg az üzletet.-A szakmában 26 éve dol­gozom, 14 évesen kezdtem. 1976-ban kerültem ebbe az üz­letbe, azóta itt vagyok. Egész életemben ezt csináltam, és el sem tudom képzelni, hogy más­sal foglalkozzak.- Kapott már valamilyen szakmai elismerést?- Többszörös kiváló dolgozó voltam, kaptam más elismeré­seket is, de a legtöbbre ezt a ki­tüntetést tartom! F. Z. KÍVÁNCSISKODÓ Kátyúzás mindenképpen, aszfaltozás talán László László Salgótarján­ban, az Ybl Miklós úton la­kik. Azt panaszolja, nagyon rossz az út állaga. Sok gép­kocsival közlekedő bosszan­kodik amiatt, hogy a sok ká­tyú tönkreteszi autóját. Az ott élő autósok nevében is kérdezi, várható-e, hogy fel­újítják az utat? Lantos Lászlótól, a pol­gármesteri hivatal műszaki osztályának munkatársától megtudtuk, hogy a kátyúzás mindenképpen megtörténik, a Tarján vendéglőtől egészen a Kemping útig. Eddig azért maradt el, mert abban bíznak, hogy sikerül forrást találni az aszfaltozáshoz is - ez utóbbi a családi házas övezetet érin­tené, a Tarján vendéglőtől a lebontott óvodáig. Tegnap egyébként ennek az árajánlatáról tárgyaltak a városházán. A televízióban hallottuk, hogy a hadiözvegyeknek és a hadirokkantaknak is támo­gatást szavazott meg a par­lament. Édesapám a máso­dik világháborúban halt meg, édesanyám betöltötte a 74. évét. Jár-e neki támoga­tás? - kérdezi özvegy Nagy Jánosné Hollókőről. Erre keresünk választ legköze­lebb.

Next

/
Thumbnails
Contents