Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11-12 / 136. szám

1994. jűnius 11-12., szombat - vasárnap Megyei Körkép 3. oldal Tanítás után (Folytatás az 1. oldalról) Örvendetes viszont az Iposz ak­tivitása annak érdekében, hogy garanciák teremtődjenek a szakmunkások elhelyezkedésé­hez. A gimnáziumokban érettsé­gizők átlagosan hetven-nyolc- van százaléka, a szakközépis­kolákban oklevelet szerzők mintegy negyven százaléka pá­lyázott egyetemi, illetve főisko­lai felvételre. A szakmunkásképzőben végzők számára gondot jelent az elhelyezkedés, ezért örven­detes, hogy a munkanélküliek számára az intézetekben (Bá- tonyterenyén, Salgótarjánban) vakáció előtt minisztériumi engedéllyel, nappali képzés formájában mű­ködtetik a szakmunkások szak- középiskoláját, melyben két naptári év alatt lehet érettségi bizonyítványt szerezni. A tantervben például a vál­lalkozásokkal összefüggő plusz tantárgyak is szerepelnek. Az iskolák szaktanári ellá­tottsága megfelelő, hiányok to­vábbra is a nyelvszakosokból vannak. A megyében három helyen - Bércéi, Karancsság, Tar - épül új iskola kormánytámogatás­ból. Több helyen folyik felújí­tás, bővítés.- csébé ­Jól szerkesztett útszéliség XTemrégiben elbúcsúzott IN az olvasóktól a Pesti Hírlap: az újság alakú, kó­ros sajtópolitikai tévedés. Zavaros dühök handabanda önmegfogalmazása. Aki tudni akarja, mi járatta le a jószándékú nemzeti erőket, olvassa újra önfegyelemmel a Pesti Hírlapot. Nem annak indult, amivé pusztult! (Már a közelgő vég­játék hónapjaiban indította el a kiadó és a szerkesztőség második megyei vállalkozás­ként napi mutációját Nógrádi Krónika címmel. - A szerk.) 1990 őszén az új, pol­gári-nemzeti progresszív Pesti Hírlap szellemi arcát fölrajzoló Fodor Lajos vezető tisztségbe hívott a készülő laphoz. Olvastam terveit. Te­kintélyes újságban gondolko­dott. Mindent előkészített, az­tán félrelökték. A Pesti Hírlap története: félrelökések sora. Izgalmas olvasvány lenne kri­tikai kiadása; pompás könyv szerkeszthető a nem közölt helyreigazításokból. Sorról sorra: mit írt, mi volt az igazság? Mit közölt, s mi rejlett amögött? Hogyan ciká­zott Antall és Csurka között, miért hörgött hasábjain a gyű­lölettől a tehetséges szerző is, s miért legyintettünk támadá­saira. Nemcsak, mert kis pél­dányszáma csekély figyelmet érdemelt. Voltak remek munkatársai. Főszerkesztője a Népszabad­ság pártélet-rovatában pedán­san megtanulta a szakmát. Tudott volna nem dühvörös fejjel lapot csinálni; nem mocskolni Gönczöt; a jól szerkesztett útszéliség helyett visszafogni a zsurnalisztikái ripacsságot; lovagiasan vívni; bocsánatot kérni az akár aka­ratlan írásbeli bűncselekmé­nyekért; kitiltani a nyomda- festékből a rágalmat, a sanda hőbörgést; elegánsan helyet adni a válaszoknak. Lerontotta azt, aminek te­kintélyt kellett volna szerez­nie. Nem a nemes keresztény s nemzeti konzervativizmust helyezte vissza méltó helyére. Stilisztikailag: agresszió csapkodott közírásában. S eb­ben a gondolat önmagát sem tisztelte: utálatra buzdított. Kár! A botrány nem tölthette be a jobbközép sajtó tátott li- kait. Csak a mértéktartás, a hangvétel közérthető, ésszerű érzelmi előkelősége. A vad dobpergés, harsona, fenyege­tés és revolverezés nem jó to- borzó. Akit ez szólít, azt nem érdemes. A Pesti Hírlap betölthette volna a Magyar Nemzet többé-kevésbé megürült he­lyét. Ehhez választékosán ér­tékelvűnek, „körkörösen” kri­tikusnak kellett volna lennie. Ehelyett izgágán bunyózott. Túlbecsülte a politikai balhé sikerét. Lenézte a közönség ízlését. Bodor Pál A Magyar Újságírók Országos Szövetségének volt elnöke A templom előtt szabadtéri szentmisén vettek részt a hívek Fotó: Kun Király József Felszentelték a nemti templom keresztjét Nemti község polgárai, a helyi önkormányzat és a Váci Püs­pökség összefogásának kö­szönhető, hogy felújították a templomot, amely tegnap a ke­reszt felhelyezésével ért véget. Ebből az alkalomból reggel a templom előtti téren szabadtéri szentmisét tartottak, ahol Ta­kács Alajos helyi plébános kö­szöntő szavait követően a falu lakói és az egyházközség veze­tői - Volezsánszky Ervin mátra­A balassagyarmati holocaust emléknapját június 12-én ren­dezi meg a Magyarországi Ho­locaust Emlékbizottság és Ba­lassagyarmat Város Önkor­mányzata. Az emléknap ese­ményei 10.30-kor közös imával kezdődnek a zsidó temetőben. Utána emléktáblát avat Göncz Árpád köztársasági elnök kép­viseletében Réti János ezredes, szárnysegéd, s a Zsidó Világ- kongresszus kelet-európai iro­dája nevében Bakos Lajos alel- nök. Beszédet mond dr. Né­Vándorbögre Tegnap megyénk legnagyobb oktatási intézményében, a 211. Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában Záróra - utolshow napi só névre ke­resztelt műsorral kezdték a va­kációt, avagy fejezték be a tan­nováki plébános, kerületi espe­res, Zachar Béla pásztói káplán, a váci egyházmegye építésfele­lőse, valamint a helyi születésű Turcsik Károly, nyugalmazott esperes - előtt dr. Lébényi An­tal főesperes celebrált, aki be­szédében méltatta a kereszt tör­ténelmi, kultúrtörténeti, vallás- történeti jelentőségét. Ezután felavatták, majd fel­szentelték az ekkor még a föl­dön felállított, kétméteres ke­meth György, Balassagyarmat város polgármestere. Gyászbe­szédet tart 10.45-kor a mártírok emlékművénél Deutsch László főrabbi. Közreműködik Klein Ervin főkántor. Az események délután a Mikszáth Kálmán Művelődési Központban és a Madách Imre Városi Könyvtárban folytatód­nak. Fél egykor az Őrizd meg... című kiállítást nyitja meg Beer Iván, a Magyarországi Holoca­ust Emlékbizottság elnöke. A holocaust üzen a mának cím­évet. Volt itt minden: tanár­diák összecsapások kosárlab­dában és labdarúgásban, Szív- küJeli az iskolarádióban, karate- befnutató, vetélkedők, a Vaká­ció- zászló felavatása, nyári kul­turális és szabadidős ajánlatok. resztet, hirdetvén, hogy a ke­reszt az üdvösség jelképe. A felszentelést követően a kereszttel a hívek közvetlen kapcsolatba kerülhettek: meg­érinthették, majd ráírhatták a nevüket. Az ünnepség végén Takács Alajos megköszönte az adományokat, amelyek révén felújíthatták a templomot. Végül a kereszt is felkerült az őt megillető helyre, a temp­lom tetejére. mel hangzik el 14 órakor dr. Szita Szabolcs egyetemi do­cens, a Magyar Auswitz Ala­pítvány Holocaust Dokumentá­ciós Központ tudományos ve­zetőjének előadása, majd pedig Majdán Béla várostörténész A zsidó kultúra szerepe és jelen­tősége Balassagyarmat történe­tében című ismertetője. Acs Irén fotóművész izraeli felvéte­lei láthatók a könyvtár galériá­jában. A kiállításokat Gelen­csér Rothman Éva művészettör­ténész rendezte. A legnagyobb megmérettetés - évente egyszer - éppen a peda­gógusok körében zajlott le: a legnépszerűbb tanár ugyanis vándorbögrét vehetett át. A di­ákok szavazatai alapján Simon Lajos tanár úr vitte el a pálmát. A NAP HÍREI Traffipax Június 11-én, szombaton az alábbi helyeken számíthat­nak az autósok traffipaxos sebességmérésekre: 10 és 18 óra között a 21-es számú főúton, Mátraverebély és Kisterenye bel- és külterüle­tein, valamint Nagybátony- ban bukkanhat fel a traffi­paxos rendőrautó. A 23-as számú főúton Nemti és Ná­dújfalu térségében is előfor­dulhat ellenőrzés. A másik traffipaxos kocsi 14 és 22 óra között a szécsényi rend­őrkapitányság működési te­rületén tartózkodik. Június 12-én, vasárnap 14 és 22 óra között a 21-es számú főúton, Salgótarján és Vizslás-Újlakpuszta kül- és belterületein, valamint a 22-es számú főúton, Kishar- tyán belterületén fordulhat elő traffipaxos sebességmé­rés. Ezen kívül 14 és 22 óra között Rétság térségében is előfordulhatnak sebesség- mérések. Kossuth-szobor Salgótarján. A Népjóléti Képzési Központ Sztehlo Gábor vendégházának ava­tására június 17-én délután fél egykor kerül sor a Kos­suth út 8. szám alatt. Ugyanekkor kerül sor Kos­suth Lajos közadakozásból felállított szobrának leleple­zésére is. Vakáció cirkusszal Salgótarján. A vakációval egyidőben érkeztek Zagy- vapálfalvára a gyerekek kedves ismerősei. Bohócok, artisták és illuzionisták, idomított állatok lépnek po­rondra. Szombaton délután háromkor és este hatkor, va­sárnap pedig délelőtt 11 -kor és délután háromkor ad mű­sort a Korona nevű utazó cirkusz. Akik mégsem tud­nak elmenni, azok se kese­redjenek, hiszen vasárnap is megtekinthetik az egzotikus állatok sokaságát: a nemrég született majmot, a lámát, a bohókás kedvű kutyákat, ja­guárt, óriás kígyót, no meg az Eszak-Amerikából szár­mazó tarajos sünt, ami talán a süni rokonja lehet. Holocaust-emléknap Balassagyarmaton a legnépszerűbb tanárnak A PESTI HÍRLAP „SZÜNETEL” - A SZÁZMILLIÓS TARTOZÁS MARADT Két százalék - onnan és innen nézve Kérdéseinkre válaszol dr. Csöndes Zoltán, a Szikra Lapnyomda vezérigazgatója A megjelenését „szüneteltető” Pesti Hírlap - mint arról ko­rábban már tájékoztattuk ol­vasóinkat -, mintegy százmil­lió forinttal tartozik a Magyar Távirati Irodának és a Szikra Lapnyomdának. Múlt szombati számunkban a tartozással kapcsolatban közöl­tük a kisebb hitelező, a Magyar Távirati Iroda egyik felelős ve­zetőjének szerkesztőségünk kérdéseire adott válaszait. A hét folyamán telefaxon ha­sonló kérdéseket intéztünk dr. Csöndes Zoltánhoz, a Szikra Lapnyomda Részvénytársaság vezérigazgatójához. Kérdéseinkre dr. Csöndes Zoltántól, a Szikra Lapnyomda vezérigazgatójától a következő tájékoztatást kaptuk: 1. A Szikra Lapnyomda Rt. minden kiadóval, így a 150 Év Alapítvánnyal is megfelelő lap­előállítási és pénzügyi szerző­dést kötött. 2. A Szikra Lapnyomda Rt. állítja elő - többek között - a Népszabadságot, a Népszavát, az Új Magyarországot, a Kurírt, a Pesti Hírlapot, a Mai Napot, a Magyar Fórumot, a Beszélőt, a Heti Nemzeti Újságot, a Nem­zeti Sportot, saját kiadásban a Pesti Riportot. 3. A felsorolásból látható termékösszetétel alapján, úgy gondolom, nem szorul magya­rázatra, hogy a nyomda min­denkor politikasemleges üzleti filozófia szerint dolgozik. 4. Többször előfordult, hogy egy-egy kiadó anyagi nehézsé­gek miatt késedelembe esett számlái kifizetésekor. Kellő időben felszólítottuk őket, s előbb-utóbb fizettek. Termé­szetesen mindenkor felszámí­tottuk a törvényes késedelmi kamatot. 5. A Pesti Hírlap esetében is ezt a gyakorlatot folytattuk. Az utóbbi időben tartozása felsza­porodott. A szerződésben rögzí­tett jogunk, hogy a lapelőállí­tást felfüggesszük, de ezzel a választások közelsége miatt nem éltünk, mert a látszatát is kerülni akartuk annak, hogy a „nagypolitikába” beleavatkoz­zunk. 6. A Pesti Hírlap június 4-én jelent meg utoljára, önként fel­függesztve megjelenését. Ter­mészetesen a szerződésünk sze­rint az eddig rendezetlen téte­lekre vonatkozóan kamatokkal együtt benyújtottuk a számlá­inkat. Tartozásuk egyébként nem éri el a Szikra Lapnyomda Rt. árbevételének 2 százalékát. * * * A kérdés természetesen az, hogy mekkora az a bizonyos két százalék, amit a vezéri­gazgató válaszainak végén említ. Miután a Magyar Távirati Iroda főszerkesztőjének egy hete lapunkban megjelent tá­jékoztatójából kiderül, hogy nekik „nagyságrendekkel” ki­sebb tétellel tartozik a Pesti Hírlap kiadója - a Szikra Lapnyomdának marad a többi. Ez tehát mindenképp jóval meghaladja az 50 millió forin­tot, s talán a 70 millió sem túl­zás. Az nyilván nézőpont kér­dése, hogy ez sok-e, vagy ke­vés. Nógrád megyében - ahol az átlagosnál többen élnek né­hány ezer forintos segélyekből - bizony úgy véljük, hogy nem kevés. Csonttöréses baleset Salgótarján. Tegnap délután súlyos sérüléssel járó közleke­dési baleset történt a Füleki úton. K. Istvánné bátonytere­nyei lakos figyelmetlenül lépett le a járdáról, és V. István salgó­tarjáni lakos elgázolta. K. Ist­vánné ennek következtében nyolc napon túl gyógyuló láb­szárcsonttörést szenvedett. KÍVÁNCSISKODÓ ___ Nem teljes ár, csak térítés Bátonyterenyei olvasónk tette fel következő kíváncs­iskodó kérdésünket. Köz- gyógyellátási igazolvánnyal rendelkezik, ennek ellenére gyógyszereiért teljes árat kell fizetnie a patikában. Érdeklődésére orvosától azt a magyarázatot kapta, hogy a külföldről behozott gyógy­szerek esetében a teljes költ­ségeket kell megfizetni, azokra ugyanis nem érvé­nyes a térítésmentes köz- gyógyellátási igazolvány. Azt szeretné megtudni, hogy ez valóban így van-e. A kérdésre Morovnyán Ti- borné, az egészségbiztosítási önkormányzat igazgatója adott választ.-A közgyógyellátási iga­zolvánnyal rendelkező sze­mély térítésmentesen jogosult a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógysze­rekre, ezek felsorolását a nép­jóléti miniszter 3/1993 (II. 2.) rendelet melléklete tartal­mazza. Ebből következik, hogy nem minden gyógyszert kaphat térítésmentesen a köz- gyógyellátott. Az orvos által adott információ is lehet téves - ha azt az állampolgár nem értette félre -, hogy a külföld­ről behozott gyógyszerek mindegyikéért a teljes költsé­get a betegnek kell vállalnia. Egyrészt sok import készít­ményt is tartalmaz a lista, másrészt a listán nem sze­replő, de a társadalombiztosí­tás által támogatott gyógysze­reknek sem a teljes árát, csu­pán a térítés díját kell a gyógyszertárban a biztosított betegnek megfizetnie. Következő kíváncsiskodó kérdésünket Zagyvapálfal- váról tette fel egy olvasónk. Azt szeretné tudni, hogy a Hársfa és a Zöldfa út kör­nyékén kinek a feladata a közterületek rendbentar- tása? A város más, jobban szem előtt lévő részein már lekaszálták a füvet. Kérdéseink a Szikra Lapnyomdához Seszták Ágnes főszer­kesztő-helyettes sajtónyilat­kozatából ismeretes, hogy az időközben megjelenését szüneteltető Pesti Hírlap mintegy százmillió forinttal tartozik a Magyar Távirati Irodának és a Szikra Lap­nyomdának. Adófizető olvasóink ér­deklődése alapján is kérdez­zük: hogyan halmozódott fel ennek az összegnek a Szikra Lapnyomdát illető része? Meddig tartható fenn az az állapot, hogy a Szikra Lapnyomda súlyos milliókat hitelez egy alapítványi vagy társas magánvállalkozás­nak, a Pesti Hírlapnak, amely szerkesztőség eköz­ben újabb, milliókat fel­emésztő vállalkozásokba kezdett (például Salgótar­jánban, a Nógrádi Krónika megjelentetésével). Mit tettek és tesznek Önök annak érdekében, hogy ez a visszás állapot mi­előbb megszűnjön? A Pesti Hírlap elmaradt kifizetéseit az időközben fel­számolható kamatokkal kö­vetelik-e vissza?

Next

/
Thumbnails
Contents