Nógrád Megyei Hírlap, 1994. május (5. évfolyam, 102-126. szám)
1994-05-31 / 126. szám
Nógrádker Rt.: az első pofon a legnagyobb Az előprivatizáció során a Nógrádker bolthálózata kétharmadát, árbevétele egyharmadát veszítette el. Arról, hogy ez hogyan történt, és mi változott még a cégnél - amely ma már rt. - dr. Institórisz András elnök-igazgatóval beszélgettünk.-Amikor a céghez kerültem, 1979-ben a dolgozók számára olyan érdekeltséget akartunk teremteni, amelyben az eredmény, a színvonal, a versenyképesség, árukínálat a döntő. Már akkor voltak konfliktusaink, de úgy gondoltuk, ha jobb teljesítményt akarunk elérni, akkor differenciálni kell. Kitaláltunk egy ösztönző rendszert, amely alapján minősítettük a dolgozókat. Minősítési pontszám arányos elosztórendszert alkalmaztunk. Ez az időszak jelentős változást hozott. Ennek, és piachoz való rugalmas alkalmazkodásnak köszönhetően közel tíz év alatt 850 millióról 2 milliárd 800-ra fejlesztettük az árbevételt, 13 ezer 600 négyzetméteres alapterületet fejlesztettünk. Dinamizálni tudtuk a nyereséget is. Legelsők között tértünk át a vállalati tanács által irányított formára, ami új dinamizmust adott: 100 millióval gyarapodott 1987-től a cég vagyona.- A rendszerváltásnál talán mi kaptuk a legnagyobb pofont.- Miért?- Jövőben gondolkodó cégként az áruházi lánc mellé felfejlesztettük a szaküzletláncot, átcsoportosítottunk eszközöket. Az előprivatizációval kapcsolatos törvény értelmében a tíz fő alatti egységeket értékesíteni kellett az állam javára a benne lévő eszközökkel együtt.- Ez mennyit jelentett arányaiban?- A bolthálózatunk közel kétharmadát, az árbevétel több mint egyharmadát. Nem gyakorlatias törvény volt, ezt ma is felelősséggel mondom. Vidéken, egy-egy városban meghatározó volt egy tíz fő alatti egység. Salgótarjánban volt olyan boltunk, ami a megyének egyetlen szaküzlete volt, a vízvezeték-szerelvény szaküzlet. Az előző években költöttünk rá több mint hárommillió forintot, a privatizációnál 9 millió 200 ezerért kelt el (ez volt az egyetlen, amit a kikiáltási ár fölött értékesítettek). Meggyőződésem, hogy ezek a boltok jórészt áron alul keltek el. Árukínálatban, a kiszolgálás színvonalában nem jobbak, mint a mi boltjaink voltak.- Mit jelentett, hogy a boltjaik egyharmada maradt meg?-Stratégiát kellett váltani. 1989-ben megindítottuk az átalakítási folyamatot. Úgy láttuk, hogy a mi nagyságrendünknek, hálózati adottságunknak a részvénytársasági forma a legkedvezőbb. Beadtuk a javaslatunkat az ÁVÜ-höz. Nem formális átalakulásban gondolkodtunk. Azt a célt fogalmaztuk meg, hogy tőkebevonás is történjen, a szakembergárdánk többségének biztosított legyen a munkahelye. A tulajdonhoz jutástól, a dolgozók közvetlen érdekeltségétől még színvonalasabb tevékenységet reméltünk. Érdekességként mondom: 45 milliót is fizethettünk volna, hogy elkészítsék a vagyonértékelést és az átalakulási tervünket - egymillió alatt oldottuk meg az MRP-ig bezárólag.-Ez hogyan jött volna ki?- 38,5 millió volt a csúcsajánlat a vagyonértékeléshez, és volt olyan banki ajánlat, ami a jogi részét 6,5 millióért vállalta volna. Ha ezt választjuk, akkor a Nógrádker már régen nincs. Végül a kereskedelemben az országban elsőként kaptunk rt.-vé alakulási engedélyt. Sajnos, az ÁVÜ-nek volt egy melléfogása. A privatizáció gyorsítása miatt köteleztek bennünket, hogy valamennyi boltot hirdessük meg. Az elsők között elmentek a legjobbak, a kevésbé jók maradtak, ez veszteséget is jelentett pár évig a társaságnak.- Hány boltja maradt az rt.-nek?- 14 áruház és nagy szaküzlet, és van egy 10 ezer négyzetmétert meghaladó nagykereskedelmi telepünk. Az rt. jelenleg 1 milliárd 800 ezer forint körüli forgalmat bonyolít, a dolgozói létszám 329 fő. Az első lépés után megmaradt az állami tulajdon túlsúlya. Az állami vagyonrészt - 55,8 százalékot - múlt év nyarán hirdették meg. Mára már befejeződött az átalakulás, a részvénytársaság MRP szervezőbizottsága nyerte a pályázatot. Van még egy 14,8 milliós állami vagyoncsomag, amire opciós szerződése van a Nógrádker Rt. dolgozóinak. Az MRP- szervezet 13 év alatt egzisztencia-hitelből fog törleszteni 3 év türelmi idővel. Ma a dolgozóink csaknem 90 százaléka rendelkezik részvénnyel, jegyzett részvényhányaddal. A Nógrádker Rt.-nél lehetőség lesz arra, hogy aki legalább egy évig itt dolgozik, közvetlen tulajdont is szerezzen. A NÓGRÁDKER Rt. dolgozóinak csaknem 90 százaléka rendelkezik részvénnyel Felhőtlennek látszik az EGIS fölött az ég Ma még talány, hogy milyen áron kínálják majd a várhatóan nyáron nyilvánosan részben kárpótlási jegy ellenében forgalomba hozandó EGIS részvényeket, de hogy nem adják majd olcsón, az valószínű. Hiszen a brókercégek már most 230-240 százalékos árfolyamon kereskednek a papírokkal. Ez - a társaság eredményeit tekintve - nagyon is reálisnak tűnik. Az EGIS a magyar gyógyszeripar egyik legjobbja. Annak ellenére, hogy az import évről-évre nő - 14 százalékos piaci részesedést szakított ki magának a hazai nagykereskedelmi eladásokkal. Ezzel a belföldi gyógyszerpiac legnagyobb szállítójává lépett elő. 1992-ben *5,428 millió forint ér-tékű terméket adott el a vállalkozás, 1993-ra ezt 28,8 százalékkal tudta növelni. Ugyanakkor a keleti piacokon 219,9 százalékkal növelte az értékesítést, igaz, a nyugati országokban 17 százalékkal visszaesett a forgalma. A nyereség így is meghaladta a másfél milliárd forintot, amelyet a kalkulációk szerint az idén 1,8 milliárdra tudnak feltornázni. Mindenekelőtt a piacok megtartására és bővítésére fektetnek hangsúlyt, ami az öldöklő világpiaci versenyben kemény munkát igényel. A társaság 7,8 milliárd forintos alaptőkéjének 30 százaléka már külföldi tulajdonban van, s ezáltal a cég teljes nyereségadó-kedvezményt élvez. Mivel a partner nem szakmai A hanem „csak” tőkeerejét adó pénzügyi befektető - a cég szakmai függetlenségét nincs mitől félteni. A felhalmozott jelentős szellemi potenciál, a piacon jól bevezetett és a jó hírnévnek örvendő eredeti, a licenc és generikus termékei, a rendkívül tapasztalt és felkészült menedzsergárda, mind arra jelenthetnek garanciát, hogy a társaság meg tudja valósítani elképzeléseit. Érdemes tehát résztulajdonosként az EGIS-hez csatlakozni, de a nagy tulajdonszerzés illúzió. Hiszen valószínűleg hatalmas lesz az érdeklődés a részvények iránt, így sem készpénzért, sem kárpótlási jegy ellenében nem lehet majd nagyobb csomagokhoz jutni. Próbálkozni azonban érdemes. Kétszázmilliárd dollár kellene Ki „foghatja” az Antenna Hungáriát? A május 16-a és 20-a közötti időszakot felkészülten és harcedzetten várja a Postabank és Takarékpénztár Rt. által vezetett forgalmazói konzorcium. Az Antenna Hungária 730 millió forint értékű részvénycsomagját kárpótlási jegyek ellenében jegyző kisbefektetők rohamára számítottak. A vállalat ugyanis - mint hazai természetes piaci monopólium - igen vonzó befektetési lehetőséget kínál: az 1000 forint árukész- letű részvényekből 10 darabot, vagy ennek névértékével azonos címletértékű kárpótlási jegyért. Az alapcserearány tehát: 10:10. A 7,849 milliárd forintnyi alaptőkével rendelkező cég tavaly adózás után 550 millió forintnyi nyereséget könyvelhetett el, ennek felét elvitte az osztalék. Bár, az igazgatóság eredetileg csak 15 százalékos osztalékot javasolt a közgyűlésnek, a ma még 93 százalékban tulajdonos ÁV Rt. 50 százalékhoz ragaszkodott, így aztán az elkerülhetetlen fejlesztéseket - amelyre idén 2,4 milliárd forintot szánnak - majd a privatizációs bevételekből próbálják megvalósítani. 1996-ra, az Expo évére például, már egy új magyar műsorszóró műhold működtetését tervezik. A privatizációra komolyan készülődnek, hiszen tartósan állami tulajdonban mindössze 50 százalék plusz 1 szavazatnyi részvényt kívánnak megtartani. Tíz százalékot most kárpótlási jegy ellenében kisbefektetőknek ajánlottak fel. 3,5 százalék az önkormányzatoké, 4 százalék pedig már a vállalat tulajdonában van. A maradékra tőkeerős szakmai befektetők számára hirdetnek tendert, s talán már az őszre megtalálhatják a legvonzóbb partnert, vagy partnereket. A kárpótlási jegy-részvény- csereakciót 5 napon belül akkor sem zárják le, ha jelentős a túljegyzés. Igen nagy érdeklődésre számítanak, tehát az Antenna Hungária esetében sem várható, hogy egy-egy kisbefektető kezében túl sok részvény koncentrálódna. Az állami gazdaságokból alakult társaságok decentralizációja 60-70 százalékban megvalósult, értékesítésük pedig javarészt most zajlik. Az ÁVU tapasztalatai szerint külföldi elvétve, hazai érdeklődő viszont megfelelő számban akad. Az ÁV Rt.-hez került, stratégiailag fontos gazdaságok privatizációja még várat magára. (Világgazdaság, V. 10.) Az ezredfordulóig 200 milliárd dollárnyi közvetlen kü földi tőkebefektetésre lem szükségük a kelet-európai o szágoknak - állapították me az E-10 csoport kétnapos varsi konferenciájának résztvevő Megállapították: a térség ko mányainak határozott privat zációs politikával és a nyuga befektetések ösztönzésével ke megteremteniük a feltételeket külföldi tőkebevonáshoz. (Napi Gazdaság, V. 9 r DUNA V TV r\ iHtT Ji] 14.25 Műsorismertetés 14.30 Sajtóértekezlet az ÁV Rt. Igazgatóságának mm m W w wwm üléséről Business az biznisz Piaci munka és reklám
