Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-21 / 144. szám

1994. június 21., kedd Megyei Körkép 3. oldal Reszketni méltóztatott V ígabb perceimben szok­tam olykor hülye hason­latokat előrángatni a kellék­tárból. így aztán, ha zavart, feldúlt, ideges, izgatott em­bert látok - olyat, aki szorult helyzetében remeg és elve­szíti arca színét -, arra elősze­retettel mondom azt - Petőfi után -, hogy olyan volt, mint a nagyméltóságú helytartóta­nács annak idején: „Sápadt vala, és reszketni méltózta­tott.” Petőfi a saját naplójában az 1848. március 15-i epizódot gyönyörű hangulatfestéssel, képszerűen fogalmazta meg, és nagy-nagy beleéléssel. Ezért maradhatott meg ben­nem, jóllehet, még az általá­nos iskola alsó tagozatában tanultam, sajnos immár több, mint húsz esztendővel ezelőtt. Korántsem akarom a nyá­jas olvasót minduntalan ma­gammal untatni, de van egy keresztlányom, akinek - nem dicsekvésképpen - csak tor­nából van négyese, és a kis aranyos máris a kezembe nyomta a jövő tanévre szóló - negyedikes - olvasókönyvét. Belalapozgattam. Kisvár­tatva megleltem benne Petőfi nevezetes naplórészletét, ám beletekintvén kishíján elalél­tam. Elhagyott az arcszínem, minden ízemben megremeg­tem. Ugyanis szó szerint így állt benne: „A nagyméltóságú helytartótanács sápadt volt, és reszketni kezdett.” Hm... Ez lesz hát a drága anyanyelvvel, a csodálatos, gazdag kincsestárral, amely­nek egyik tündöklő drága­köve éppen a régi nyelvi for­mák, kifejezések pompás kel­léktára. Tisztább pillanatainkban rengeteget siránkozunk a sza­kadatlan, ronda nyelvrontás miatt. Sajnálom a keresztlá­nyom és a többi sok-sok kis­fiút, kislányt, hiszen csak a megváltó tudja, hány és hány efféle baromsággal büntetik még őket, ártatlanokat, éppen a tanügyi nénik és bácsik, rá­adásul az olvasókönyvben, amely - ha jól tudom - az anyanyelvi nevelés legfonto­sabb eszköze. (Hétszínvilág, olvasókönyv, Apáczai Kiadó, ára: 286 forint.) E lvadult modernségünkben immár Petőfi írását is javí­tani kell. Legközelebb talán a Nemzeti dal kerül sorra, vagy a Füstbement terv: Egész úton hazafelé azon gondolkod­tam... - hogy álljon meg a menet! Balás Róbert UJ ! ORSZÁGOS TELEVÍZIÓS PÁLYÁZAT Második lett Kovács Bodor Sándor A salgótarjáni nézők a szombat esti tévéhíradóból tudhatták meg, hogy a városi televízió második díjat nyert a Lakitelek Alapítvány által a kábeltelevízióknak meghirdetett így szer­kesztünk mi című országos pályázaton, amelyre hetvennégy stúdiótól összesen nyolcvan pályamű érkezett. ISKOLATÖRTÉNELMI PILLANATOK. A Salgótarjáni Kereskedelmi és Vendéglátó­ipari Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola történetében az idén végeztek először érettségizett diákok az intézményben. A napokban érettségizett a 21 kereskedelmi tago­zatos tanuló, akik hét tantárgyból bizonyíthatták a négy év alatt megszerzett ismereteiket. Képünkön Frics Zoltán és Holecz Edvárd a vizsgabizottság előtt. Fotó: Rigó Tibor Válságban a Nógrádi Krónika De mit kapnak majd az olvasók, meg az előfizetők? A dolognak azonban van egy kis szépséghibája. A díj valójá­ban nem a városi televíziót, ha­nem Kovács Bodor Sándor salgótarjáni videofilmest illeti, aki a STV külső munkatársa­ként nyújtotta be a pályázatát.- Milyen alkotással pályá­zott? - érdeklődtünk a díjnyer­tesnél.-Kilencven perces anyagot lehetett beküldeni. Én három Nógrád megyei képzőművész­ről - Csemniczky Zoltánról, néhai Iványi Ödönről és Oláh Jolánról - készített filmjeim­mel pályáztam. Ezek együttes hossza bő egy óra. Tehát nem az döntött, hogy ki mennyire használta ki a kilencven percet. A községben tegnap délután négy óra öt perckor tűzesethez kellet kivonulniuk a hatvani és a gödöllői tűzoltóknak. A Tán­csics Mihály út 1. szám alatt egy lakatlan melléképület égett.- A díj összege iránt szabad érdeklődni?- Nem titok. A második díj­jal 150 ezer forint jár.- Hol tekinthetők meg ezek a filmek?- Nem szeretném elkiabálni, de úgy tudom, hogy a Magyar Televízió tervezi az első három helyen végzett alkotások (a fő­díjat az oroszlányi, a harmadi­kat pedig a ceglédi tévé pálya­műve kapta - a szerk.) bemuta­tását. Egyébként a filmjeimből - bár már azóta készültek, ami­óta eljöttem onnan- egy-egy kópiáját átadtam korábbi mun­kahelyemnek, a Nógrádi Törté­neti Múzeumnak.- csébé ­Igaz, a kár mindössze ötezer fo­rint, de csak azért nem na­gyobb, mert a tűzoltóknak az ugyancsak lakatlan főépületet sikerült megmenteni. A tűz okát vizsgálják. A Nógrádi Krónika tegnap óta új impresszummal jelenik meg. Eszerint a lapot szer­kesztő bizottság szerkeszti. Korábban Vaskor István fő­szerkesztő-helyettes neve sze­repelt ezen a helyen. Ő azon­ban péntek óta nem dolgozik a Krónikánál. Távozását Vaskor István gazdasági vészhelyzet kialaku­lásával indokolta. Ezt részle­tezve elmondotta, hogy az utóbbi időben már nem tudták a külső munkatársaknak kifizetni a honoráriumokat.-Úgy láttam - folytatta -, bizonytalanná vált, hogy teljesí­teni tudjuk-e a hármat fizet - négyet kap előfizetői akciónkat. Hátulról a második helyet fog­lalta el Nógrád megye tavaly az országos ranglistán a ke­reskedelemmel foglalkozó kisvállalkozások tekintetében. Az idén viszont már kivívta az utolsó helyezést - hangzott el tegnap délután a kiskereske­dők megyei szervezetének küldöttgyűlésén. A küldöttgyűlés résztvevői előtt Tarnóczi Lajos megyei el­nök számolt be az egy éve meg­tartott küldöttgyűlés óta végzett munkáról. Elmondta, hogy a szervezetükhöz átlagosan 400 kereskedő-vállalkozó tartozik, tehát korántsem annyi, mint amennyien kereskedéssel fog­lalkoznak. Ennek ellenére azonban szerényen, de sikerült javítani az eredményességüket, a tervezettnél több mint egymil­lió forinttal. Ez elsősorban an­Rendkívül kellemetlenül érin­tett, hogy későn jutott tudomá­somra: a Nógrádi Krónika indu­lásától nem volt érvényes szer­ződésünk a Magyar Távirati Irodával, s így voltaképpen jog­talanul közöltünk MTI-anya- gokat. Hetek óta azzal hiteget­tek, hogy a lap új tulajdonost kap, de ez nem történt meg.- Mindezek miatt - folytatta a volt főszerkesztő-helyettes -, pénteken úgy döntöttem, hogy amennyiben nem jelentik be az új tulajdonos nevét, megkérem szerkesztő társaimat, ne gyárt­suk le a szombati lapot; ellen­kező esetben felmondok. Fel­mondásomat elfogadták, a lap megjelent. nak az oktatási tevékenységnek köszönhető, amelynek kereté­ben 240 személy jutott üzletve­zetői, boltvezetői képesítéshez a szakmai tanfolyamokon. Hegyi Sándorné megyei tit­kár a következő időszak felada­tai között a Kisosz életképessé­gének megszilárdítását, a ta­gokkal történő kapcsolattartás szorosabbra fűzését, az érdek- képviseleti szolgáltatások kö­rének bővítését emelte ki. Fel­hívta a figyelmet a kamarai tör­vényből adódó feladatokra, amelyek minden vállalkozóra kötelező érvényűek. A jövőben az eddiginél is jobban kell tá­mogatni a kereskedő vállalko­zókat a tevékenységükkel ösz- szefüggő jogi, adózási, könyve­lési kérdésekben. Külön és hangsúlyosan szólt a feketeke­reskedelemből származó gon­A történtek összefoglalása­ként Vaskor István a követke­zőket hangsúlyozta:- Sajnálom kollégáimat, a külső munkatársakat és mindenekelőtt az olvasókat, akik már nem kaphatnak olyan Nógrádi Krónikát, mint ami­lyennek szerkesztése és kiadása eredetileg szándékomban volt. * Külső szemlélőként is jó ideje érzékelhető, hogy a Nógrádi Krónika egyre mélyülő vál­ságban van. Számunkra leg­alább annyira fájdalmas, hogy megalapozatlan akciók­kal lehet ma Magyarországon előfizetőket toborozni. dókról, hibáztatva mindazokat, akik a tisztességes kereskedők kárára büntetlenül hagyják ezt. A vitában szót kért dr. Varga János, az országos szövetség társelnöke, aki kifejezte remé­nyét, hogy az ország irányítói a jövőben gazdasági szerepük­nek, sajátos gondjaiknak meg­felelően kezelik a kereskedők nagy csoportját. Szóvá tette, hogy sokan irigyelt rétegnek tartják a kereskedőket, pedig, mint vállalkozóknak, példásan be kell tartaniuk a törvényeket, hiszen mulasztás esetén teljes vagyonukkal felelnek. Az ke­reskedők általános helyzetének javítását országosan kell elérni az egységesebb adóigazgatási gyakorlattal, a feketekereskede­lem visszaszorításával, a társa­dalombiztosítási problémák feloldásával. P. A. A NAP HÍREI Traffipax Ma 14-től 22 óráig a balas­sagyarmati rendőrkapitány­ság működési területén, reggel 6-tól 14 óráig Pász- tón, Hasznoson, a 21-es számú főútvonalon, Jobbá­gyiban és Szarvasgedén várható ellenőrzés. Csillagász-emlékülés Salgótarján. A TIT Nógrád Megyei Egyesülete és a Salgótarján Városi Szerve­zete június 23-án, csütörtö­kön 11 órakor a Gedőc-te- tőn emlékülést tart a TIT Uránia észlelő és bemutató csillagvizsgáló átadásának tizedik és a csillagászati szakkör fennállásának 15. évfordulója alkalmából. Rej t vény fej tök sikere Karancskeszi. A Mól Rt. Kupa rejtvényfejtő-csapat- versenyt szombaton rendez­ték meg Százhalombattán. A haladó kategóriában a 19 együttes közül Karancskeszi csapata - dr. Kiss Katalin, dr. László Sándor, Molnár János, dr. Váraljai Béla - a második helyen végzett. A 7. helyen a salgótarjáni Sark-Carbovan, a 12.-en a balassagyarmati csapat vég­zett. A Mól Rt. Kupát végül a debreceniek nyerték, az összesített csapatverseny­ben azonban továbbra is a Sark-Carbovan áll az élen. Telefonközpont épül Nézsa. A községben meg­kezdődött a konténeres tele­fonközpont helyének kiala­kítása. A tervek szerint 2000 telefonállomás fogadására lesz alkalmas az új létesít­mény, és a környező öt köz­ség.- Legénd, Npgrádsáp, Alsópetény és Keszeg előfi­zetőit is ellátja.- a (Ok ^5 ti Szennyvízhálózat Egyházasdengeleg. A köz­ségi szennyvízcsatorna-há­lózat tanulmányterve rövi- I desen elkészül. A beruhá­zást, mely mintegy 30 millió forintba kerül,már csak a következő önkormányzat valósíthatja meg. Véradások Ezen a héten a következő napokon lesznek véradások: június 21-én kedden, reggel fél héttől a Nógrád Volán dolgozói adnak vért. Június 24-én, pénteken pedig Csé- csén lesz véradás. A lako­sokat 15-től 19 óráig az is­kolában várják a véradó ál­lomás dolgozói. Szerencsés tűzeset Kállón A magánkereskedelem tisztessége érdekében Máj kút úr díjat adományoz a legkülönb hentesnek Az őszes haléntékú, jó kiál­lású, koros úriember, gyakori látogató mostanában a hús­boltokban. Különösen a Kis- terenye, Nagybátony és Salgó­tarján környéki üzletekben kelthetett gyanút a férfi, aki a vásárlást mellőzve, csak szem­lélte az árut. Nem azért, mintha nem telt volna néhány deka felvágottra vagy más, táplálóbb falatra, mint kor­osztályából sokaknak. Majkut Tibor olyan hentes után kutatott, aki az ő fogalmai szerint a legjobb, a legkiválóbb a szakmában. Akit, ha rátalál, megjutalmaz. Emberünknek a Salgótarjáni Ipartestület 1941-ben állította ki a mesterlevelét: hentes és mészáros lett. Katonaideje alatt súlyos baleset érte őt, ezért ha­dirokkantként leszerelték. Mi­előtt igazából belekóstolhatott volna a szakmájába, máris bú­csút mondhatott neki. Debre­cenbe került, ahol elvégezte a gimnáziumot, a főiskolát. A he­A mesterség miniatűr kel­lékeivel egykor Majkut Tibort jutalmazták Fotó: Gyurién Tibor lyi baromfifeldolgozónál he­lyezkedett el. Előbb portás lett, aztán, ahogy a tanulásban elő­rehaladt, igazgatója lett a válla­latnak. Később a Hazafias Népfront megyei titkárává vá­lasztották. Ma is Debrecenben él, de gyakran látogat Kistere- nyére, ahol barátok, rokonok várják. Majkut úr, mint mondja, ta­nult szakmája iránt egész életé­ben nosztalgiát érzett. Nyugdí­jazása előtt fél Európát bejárta, de bármilyen zsúfolt szakmai programja is volt, arra mindig csent egy kis időt, hogy a hen­tesüzletekbe bekukkantson. A friss tepertő, a kolbász illatát máig orrában érzi.- Évek óta foglalkoztat a gondolat - mondja az idős úr -, hogy megkeresem a szakma legjobbját, akire rátestálom va­lamikori díjamat. Arra a hen­tesre hagyom a szakma minia­tűr kellékeit, aki megérdemli: aki pedáns és tiszta, aki udvari­asan bánik a vevőkkel, aki tud ajánlani, mert ismeri a hús „küldetését”, s aki becsületes. Sokáig kerestem, végül sikerült rábukkannom Nagybátony ban. Éppen abban az üzletben dol­gozik, ahol én negyvenkettőben mészárossegéd voltam, az ak­kori bányai mészárszékben. Azt gondoltam, lévén egy kis meg­takarított pénzem, az én egy­kori díjam másolatát több pél­dányban elkészítem, s két­évente odaajánkozom egy-egy hentesnek. Majkut úr, akinek szakmája fél évszázada derékba tört, ka­pásból sorolja a a rézlapra erő­sített apró szerszámok neveit: fő helyen a hasítóbárd, mellette a tőkebárd. Aztán a szalon- názó-, a nyúzó-, a bontókés. A végén a birkanyúzónak kellett volna helyet kapnia, csakhogy a kis huncut a szatyorban maradt. A bátonyi hentesnek - aki­nek nevét nem mondja el, mert igazi meglepetést akar okozni a számára - éppen ma adja át a réztáblát. Két év múlva másik időponthoz köti majd a díjáta­dást. Június 6-ra tervezi, annak emlékére, hogy hajdan ő akkor szabadult, aznap kapta meg a segédlevelet. Tuza Katalin Nemzetközi muzsikustábor - nyolcadszor Balassagyarmat. A nyolcadik nemzetközi muzsikustábort egy hónap múlva, július 21-én nyit­ják meg a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. A július 31-éig tartó rangos zenei rendezvénysorozat kere­tében minden este hangverse­nyek várják az érdeklődőket az Ipoly-parti városban. KÍVÁNCSISKODÓ Nincs késésben a vállalkozó Jobbágyiból tette fel kérdé­sét olvasónk, aki július 1-jé- től szeretné vállalkozását megszüntetni. Arra kíván­csi, vajon hány napon belül kell ezt bejelentenie az adó­hatóságnál. Petrény Gáborné, az APEH Nógrád Megyei Igaz­gatóságának igazgatóhelyet­tese válaszolt a kérdésre:- Ha a vállalkozó 1994. jú­lius 1-jével szeretné megszün­tetni tevékenységét, akkor az adózás rendjéről szóló tör­vény 15. paragrafusa (1) be­kezdése alapján legkésőbb 1994. július 16-ig adatmódo­sító lapon (APEH/122. r. sz.) kell az adószámot kiadó ál­lami adóhatóságnál bejelen­tenie a változást. László László Salgótar­jánban az Ybl Miklós úton lakik. Azt panaszolja, na­gyon rossz az út állaga. Sok gépkocsival közlekedő bosz- szankodik amiatt, hogy a sok kátyú tönkreteszi autó­ját. Az ott élő autósok nevé­ben is kérdezi, várható-e, hogy felújítják az utat?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents