Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)
1994-06-11-12 / 136. szám
1994. jűnius 11-12., szombat - vasárnap Hétvégi Magazin • Hobbi 11. oldal ZENE A LEVEGŐBEN. Hó'légballonos találkozó volt a franciaországi Puy-en Valayben. A Francia Zeneakadémia fiatal professzorai is felszálltak, és roppant pici helyen zenéltek. Leszállás után Christine Saintjean és Francois Vincent azt mondták, hogy a levegó'ben csodálatos az akusztika, és szeretnék elsajátítani a hőlégballon kezelését, hogy gyakran muzsikálhassanak a levegó'ben. Levelezőlap-újdonságok A Szózat zeneszerzője, Egressy Béni születésének 180. évfordulóját április 22-én alkalmi levelezőlappal köszöntötte a Magyar Posta. A bélyegképen a zeneszerző portréja szerepel, míg a bal oldali képen kottanyomott díjjegyű képeslapot. A képes oldalon korábbi magyar bélyegek (madár, virág, vasút, autó, sport stb.) képe, míg a bélyegképre nagyító alatt a „TE- MAFILA ’94” szöveg került. A pálos rend magyarországi LEVEL imu»“' w» ■ VV\.A.A./ t s 3 Harmincöt ezer példányban készült ez a levelezőlap részlet utal tevékenységére. Április 29-én jelent meg a képen is látható, és a méhek napja alkalmából megjelentetett levelezőlap, amely a többiekkel ellentétben 35 ezer példányban készült. A tizedik tematikus jubileumi országos bélyegkiállítás emlékére a megnyitás napján, azaz május 6-án adták ki a bevisszatelepítésének 60. évfordulójára május 12-én került a postahivatalokba az alkalmi levelezőlap, melynek bélyegképe: márianosztrai kegykép, bal oldali részén pedig a Gellért-he- gyi pálos kolostor és a szikla- kápolna látható. A lapok 20-20 ezer példányban az Állami Nyomda Rt. üzemében készültek, (juhász) KEVESEBB VADDISZNÓT LŐNEK A NÓGRÁDI ERDŐKBEN Robotvadászattól a „vadászrobotig” A külföldiek bérvadásztatása néhány évvel ezelőtt még jelentős szerepet játszott a magyar gazdaságban, de a rendszerváltozás után - mint annyi minden - ez is a mélypontra került. Megyénk lehetőségei ezen a téren egyáltalán nem rosszak, hiszen a Cserhát, a Karancs-Medves és a Mátra vidéke az ország legerdősültebb tája. Ennek ellenére nincsenek könnyű helyzetben a vadgazdálkodás szakemberei: erről beszélgettünk Kollár Józseffel, a Földművelésügyi Minisztérium Nóg- rád Megyei Földművelődésügyi Hivatalának erdészeti, vadászati és mezőrendészeti főfelügyelőjével.- Éppen ausztriai tanulmányútra készülök - mondta. -Előfordulhat, hogy az ottani szabályozás lesz a hosz- szú évek óta késlekedő magyar vadászati törvény alapja?- Az ottani vadgazdálkodás teljesen más rendszerre épül, lemásolni nem lehet. A magántulajdonban lévő területek szerepe azonban a vadgazdálkodásban is növekedni fog, ezért kell tapasztalatokat szerezni róla. Aki a földárverésen megvásárolt mondjuk öt hektárnyi erdőt, az nem tilthatja ki belőle a vadászokat. Ilyen kis területen nem is lehet önálló vadgazdálkodást folytatni. A területbér azonban minden tulajdonosnak jelenthet valami jövedelmet.-A bérleti díjak hogyan alakulhatnak?- Számolni kell az emelkedésükkel. Ezzel párhuzamosan a magán- tulajdonba kerülő földterületeken jelentősen csökken a nagyvadállomány is. Megyénkben korábban körülbelül háromezer vaddisznót ejtettek el évente, tavaly ez 2674-re esett vissza. Ez meglehetősen nagy csökkenés, noha a vaddisznó dúvadnak minősül, és egész évben vadászható. A másik gond, hogy az értékes, tovább- tenyésztésre alkalmas kanokat és kocákat is kilövik, ez pedig hosszú távon az állomány de- generálódásához vezet.- Mi van a rőtvaddal?-A dámvad jóformán eltűnt, nincs is esélye annak, hogy a megyében erős állomány alakuljon ki. Csökkent a gímszarvasok száma is, de nekem meggyőződésem, hogy a megye adottságai miatt a gímszarvas és a vaddisznó tenyésztésére kell a legnagyobb figyelmet fordítanunk. Az éves kilövési tervekben is ez nyilvánul meg.- Mi alapján készítik ezeket a kilövési terveket?- 1981-ig visszamenőleg rendelkezünk olyan vadgazdálkodási adatokkal, amelyekből következtethetünk az állomány létszámára. A becsült, a tervezett és a lőtt vad arányából megközelítőleg tiszta képet kapunk. Egyébként a szakemberek is gyakran tévesen használják a vadszámlálás szót: ilyen nincs, legfeljebb létszámbecslés.-A magántulajdonú földterületeken vajon folytatható-e eredményes vadgazdálkodás?-A nagyobb erdőbirtokos- ságok a saját tulajdonukba vehetik az erdejüket, és természetesen lesz közük a vadászathoz is, hiszen ők viselik a vadkárt. Azt azonban tudomásul kell venni, hogy néhány hektáron nem lehet gazdálkodni, és ráadásul a vadászat nem is mindig nyereséges.- A vadkár megfizetésének kötelezettsége továbbra is terheli a társaságokat?-Igen, és egyre fokozottabban jelentkezik. Régebben ugyanis a nagyobb szántóföldi táblák esetében nem volt olyan mértékű a kár, mint a kisgazdaságokban. Akkoriban a téesz gyakran „lenyelte” az okozott kárt. Nagyon fontos lenne, hogy a vadászok és a mező-, valamint erdőgazdálkodók jó kapcsolatokat tartsanak fenn.-A vadászat ma már a gazdagok sportjának számít.- Régebben a megyében egyetlen bérkilövő társaság működött 30 taggal, ma már 25 társaság, és mintegy 700 nimród alkotja a bérkilövők táborát. Mellettük 29 területes társaság is van megyénkben, körülbelül 1200 taggal. A létszámban természetesen előfordul némi ingadozás. Ebből is láthatjuk, hogy a vadászat iránt óriási az érdeklődés. Ha a társaság engedélyezi, akkor ma már lehetőség nyílik vadászíjászatra is, és vannak is ilyen igények. A fegyvertartási engedély ma már állam- polgári jogon igényelhető.- Mennyibe kerül ma, ha valaki vadászni szeretne?- Társaságonként változó a tagfelvételkor kért összeg, de elmehet akár százezer forintig is. Ez csak a tagságot jelenti, semmi mást. Nincs benne a szükséges vizsgák, a vadászjegy, és a különféle felszerelések ára. Ma már ott tartunk, hogy megyénk vadásztársaságaiba jóval több budapesti illetőségű nimród kerül be, mint helybeli.-Segít ez a tetemes felvételi díj a társaságokon?-A 29 vadásztársaság közül tavalyelőtt öt, tavaly 16 volt veszteséges. Többnyire ők próbálnak meg minél magasabb díjakat szabni az új vadászoknak. Ideig-óráig ez a bevétel is segíthet, de ha a gazdálkodásukat nem teszik rendbe, ez a pénz nem tartja életben az érintett társaságokat.- A külföldiek bérvadásztatása is visszaesett?- Sajnos igen. A környező országokban sokkal olcsóbban is vadászathoz juthatnak a külföldiek.- Az orvvadászat is bizonyára okoz károkat __Valóban előfordul ilyen, hiszen a lövészklubok fegyverei pillanatnyilag a tagságnál vannak, és ez felelőtlen lövöldözésre csábít egyeseket. Sajnos az orvvadászatot rendkívül nehéz kimutatni, többnyire csak a nyomaival találkozunk. Faragó Zoltán Kollár József: Feleló'tlen lövöldözésre csábít egyeseket Kép: Kun k. j. Kis és nagyvadak, és még nagyobb viták ✓ Tfrdekellentétektol és vitáktól H/ "puskaporos" a hangulat a hazai vadászat háza táján. Egyrészt a földterületek tömeges privatizációjával, az erdők kiirtásával, a nadrágszíjparcellák létrejöttével nemcsak a vadállomány, hanem természetszerűen a vadászok is sok helyütt háttérbe szorultak. Ugyanakkor törvényi rendezést sürgető ellentétek dúlnak a vadászok, az erdészek és a földművelők között is a vad okozta károk miatt. A szakértők véleménye szerint két-három éven belül nincs remény új vadászati törvény megszületésére. A korábbi országgyűlési ciklusban az illetékes szaktárca, a Földművelésügyi Minisztérium nem terjesztett be erre vonatkozó törvényjavaslatot. A következő parlament pedig várhatóan nem ezzel a problémával foglalkozik majd elsőként. Pedig a szakemberek egybehangzó állítása szerint a vad- gazdálkodás fontos ágazata a nemzetgazdaságnak. Ezt erősíti a hazai vadászok tekintélyes létszáma is, amely a legutóbbi adatok szerint meghaladja a 47 ezret. Az Országos Magyar Vadászati Védegylethez 717 olyan társaság tartozik, amelynek vadászterülete van és több mint 270 a terület nélküli, úgynevezett bérkilövő társaság. A védegylet álláspontja szerint a vadászat jogát, célszerű továbbra is állami jogként fenntartani. Emellett a legfontosabb érv, hogy a vadállomány nemzeti kincs és védelméhez természet- védelmi érdekek fűződnek. Ugyanakkor hangsúlyozzák azt is, hogy a vadgazdálkodás szabályozásakor figyelembe kell venni a vadászati területek tulajdonosainak érdekeit is. Mielőbb európai szintű törvényi garanciákra lenne szükség azért is, mert a hazai vadállomány csökkenőben van. Egy 1993-as becslés szerint 54 ezer szarvas, 44 ezer vaddisznó, 580 ezer nyúl, 830 ezer fácán és 55 ezer fogoly volt az országban, ami a feltételezések szerint mintegy 10 százalékkal kevesebb a tíz évvel korábbinál. Ugyanakkor ezzel ellentétben erőteljesen növekedtek a vadkár miatt kifizetett összegek. 1991- ben 196 millió forintot, 1992- ben 228 milliót, 1993-ban pedig már megközelítette a 250 millió forintot a vadásztársaságok által kifizetett kártérítések summája. A z átfogó törvényi szabályozás lényege éppen az lehetne, hogy minden kérdést - egyebek mellett a vadkárokat is - kölcsönösségi alapon, tehát mindkét fél érdekeinek figyelembevételével rendezzenek. N.Zs.(FEB) Miért herdáljuk el természeti kincseinket? Az öreg fák megóvása - a sok szép és hasznos madár miatt is - a természetvédelem egyik legfontosabb feladata Ha valaki figyelemmel kíséri szűkebb hazánk, Salgótarján, de a megyénk más területein folyó nagymérvű fakitermelési munkálatokat, láthatja, hogy az ilyen irányú ténykedések az utóbbi időkben nagyon is felgyorsultak. Azokat, akik szót merészelnek emelni valamely természeti értékünk megmentése érdekében (erdő, növény, állat, madár stb.), az arra illetékesek nyomban letorkolják, és hangoztatják a saját igazukat, érveket hoznak fel, amelyek a legtöbb esetben nagyon is félresikerülnek. így történt ez a közelmúltban is, amikor szót „mertem” emelni az erdő élővilága érdekében, illetve kértem őket, hogy a korábban meghagyott odvas költőfákat, továbbá az általam ismert és megfestett költőfákat tarvágás esetén is hagyják meg. Erre fel az történt, hogy a már korábban megkímélt fákat is kivágatták! Hangoztatván, hogy egy-két madárért nem lehet meghagyni erdőrészeket és fákat. Nem engedhetik meg maguknak, hogy a fák állva halljanak meg (azaz korhadjanak el). Továbbá a madárnak szárnya van, keressen magának odvas fát. Ezek a megnyilvánulások nagyon is érzékeltetik, hogy a salgótarjáni erdészet mennyire nem törődik természeti értékeink védelmével. Egyszerűen nem akarják tudomásul venni azt sem, hogy az erdő nem csak pénzforrás, hanem természeti kincsünk, amelyet a kiránduló helyeken történő fakitermelések által tönkretesznek. Miért nem akarják, hogy parkerdők, vagy arborétumok legyenek ezek a helyek? Valószínű azért, mert így jobban akadályoztatva lennének az ottani erdők kitermelésében. Igaz, egy jól megtermett bükkvagy tölgyfának a törzse több mint tízezer forintot ér. Nem tudom elhinni, hogy az a néhány költőfa, amit meghagynának, laposabbá tenné a pénztárcájukat. Úgy értesültem, hogy napjainkban a tűzifa nem nagyon kelendő, mert a sok kivágás miatt túlkínálat van. Egyszer az egyik erdész azt mondta nekem, hogy én csak egyszerű „villanyszerelő” vagyok, nem tanultam tíz éven keresztül a szakmát, mint ő. Ez igaz, mégis a rövidebb idő alatt és az alacsonyabb fokozatú iskolában megtanultam a természet szeretetét, amelyet ő nem tudott elsajátítani. Ez lehet az oka annak, hogy nem is védi azt. Pedig sokszor elgondolom, hogy milyen jólesne néha az erdészetekről dicsérő sorokat is írnil Mindenesetre bízom abban, hogy előbb, vagy utóbb erre is sor kerül. Varga Ferenc ornitológus A LEGJOBB KESZEGELŐ. Az 1971-ben alakult szé- csényi Petó'fi Florgász Egyesület idénynyitó horgászver- senyét a minap rendezték meg a Sóderbánya-tavon. Úgy hírlik, hogy a halak - saját bánatukra - jól haraptak. A legjobb keszegeló'nek a balassagyarmati Szűcs József bizonyult, aki 4900 grammos fogással utasította maga mögé versenyző' társait. Fotó: Szenográdi Tamás
