Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-16 / 140. szám

1994. június 16., csütörtök Közlekedés - Bűnügy 7. oldal Kíváncsi ön arra, hogy mi a tényállás-diagnosztika? Bizonyára sokan szeretik a de- tektívregényeket, az izgalmas — néha véres — történeteket. Ki nem irigyelte még a híres de- tektíveket, hogy ők minden iz­galmas ügyben benne vannak, közvetlen közelből szemlélhe­tik az eseményeket, és kiderít­hetik, ki követte el a bűntényt. S melyikünk nem szeretett volna sikeres nyomozó lenni? Nos, a most induló sorozat­ban a Pandúr Bűnügyi Magazin segítségével mindenki bepillan­tást nyerhet a nyomozás rejtel­meibe. A tényállás-diagnosztika tulaj­donképpen pszichológiai mód­szer alkalmazása a bűnügyi nyomozásban. E kérdéskörben a századfordulót követően tör­téntek az első kísérletek. Rövid kis munkánkban az asszociációs módszer lesz a téma. E módszert többször ki­próbálták - több-kevesebb si­kerrel -, és főként a gyanúsított kiválasztását igyekeztek elérni vele. Képzettársítás az üldözésben Az asszociáció nem más, mint a korábban észlelt jelen­ség (felfogott és elraktározott tudattartalom) tudatbani elő­térbe kerülése azért, mert egy vele kapcsolatos jelenség (tu­dattartalom) újabb észlelése ezt előidézi. Egyszerűen fogal­mazva képzettársításról van szó. Az asszociáció lehet érint­kezési és hasonlósági. Az első esetében térben és időben érintkezett dolgokról van szó. Például valakinek a fékcsikorgásról közlekedési baleset jut az eszébe, mivel nemrég ilyen élményben volt része. Hasonlósági asszociáció ese­tében fogalmi összefüggésből származó kapcsolatról van szó. Például a repülő említése a gyorsliften való utazást jeleníti meg, jóllehet az érintett soha­sem repült, de az élményt má­sok elmondásából fakadóan olyannak képzeli el. Az asszociációs módszerek szabad és kötött formája került kidolgozásra. Szabad asszociációs módszer alkalmazása esetén a kihallga­tott személynek az elhangzó szavakra azonnal válaszolnia kell azokkal a szavakkal, ame­lyek az eszébe jutnak. Kezdet­ben semleges szavakat monda­nak, és mérik a válaszig eltelt időt. Később a semleges szavak között a bűncselekménnyel kapcsolatos kifejezések is el­hangzanak, mégpedig növekvő számban. A válaszadó kerülni igyekszik a bűncselekménnyel kapcsolatos szavakat, ezért re­akcióideje megnő. A kihallga­tás végén értékelhetők az időin­tervallumok. Lássunk erre egy példát. Vezetett már eredményre A gyilkos piszkavassal több fejsérülést okozva ölte meg ál­dozatát. Az elhunytat egy vá­szonzsákba tette, majd a kert végében elásta. Semleges kifejezések lehet­nek például: villamos, erdő, könyv, amikre sárga, kerek, iz­galmas válaszok lehetnek. A releváns szavakra - zsák, hulla, eszköz - esetenként két reakció lehet. Vagy megnő a válaszadási idő, mivel semle­gesnek tűnő szavakat keres a kihallgatott, vagy az érintkezési asszociáció szerint nyomrave­zető szavakat mond: — zsák - vászon, hulla - elásni, eszköz - piszkavas. A kötött asszociációs mód­szer esetén a semleges szavak közé inkriminált szavakat ke­vernek, de a választ ez esetben a kihallgatottnak meg kell ta­nulnia, mégpedig minden kife­jezésre a megadottat. A mód­szer kidolgozója szerint az ink­riminált szavak esetében na­gyobb a felejtés, illetőleg a té­vedés. E módszerek - főleg önma­gukban alkalmazva - nem megbízhatóak, mivel a kihall­gatás eleve feszült, a normális­tól eltérő idegállapotot idézhet elő, és nemcsak a gyanúsított ismerheti a bűncselekmény kö­rülményeit. Persze a kutatások során eredménnyel zárult kísér­letek is voltak. ( A Pandúr Bűnügyi Magazin nyomán.) EGYIK VÁROSBAN SEM LEHET MEGÁLLNI, VÁRAKOZNI A JÁRDÁKON A szabálytalanul várakozó járművek elszállításáról A KRESZ változásait mindig nagy közfigyelem övezi. A köz­lekedési szabályok legújabb változásai között talán a legna­gyobb vitát fogja kiváltani a járdán való megállás, várakozás. Parkolás után mi is gyalogosok leszünk! A KRESZ szerint „A járdán - részben vagy teljes terjede­lemben - csak akkor szabad megállni, ha- azt jelzőtábla vagy útbur­kolati jel megengedi,- a jármű a járda szélessé­gének legfeljebb a felét fog­lalja el,- a járdán a gyalogosok köz­lekedésére legalább 1,5 méter szabadon marad és-a jármű tengelyterhelése az 1000 kg-ot nem haladja meg.” Tudni kell, hogy ennek a négy feltételnek egyidejűleg kell meglennie. Azt is tudni kell, hogy a megye városi ön- kormányzatai és a Közúti Igazgatóság a járdán való megállás, várakozás feltételei­nek megvizsgálása után állást foglaltak abban, hogy egyelőre nem teszik lehetővé a járdán való megállást és várakozást. Ide kapcsolódik a rendőrható­ságoknak a kérése, hogy a járművezetők tartsák tisztelet­ben az illetékesek döntését, és ne álljanak meg, ne várakoz­zanak a járdán. A rendőrség sajnálná a legjobban, ha a sza­bály ellen vétőket meg kellene bírságolni vagy fel kellene je­lenteni. A rendőrség, a közlekedési hatóság és az út kézelője - az üzembentartó értesítése mel­lett és költségére - elszállít­hatja azt a járművet, amely: a) az itt bemutatott kiegé­szítő táblával ellátott, megál­lást vagy várakozást tiltó jelző­tábla hatálya alá eső területen szabálytalanul várakozik, b) a KRESZ-ben szövege­sen meghatározott megállási Vitatkozni felesleges, a közlekedési rendőrök vizsgán bizonyították, hogy ők is megismerték az új szabályokat. tilalom hatálya alá eső terüle­ten szabálytalanul várakozik. A KRESZ-ben szövegesen meghatározott azon megállási módok és megállási tilalom hatálya alá eső területek, amely esetben és ahonnan a szabálytalanul várakozó jár­művet elszállítják:- második sorban, nem az úttest szélén, vagy nem az út­test szélével párhuzamosan vá­rakozó jármű, illetőleg nem a közúti jelzéseknek (várakozás módjára utaló jelzőtábla vagy útburkolati jel), megfelelő módon várakozó jármű,- keresztben, ferdén vagy egymás mellett elhelyezett motorkerékpárok, ha az úttest­ből egy személygépkocsi szé­lességénél többet foglalnak el,- autópálya és autóút út­testje, továbbá a leállósáv és az útpadka abban az esetben, ha a jármű nem műszaki okból vá­rakozik,- egyirányú forgalmú út bal széle, ha az út jobb szélén megálló járművek mellett leg­alább egy forgalmi sáv nem marad szabadon,- ahol a jármű fényjelző ké­szüléket vagy jelzőtáblát takar,- ahol a jármű és az úttesten lévő záróvonal vagy a jármű és az úttest másik szélén álló jármű között legalább három méter széles hely nem marad,- be nem látható útkanyaru- lat, bukkanó, vagy más olyan hely, ahol a járművet a többi jármű vezetője kellő távolság­ból nem észleli,- útkereszteződés és az út­testek széleinek metszéspont­jától számított öt méter távol­ságon belüli terület,- kijelölt gyalogos-átkelő­hely, valamint a gyalogos-át­kelőhely előtt:- öt méter, ha a várakozó jármű személygépkocsi vagy motorkerékpár,- tizenöt méter, ha a vára­kozó jármű egyéb gépkocsi,- híd, aluljáró, alagút, vala­mint ezek ki- és bejárata,- vasúti átjáró és attól szá­mított 30 méter, valamint vas­úti, illetőleg villamospálya és ezekhez olyan közeli terület, ahol a várakozó jármű a vasúti jármű, illetőleg a villamos köz­lekedését akadályozza,- autóbusz öböl és autóbusz forgalmi sáv,- villamos megállóhelynél lévő járdasziget és a hozzá kö­zelebb eső járda közötti úttest rész,- kapaszkodó sáv, gyorsító-, lassító- és kerékpársáv,- járda, ha a jármű a járda szélességének több, mint a felét foglalja el, vagy a gyalo­gosok közlekedésére 1,5 mé­ternél kevesebb marad szaba­don,- villamos, autóbusz vagy trolibusz megállóhely, továbbá a taxiállomást jelző tábla előtt 15 méter, utána 5 méter távol­ságon belüli terület, illetőleg az útburkolati jellel meghatá­rozott terület. c) kijelölt rakodóhelyen szabálytalanul tartózkodik, d) mozgáskorlátozottak ré­szére fenntartott - kiegészítő táblával megjelölt - várakozó- helyen jogosulatlanul várako­zik, e) kerékpárúton várakozik. Ilyen táblák alatt szabálytalanul várakozunk 133 sm n )gi tyi >XE A bűnözés néhány jellemzője Nógrád megyében 1993-ban lov A közvéleményt napjainkban egyre inkább foglalkoztatja és számos eset­ben nyugtalanítja a közbiztonság hely­zete. A nyugtalanság abból adódik, hogy az utóbbi években lezajló társa­dalmi változásokkal párhuzamosan kedvezőtlen folyamatok indultak meg e téren. Ismeretes, hogy a társadalom általános gazdasági és morális helyze­tének változása visszahat a bűnözés helyzetére is. A munka- nélküliség, az egyre több embert érintő létbizony­talanság a morális bi­zonytalansággal páro­sulva szinte előre vetíti a bűnözés növekedését. Nógrád megye bűnö­zési helyzete - az utóbbi évet vizsgálva - némely területen az or­szágos tendenciához ha­sonló, máshol azonban eltér attól. A helyzetképet legin­kább jellemző tényező az ismertté vált bűncse­lekmények száma. 1993-ban 5649 bűncselekményt re­gisztráltak, mintegy 1/6-dal keveseb­bet az azt megelőző évinél. Ez a csök­kenés összességében meghaladja az országos átlagot. A bűncselekmény-kategóriákon be­lül a személy elleniek száma -10 %-ot meghaladóan - emelkedett. Ezen bűncselekmények megyei növe­kedési üteme igen nagy mértékben el­tér az országos tendenciától. (Orszá­gosan az 1993. évi szinte az azt meg­előző évivel egyezik meg.) Kedvezően alakult viszont a helyzet a közlekedési bűncselekményeknél. Számuk 1993-ban 11 százalékkal volt kevesebb az előző évinél. Bár az ittas járművezetők okozta bűnesetek száma is csökkent az elmúlt egy év alatt, de többségi arányuk a közlekedési bűn- cselekményeken belül még mindig 2/3-os. Az államigazgatás, igazságszolgál­tatás és a közélet tisztasága elleni bűn- cselekmények kategóriájában az 1992. évi 24 százalékos csökkenést 1993-ban 11,8 százalékos emelkedés váltotta fel. Ezen belül némely terüle­ten jelentős a növekedés. Több bűn- cselekményt követtek el hivatalos személy, közfeladatot ellátó személy, illetve ezek támogatója ellen. A gazdasági bűncselekmények számszerű alakulását továbbra is egy­részt a vámszervek tevékenysége hatá­rozza meg, másrészt a Btk. változása befolyásolja. Az elmúlt évben 93 ilyen eset vált ismertté. Ezen a területen számottevő volt a csökkenés a megyé­ben, ennek mértéke 47 százalékos, az országost - 31 % - is jelentősen meghaladó. A bűncselekmény-kategóriákon be­lül a vagyon elleni bűnesetek képvise­lik a legnagyobb arányt. Számuk összességében 1021-gyei, 20,7 %-kal csökkent. Az utóbbi évek­ben azonban megszaporodtak az apróhirdeté­sek általi hitele­zési, biztosítási, munkalehetősé­get kínáló és egyéb csalások. A lopások száma ugyan nem emelkedett, de részesedésük a kategórián belül 1993-ban is 80 % fölötti volt. A bűnügyi statisztika adatait össze­gezve két eltérő irányú tendencia fi­gyelhető meg. Egyrészt az erőszakos, garázda jel­legű bűncselekmények száma folya­matosan emelkedik Nógrád megyé­ben. Ez az a bűncselekmény-kategória, amely az állampolgárok biztonságér­zetét elsődlegesen meghatározza. így az óvatosság, a félelem a lakosság ré­széről fokozottabban jelentkezik. Kedvezőbb tendencia tapasztalható a vagyon elleni bűncselekmények kö­rében. Az 1991. évi csúcsot követő két évben mérséklődött az ide tartozó ese­tek száma. Az ismertté vált bűnelkövetők száma az országos átlaghoz hasonlóan — 6,4 %-kal — kevesebb az előző évinél. Sajnálatos módon mintegy 1/5-ével emelkedett a gyermekkorú bűnelkövetők száma. Az elmúlt évben 114 gyermek vett részt ilyen jellegű cselekményekben. A gyermek- és fia­talkorúak 16,5 %-át adják az összes elkövetőnek. Az előző évhez képest szintén nőtt a büntetett előéletűek és a visszaesők ará­nya. Ha a bűnelkövetők nemek szerinti megoszlását vizsgáljuk, 1993-ban is 90 %-ot meghaladó a férfiak részesedése. A rendőri szervek bűnüldözési munkájának folyamatos javulását jel­zik az eredményességi mutatók. A ; ‘ megyék rangsorában Nógrád megye mind a nyomozás eredményességi, mind a felderítési mutató tekintetében a 3. helyet foglalja el. A nyomozás eredményességi jelző­száma javult - 1993-ban 63,7 %-os volt - és 10 %-kal az országos átla­got is meghaladta. Az összes bűncselekmények közül 4438 esetben in­dult eljárás ismeretlen elkövető ellen, s ebből 2312 vált felderítené. Mind az ismeretlen el­követő ellen indult eljá­rások, mind a fel nem derített bűncselekmé­nyek száma csökkent a megyében, így a felderí­tési mutató is javult: az elmúlt évben 52,2 %-os volt. A bűnüldözési munka hatékonysága nemcsak a fenti két mutatóban mér­hető. Maga a tény, hogy a bűncselek­mények száma összességében csök­kent, ez is eredménynek mondható. A közterületen folyó munka, a propa­ganda tevékenység, a fokozott ellenőr­zések, akciók, ha nem is tudják a ked­vezőtlen társadalmi-gazdasági válto­zásokat befolyásolni, de a megelőzés terén kifejtett hatásuk mégis statiszti­kai számokban mérhető. (A KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentése) A vagyon elleni bűncselekmények alakulása A bűncselekmények száma Megnevezés 1993-ban Az 1992. évi az 1991. évi %-ában Az 1992. évi az 1991. évi %-ában összes 3914 102,4 79,3 ebbfil: lopás 2034 83,8 98,3 betöréses lopás 1167 69,9 102,3 rablás 49 117,1 . 59,8 A személy elleni bűncselekmények alakulása A bűncselekmények száma Megnevezés 1993-ban Az 1992. évi az 1991. évi %-ában Az 1992. évi az 1991. évi %-ában összes 379 107,9 110,5 ebből: garázdaság 129 118,4 111,2 hivatalos szem. elleni erőszak 22 61,1 200,0

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents