Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-10 / 109. szám

1994. május 10., kedd Rétság Es Környéke Autópálya Berkenyén? Berkenye község közelében van egy meredek lejtő; állítólag erre fog elhaladni a tervezett autópálya. Nógrád megye nyugati végein egyre gyakrabban beszélnek erről, és sokat emlegetik, hogy a Vácot elkerülő autópálya-szakasz esetleg tovább épül, s - levágva egy több kilométeres szakaszt, valamint megkerülve Rétságot - tovább halad az országhatár felé. A Nógrád megyét érintő szakasz tervei egyelőre nincsenek készen, de a szakembe­rek előzetesen több változatot is kidolgoztak a megvalósítására. Ezek egyike az említett, Berkenye melletti szakasz. Nézzük azonban a tényeket: Nemrégiben hozta nyilvános­ságra a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium állás- foglalását a Vácot elkerülő gyorsforgalmi út kiépítéséről. A lakosság és a város számára is egyre nagyobb terhet jelent a zaj és a levegőszennyezés: mind a közlekedők, mind a for­galmat elszenvedők gondjaira az új út megépítése jelent meg­oldást. Az építkezés tulajdonképpen megyénket is érinti, hiszen Pa- rassapuszta határátkelőn ke­resztül Szlovákia, Lengyelor­szág és Skandinávia felé is je­lentős a forgalom. Jól is jönne, hiszen lendíthetne gazdasági helyzetünkön. Az új gyorsforgalmi út kiépí­tését két szakaszban tervezik. Először a Vácot elkerülő sza­kasz épül meg, amelynek befe­jezési határideje 1996 ősze. Utána az MO-ás körgyűrűt kö­tik össze - Gödöt és Dunakeszit elkerülve - a korábban befeje­zett váci szakasszal. Utóbbi ütem befejezését 1997-re terve­zik. A teljes hossz 31 kilomé­ter, ebből az először megépülő, Vácot elkerülő szakasz 14,6 ki­lométer hosszú. Ahol a dom­borzati viszonyok megkíván­Rétság. A városkörzetben óri­ási a munkanélküliség, hiszen a korábban Budapest és Vác tér­ségében dolgozók állás nélkül maradtak. A kistérségi régió az Országos Foglalkoztatási Ala­pítvány Kistérségi fejlesztési programok című pályázatán ért el sikert. A hosszú távú cél: megélhe­tést biztosítani azoknak a kö­zépkorú vagy idősebb, nagy­részt szakképzetlen emberek­ják, kapaszkodósávokat is ter­veztek. Figyelembe vették azt is, hogy az út minimális költség felhasználásával autópályává legyen fejleszthető. Néhány műszaki adat a munka első szakaszáról: körül­belül 21 hektár kerül aszfalt alá, több, mint hat kilométer hosz- szúságú kapaszkodósáv, három csomópont, 450 méternyi tám­fal épül, és 1,1 millió köbméter földet mozgatnak meg. A beruházás költsége mint­egy ötmilliárd forint, amit az útalapból és fejlesztési hitelke­retből teremtenek elő. A kiadott tájékoztató szerint a környezet­védelem és az ezzel öszefüggő növénytelepítés is jelentős sze­repet játszik. * Mindez nagyon szép, az útra valóban szükség van, hiszen az északabbra lévő országokból és megyénk nyugati részéből a fő­város sokkal könnyebben meg­közelíthetővé válik. A tervezett és beharangozott időpontok azonban remélhetőleg nem az 1998-as parlamenti választá­sokra való felkészülés jól időzí­tett reklámfogásai - mint az MO-ás autópálya és a győri körgyűrű befejezés előtti át­adása volt a közelmúltban. nek, akik a mezőgazdasági ter­melésből szeretnék saját meg­élhetésüket biztosítani, illetve eltartani családjukat. A föld ugyanis évszázado­kon keresztül biztosított meg­élhetést az itt élőknek, és a bo- gyósgyümölcs-termesztésben ma is vezető szerepet tölt be a környék. A sok kézi munkát igénylő ágazat megfelelő fej­lesztés mellett foglalkoztami tudja az állástalanok egy részét. Segíthet a bogyósok termesztése Bánszky György, Rétság polgármestere sokat fáradozik azon, hogy a munkanélküliség terhei csökkenjenek / Állam bácsi milliói ebek harmincad).. Az átlagos magyar család mit tud adni a gyerekének a nagy­korúság elérésekor, a tizennyolcadik születésnapra? Nos, a mai gazdasági helyzetben többnyire nem túl sokat. Régebben azért lehetett hallani olyan szerencsés fiatalokról, akik az érettségi vagy a szakmunkás-bizonyítvány mellé autót, eset­leg lakást kaptak. A szegényebb rétegek körében ez elképzel­hetetlen, az igazán gazdagok között meg nem számít nagy do­lognak. A családok szegényednek, de - bármilyen meglepő - vannak kivételek, méghozzá az állami gondozottak között! A szátoki Diákotthon és Álta­lános Iskola 64, enyhén szel­lemi fogyatékos gyermeknek és fiatalnak ad otthont. Az in­tézmény igazgatója, Babicz István beszélt arról, hogy mi­lyen furcsa helyzet alakulhat ki a nagykorúság elérése után, amikor a gondozott nagyobb összeghez jut. Ugrott a saját lakás, oda van a munkahely is- Az országban többször is előfordult már. Történt ugyanis, hogy egyik gyere­künk, bizonyos Bada Artúr az általános iskola elvégzése után is nálunk maradt. Lehetőséget adunk diákjainknak, hogy kol­légistaként a diákotthonban lakjanak, és Szátokról járjanak be Balassagyarmatra a szak­munkásképzőbe. Ez a fiú laka­tosnak tanult, idén májusban kapta volna meg a bizonyítvá­nyát. Tudni kell róla, hogy félárva volt, állami gondozott, és a gyermekvédő félrerakta részére az árvaellátását. Ez az évek során 900 ezer forintra gyarapodott.- Tekintélyes összeg, mit kezdhet vele a fiatalember?- Ersekvadkerten kinéztünk számára egy lakást, amelynek az árát a pénzéből ki tudta volna fizetni. Mivel májusban a szakmunkásképzőben is végzett volna, a helybeli erdé­szetben kínáltak neki munkát.- Túl sok a volna ...-Az iskolából - alig egy hónappal a bizonyítvány meg­szerzése előtt - kimaradt. Egyébként az intézetben van két húga is, akiket eredetileg magához akart venni. Egyszó­Babicz István igazgató val, minden lehetősége meg­volt arra, hogy kitörjön abból a körből, ahonnan indult, és ehhez segítséget nyújthatott volna kisebb testvéreinek is.-Mit tudnak a fiú családi hátteréről?- Az anyjával csak az utóbbi hónapokban tartotta a kapcsolatot, előtte évekig nem is látogatta a gyerekeit. Ami­kor azonban nagykorú lett, megjelent. Jellemző egyéb­ként, hogy amikor a testvérek hazautaztak a Heves megyei Sírokra (ott él az anya) egész nyárra be kellett nekik csoma­golnunk a különféle tartós élelmiszereket és konzerveket. Az idősebb fiúnak veszett a járandósága A visszafelé szóló útiköltséget az ottani polgármesteri hiva­talnak utaltuk át, hogy egyálta­lán „haza” tudjanak jönni. Ar­túrnak van egy bátyja is, aki már felvette a maga járandó­ságát. Amikor a család az ösz­szeg nyakára lépett, újra _ lentkezett a gyermekvédőnél.- Hogyan juthat a járandó­ságához az állami gondozott?-Amikor betölti a tizen­nyolcadik életévét bemegy az illetékes polgármesteri hiva­talba, és átutaltathatja.- Nincs ez valamilyen felté­telhez kötve?-Ez az igazi gond! Nincs semmiféle jogi megkötés. Ha elmúlt a fiatal 18 éves, azt csi­nál a pénzével amit akar.- Mivel enyhén szellemi fo­gyatékos a fiú, gyámot nem je­lölnek ki mellé?-Utógondozót kap, aki 24 éves koráig figyelemmel kí­séri az életét, de sajnos nem rendszeresen. Gyakorlatilag semmiféle felügyelet alatt nem áll. Az igazi gond azon­ban: Mi itt 18 évig gürcölünk a gyerekkel, a szülők gyakran évekig sem látogatják őket. Amikor végre valamilyen eredményt érnénk el, azaz gondozottunk a maga lábára állhatna, néhány nap alatt minden dugába dől... Leg­alább azt jó lenne a jogszabá­lyokban előírni, hogy a gyerek végezze el az iskolát. Egyéb­ként a mi gyerekünk jegyző­könyvben is kijelentette, hogy nem akarja megszerezni a bi­zonyítványt. Mi szerettük volna segíteni a pályakezdé­sét, de így minden fáradsá­gunk kárba veszett... Szátokon az első eset, máshol jóval gyakoribb-Gyakran előfordul ez a szátoki intézményben?- Itt ez volt az első eset, de szerte az országban sok ilyen­ről tudunk. Az állam milliókat fizet ki erre a célra, az ered­mény pedig szinte semmi: A gyerek nem kerül ki abból a környezetből, ahonnan pedig ki kellene szabadulnia. A csa­lád ilyenkor nagyon sokat árt­hat a gyereknek, hiszen ezek a fiatalok nagyon könnyen befo- lyásolhatóak. Faragó Zoltán Adalékok Diósjenő község múltjához „E munka megírásában az a cél vezetett, hogy azon régiek felé forduljunk,.... akiknek a hűség angyala őrzi porát. Van közöttük, akiknek nevét és szol­gálatát megőrizte a történelem egy-egy megsárgult lapja, de többségüket csak a síri világból szólít gathatjuk, élesztgethet­jük, mert kő sem mutatja helyü­ket” - írta Gyökerek című kö­tetének bevezetőjében Nagy Zoltán nyugalmazott reformá­tus lelkész. Dolgozata sokéves kutatómunka, adatgyűjtés nyomán éppen tíz esztendővel - 1984 tavaszán - ezelőtt jutott el arra a szintre, hogy a szerző önmaga is érettnek találta a megyei honismereti pályázatra való benyújtásra. Jól döntött, mert munkáját díjazásra érde­mesnek ítélték. Csaknem egy évtizeddel ké­sőbb, 1993 novemberében a di- ósjenői Szentgyörgyi Kör hatá­rozott úgy, hogy a Mikszáth Kiadóval összefogva - a Nóg­rád megye települései sorozat­ban- megjelenteti, s a nagy nyilvánosság számára is hozzá­férhetővé teszi Nagy Zoltán írását. A kötet a református egyház forrásaiból mentve, a felekezet szemszögéből nézve enged be­pillantást a község elmúlt év­századainak történetébe. Erre utalnak az olyan fejezetcímek is mint például a Gondnokok, templombírók, harangozok, adományozók, presbiterek és kihalt családnevek, vagy A di- ósjenői református templom harangjainak története. De mindegyik fejezetből tágabb összefüggések is kiolvashatók. Jó példa erre a református gyü­lekezet közművelődési munká­jának történetét elemző rész, amely egészen biztos mind a dalárda, mind a színjátszás ada­taiban túlmutat az egyházi szfé­rán, s úgymond a helyi civilek részére is érdekes olvasmány. Sőt annak is, aki a mai Nógrád megyéhez tartozó települések történetét akarja jobban meg­ismerni. A kötet Diósjenői Helytörté­net I. jelzetet viseli, utalva arra a szándékra, amelyet a Szent­györgyi Kör elnöke, Végh Jó­zsef ajánló szavaiban meg is erősít: tervezik további honis­mereti kiadványok megjelente­tését. Csak legyen erejük és anyagi forrásük hozzá! Cs. B. RÖVIDEN Rétság. A város önkor­mányzata a szociális étke­zésben résztvevők 10 száza­lékos általános forgalmi- adó-visszatérítését magára vállalta, így a rászorulók jö­vedelemtől függő térítési alapdíja napi 85 forint ma­radt. Berkenye. Az Ifjúság úton az önkormányzat vil­lamos- és ivóvízhálózat-bő­vítést végeztetett. A beruhá­zásra azért volt szükség, mert nyolc új építési telket alakítanak ki. A házhelyek iránt óriási az érdeklődés, mivel Vác környékéről is sokan akarnak idetelepülni. Az egyenként ezer négy­zetméter területű telkeket négyzetméterenként 200 -25Ó forintért kínálják, és mindre van már jelentkező. Szente. A falu szerény anyagi lehetőségei nem tesznek lehetővé nagyobb fejlesztéseket, de nemrégi­ben kialakították az új köz­ségházát. Az épületben az ifjúsági klub, a községi könyvtár, a nagyterem és az orvosi rendelő kapott helyet. Kétbodony. A község­ben túlnyomórészt evangé­likusok élnek. A közelmúlt­ban lezajlott komfirmálás alkalmából díszcserjéket és fákat, valamint virágokat ül­tettek el a közterületeken és a templom kertjében. A nö­vénytelepítést társadalmi munkában végezte a falu la­kossága. Szátok. A községi diák­otthon és nevelőintézetben május 12-e és 13-a között rendezik meg a diákotthoni napok gazdag rendezvény- sorozatát. Többek között gyermek kézművesek mun­káinak kiállítása, szakmai előadások, gyermeknapi rendezvények, kulturális műsorok, vetélkedők és nyugdíjas-találkozó teszik változatossá a programot. Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Holnapi lapszámunkban: Pásztó és környéke A laktanya humorából Dupla szerencse Két katonatiszt közösen totózik, és egyszer megütik a főnyere­ményt. Megosztoznak a millió­kon, és mindenki hazaviszi a ré­szét. Másnap arról beszélget­nek, hogy kinek mit szólt hozzá a családja.-Az én feleségemnek telje­sen megállt a lélegzete! - mondja egyikük.- Ilyen szerencsés embert! - képed el a másik. - A főnyere­mény mellé még ez is! Sztriptízbár, büntetéssel A főhadnagy életében először utazik Nyugatra: az úticél Pá­rizs. Érkezés után az első útja egy sztriptízbárba vezet. Színes reflektorok, halk muzsika, gyö­nyörű nő vetkőzik kéjesen. A tiszt kiköp maga elé. Jön a bár biztonsági embere, megragadja a gallérját, kivezeti, és erőszak­kal kivesz a zsebéből száz fran­kot a takarítás költségeire. Amikor a főhadnagy hazatér , a felesége megkérdi:-Aztán gondoltál rám oda- kinn, Géza?- Egyszer drágám. Az is száz frankomba került. . . Kutya élet a kutyaélet? A sorállományú honvéd haza­utazik eltávozásra a feleségé­hez. Az otthon töltött nap után, estefelé így szól az asszonyhoz:- Drágám! Szépen kérlek, bánj velem úgy, ahogyan egy kutyával szokás!-Ezt meg hogy értsem? - ágaskodik az indulat az asz- szony kában.-Adj ennem, aztán meg en­gedj ki az utcára! Önállósodik a község Rétság/Tolmács. A parlamenti választások első fordulójával egyidőben népszavazást tartot­tak Tolmácson. A választásra jogosult állampolgárok arról dönthettek, hogy önállósod- jon-e a község, vagy pedig Rét­ság városrészeként próbáljon meg tovább fejlődni. A népszavazás érvényesnek és eredményesnek bizonyult. A 645 választópolgár közül 521-en jelentek meg az urnák­nál (80,8 százalék). Az érvé­nyes szavazatok száma 503 volt, ezek közül 399 (79,3 szá­zalék) szólt az önállósodás mel­lett. A különválásról alkotott lakossági állásfoglalást az - egyelőre közös - képviselő-tes­tület következő ülésén tudomá­sul veszi. A teljes önállósodást előbb a köztársasági elnöknek kell jóváhagynia. TÁRLAT A DIÓSJENŐI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN. A közelmúltban újabb kiállí­tás nyílt az oktatási intézmény aulájában tavaly kialakított iskolagalériában. Ezúttal az itt tanuló gyerekek alkotásait mutatják be az érdekló'dó'knek. Fotó: Rigó Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents