Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11-12 / 136. szám

10. oldal 1994. június 11-12., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Család - Otthon - Szabadidő Mit tegyünk, ha unjuk a muskátlit... Az új, csodálatos balkonvirág, a Surfinia Petunia hosszú évekig tartó nemesítés eredménye. Mindig' azt hittem, hogy a muskátlit nem lehet megunni. Felhasználása sokoldalú, nö­vekedése, virágszíne változatos, állandóan, gazdagon virágzik, emellett igénytelen. És mégis, gyakorta fordulnak hozzám olyan kérdéssel, hogy unják már a muskátlit, mivel lehetne helyettesíteni? A muskátli a napos déli oldalak növénye, ezért hasonló igényű virággal tudjuk felváltani. Közülük el­sőként a régóta ismert, közked­velt petúniát ajánlanám. Leg­alább olyan változatos, mint a muskátli, nem minden alap nél­kül harcol a balkonládák ki­rálynője címért, amit eddig a muskátli viselt. A virág színe fehér, rózsaszín, lila, kék, piros, tarka. A virág alakja ép szélű vagy rojtos. Májustól a fagyo­kig virágzik, igénytelen. A múlt év szenzációja volt, és ma már elérhetővé, megvá­sárolhatóvá vált a Surfinia Pe­tunia. Érdemes megtanulni a nevét, mert nagy karriert fog befutni. A katalógusok így jel­lemzik: „tengernyi fénylő vi­rágtrombita... hihetetlen látvá- nyú újdonság”. Dúsan, hosszan virágzik, hajtásai 1—1,5 méter nagyságot is elérhetik. Csak az étvágyát kell kielégíteni öntö­zéssel, rendszeres tápoldato- zással. Előnye, hogy a félár­nyékos helyeken is szépen dísz­ük. Sajnos, mivel ritkaság, az ára elég borsos, 80-100 forint között mozog. Nagyon szép, hálás balkon­növény az újra felfedezett ne- báncsvirág. A nebáncsvirág-fa- jokat régóta ismerik és ültetik, a kertekben, illetve termesztik cserépben. Egy időben divat­jamúlttá vált, és termesztése visszaesett. Pár évvel ezelőtt új, mutatós fajták jelentek meg a piacon (ezeket a szakma Új-Guinea fajtacsoportnak ne­vezi), és ennek hatására ismét keresett virág. Az új fajták színskálája igen gazdag. A cit­romsárga és a kék kivételével minden színárnyalat előfordul. Nemcsak a virága, hanem a le­vele is szép, ami hasonló válto­zatosságot mutat: zöld és árnya­latai, pirosas, bordós, sárga le- vélközepű. Nagyon szereti a meleget (20-25 Celsius-fok). Étvágya a Surfinia Petúniához hasonló, rendszeresen kell tá- poldatozni. Tápanyaghiány kö­vetkeztében a levelek nem a fajtára jellemzőek. Másképpen színeződnek, a növekedés lassú, a virágzás gyér lesz. A növény fényigényére levelének színeiből következtethetünk. A sötétzöld és a pirosaszöld le­velű fajtákat tűző napra is tehet­jük, sőt, itt színeződnek legjob­ban. Fényszegény körülmények között megnyúlik, fakó lesz. A világosabb levélszínű fajtákat félámyékba is tehetjük. Kevés olyan egynyári virág van, ami ivartalanul is szaporít­ható. A nebáncsvirág ide tarto­zik. Az átteleltetett anyatövek­ről 4-5 centiméteres dugvá­nyokat tőzeges földkeverékben meggyökereztethetjük. A ne- báncsvirágot dúsabb hajtásfej­lődésre kényszeríthetjük, ha időnként visszacsípjük. Nálunk még újdonság, de va­lószínű népszerű lesz a kék pi­pitér, az arany farkasfog, vagy a tátogatófélékhez tartozó To- renia foumesi. Ez utóbbi mint cserepes dísznövény már bemu­tatkozott, és sikert aratott. Az ismertebb egynyáriakból napos oldálra választhatjuk még az Agerantumot, Tapetest, Verbénát, Zinniát és ezek ve­gyes össze ültetését. V. Pénzes Judit __________MINDENNAPI NYELVÜNK A szemek nem hazudhatnak sohasem Az iskolában megtanultuk, hogy a szavaknak a nyelv- használatban, a beszédben fontos szerepük van. íróink, költőink is vallanak arról, hogy a „szó a legnagyobb em­beri ajándék” (Kaffka Mar­git), mert „szóból ért a ma­gyar ember,I gyakran a szó dolgokat szül” (Vörösmarty) „A csodálatos szavak, / Békí­tenek, lázítanakj Eldöntenek egy életet/ Följárnak, mint kí­sértetek./ Szárnyadnak, mint a gondolat, Görnyedve horda­nak gondokat./ Világokat je­lentenek/ Meghaltál, ha már nincsenek./ Dalolnak és da­dognak ökj Gügyögnek, mint a szeretők./ Ölnek és feltá­masztanak, Szavak, csodálatos szavak." (Juhász Gyula.) De arról is tanulhattunk, hogy a szót, a beszédet látás­beli jelenségek is kísérik. Visszajelzésként: a rokon- szenv, az elfogadás vagy az el­lenszenv, az elutasítás tényé- ről a szem, az arckifejezés őszintén „beszél.” Természe­tesen az sem véletlen, hogy költőink a „beszédes szemek­ről" elmondják véleményüket. Az őszinte vagy éppen az őszintéden érzelmek és gon­dolatok egy-egy szemvilla­násban, szemöldökemelésben, szemrebbenésben, vagy a „szigorú kérdőjellé görbült” (Pákolitz István) tekintetben felerősödnek, és visszatükrö­zik hitelességüket. Ezt a jelen­séget érzékeltetik ezek a vers­beli szövegrészietek: „Szavak, szavak, amelyekre szemek vá­laszolnak (Szavakat beívó szemek, s a szavak hangjára, a .szemek tekintete a vissz­hang” (Jancsik Pál: Szavak szemek) - „A szavak nem mondanak el híven mindent. Az arc, a szem többet beszél” (Jobbágy Károly: Egyenlet). A retorikai szakirodalom külön fejezetet szentel annak a jelenségnek bemutatására, hogy a szem, az arckifejezés, a tekintet kulcsszerepet vállal a beszélőtársak, a hallgatóság figyelmének hatásfokáról. A sugárzó, a felragyogó, az ér­deklődő szemek gyakran a be­szélőpartnerek beszédének szövegformálását is átalakít­hatják. S mint önálló jelzések, a szó kifejező erejét is felfo­kozhatják. A közömbös, vagy éppen az unott szem- és arcjá­ték az ellenkező hatást pél­dázza. Közéleti és politikai nyelvhasználatunkban, a rá­diós és tévés riportokban ta­pasztalható beszédjelenségek hatására életre kel egy-egy el­ítélő szemvillanás, homlok- ráncolás, vagy éppen összeka­csintó, cinikus mosoly. De csak akkor, ha nyíltan, kertelés nélkül valóban sze­mébe mondhatjuk a beszélő társnak elgondolásainkat. Egyéni és közéleti nyelvhasz­nálatunk nemkívánatos jelen­sége és gyakorlata, hogy egyre többen és egyre gyakrabban nem vállalják a nyílt szembe­nézést, a „szemek elemi őszin­teségét" (Baranyi Ferenc). A szavak lehetnek hitetlenek, de a szemek nem hazudhatnak sohasem. A mondanivalónkat színesítő érzelmek szemünk­ben, arckifejezéseinkben tük­röződnek. A szem a lélek tükre szólásunk mondanivalója, Ka­tona József Bánk bánjának e szövegrészlete: „szabad tekin­tet, szabad szív: szabad szó/ szembe szem” a nyílt, a kerte­lés nélküli beszédhelyzetek- ben arra is utal, hogy napjaink szóözönében, szócséplésében a bő és hamisan zengő sza­vaknak befolyásoló ereje meggyengül, de a beszéd hangzástényezőit kísérő sze­mállások, arckifejezések, te­kintetek felerősödnek. Napja­ink pártpolitikai nyelvhaszná­latában a felszabadult indula­tok nemcsak a szavakat telítik meg az acsarkodás és a ciniz­mus jellemző jelenségeivel, hanem az ellenfelek ellen irá­nyuló szemnyilak, szemvilla­nások egyre erősödő hatásá­nak tudatos vállalását is. Hogy mind többen érzékelik ezt a gyakorlatot, bizonyítja ez a sajtó hasábjain megjelent szö­vegrészlet is: „Életre kel a szemvillanás, a ráncos homlok egy-egy politikai megnyilvá­nulás hallatán és nézésén.” (M. Nemzet, 1994. március 18.). A parlamenti televíziós közvetítések jóvoltából, a ka­merákat irányító szakemberek hozzáértő közreműködésével nemcsak a beszélő, a felolvasó képviselők magatartásformái­ról kapunk hiteles képet, ha­nem a hallgató képviselők re­agálásának minőségéről is. El­sősorban „beszédes szemük”, tekintetük árulkodik arról, hogy mi a véleményük az el­mondottakról. Inkább a nem­tetszés, a tagadás, mint az el­fogadás, az egyetértés vetítő- dik ki beszédes szemükből. A szavak, a szemek beszédét kí­sérő mosoly és derű, csak a színlelt alakoskodás álarcában jut szerepekhez. S végül arról, hogy a beszédünket kísérő lá­tásbeli tényezők, a beszélő szemek hatása alól nem von­hatjuk ki magunkat. A szavak és szemek együttes szerepvál­lalása biztosíték arra, hogy hi­teles lesz mondanivalónk, de csak akkor, ha a beszélőtársak vállalják az egymás szemébe nézést. Dr. Bakos József Orvosokkal együtt birkózik a bajokkal Nevét, eredményeit - a kifeje­zés egyáltalán nem túlzás - országhatárainkon túl is isme­rik. Csak elismeréssel szólnak róla azok a Heves megyeiek, illetve egriek is, akik már fel­keresték, s bajaik orvoslását remélték tőle. Ez a magyarázata annak, hogy hetente kedden és szom­baton a barokk város Megyei Művelődési Központjában szinte seregnyien várakoznak Kiss Sándor, bioenergiával szinte csodákat művelő termé­szetgyógyászra. Mindenkit rögvest megnyer nyílt tekinte­tével, lefegyverző természe­tességével. Idegen tőle min­denféle fontoskodás, hatásva­dászó póz. Lényéből hamisí­tatlan demokratizmus sugár­zik, vagyis mindenkit partne­rének tekint, megérti a nála kopogtatók gondjait, s igyek­szik segíteni. Méghozzá a tőle telhető legjobb szándékkal. Hivatásáról szívesen beszél. Nem frázisokat pufogtatva, hanem folyvást konkrét esete­ket említve. Ajánlata változat­lanul szimpatikus számomra. Érthető, hiszen valahányszor nála vagyok, egyre csak arra kér, hogy időzzem sokáig, diskuráljak a páciensekkel, fi­gyeljem, mit csinál, s vitat­kozzam, kétkedjek kedvemre. Mi tagadás, élek is ezzel a ritka lehetőséggel... 1. Megrendítő sorsok tárulnak fel előttem. Rá kell döbben­nem: valamennyien egyfor­mák vagyunk, ha közelít a kór, ha riadozunk az elkerülhetet­lentől, ha félünk a feltételezett vagy valódi veszélyektől. Ilyenkor nem számít sem a képzettség, sem a szakma, sem a különböző világlátás. Csak egy a fontos: teljesüljön reményünk, javuljon állapo­tunk. Az asszonyt ismerem, arcát terjedő bőrrák uralta. Régen láttam, s amikor újra találkoztunk, mindennek csak töredékét vettem észre.- Ez a legegyszerűbb elle­nőrzés, hiszen bárki meggyő­ződhet arról, hogy mi történt. Csak azt tenném hozzá, hogy ez nem egyedi eset. Ha valaki kitartó, s erősen kötődik az élethez, ráadásul betartja az előírásokat is, az étkezésre vonatkozó regulákat, akkor a felépülés nem kizárt. Szívesen foglalkozom azokkal, akikről már lemondtak, akik tőlem várják a mentséget. Nemcsak a daganatosokra gondolok, hanem a súlyos reumatikus problémákra, az agyvérzés utáni bénultakra is. Akik közü­lük megfordultak itt, nem bán­ták meg, mert néhány alkatom után elégedetten távozhattak. Nekem ez az igazi öröm, s ide senkit sem kérek vissza, az érintettek maguktól jönnek, ugyanis látják, hogy van ér­telme. 2. A férfi anyját kíséri. Disku- rálunk, s rövidesen fény derül arra, hogy az asszony, aki már elfogadhatóan mozog, sőt ka- pálgat is, korábban járni sem tudott. Az illető okos, művelt értelmiségi, nem tartozik a hi­székenyek táborába. Meg is jegyzi:- Ezek a tények, s azok ön­magukért beszélnek. A kisfiút leukémia gyötörte. Haja már rendesen nő.- Visszafordult a folyamat, a vérkép jó, de néhányszor még érdemes eljönnie, hogy a szülők végleg megnyugodja­nak. Most is őrzöm a gyerek mo­solyát. Beszédesebb volt ez bármiféle köszönetnél. Arra célzok, hogy kollégái közül nem kevesen „fújtat­nak” az orvosokra:- Nem értem őket. Én min­dig arra törekedtem, hogy harmóniában dolgozzam ve­lük együtt. Azt tapasztaltam, hogy jó néhányan komolyan vették a közeledést, s készség­gel vállalkoztak arra, hogy mérlegeljék azt, amit csinálok. Magam is gyarapítottam - de persze autodidakta módon - ilyen jellegű ismereteimet. így aztán határozottan állíthatom, hogy nagyra értékelem mun­kálkodásukat, s ha hiánytalan az összhang, akkor annak igazi győztese a révbe jutást remélő, a mentőövre számító. Ha erre gondolok, akkor csak azt hangsúlyozhatom, hogy nem járhatunk külön úton. Nézeteltérések olykor adód­hatnak, de a közös cél tudata ezeket feloldja. Többen engem kértek meg arra, hogy lépjek közbe. A siker szövetségese­ket szerzett, olyanokat, akik­kel ezután már egy úton ha­ladhatunk. 3. Sietnék, mennék, de újab­bak érkeznek, egyik se zárkó­zott, mindannyian kitárulko- zók. Először panaszkodnak, fájdalmaikat emlegetik, kínja­ikat sorolják. Közbeszól:- így igaz, hiszen az aura jelzi a sérüléseket, azaz a di­agnózis nem lehet téves. Néhány perc, s a fáradt ar­cok ráncai kisimulnak, a tekin­tetekben a nyugalom sátoroz. A külhoni, német nő part­nere kissé tamáskodva szemlé­lődik, s maga is meglepődik, amikor párja ekként fogalmaz:- Nem szenvedek már az epegörcstől... Kilói ellenére is könnyedén lép le a kezelőágyról. Mi tagadás: ennél hitele­sebb érv aligha létezik... S mindezt a hála nyomaté­kosa. Félreérthetetlenül... Pécsi István XXX A fenti riport alanyával - az Egri Egészség- és Környezet­védő Egyesület szervezésében - június 15-én, szerdán dél­után fél 4 órakor találkozhat­nak az érdeklődők az Egri Dohánygyár kultúrtermében. Az előbbi írás szerzője készít vele nyilvános riportot, amelynek zömét a nehéz ese­tek helyrehozatala teszi ki. Az egyesületi tagok fény­képes igazolványukkal térítés nélkül, az üzemi dolgozók szintén ingyenesen vehetnek részt a programon. A helyszí­nen új belépőket még elfogad­nak. A becsületében sértett válasza Ellesett párbeszéd:- Szóval, maga idiótának ne­vezett engem?- Pontosan így van!- Ezt tréfából mondta?- Nem, teljesen komolyan. A becsületében sértett ember újabb szavait lásd a vízszintes L, valamint a függőleges 7. és 15. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A férfi szavainak első része (zárt betűk: C, É, Y, Y, D) 13. Sportlétesítmény vízi sportolók számára 14. Keresztül tudják fogni. 15. Vízből bizonyos mennyiséget kivenni 16. Ma­gyar Nemzeti Bank, röv. 18. A koordináta-rendszer kezdő­pontja 19. Táplál 20. Bemázol 22. Úgy bizony! 23. ... Stewart (rockénekes) 24. Állatnak fo­lyadékot ad. 26. Részben ha­sonló! 27. Tábori Nóra monog­ramja 28. A megszokottól el­térő, rendkívüli 30. Zola párat­lan hangzói 31. Fájdalom 32. Önhittség, dölyfösség 33. Felső végtag 35. Anonymus szobrá­nak alkotója (Miklós) 38. Az USA egyik tagállama 40. Kagyló része! 4L Neves mű­szaki szakember (György) 43. Lónév 44. Az izmot köti a csonthoz 45. Mezőgazdasági eszköz 47. Nyereményhúzást végzett 49. Spion 50. A Vasas labdarúgója volt a hetvenes években (Lajos) 52. Illatos vi­rág 53. Sportfogadás 54. Nem szabad kiderülnie 56. Zug, kuckó 57. 1918-ig Ausztriához tartozott olasz város eredeti neve 58. Levélmintázatú 60. ....-Végh István (A Fejedelmi bálvány írója 61. Szellemi ké­pesség 64. Gyapjúanyagot gép­pel fellazított 66. Előadó, röv. FÜGGŐLEGES: 1. A volt Szovjetunió gk-jele 2. Játékpénz 3. Nagyobb kato­nai egység 4. Hibázik 5. Edina becézve 6. A nátrium vegyjele 7. Az idézet harmadik, befejező része (zárt betűk: E, L) 15. A férfi szavainak második része (zárt betűk: I, R, F, Ű) 16. El­szenesedik 17. Lázas 20. Tolsz­toj személyneve 21. A nitrogén és az alumínium vegyjele 24. Ábrákkal van díszítve 25. Csa­vart 28. Vonzó táj jelzője 29. Aludttejből kiváló folyadék 31. Kilogramm, röv. 34. A rádium vegyjele 36. A tv egykori mű­sorvezetője, jelenleg politikus (Csaba) 37. ... herceg (Boro- gyin operája) 38. A személynél 39. Kímélő étrend 42. Savany- kás vaj jelzője 43. Az izomszö­vet alkotórésze 46. A helyére rakott 48. Döf 49. Ostoroz, dorgál 51. Világhírű filmsztár (Sophia) 53. Csinálta 55. Fe­kete István regényében a gólya neve 57. A négy evangélista egyike 59. Szintén nem 60. Az elején ráönti! 62. A tetejére 63. Minisztertanács, röv. 64. Kúra egynemű hangzói 65. A mélybe. Báthory Attila

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents