Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)

1994-05-07-08 / 107. szám

10. oldal Hétvégi Magazin • Család - Szabadidő 1994. május 7-8., szombat - vasárnap A rügyek, az új élet tavaszi hírnökei így festenek a kecskefűz termés és porzós barkái A tavaszt az új élet kezdetét a feszülő, kipattanó rügyek jel­zik. Ezek önmagukban is díszei lehet egy-egy fának, cserjének. A szakirodalmak sokszor mos­tohán bánnak a növények is­mertetésénél a rügyekkel. A díszítőértékek felsorolásá­nál többnyire a virág, a termés, a levél kerül reflektorfénybe. A rügy számomra azért csodála­tos, mert ahhoz, hogy gyönyör­ködni tudjunk benne, közel kell menni hozzá, szinte együtt élni a természettel. Magán viseli a faj bélyegét. A szakértő egy-egy rügyről is képes felis­merni, milyen fáról, cserjéről való. A rügy tulajdonképpen nem más, mint egy hajtásképlet. Több típusa ismeretes. Van, amelyikből csak leveles hajtás fejlődik, ezeket hajtás- vagy le­vélrügyeknek nevezzük. Van, amiből virág lesz, ezek a virág­rügyek, és végül olyan, ami le­velet is, virágot is hordoz ma­gában, neki vegyesrügy a neve. A természet nagyszerűen gon­doskodott ezek védelméről, hi­szen a belső, értékesebb része­ket kívülről rügypikkelyek ta­karják. A rügypikkelyek jellemző tu­lajdonságai fajonként meghatá­rozók: csupasz vagy szőrös, hártyás vagy bőrszerű, esetleg védőanyaggal ellátott. A tavasz a fák, cserjék, a szőlő metszésének az ideje. A rügyek helyzete, száma, típusa a metsző szakembernek iránytű, mit hagyjon meg, hol kell levágni, hogyan telelhet át a növény. A hajtás- és virágrügyeket viszonylag könnyű egymástól megkülönböztetni. A hajtásrü­gyek többnyire karcsúbbak, hosszabbak, jobban vesszőre simulok. A virágrügyek kerek- dedebbek, vaskosabbak, nem­ritkán több van belőlük egymás mellett. Tavasszal szívesen viszünk be szobánkba egy-egy „ágat” virágoztatásra. Erre azok a dió­fák, cserjék vagy gyümölcsfák alkalmasabbak, amelyek előbb hozzák virágaikat, mint levele­iket. Ilyen a mandula, meggy, cse­resznye, vagy a közkedvelt ja­pánbirs, aranyvessző. Olyan ré­szeket válogassunk — az egyéb­ként is lemetszeni kívánt — vesszőkből, amin több a virág- rügy. Az aranyvessző (Forsythia) virágrügyei „csokrosan” állnak, könnyen felismerhetők. Kis csomókban helyezkednek el a japánbirs virágrügyei is. Mi­előtt vázába kerülnek, langyos vízben fürössük meg. Különö­sen a szennyezett városi leve­gőn nevelkedett vesszőknek tesz jót. A tisztításon kívül gyorsabb virágzást is eredmé­nyez. A legkorábbi virágok talán a barkás növények. A koratavaszi erdő legszebb díszei. Sajnos - különösen az átmeneti példá­nyokat - csúnyán, sietősen té­pik meg. A barkás virágú fák többsége kétlaki. A hímbarkák általában szebbek. Legismertebb barkás növényünk a fűz. Van hibrid eredetű fajtája is, amit kifejezetten barkája tesz értékessé (neve: szépbarkájú fűz) és vágásra, hajtatásra al­kalmassá. Mellesleg a húsvét egyik, jel­lemző, szimbolikus értékű vi­rágdísze. V. Pénzes Judit MIKÖZBEN A FÖLD LAKOSSÁGA ROHAMOSAN NÖ A szmog az árakra is nagy hatással lehet 30 éven belül a levegő szeny- nyezödése a terméseredmé­nyek csökkenését okozhatja. Ettől tart dr. William Chal- meides, a Georgia Institute of Technology professzora, aki­nek kutatási eredményeit a „Science” című tudományos szakfolyóirat közölte. Egy komputerprogram segít­ségével Chalmeides doktor ki­számította, hogy a világon a le­vegőt szennyező anyagok min­tegy 60 százalékát Eszak-Ame­rika, Európa, Japán és Kína termeli. Ugyanakkor a földön az ösz- szes, a lakosság által fogyasz­tott táplálék 60 százalékát is e területeken állítják elő. Ha az ózontartalom túllép a kritikus határon , ez hatással lesz a környezetre is jelentősen befolyásolni fogja a növények növekedését. A tudós a terméseredmények 5 százalékos csökkenésével számol. Ezt az állítólag csekély vál­tozást súlyosbíthatja, hogy a föld lakóinak száma drasztiku­san megnő. Különösen nagyon nehéz lesz a helyzet Kínában, véli Chalmeides. Ha az eddig önellátó ország a rossz termés miatt élelmiszer­behozatalra szorul, ennek a vi­lágpiacon a kínálatra és a keres­letre, ezzel az árakra is rendkí­vüli hatása lenne. Ferenczy Europress Anyai ösztön vagy „csak” anyai szeretet? A közhit talán minden érze­lemnél többnek, nagyobbnak tartja azt a sokszor elementá­ris erővel megnyilatkozó ér­zést, amellyel az anya félti, óvja, gondozza kicsinyét. Anyai ösztön - mondjuk, ha az édesanya szinte telepatikus ráhangolódással a legapróbb jelekből is biztonsággal tudja kicsinye örömét és bánatát. A szakember azonban az érzel­mek világát is az objektív, igazolható és ellenőrizhető té­nyek alapján térképezi föl.- A tudományos vizsgálódá­sok eredményei ellene monda­nak a közhiedelemnek - mondja dr. C. Molnár Emma, a pszichológiai tudományok kandidátusa. - Egyszerűen fo­galmazva: anyai ösztönről, mint kimutatható és meghatá­rozható fogalomról nem be­szélhetünk. Az édesanyák gyermekeik iránti megejtően önfeláldozó és erős érzéseinek „forrásait” egy angolszász pszichológus híressé vált állat- kísérlete segített föltárni. Ennek során újszülött majomkölyköt minden kívánalomnak megfe­lelő környezetben helyeztek el, ahol majmot utánzó - még tejet is adó - szőrbábú helyettesítette az igazi majommamát. A mes­terséges anya társaságában ne­velkedett majomlányka azután természetes környezetében egyáltalán nem tudott beillesz­kedni társai közé, s amikor Cicciolina 18 hónapos fiá­val a tavaszi napot élvezi megtermékenyült, kölykét nem táplálta, nem gondozta - egy ízben földhöz is csapta...- Mindez arra utal, hogy amit anyai ösztönnek tartunk, az voltaképp egy nagyon fontos tanulási folyamat eredménye­ként elsajátított viselkedési forma. Ezt a gyermek a szülei­től, nagyszüleitől látja, tanulja el az együtt átélt évek során - példák, emlékek, élmények so­kaságából. Vagyis a lányok nagyrészt olyan anyák lesznek, amilyen saját édesanyjuk volt. Kivételek persze adódnak - a többséget azonban valóban ez jellemzi. így például kimondot­tan odaadó édesanyák lányaiból lehetnek rossz anyák, de az ilyen ritka esetek hátterében rendszerint valamilyen családi, egyéni konfliktus, súlyosabb esetben tragikus életfordulat húzódik meg. Ezek szerint az anyai ösztön a család közösségében kialakult és megtapasztalt kapcsolat - föltehetően párosulva az anyai szeretettel.- Igen, de a pszichológus szemével nézve az anyai szere­tet is nagyon összetett érzés. Összegeződik benne az igény, hogy a gyermek biztonságban legyen, a készség, hogy a gyermek egészségéért, szenve­désektől való megóvásáért szükség esetén minden áldoza­tot meghozzon. Benne foglalta­tik még az is, hogy megfeleljen a környezetben, a társadalom­ban a példás édesanyáról kiala­kult elvárásoknak.- sz.m.­Felújították VIII. Henrik vadászlesét VIII. Henrik ugyan nem az utókornak építtette vadászle­sét, ám lányának, Erzsébetnek köszönhetően még ma is áll a több mint négyszáz éves, há­romszintes, favázas királyi építmény. Az idő vasfoga azonban nem kímélte az egyetlen, máig fennmaradt Tudor-korabeli favázas va­dászlakot, ezért nagyszabású felújításra volt szükség. Kiváló ácsmesterek nemré­giben korabeli eszközökkel és módszerekkel állították helyre az épületet. A munkálatok négy évig tartottak, és 500 ezer fontba kerültek. Az eredeti vadászlest VIII. Henrik az eppingi erdő egy tisztásán állíttatta fel 1543-ban azzal a céllal, hogy elkápráz­tassa látogatóit vadászai, íjá­szai és solymászai ügyességé­vel. A majorra hasonlító, ere­detileg fal nélküli L-alakú építmény olyan volt, mint egy nyílt tribün, ahonnan a király és kísérete gyönyörködhetett a vadászatban - mondja John McCann építészettörténész. VIII. Henrik 1547-ben be­következett halála után a sze­les Chingford fennsíkon álló, sebtében összetákolt les hama­rosan pusztulásnak indult. 1589-ben azonban Erzsébet, aki szintén rajongott a vadá­szatért, javítási és átalakítási munkálatokba fogott. Az át­építés során az eredeti váz- szerkezetet használták fel, de az épület falakkal, ablakokkal és kandallókkal gazdagodott. Az Erzsébet vadászlakja­ként ismertté vált ház 1878-ban került a Corporation of London tulajdonába, ami­kor a cég megvásárolta az epp­ingi erdőt. Ha nem lennének a lovaglóösvények és a golfklub épülete, akkor ma ugyanolyan kilátásban gyönyörködhet­nénk, mint VIII. Henrik és ud­varoncokból, diplomatákból álló kísérete. A mostani restaurálás során a fagerendákat fehérre meszel­ték, a Tudor-korszak szokása­inak megfelelően. A fekete fa­vázas fehér házak csak Viktó­ria királynő uralkodása idején terjedtek el - mondta az építé­szettörténész. A két korszak épületei kö­zötti különbségre a gerendák­ból is következtetni lehet: a Tudor-korabeliek durvák és egyenetlenek, a viktoriánusok viszont egyenesre fűrészeltek. Ilyen gerendák a vadásziakban is megfigyelhetők, mivel 1878-ban is restaurálták az épületet. Akkor azonban na­gyon kemény cementet hasz­náltak, és a bennrekedt ned­vesség miatt sok helyen elkor­hadt a fa. Ezeket a „beteg ré­szeket” javították most ki. Az épület belsejében egye­netlen fapadló található. A hőmérséklet - az épület álla­gának megőrzése céljából - jóval a komfortszint alatt van. A tetőt piros pala borítja, a fá­ból készült ereszt faragások díszítik. Nem számít a kor Ritka eseményre került sor Olaszországban. Örök hűséget esküdött egymásnak a kilenc - venhárom éves Margharita Bazzani és a huszonnégy éves Andrea Pezzoni. Andrea szerint felesége egészséges, már két éve élnek együtt. Az ifjú férj, aki sofőr­ként dolgozik, tizenöt éves ko­rában ismerte meg az új asz- szonyát. Margharita büszke a múltjára. Valaha partizán volt, és politikai hitvallásáért so­káig fogva tartották. A két család hevesen tilta­kozott a házasság ellen. A „szerelmesek” azonban hajt­hatatlanok maradtak. Szá­mukra hét évtized sem jelent akadályt. KERESZTREJTVÉNY PARIPA \/ . R tlR ESZTERGOM- | l V L/ DÜHÖNGÉS, VILÁG ----------- KÉNY- MAL SZEMBEN '| V \\f D ÜHÖNGÉS, MÉRGELŐDÉS VILÁG JÁRÁS PARIPA ^7 AIR..., LÉGI­POSTA ŰR­MÉRTÉK, RÖV. KÉNY­ÚRI ESZTERGOM­MAL SZEMBEN TORKOLLIK A DUNÁBA Tv SZÉN JELZŐJE 1 ií A VICC POÉNJA, 1. RÉSZ > V V V V V V jV |> ... AK- BAR.GER- MANUS GY TEMPUS > V 1 V tÍ NÉPIES DAL > V HARANG, LATINUL > JÁTSZMA SZAK­EMBER f> LÉCFÉLE > V V wmi/i CVJyiüí/ I KIS MÉRETŰ NŐI NÉV GYŐR FOLYÓJA > V MARGARIN MÁRKA > I GZ0RSA­SÁGI VER­SENY V" DOHÁNY­ZIK V“ HATALMI SZERV TONNA ROMÁN FOLYÓ EGYHÁZI ÉNEK FOLYADÉK > V TENGERI HAL gl {> V V D 1> SAKKBAN ÁLL > KETTŐS BETŰ > V LEPKE > V KONOK, MAKACS BUDAI KERÜLET RÁDIUSZ KICSI­NYÍTŐ KÉPZŐ > V RÓMAI 101-ES > V BERLINI ÚRI > V KOPASZ > MOTÍVUM GYÜ­MÖLCS MEGFEDD ESZES. TANULT > V ALFÖLD JELLEGŰ V BALZSAM > V MENET­BEN VAN > LITER PEER GYNT ANYJA HANGSZER BŰNHŐ­DŐK > V EGYIK ELEKTRÓD >V V MÉTER > VARJÚ MONDJA BAYR0N­MŰ NEM SOK \> EGYEN I > TANÚSÍT, IGAZOL > V AMERIKAI HELYESLÉS > V TOLNAI KÖZSÉG IDE-ODA MOZOG KERESZ­TÜL FÉRFI BECE­NÉV > V V AMADA RAK KI­RÁLYA FORMA > TAMÁSI Á- R0N HŐSE OSZTÁLY­ZAT >V A TANTÁL VEGYJELE > INDULAT­SZÓ RÁDIUSZ > V VÉL GONDOL > V VEKNI­DARAB! > A VICC POÉNJA, 2. RÉSZ KISEBB BOLT FÉRFI­NÉV SZAVA­ZÁS V > V V RÉGI ÉRZELMI GAZDAG­ÍT > SPION FÉRFI BECENÉV >v > ‘ TARLÓ­HÁNTÁST VÉGEZ LEJJEBB > V SEGÉLY­KÉRŐ JEL TEJ­TERMÉK >V DICKENS ÍRÓI ÁL­NEVE ŐSVEZÉR > EZÜST ARRA­FELÉ >V ALKUBAN VAN > SZÁLL, REPÜL > V BELGA AUTÓJEL >V SZÉN OROSZ IGEN NÉVELŐ LESHA­TÁROK > 1 V V APRÓRA VÁGÓ KÓRHÁZ JELE > V V FAMÍ­LIA 0 {> V Beküldési határidő: május 13. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése:,,/?« sem tudok, még sem kürtölöm világgá.” Könyvjutalmat nyertek: Mi- zera Sándorné, Balassagyar­mat, Hunyadi U.2/B., Novák János, Salgótarján, Salgó u. 1., Sinkó Attila, Nógrádkövesd, Madách u. 24. A könyveket postán juttatjuk el nyerteseinknek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents