Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-22 / 145. szám

[főoldal Világpolitika 1994. június 22., szerda Szöul sürgeti a csúcstalálkozót Az északiak időhúzására gya­nakodó Dél-Korea sürgeti, hogy minél hamarabb tartsák meg a csúcstalálkozót Kim ír Szén észak-koreai és Kim Jung Szám dél-koreai elnök között. Egy, a neve elhallgatását kérő déli illetékes - a Reuter je­lentése szerint - értésre adta: Szöul a halogatás vagy az obst- rukció jelei láttán kérni fogja, hogy térjenek vissza a nemzet­közi büntető intézkedésekhez. Ha az észak-koreaiak feltéte­leket támasztanak, és a végte­lenségig elnyújtják az előké­szítő megbeszéléseket, meg fogjuk szakítani a tárgyaláso­kat, és lépéseket teszünk a szankciók bevezetése érdeké­ben - idézi a Reuter az illeté­kest. Szöul június 28—át java­solta a csúcstalálkozó időpont­jául, helyszíneként pedig Pan- mindzsont ajánlaná. Az ITAR-TASZSZ jelentése szerint Kim ír Szén észak-ko­reai köztársasági elnök azt sze­retné, ha a találkozó augusztus közepén lenne. Ezt Miki Takeo volt japán miniszterelnök öz­vegyére hivatkozva közölte a Kiodo hírügynökség. Miki Mi- cuko Phenjanban járt, ahol az észak-koreai vezetővel találko­zott, s tőle hallotta az ellenja­vaslatot. Az északiak a KNDK területén kívánják fogadni Kim Jung Szamot - tette hozzá. Dél-jemeni felszólítás A dél-jemeni erők vezére, Ali Szalem al-Beid alelnök hétfőn az ádeni televízióban mondott beszédében felszólította az ENSZ-t, hogy hozzon sürgős intézkedéseket a május 5. óta dúló jemeni polgárháború befe­jezése érdekében. A politikus szerint Ádent az .északi csapa­tok barbár módon lövik. iUJiíiiUl 1DAO \JL. lültl XZll Francia álláspont Ruandáról Az Egyesült Államok hétfőn támogatásáról biztosította azt a francia kezdeményezést, amelynek értelmében Párizs hajlandó élére állni egy nem­zetközi intervenciós köteléknek a mandai vérengzés megféke­zése érdekében. Ugyanakkor az amerikai kormány jelezte, hogy az egyoldalú francia beavatko­zásért már nem lelkesedne. Hivatalos közlések szerint Warren Christopher érintke­zésbe lépett francia kollégájá­val, Alain Juppé külügyminisz­terrel, és tájékoztatta őt arról, hogy Washington támogatja a tervezett mandai ENSZ-köte- )ék mielőbbi úrnak indítására irányuló francia törekvéseket. Az illetékesek mindazonáltal Ipszögezték, hogy a támogatás az ENSZ keretében szerve­zendő beavatkozásnak szól, nem pedig az esetleges egyol­dalú intervenciónak. Ijesztően terjed 3 tüdőbaj Riasztóan növekszik a tüdőbaj halálos áldozatainak száma Ke­let-Európábán - ezt közölte az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Genfben. A WHO becslése szerint tavaly a térség­ben 20 ezren haltak meg tüdő- bajban és 2 millióan voltak közvetlen veszélyben. A WHO felmérésében szereplő 27 ke­let-európai ország közül csak Lengyelország, Magyarország, Szlovénia, Csehország és Szlo­vákia kerülte el a betegség visszatérését. Fenyegetőnek tű­nik a helyzet Oroszországban: Moszkvában és Tomszkban például 1992 óta megkétszere­ződött a tüdőbajban elhunytak száma. A WHO jelentését elemzők a tüdőbaj terjedéséért az ingyenes egészségügyi rend­szerek összeomlását okolták. Göncz Árpád az Egyesült Államokban Göncz Árpád magyar köztársa­sági elnök hétfő este háromna­pos nem hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érke­zett. Tegnap délelőtt - Michal Kovác szlovák államfő társasá­gában - találkozott Bili Clinton elnökkel, ezt követően pedig szenátusi vezetőkkel folytatott eszmecserét. Este Göncz Árpád átutazott New Yorkba, ahol ma szlovák partnerével együtt átveszi a Ke­let-Nyugati Tanulmányok In­tézetének kitüntetését. A díjat a nemzetközi együttműködés és a két ország viszonyának javítása érdekében kifejtett tevékenységük elisme­réseként kapják. Göncz Árpád megérkezett az Egyesült Államokba (MTI) Havannai nagykövetség-foglalók - újabb kubaiak hagyták el a rezidenciát Újabb öt kubai hagyta el hétfőn a havannai belga nagyköveti rezidenciát... Amint az ismeretes, az épü­letben május 28. óta tartózkod­nak menekültek, akik így akar­nak politikai menedékjogot nyerni, hogy azt követően emigrálhassanak a szigetor­szágból - értesült diplomáciai forrásokból az MTI ottani tudó­sítója. Összesen 18-an távoztak a képviseletről múlt csütörtök óta, amikor Fidel Castro kubai állam- és kormányfő a kolum­biai Cartagenában kijelentette, hogy nem fogja megengedni az országból való elutazásukat azoknak, akik erővel behatol­nak diplomáciai épületekbe. Azóta hasonló értelmű közle­ményt adott ki a havannai kül­ügyminisztérium is. Politikai megfigyelők szerint a kubai álláspont további ke­ményedése elsősorban belpoli­tikai célokat szolgál: ezzel akarják megfékezni a további behatolási kísérleteket, ame­lyek elszaporodása esetleg el­lenőrizhetetlen helyzet kialaku­lását eredményezhetné. Ugyan­akkor a már a követségeken tar­tózkodók ügyének megoldását e változás tovább nehezíti; így azt a korábbi reményüket is el­veszítették, hogy otthonaikba hazatérve az érintett ország se­gítségével vízumot, Kubától pedig kiutazási engedélyt kap­nak, s végül mégis emigrálhat­nak. A követségfoglalások kezde­tekor ugyanis a kubai hatósá­gok azt hangoztatták, hogy aki felhagy akciójával, a szokásos keretek között folyamodhat út­levélért, s ha talál befogadó or­szágot, utazása elé nem gördí­tenek akadályokat. A belga rezidencián a távo­zások után jelenleg százan ma­radtak, és továbbra is kitart a német nagykövetségen 21, a chilei konzulátuson pedig nyolc menekülő. Növekvő elkeseredettségről tanúskodik a belga képviseleten tartózkodók hétfőn, a nemzet­közi sajtó képviselőihez eljutta­tott üzenete, amelyben - egye­bek mellett - beszámolnak ar­ról, hogy közülük már 12-en folytatnak éhségsztrájkot, ezzel adva nyomatékot emigrálási szándékuknak. Mint jelzik, a kis területen összezsúfolódott csoport köz­egészségügyi gondokkal küsz­ködik, a gyerekek közül többen betegek, az idősebbek pedig le­gyengültek. Ugyanakkor meg­ismétlik, hogy nem hajlandóak a kubai hatóságok kezére adni magukat, és a végsőkig kitarta­nak. (MTI) Világtalálkozó a magyar Holocaust 50 éves évfordulója alkalmából A ma élő idős nemzedék az utolsó, amely személyes élmé­nyek alapján elmondhatja azt, ami fél évszázaddal ezelőtt tör­tént a zsidósággal, biztosíthatja az utókor számára a Holocaust emlékének fennmaradását - je­lentette ki Jichak Rabin izraeli kormányfő a magyar zsidóság vészkorszakának 50. évfordu­lója alkalmából hétfő este Jeru­zsálemben kezdődött kétnapos világtalálkozón, megköszönve az ideutazott túlélőknek, hogy megjelentek az összejövetelen. Több ezer küldött részvéte­lével kezdődött a szent város­ban, a Binjáné Háumá díszter­mében a találkozó. A magyar nyelvterületről származó zsidó­ság világszerte működő szerve­zeteinek tagjai gyűltek egybe tíz év óta először ilyen nagy­szabású rendezvényen, és, mi­ként a találkozó fő szervezője, az Izrael Magyarországi Be­vándorlói Szövetségének el­nöke, Jehuda Spiegel megálla­pította, az élet törvényei szerint alighanem utoljára. Rabin miniszterelnök, aki az elsők között köszöntötte a résztvevőket, beszédében ki­emelte a magyar zsidóság álla­mépítő szerepét Izraelben, és azt hangsúlyozta, hogy az or­szág léte a biztosíték arra, hogy a világ zsidóságával soha többé ne történhessen meg az, ami fél évszázaddal ezelőtt. A világtalálkozón megjelen­teket Göncz Árpád megbízásá­ból dr. Pick Róbert ezredes, címzetes államtitkár, főhadse­géd és a köztársasági elnök ka­tonai irodájának a vezetője kö­szöntötte. Az elnök egy olyan Magyarországról küldi üdvöz­letét, ahol biztosíték van arra, hogy az ordas eszme, amely a Holocausthoz vezetett, többet nem szedhet áldozatokat, ahol senkinek származása miatt nem kell félnie - mondta az ezredes. Görög János izraeli magyar nagykövet ugyancsak arról biz­tosította hallgatóságát, hogy „Magyarország már végérvé­nyesen nem az az ország, amely nemcsak eltűrte, de politikájá­val és egy bűnös kisebbség tet­teivel részt is vállalt zsidó ál­lampolgárainak tragédiájában”. Európa leggyorsabb számítógépe Skóciában A Reuter jelentése szerint a komputer 40 milliárd aritmetikai műveletet képes elvégezni másodpercenként. A Cray T3D nevű számítógépet az edinburgh-i egyetem tudósai elsősorban atommagrészecskék, új anyagfajták, gyógyszerek kutatására és egyéb összetett problémák megoldására használják. A gép 12,15 millió dollárt ér, és a világon csupán tíz ilyen képességű komputer van. Olcsó modell 1996-ban a Volkswagen cégnél Az autó ára 15 ezer márka alatt lesz. Azzal a városi kocsival el­lentétben, amelyet a Volkswagen cég a Mercedes-Benzzel és a svájci Swatch vállalattal közösen fejleszt ki, ez az olcsó modell hosszabb utakra is alkalmas, de parkolni is könnyű lesz vele. Száz kilométerenkénti üzemanyag-fogyasztása nem fogja meg­haladni a 3 litert. 2 milliárd korona a környezetvédelemre Csehországban jövőre már csupán két olyan volt szovjet kato­nai telephely lesz, ahol még folytatni kell a katonai megszállás 23 éve alatt súlyos károsodásokat szenvedett környezet helyre- állítását - mondta el az AFP-nek Jirí Kerka, a cseh környezet­védelmi minisztérium tisztviselője a prágai Ecomilitary ’94 című konferencia után. A helyreállítás összesen 2 milliárd ko­ronába kerül, ebből félmilliárdnyit már eddig szétosztottak az érintett cégek között. Az országban 1968 és 1991 között 74 te­lepen állomásoztak szovjet katonák: a fennhatóságuk alá tar­tozó területek 90 százaléka súlyos környezeti károsodásokat szenvedett. Ezek jó részét ez év végéig sikerül helyreállítani, csupán az észak-csehországi Mladában és Hradcanyban létesí­tett föld alatti, hatalmas kerozintartályok nyomainak eltüntetése marad jövőre. Ötéves gazdasági terv Görögországban A terv lehetővé teszi, hogy Athén teljesítse a maastrichti szer­ződésben megfogalmazott valamennyi általános kritériumot az európai pénzügyi unió 1998-as létrehozásáig-jelentette hétfőn a The Wall Street Journal Europe című napilap. Az 1999-ig tartó program jövőre és 1996-ra 1,5, azután pedig három évig évi 2,8 százalékos GDP-növekedést irányoz elő. A terv szigorú pénzügyi politikával, azaz lassú és alacsony bérnöveléssel, az adócsalások számának korlátozásával számol. A cikk szerint a GDP egyharmada a feketegazdaságban termelődik, jelenleg több mint 1000 milliárd drachmányi adóhátraléka van a lakos­ságnak - ebből 700 milliárdnyit tartanak behajthatónak. A kormány azt reméli, hogy bevételi hiányát a privatizáció gyorsí­tásával is csökkentheti. Iráni állampolgárok letartóztatása Japánban A japán rendőrség majdnem ötven, illegálisan az országban tar­tózkodó iráni állampolgárt tartóztatott le és utasít majd ki vár­hatóan az országból. Több-kevesebb rendszerességgel razziáz- nak a rendőrök a külföldiek kedvelt találkozóhelyein és tartóz­tatják le az illegális bevándorlókat, a kábítószer-üzletelőket. A főváros egyik csomópontját, az Ueno állomást kétszáz rendőr vette körül és vette őrizetbe az irániakat. Az akciót részben a helyi árusok kezdeményezték, akik nehezményezik, hogy az irániak és más külföldiek „rontják az üzletet” hamis telefonkár­tyákkal és sokféle más áruval kereskednek Pető Iván és Horn Gyula pártvezetők sajtótájékozta­tót tartottak a koalíciós tárgyalások szünetében Nehezen halad a magyarok kárpótlása Szlovákiában (FELVIDÉKI TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Magyarországon meg­hozott kárpótlási törvények bizonyos mértékig kihatnak az anyaországon kívül élő állampolgárokra is. Az a három kárpót­lási törvény, amelyet a magyar parlament elfogadott, ilyen érte­lemben világviszonylatban is egyedülálló, hiszen nem a mostani állampolgárságot veszi figyelembe, hanem az akkorit, amikor a sérelem bekövetkezett. De hogyan érvényesíthető a magyar kárpótlási jog a határokon túl, mondjuk Szlovákiában? erről beszélgettünk Boros Zoltán mérnökkel, a volt szövetségi gyűlés, a közös cseh és szlovák prágai parlament egykori képviselőjé­vel, az Együttélés regionális titkárával.- Előrebocsátom, hogy a magyarországi kárpótlási tör­vények döntő többségben az anyaországban élő állampolgá­rokat érintik — kezdte. - Nem csupán szám szerint, hanem a kárpótlási összeg nagyságát il­letően is így van ez. Á hadiöz^ vegyekről szóló törvény pél­dául csak a Magyarország terü­letén élő hadiözvegyeket kárpó­tolja.- Vegyük sorra azokat a kárpótlási törvényeket, ame­lyek kárpótolhatják a határon kívül élő magyarokat is!- Kezdjük a Csorba-tavi szerződésből fakadó károkkal. Tudomásom szerint a két állam, tehát Magyarország és Cseh­szlovákia 1949-ben olyan meg­állapodást kötött, hogy az új or­szághatár kijelölése után a hatá­ron túlra esett területeket köl­csönösen elintézettnek tekintik. A két ország tehát a saját ál­lampolgárai kárára egyezett meg. Szlovákiában ez az ügy mintegy tízezer családot érint. Amint látható, a sérelmet szen­vedett személyek száma meg­lehetősen magas, a területek nagysága azonban néhány kivé­teltől eltekintve jelentéktelen.-Még kevesebb azoknak a családoknak a száma - folytatta -, amelyek a törvény értelmé­ben érvényesíteni tudták kár­pótlási igényüket. Amikor tu­domást szereztünk a jogszabály létezéséről, azonnal felhívtuk az érintettek figyelmét a kárpót­lási lehetőségre. Sajnos, akkor már vészesen közeledett a ha­táridő. Talán ennek tudható be, hogy a sebtében kitöltött nyom­tatványokban a bizottság renge­teg hiányosságot talált, és nem fogadta el a kérelmeket.-A legtöbb érdekelt sze­mély azonban a munkatábo­rokban eltöltött hónapokért, évekért kérte a kárpótlást.- Erről nem végeztünk fel­mérést, így aztán szám szerint nem tudjuk, hányán kérték és mennyien kaptak Magyaror­szágról kárpótlást az 1992-ben elfogadott, XXXII. számú tör­vény értelmében. Azt azonban tapasztaltuk, hogy ezzel kap­csolatosan fordultak hozzánk a legtöbb kérdéssel a polgárok. Az Együttélés irodáiban ingye­nes tanácsadói szolgálat műkö­dött. Azt is elmondhatjuk, hogy Magyarország a törvény érvé­nyesítése és érvényesíthetősége érdekében megfelelő módon in­tézkedett. Megjegyzem: a kár­pótlási törvény nemcsak a ma­gyar állampolgárokra vonatko­zott. Szlovákiában megkaphat­ták azok a szlovák állampolgá­rok is, akik annak idején a magyar hadseregben harcoltak. (Nagyon kevés szlovák ál­lampolgár kérte - legalábbis Rimaszombat körzetében - a kárpótlását, és arról, hogy megkapták-e nincs tudomásom. - a szerző.)- Úgy hiszem, szorosan a kárpótláshoz tartozik az is - folytatta Boros Zoltán -, hogy Szlovákiában a devizatörvé­nyek értelmében még a ma­gyarországi kárpótlási jegyeket sem lehet Magyarországon be­fektetni a Szlovák Nemzet) Bank beleegyezése nélkül. Má­jus végéig az intézmény egyet­len magánszemélynek sem adta jóváhagyását a kárpótlási je­gyek befektetésére. A károsultak a magyaror­szági hivatalokkal kapcsolatban is tettek néhány észrevételt. Úgy érzik, hogy a hatóságok nem egyenlő mércével mérték a magyarországi és a határon túli ügyeket. „Pedig nem mi léptük át a határt, a határ lépett át ben­nünket” - panaszolta az egyik meghurcolt felvidéki bácsika. Farkas Ottó

Next

/
Thumbnails
Contents