Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-21 / 144. szám
4. oldal mm ummmomfi 1994. június 21., kedd Privatizáció előtt az IBUSZ Bank Rt. Az ország 93 bankfíókja közül az első harmadba tartozik az IBUSZ Bank Rt. salgótarjáni fiókja. Az összforgalmuk volumene az első harmincba sorolja a fiókot, több Salgótarjánnál nagyobb várost megelőzve. Kálovits Gézával, az IBUSZ Bank Rt. salgótarjáni fiókjának igazgatójával beszélgettünk.- A jövő héten jön egy érdeklődő, felvettük Jácint atyát, hogy legalább addig tartsa az imádság a gyárat. A felfüggesztés miatt akár fél évet is késhet a gyógyszertárak privatizációja Óriási fölzúdulást váltott ki a gyógyszerészek körében az A1 lami Vagyonügynökség Igazgatótanácsának május 25-ei dön tése, mely szerint felfüggesztik a patika-privatizációt. Mint köztudott, három évi gondos előkészítő munka után, május 5-én eladásra meghirdettek a lapokban (öt megyében és a fővárosban) 61 gyógyszertárat. A pályázati kiírást a hónap végén visszavonták. Az okokról most Lascsik Attila, az ÁVÜ ipar IV. Privatizációs Igazgatóság vezetője beszél.-Az 1902-ben alakult IBUSZ meghatározó volt Magyarország idegenforgalmában. Pénzét, profitját különböző cégeknek kölcsönözte. Ez indokolta a bankalapítás gondolatát, meglévő tőkéjét felhasználva. A bankalapítási folyamat idején jelent meg, 1990 decemberében a banktörvény. Ez az alaptőkét kétmilliárd forintban határozta meg, ami erőteljesen megrázta az IBUSZ-t. A folyamat viszont már megkezdődött, és 1991. július elsején megalakult az IBUSZ Bank Rt. a 93 IBUSZ-os egységben és a több mint 30 pénzváltóban. Az első perctől két cég volt, közös vezetéssel. Az IBUSZ-irodákból jöttek létre a bankfiókok. Az IBUSZ rákényszerült a bank eladására. Pillanatnyilag az IBUSZ-nak már nincs vagyona a bankban, azt a Magyar Hitelbank vásárolta meg. Ismételt privatizálás előtt állunk.- Milyen változásokat hozott ez az utazási irodáknak?- Az irodák funkcióiból kikerült a pénzügyi tevékenység, ezt átvette a bank. Ebből a legfontosabb a belföldi deviza- számla. A folyamat eredményeként teljes mértékben megtörtént a szétválás. Az utazási iroda holdinggá alakult, amely káeftéket fog össze. A bank pedig rendkívül dinamikus fejlődésen ment keresztül az elmúlt három évben, amelynek leglényegesebb momentuma, hogy kiépítette - az országban elsőként - a 93 fiókot összekötő számítógépes rendszerét. Az irodák egymással kommunikálhatnak, tranzakciókat bonyolíthatnak le.- Nem rossz ez a különválás az utazási irodáknak? Nem jelent például kiesést, hogy már nem vezeti a belföldi deviza- számlákat?- Bizonyára jelent, mert nyereséges tevékenység, de ez nem tartozhat a profiljába. Egyetlen magyar utazási iroda sem vezetett belföldi devizaszámlát az IBUSZ-on kívül. Mindenféleképpen le kellett volna erről mondania, a bankot nem ezért alapították. Most valamennyi bankfiók teljes jogú banki tevékenységet végez. Új apparátusnak kellett kialakulnia. Az új üzletágakhoz új szakembereket kellett alkalmazni. Ez a bank nem tartozik a legnagyobbak közé. A szakember szerint három év nagyon rövid idő ahhoz, hogy valamennyi üzleti tevékenységét kiépítse, és minden fiókjába bevezesse. Ezért differenciálódás ment végbe. A kisebb fiókoknál a vezetés eldöntötte, hogy megmaradnak-e, vagy pénzváltóhellyé alakulnak. A salgótarjáni fiók nem emellett döntött.- Privatizáció előtt áll a bank. Milyen változások várhatók ettől?- A Magyar Hitelbank is privatizáció előtt áll, és egyelőre nem tudjuk, melyikre kerül előbb sor. Az IBUSZ Bank Rt. fiókjainak száma és a nagy városokban való jelenléte több más bankot is megelőzött. Tudomásom szerint két-három banknak nagyobb a fiókhálózata, mint az IBUSZ, Banknak. Értékünk, nagyságunk ebben van.- Az IBUSZ 25 százalékban tulajdonosa lehetne a banknak a banktörvény szerint.- Elméletileg igen, de eladta a részesedését. Úgy látom, hogy nem kedvezőek a jelenlegi körülmények ahhoz a fellendüléshez, ami a vásárlás anyagi lehetőségét biztosítaná az IBUSZ számára az általa alapított bankban. Ehhez a turizmus fejlődésének kellene bekövetkeznie.- Van-e üzleti kapcsolat a bank és az utazási iroda között a különválás óta?- Önálló elszámolási rendszerben dolgozunk. Az iroda folyószámláját mi vezetjük.- Az igazgatótanács május 4-én határozta el a gyógyszertárak magánkézbe adásának megkezdését. A privatizáció gondosan elő volt készítve és a legapróbb részletekig egyeztettük az érdekeltekkel. Azért nem hirdettük meg mind a 19 megyében a gyógyszertárakat, mert a megyei gyógyszertári központok tulajdonjogát jó néhány önkormányzat vitatta. Több megye is pereskedett közvetlenül a Belügyminisztériummal, közvetve pedig az AVÜ-vel. Ezen ügyek egy része jogerős, a Vagyonügynökség számára kedvező ítélettel zárult, más megyék önkormányzatával pedig peren kívül sikerült megállapodnunk. A „bomba” május 3-án robbant, amikor a Legfelsőbb Bíróság a Békés megyei önkormányzat előterjesztésére elvi határozatot hozott. Eszerint a gyógyszertári központok tanácsi alapítású, közüzemi vállalatok, amelyekre nem vonatkozik a privatizációs törvény. Május 4-én, amikor az Igazgatótanács elhatározta a patikák meghirdetését, hivatalosan még nem volt tudomása a Legfelsőbb Bíróság döntéséről, amely ugyan nem vette ki az ÁVÜ kezéből a tulajdonjogot, de olyan helyzetet teremtett, ami elbizonytalanítja a potenciális vevőjelölteket. Ezért május 25-én felfüggesztették a pályáztatást, és az Igazgatótanács az ügyvezetést az önkormányzatokkal való újabb tárgyalások megkezdésére utasította. Szovjet típusú elosztás-A patika-privatizáció közvetlen előkészítésén egy négytagú csoport három hónapig dolgozott megfeszített munkával, mégsem tartjuk presztízs- veszteségnek a privatizáció felfüggesztését.- Csak azért aggódunk, hogy Sárközi Tamás, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem gazdaságjogi tanszékének vezetője a magyar Közgazda- sági Társaság'rendezvényén kifejtette: a magyar GDP nem tud eltartani egymillió állami köz- alkalmazottat, egy részüket át kell irányítani az önkormányzatokhoz. Leszögezte: mindenáron és nagyon gyorsan folyemiatt hosszú hónapokat, akár fél évet is késlekedhet a tulajdonváltás. Márpedig enélkül is mi vagyunk a hajdani szocialista országok közül az utolsók, ahol még mindig a régi, szovjet típusú elosztási rendszer működik a patikaszerek értékesítésében. Az 1350 állami patika Lascsik Attila kizárólag saját megyéje gyógyszertári központjától rendelhet gyógyszert, kötszert, satöbbi, míg a magánpatikák 42 nagy- kereskedőtől vásárolnak. Nem véletlen tehát, hogy kínálatuk színesebb, bővebb, mert idővel „lekörözik” a versenyben a mind nagyobb áruhiánnyal küszködő államiakat. Számuk egyébként is gyorsan nő, ma már 450 magángyógyszertár működik. Az önkormányzatok szerepe- Sajnálatos lenne, ha az általunk kidolgozott, világos, az érintettekkel egyeztetett, működőképes privatizációs megoldás meghiúsulna, hiszen az önkormányzatoknál nincsenek felkészült privatizációs szakemberek, s nincs egységes privatizációs stratégia, ráadásul a magántulajdonba adás költségekkel is jár. Az önkormányzatok - a közösen kialakított szaTALLÓZÓ tatni kell a privatizációt. (Napi Gazdaság, VI. 2.) November 30-ig kapott felhatalmazást az országgyűlés, hogy kiküszöbölje a szövetkezeti törvény azon rendelkezéseit, amelyek lehetővé tették a természetvédelem alá eső terübályok értelmében - mind a patikák, mind pedig a gyógyszertári központok eladásából befolyt pénz felét megkapták volna az ÁVÜ-től, amely levette volna a vállukról a privatizáció gondját. Beleszólásuk abba lett volna az önkormányzatoknak, hogy ki legyen a tulajdonos, mert már alakulóban voltak a megyei bírálóbizottságok, amelyekben a megyei főgyógyszerészen, a Magyar Gyógyszerészkamara megyei képviselőjén kívül az önkormányzat is képviseltette volna magát. Nem ülnek karba tett kézzel- Az igazgatótanács nem leállította, csak ideiglenesen felfüggesztette a privatizációt addig, amíg állást foglal az ügyben az Alkotmánybíróság is. Addig sem ülünk karba tett kezekkel: ha megkeres és tanácsot kér valamelyik önkormányzat a patika-privatizáció előkészítéséhez, nem tagadjuk meg a segítséget. Furcsa, és nem a legszerencsésebb megoldás lenne, de nagy esély van arra, hogy amennyiben az önkormányzatok értékesítik a patikákat, nem lesz egységes tulajdonba adás. A privatizáció szüneteltetése elsősorban a ^gyógyszernek számára nagy''csapás, túszén nem volt módjuk arra az elmúlt évtizedekben, hogy vagyonokat gyűjtsenek maguknak. Az állami tulajdon megszerzésénél nyilván szükségük lett volna E-hitelre, de fizethettek volna kárpótlási jeggyel is. Egyik kedvezményes vásárlásra sincs mód azonban abban az esetben, ha a patikákat az önkormányzatok adják el. A lakosságnak is érdeke-Terveink szerint az év végéig befejeződött volna a patikák magánkézbe adása, és a gyógyszertári központok átalakítása. Sőt, néhány vállalat privatizálása is. Úgy gondolom, előbb-utóbb az önkormányzatok is belátják: a lakosságnak az az érdeke, hogy jól karbantartott, bőségesen ellátott, tiszta gyógyszertárakban udvariasan szolgálják ki. Ehhez mielőbbi tulajdonosváltásra van szükség. letek magánkézbe adását is. A kárpótlási földkijelölések, árverések során több százezerre tehető azoknak a száma, akik ilyen területen szereztek földtulajdont; őket azonnal és teljes mértékben kell kártalanítani. Ez az összeg 11 milliárd forint, de a privatizációs bevételek még a 10 milliárdot sem érik el. (Magyar Hírlap, VI. 6.) AVU-helyzetkép a privatizálásról 1994 áprilisában Összefoglaló áttekintés az Állami Vagyonügynökség által a magánkézbe adott, illetve az ÁVÜ portfoliójában maradt társaságokról * ÁVÜ-rész kisebb mint 50% Forrás: Állami Vagyonügynökség, Információs Iroda Az IBUSZ-nak már nincs vagyona a bankban
