Nógrád Megyei Hírlap, 1994. június (5. évfolyam, 127-152. szám)

1994-06-11-12 / 136. szám

4. oldal Salgótarján Es Környéke 1994. június 11-12., szombat - vasárnap Megmenekült a Dolgozók Középiskolája Salgótarjánban A város önkormányzatának képviselő-testülete hét eleji ülésén - noha még csak most fejeződött be az idei tanév - már az 1994-95-ös oktatási esztendőre gondolt. Természetes dolog ez, hiszen a biztonságot kedvelő ember szeret előre látni, és igyek­szik megtervezni a jövőt. A képviselő-testület három intéz­ménnyel kapcsolatosan hozott határozatot. „Aki jól dolgozik, annak lesz kenyere”- ígéri Tóth Sándor, a Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft. ügyvezető igazgatója Önálló életet kezdjenek, vagy továbbra is a részvénytársaság kötelékében maradjanak? Két éven át ez a dilemma foglal­koztatta a Vegyipari Rt. salgótarjáni gyárának vezetését. Vé­gül az előbbi mellett döntöttek, s nagyjából egy esztendővel ezelőtt megalakult a Salgótarjáni Vegyipari Gépgyár Kft. Az Állami Vagyonügynökség kérésére ezután vette át a termelő- egység irányítását Tóth Sándor, a salgótarjáni Glasunion Kft. akkori ügyvezető igazgatóhelyettese. bilizálódni, bár vannak fizetési gondjaink. Nem utolsósorban azért, mert nekünk is tartoz­nak. Húszmillió forinttal fel­számolás alatt álló cégek az adósaink, így a pénznek csak egy részére számíthatunk. Egyébként a tartozás-követei oldal nagyjából egyensúlyban van. Gazdasági megerősödé­sünket segíti, hogy májusban hatvanmillió forint értékű termék hagyta el a gyárat.- Idei célkitűzéseik?- Négyszázmillió forint fölötti árbevételt terveztünk. Jelenleg kétszázötvenmilliós a szerződéses állomámyunk, de hamarosan megkötünk egy százmilliós üzletet. A Tiszai Erőműben négy, egyenként 20-30 ezer köbméteres olajtar­tályt kell jövő májusig össze­szerelnünk. Tóth Sándor: „Pénzügyi­leg kezdünk stabilizálódni.”- Nem túlzás: siralmas álla­potokat találtam. Az elhúzódó szétválás ideje alatt leépült a gazdálkodó szervezet. Reális veszélyként fenyegetett a fel­számolása. A korábbi egy- harmadára, kétszázra csökkent a dolgozói létszám. Rendkívül alacsony volt a rendelésállo­mány. Á kiválást pénzügyileg is megszenvedtük; nem kap­tuk meg az ígért készpénzt. Társaságunkat csak két hó­nappal ezelőtt jegyezték be a cégbíróságon, addig nem ve­hettünk fel bankkölcsönt - so­rolta a problémákat az ügyve­zető igazgató, aztán hangot váltott:- Mindemellett gyorsan át­láttam, nem igazán piaci jelle­gűek a problémák. Ezt pél­dázza, hogy amíg a múlt év első öt hónapjában, tehát a kft. megalakulásáig, csupán száz­millió forint értékű árut adtak el, addig a hátralévő hét hó­napban kétszázmilliós árbevé­telt könyvelhettünk el.- Most milyen helyzetben vannak?- Pénzügyileg kezdünk sta­szállunk a versenybe, s meg­vásároljuk saját munkahe­lyünket. Ehhez azonban a rop­pant szigorú feltételekhez kö­tött egzisztencia-hitelnél ked­vezőbb fizetési lehetőséghez kellene jutnunk. Értem ez alatt a lízingelést vagy a részletfize­tést. Különben a gyár jegyzett tőkéje 400 millió forint.- Év végén mikor lenne elégedett?- Ha igazi, piacokat is sze­rezni tudó tulajdonosunk lenne. Ha nullszaldó körüli eredménnyel, jobb esetben veszteség nélkül zárnánk. Ha pénzügyileg megerősödnénk.- Mit ígér a dolgozóknak?- Amennyiben a felsoroltak teljesülnek, úgy mozgóbér formájában megpróbálom őket plusz jövedelemhez jut­tatni. Azt is megígérhetem: aki jól dolgozik, annak jövőre is lesz kenyéré. Az improduktív létszámot ugyan csökkente- nünk kell, de az így felszaba­dulok legtöbbjének gyáron be­lül keresünk megélhetést. A biztonsági szolgálatot saját erőből, a mostani költség felé­ért kívánjuk megszervezni. Nagyméretű, egyedi készülékeket gyártanak a munkacsarnokban, egyebek között a hazai olaj-, a vegy- és az élelmiszeripar megrendelésére-Hol tart gyáruk privati­zációja?- A pályázatokat április 6-ig lehetett beadni, tehát ha­marosan eldőlhet a sorsunk.- Ha mégsem?-Akkor esetleg mi is be­Külföldi cégek képviseletét is vállaljuk. Mindent egybe­vetve: legfeljebb tucatnyi em­bertől kényszerülünk meg­válni. Kolaj László Fotók: Gyurián, Rigó Megszűnt a barkácsolók boltja a megyeszékhelyen A legnagyobb várakozás a Salgótarjáni Dolgozók Közép­iskolájának további működé­sére vonatkozó javaslatot előzte meg. Annál is inkább, mert ta­valy áprilisban a testület egy­szer már határozatot hozott ra­cionálisabb működtetésére, s önálló működésének megszün­tetése pedig már öt esztendővel ezelőtt felmerült. A pro- és kontraérvek között egyaránt találhatók megfonto­lásra érdemesek. Valóban nem indokolt a tanköteles korúak esti gimnáziumba járása, s a fi­zetendő térítési és tandíjak vár­ható emelkedése valószínűsíti a felnőttképzés iránti érdeklődés lanyhulását. De az is igaz, hogy ez az egyik legnépszerűbb is­kola - amiként arról Bozó Gyula, az iskola igazgatója szólt. Jelenleg 750 tanulójuk van. Több olyan feladatot képe­sek elvégezni - például a mun­kanélküliek képzését -, melye­ket más intézmény nem. A javaslat szerint a mostani Kazár. A népviseletéről neve­zetes települést nemzetközileg is jegyzik az idegenforgalom­ban. Ennek köszönhetően jú­nius 13-án, hétfőn 21 tagú finn vendégcsoport érkezik a köz­ségbe. Kifejezetten azért utaz­nak ide Budapestről egy estére, hogy benyomásokat, ismerete­ket szerezzenek a faluról. A vendégeket 18 órakor a tájház előtt népviseletbe öltö­zött helybeliek fogadják, az it­tanévvel befejeződne a dolgo­zók középiskolájának tevé­kenysége, tanulóit és tanárait a megyeszékhely több iskolájá­ban helyeznék el. A városatyák azonban meglehetősen nagy egyetértéssel elvetették az elő­terjesztést. Tehát ebben az in­tézményben is kezdődhet a kö­vetkező tanév. Parázs vita övezte a Madách Imre Gimnáziumnak azt a szán­dékát, hogy két év múlva el­kezdi a 8 osztályos gimnáziumi képzést. A terv megvalósulása bővítené a képzési kínálatot. Ezzel a legtöbben egyetértettek, míg mások annak szükségte­lenségét bizonygatták. Végül hiába szavazott 13 képviselő a javaslat mellett, nem sikerült az elképzelést elfogadtatni; ahhoz minősített többség szükségelte­tett volna. A Kós Károly Építőipari Műszaki Szakközépiskola vi­szont megkapta a lehetőséget egy gimnáziumi osztály 1995-ös beindítására. teni szokásoknak megfelelően: zsíros kenyérrel és pálinkával. Ezután palóc lakodalmas és fonó nyújt szórakoztatást. A táj­jellegű ételeket felvonultató vacsorát a kultúrházban szol­gálják fel. Befejezésül a ha­gyományőrző együttes fiataljai - Szabó Jánosnak, a Nógrád táncegyüttes tagjának a vezeté­sével - palóc táncokra tanítják finn testvémépünk vállalkozó kedvű tagjait. Több mint négy évtizeden át működött Salgótarjánban a barkácsolókat kiszolgáló bolt. Az ötvenes évek végén az MHSZ, Rádióamatőrök Boltja néven működtette üzletét. Ez biztosította a politechnikai ok­tatáshoz, a modellezéshez, a rádiózáshoz, a háztáji javítá­sokhoz szükséges anyagokat, szerszámokat. Később az üzlet átalakult és az ezermester boltokat működ­tető országos üzletlánchoz ke­rült. A városközpontban szép nagy üzlethelyiséget alakítottak ki. A bajok az utóbbi években jelentkeztek. A kispénzű barká­csolók által keresett anyagok helyét nagy értékű késztermé­kek, szerszámok foglalták el. A kevésbé tehetős amatőrök, a hobbiból ezermesterkedők egyre nehezebben jutottak a szükséges anyagokhoz. Az Ezermester Bolt választékának szűkülését a város egyéb üzletei nem tudták pótolni. És most 1994 közepén elér­kezett a bezárás pillanata. Hó­napokig tartó végkiárusítás után kiürítették az üzletet. Azt, hogy mi lesz a helyén, még nem tudjuk. Az viszont biztos: az ezermesterkedőket a bolt bezá­rásával veszteség érte. (v.m.) Salgótarján és környéke RÖVIDEN Karancslapujtó'. A Ka­rancs Mezőgazdasági Szö­vetkezet az idén 10-15 va­gon fekete ribizlit kíván fel­vásárolni a kistermelőktől, 20-25 forintos kilónkénti áron. A vezetőség még nem döntött, hogy a jelentkező három továbbfeldolgozó kft. közül melyiknek adja el az idei termést. A tárgyalás egyedüli alapja a felkínált ár. Tény, hogy a tavalyi ala­csony átvételi ár miatt sokan nem művelték meg ültetvé­nyüket, és többen bejelentet­ték, hogy ilyen alacsony áron nem hajlandók a ter­mést leszedni. Homokterenye. Húsz százalékkal nagyobb terüle­ten, több mint 25 hektáron termeltet étkezési tököt a Fruco-Fruct Mátra Kft. Negyven termelővel kötöt­tek termelési, értékesítési szerződést. A kedvelt me­zőgazdasági termékért pu­colt, tisztított állapotban ki­lónként 10 forint átvételi árat garantálnak. A miskolci Hűtőház Rt. közvetítésével Szlovákiába is exportálnak. Cered. Az új földtulajdo­nosoknak megfelelő szol­gáltatási díjért a termelő- szövetkezet elvégzi az ösz- szes mezőgazdasági munka- folyamatot. Eddig 25-28 kárpótolt, 2-15 hektár föld- tulajdonnal rendelkező gazda vette igénybe a kü­lönböző szolgáltatásokat. Csak az elvégzett munka után kell fizetni. Karancslapujtó'. A mezőgazdasági szövetkezet tagjai most a háztájikban szorgoskodnak, és készül­nek az aratásra. A gépparkot a tsz-ből alakult Javker Kft. szakemberei készítik fel a nagy munkára. Az oldalt szerkesztette: Sulyok László Hétfői lapszámunkban: Balassagyarmat és környéke Finnek jönnek vendégségbe Kihasználatlan idegenforgalmi lehetőségek a mai Salgóbányán Dr. Dornyay Béla már 1929-ben leírta, hogy Salgóbánya nagy­szerű, délre néző fekvésénél, magasságánál és pompás erdei le­vegőjénél fogva kitűnő magaslati gyógyhely vagy nyaralótelep lehetne. A bányászat megszűnése után itt az 1960-as években elkészültek a turista útjelzések, és turista szálláshelyek létesül­tek. Később megépült a Salgó Hotel és a KlSZ-iskola. Ezek le­hetővé tették, hogy hazánk távoli vidékeiről is sok-sok diák is­merkedjen meg a Karancs-Medves vidékével. A tulajdonosok töró'dnek portáikkal Állhatatlan vállalkozók A rendszerváltásnak ezek a lehetőségek egyelőre az áldoza­taivá váltak. Ä nemes célokat hirdető, de szerencsétlen szer­ződéseket kötő Nógrád Ifjúsá­gáért Alapítvány kuratóriumá­nak keze alatt az ifjúsági léte­sítményből „lerabolták” a Medves Hotellé alakult tábort. Vállalkozók jöttek-mentek a gyors meggazdagodás remé­nyében. Most ismét új gazda, egy budapesti székhelyű kft. üzemelteti a jól felszerelt, szép küllemű szállodát. Remélhető­leg ők már hoszabb távon gon­dolkoznak. Tapasztalat, hogy sokat be­szélünk az idegenforgalomról, gazdaságélénkítő szerepéről, de kevesen tesznek érte. Apa és fia közös tervei Ezen kevesek közé tartozik Fülöp Sándor és fia, akik há­rom éve vágtak bele vállalko­zásukba, a lovas iskolába. Je­lentős hitelt felvéve, kockáz­tatva, elhagyott, romos épüle­tekben indították lovardájukat Salgóbányán. Most hat lóval, fedett lovardával várják vendé­geiket. Júniustól lovastábort is hirdettek, ahol 40 főt tudnak fogadni egy-egy turnusban. Tervük: egy hosszú évek óta üresen álló, százéves épületben póniistálló létesítése. Az ön- kormányzat ennek bérbeadásá­ról még nem adott kedvező vá­laszt. Emellett Fülöp Sándor az elhanyagolt, gazos, füves volt labdarúgópályán lovaglópályát szeretne létesíteni. A település más területen is igyekszik erőre kapni. A sokáig zárva tartott étteremnek végre új gazdája van Pethes István személyében. Felújítva nyitotta meg, s melegkonyháját az igé­nyek szerint szándékozik üze­meltetni. Rendbe kívánja hozni a romos tekepályát. Az éttermet és a málladozó falú kutúrházat szeretné megvásárolni, de ezt az önkormányzat még nem adja. Ezért jelenleg bérlőként működteti a Salgóvár büfét. Helyiek előnyben A Salgóvár ABC privatizá­ciója is a minap zárult. Ma már ez az üzlet sem gazdátlan. Salgóbányán meglátszik, hogy a lakások, a házak na­gyobb részét az ottlakók meg­vásárolhatták. Önkormányzati tulajdonban kevés maradt, de ezek is megvásárolhatók. Ter­mészetesen az ottlakóknak elő­vásárlási joguk van. A település utcái tiszták, rendezettek. Egyedül a temető melletti állapotokra panaszkod­tak, ahol egy illegális szemétte­lep éktelenkedik. Ennek fel­számolását sürgetik. Vétek lenne kihagyni A település nyolcszáz lakosa közül a többség nyugdíjas. Az utóbbi időben azonban már megjelentek a belterületen az üdülőházak is. A salgóbányaiaknak ma még nincs hasznuk az idegenforga­lomból. Fizetővendéglátás nem működik. A falusi turizmusba sem kapcsolódtak be. De a ter­mészeti környezet, a gyógyha- tás olyan lehetőséggel kecseg­tet, melyet vétek kihagyni. Ez hoszabb távon biztosíthatná az itteniek megélhetését. (Veres) TEHENEKNEK TÉLIRE. Boglyát rak a megyeszék­hely melletti Szilváskó'pusztán Sirkó József és felesége, valamint Virágh Joakim. Három fejőstehenüknek éle­lemre lesz szüksége a téli hónapokban is. Fotó: Kun Király

Next

/
Thumbnails
Contents