Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-16 / 140. szám
6. oldal Látóhatár 1994. június 16., csütörtök MÁR A 95-ÖS KÖLTSÉGVETÉSBEN SZÁMOLNI KELLENE VELE Nyugdíjkorrekciót fontolgat az önkormányzat A statisztikák szerint a nyugdíjasoknak legalább 60 százaléka a létminimumon vagy az alatt él. Elsősorban a régebben nyugállományba vonultak anyagi helyzete kilátástalan: döntő többségük az alacsony nyugdíjat - egészségi állapotuk miatt - akkor sem tudná kiegészíteni, ha lenne elegendő munkahely. Várhatják-e helyzetük javulását? - kérdeztük Szeremi Lászlónét, a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat alelnökét.- Az egy éve megalakult testületünk egyik döntése éppen az elértéktelenedett nyugdíjak felülvizsgálatára vonatkozott. A pontos helyzetkép kialakítása azonban nem könnyű: tüzetesen elemeznünk kell a mintegy 2,9 millió nyugdíjas adatlapját. Nem mindegy ugyanis, hogy az illető mennyi szolgálati idővel, mióta részesül ellátásban. Az elmúlt évtizedekben a szolgálati idő részben elveszítette jelentőségét, mert nem a befizetett járulék arányában, hanem automatikusan került sor a kis- nyugdíjak korrekciójára. Ez a gyakorlat azonban nem folytatható.- Figyelembe kell venni a társadalombiztosítási járulék fizetésével szerzett szolgálati időt, az inflációt és az aktív dolgozók keresetének alakulását. Csak így határozható meg a normális megélhetéshez szükséges és méltányos összeg. Az értékvesztés megszüntetése azonban csak az egyik feladat. A másik, hogy elérjük: ne legyenek nyugdíjak a megélhetési szint alatt. Ez azonban már nem elsősorban társadalombiztosítási, hanem szociálpolitikai kérdés.- A csaknem 3 millió adatlap elemzésével még nem végeztünk - így nem tudjuk, hogy pontosan hány nyugdíjast érintene a korrekciós emelés, s ez összességében mennyi pénzt igényel. Azt bizton állíthatjuk: a szolidaritás elvéről nem mondhatunk le, mindenképp segítenünk kell azokat, akik rövid szolgálati idejük miatt kerültek tarthatatlan helyzetbe.- Személyes véleményem ugyanakkor - mert elnökségünk és közgyűlésünk még nem tárgyalt erről -, hogy a régi nyugdíjak korrekciója és a különféle roppant alacsony résznyugdíjak, járadékok emelése csak a központi költségvetés támogatásával oldható meg. Ezért nagyon indokolt volna, hogy már a jövő évi állami és önkormányzati költségvetés is számoljon a korrekciós emelésekkel. Be kellene tehát kapcsolódnia az előkészítés munkájába a Pénzügyminisztérium szakembereinek, a nyugdíjasok érdekképviseleti szerveinek, hogy a legelesettebbek sorsán a lehetőségekhez képest mielőbb javítani tudjunk. (szóma-FEB) Hol tudnának másutt ennyi hajléktalant elhelyezni. De kár is mondanunk, megírni meg pláne. Csak azt éri el vele, hogy körbe- röhögnek, aztán marad minden a régiben. Bolt nincs, de nincs feljebb Szorospatakon se. Elvették a kilenckor induló járatot is, ami legjobb volt a magazinbeli váA szóban forgó ház: 17 ajtó, azaz 17 szükséglakás rémálmukban sem kívánkoznak. Bár olykor a rémálmok valóra válnak. Ki hinné, hogy a városiasodó Bátonyterenye peremén, a szükséglakásokban meghúzódók egyikének lábujját patkányok kóstolgatják? Igaz az asszony lakhelye - bár annak nevezni csak erős túlzásokkal lehet az omló, koszos helyiséget télén lábát. Duzzanatok, véralá- futások ameddig a szoknyaszél láttatni engedi. Fognyomokat nem észlelek. Ami végül is nem csoda, hogy nem látszik az olyan lábon, amelyik cipő nélkül vonszolja a testet a Bányaváros és Alsó-Katalin kukáit kutatva. Se cipőre, se cipóra nem telik neki. Gyanítom, a rajta Fotók: Rigó Tibor lévő holmin kívül nemigen akad más ruhája sem. A füsttel feketére mázolt ajtón túl téglakupac tartja a kócbelét húzó dikót. A fekete dunna tetejére szórva száraz kenyérvégek halma. Vízben áztatva tán ehető még. Sötét a szoba. Nemcsak attól, hogy a csupasz égő nem ontja fényét - az áramot már rág kikapcsolták — a ki tudja honnan származó kiszolgált vasmasina is ludas benne. A „platnyi” karikáiból omló füstöt csorbult bádoglavór fojtja. Rongykupacok halmán cincogó egerek , mintha röhögnének. Előbb-utóbb, többségi alapon övéké lesz az odú. A beteg asszony haját víz, fésű régóta nem érinthette. Pedig közel a patakpart, az az egy nyomós kút is ott, ahol a házvéget zárja az útkanyar.- Legjobb lenne neked az öregotthonban -nyúl az asszony vállához Söregi Bertalan, hogy az asszony végre ránk emelje tekintetét a földről. - De nem hallgat ránk, nem hiszi, hogy ott törődnének vele. - Majd folytatja immár mindőjükkel kapcsolatos mondandóját. - Akinek tehetsége van, meszeli a lakrészét. Iparkodik, hogy jobban nézzen ki. A lányomék például sokat dolgoztak vele, mielőtt két hete beköltöztek. Másoknak mindegy, milyenbe húzzák meg magukat, másoknak meg nincs miből kipofozni. Az önkormányzat pedig azt mondja, neki sincs miből. A konyhából az első szobába invitál Sőregi Bertalan - aki az itteniek legtöbbje szemében olyan, mint egy valóságos vajda -, onnan kukucskálok a másikba. Neki kétszobás lakrész jutott. Nyolcán lakták mielőtt a gyerekek némelyike családot alapított volna. Bemennék, de karomat fogva visszatart. Mondja, ők sem mernek bemenni, elriasztja őket a padló mozgása.- A drága tv-t is lelökte az asztal - mondja titkot sejtetően. - A gyönyörű sorszekrényt az ajtó takarásába tettük, nem merjük beljebb pakolni. Nem is lakjuk ezt itt - mutat körbe. Míg félrefordul, bemerészkeVan, akinek kicsit többre is telik dem. Mintha hajó ringatna. A húsz négyzetméterből jó tízen ovális alakot tapogat kutakodó talpam; alatta nem az alapot megtömő töltelékföld rejtőzhet. Ok sem merik megbontani a hajópadlót. Hogyisne, még valami rémséges szörnyeteg ugrana rájuk a föld alól. Meg aztán amúgy se telne miből helyreállítani. így legalább kinéz valahogyan.- Lakbért fizettetnek, közben minden szétesik. A cserepeket is csak megforgatták a külvilág felé eső részen, nemhogy újakat tettek volna. A patak felé hagyták úgy, ahogy volt - háborog egy másik Sőregi. Oláhnénál, aki rátestált kis unokáját neveli, linóleum-, tapétadarabok rétegei rejtik a málló, penésztől bűzlő falakat. A háztulajdonos nem törődik a bérlők körülményeivel.Ezért is nem fizetnek sokan.- Szükséglakások ezek, de kár, hogy hagyják tönkremenni - veszi át Bertalan úr a szót. sárlásokhoz, ügyintézésekhez. Telefon nincs, a faluig kell futni, ha orvosra van szükség. Az orvos, ha Alsó-Kata- linba szólítja hivatása, az egyik családnál látja el a betegeit. A többinél a gyógyító munkához nem megfelelőek a körülmények. Meg persze gusztus dolga is, hogy hová megy be az ember. És nemcsak egyesek nemtörődömsége a ludas ebben. Ötven körül élnek mostanság a telepen. A felnőttek mindegyike munkanélküli. Van, aki még próbálkozik, mások inkább álmokkal tengetik napjaikat. Nappal is álmodva képzeletükből előbukkan egy városi garzon. Ahonnét a gyerekek - pár családnak négy-öt is van — óvodába, iskolába, a szülők meg dolgozni rajzanának. Csak el onnét, ahol a nincsből az egyik házaspár kínjában parabolán - ki tudja miből a négy Sóregi Bertalan mások számára amolyan vajdaféle A nyár eleji nap ugyanúgy ontja melegét, mint másutt. Eső után a füvek zöldje is ugyanolyan üde. A fák sűrű lombja szintén ugyanolyan hűst ad. Nagybátonyt elhagyva, a Szorospatak felé kaptató út jobbján a ház. Egy szál magában, sok ajtóval. Mind mögött életek. A ház nem az újabb keletűek közül, a szénbányászat fénykorából való. Bányászkolónia maradéka. Arccal az útnak a szoba-konyhák bejárata, velük szemközt a budik. A rogyadozó építmények hátsó felüket - már amelyiknek van - mutatják arra járóknak. Elképzelhető, milyen kép tárulna az alig tíz méternyire lévő úton közlekedő elé, ha valaki használatba venné. Az itt élőket vagy a szégyenérzet, vagy az tartja vissza a WC-használattól, hogy a tákolmányra ülve oda esnének, ahová- talán még csalogatja is a rágcsálókat: patkányt, egeret. ■ - Kígyó is volt - mondja tekintetemet kerülve. - Olyan vastag, mint a lábamszára - nyújtja a málló lépcső alsóbb fokára nem éppen a jól tápláltságtól duzzadó lábait Szabó Józsefné. Nézhetném ítéletnapig mezíSzabó Józsefnénak cipóra nem telik se cipőre, se Akik nem félnek a patkányoktól kicsi mellett - hozza az erdők közé a világot. Melegen süt a nap. A mezítlábas gyerekcsapat is hűvösre húzódik. Játszanak a porban. Fülelnek azért a beszédre. Ha csak szófoszlányokat kapnak is el belőle, nyiladozó értelmükkel felfogják a jelentést.- Nem félünk a patkánytól - közlik búcsúzóul büszkén. Mintha tudnák, hogy az Amerikában honos gyerekmondóka - „Nem félünk a farkastól, a farkastól” - az én fülemben ezután már kitörölhetetlenül így hangzik, immár az ő hangjukon kán- tálva: „Nem félünk a patkánytól, a patkánytól. Nem bánt az csák megkóstol, csak megkóstol.” Szükséglakások. Meghatározott időre kapják a rászorulók. Mert hajlék nélkül maradtak. Mert szociális helyzetük katasztrofális. Meddig maradnak ott, ahol otthoni körülményeket kialakítani képtelenség? Amíg a családi körülmények nem rendeződnek. Amíg az anyagi körülmények nem javulnak. De mikor? Tuza Katalin RÖVIDEN Salgótarján. A hajléktalanok ellátásában résztvevő szociális szakembereknek, intézményvezetőknek, menhelyeken dolgozó szociális munkásoknak, ingyenkonyhák önkéntes segítőinek kezdődik ma Salgótarjánban, a Népjóléti Képzési Központban kétnapos országos konferencia. A hajléktalanok problémáit, köztük a hajléktalanellátást többféle - nevezetesen államigazgatási, szociális segítői - megközelítésből taglalják. Az előadók között a Népjóléti Minisztérium munkatársai mellett a hajléktalanokat oltalmazó alapítványok, segítőházak vezetői adnak számot a területükön folyó, sokszor vitatott és fáradságos munkáról. Salgótarján. Kossuth Lajos szobrát állítják fel pénteken a Népjóléti Képzési Központ Kossuth utcai parkjában. Az alkotás más- félszeres nagyításban ábrázolja a magyar reformkorszak kiemelkedő személyiségének alakját, s mészkőből készült. Száznegyven centiméteres, ovális formájú, bolgár mészkőből kialakított posztamensen helyezik el. Ezt Kossuth nevének kézírásos vésete díszíti. A szobor készítője Benke Zoltán budapesti szobrász- művész. Rudabánya. Dűlőre jutott a település határában épülő veszélyeshulladék-égetőmű ügye. Sok-sok vita után elfogadták azt a tervet, melyet az olasz De Bartolomeis cég készített. Ez 25 ezer tonna kapacitású égetőmű építéséről szól, és 5 milliárd forintos beruházást jelent. Az új létesítmény anyagi hasznot is hoz majd a fenntartóknak, hiszen villamos áramot termel, melyet az országos hálózatra csatlakoztatnak. Az alapkőletétel i ünnepséget június 24-én tartják. Budapest. Magyarországon jelenleg körülbelül három és fél ezer kereskedelmi szolgáltató helyen fizethetünk Visa-kártyával. Minthogy egyre növekvő az igény a pénzkímélő fizető- eszközök használatára, folyamatosan emelkedik azoknak a kereskedőknek a száma, akik elfogadják a kártyát. Hazánkban a Magyar Külkereskedelmi Bank volt az első, amelyik kizárólag belföldi használatra alkalmas forintfedezetű bankkártyát bocsátott ki. Hajlék a szurdokban, ahol a rémálmok valóra válnak Alsó-Katalinban, az egykori bányatelepen másképpen szól a gyermekmondóka
